Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évf. 127. szám Ára: 1,20 Ft 1980. Június 1. vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kecskeméti gödrök, aknák, kátyúk A csengődi tűz 1. oldal és tanulsága 3. oldal Alapkőletétel Kunfehértón Diószegi Balázs 4. oldal műhelyében 5. oldal Sport 7. oldal Hazánkba érkezett az osztrák kereskedelmi miniszter Szombaton dr. Josef Kacher osztrák kereskedelmi szak- és iparügyi miniszter Ságihy Vilmos belkereskedelmi miniszter meghívására hazánkba érkezett. Az osztrák miniszter ma délelőtt részt vesz a BAH-csomópontnál épülő új szálloda alapkőletételénél. (MTI) FOTÓK A KÁRPÁT-MEDENCÉRŐL A légkört és a földfelszínt vizsgálták az űrhajósok MOSZKVA A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szombaton a Szaljut–6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpedíció részére, mert a kísérleti programban szereplő feladatok teljesítése miatt pénteken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kapott — bár természetesen el kellett végezniük a berendezések ellenőrzését és a számukra igen fontos tornát, emellett néhány kísérletet is —, a látogatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésre. A délelőtti munkarendben a Föld megfigyelése és filmfelvételek elkészítése szerepelt: Valerij Kubászov és Farkas Bertalan napi programja mintegy féltucat kísérletet irányzott elő, főként az atmoszféra és a bioszféra vizsgálata terén. Az űrállomás lakói együtt ebédeltek és vacsoráztak, s együtt készítettek elő, tartották meg napi televíziós riportjukat is, amelyben beszámoltak a szombati eseményekről. A szovjet—magyar űrexpedíció programjában szereplő „Bioszféra—M” program célja az érdekesebb földfejlszini képződmények és a természeti jelenségek tanulmányozása. E kísérletben az űrhajósok személyes döntésük, szabad szemmel végzett megfigyeléseik alapján készítenek kézi kamerájukkal színes fényképfelvételeket. A „Bioszféra—M” program négy egységből áll. A „Kárpát” kísérletben geomorfológiai célból fényképezik a földfelszín meghatározott területeit —köztük a Kárpátmedencét; a „Metamorf” kísérletben a geológiai határvonalak és törésvonalak területét, s az átalakulás szakaszaiban levő geológiai képződményeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.) fényképezik; az „Okeán” kísérletben az óceánokról készítenek felvételeket; vizsgálják a partvonal alakulását, a nagy kiterjedésű óceáni örvényeket, a víz mozgását, tisztaságát, a plankttonfelhalmozódásokat; a „Ciklon” kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfigyelhető meteorológiai jelenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra—M" program keretében vizsgálni kívánt területekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlatokat és részletes leírást vittek magukkal, ezeken belül azonban sajátt megfigyeléseik alapján szabadon választhatják ki a megfigyelési objektumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a többi, kísérletnél is nagyobb kedvvel hajítja végre ezt a programot, hiszen — mint az eddigi rádiókapcsolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc foglalatosságai közé tartozik a földfelszín megfigyelése és fényképezése. A Szojuz—36 űrhajósai szombaton is folytatják a légkör kutatását. E célt szolgálja a „Polarizásérzet — mindkettő a navigációs ciő—1” és a „Polarizáció—2” kífeladatok végrehajtásához kapcsolódik. A navigációs optikai készülékek által végzett mérések adatai attól függően változnak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a földtől, s hogy az adott térségben milyen a légtér állapota. A „Polarizáció—1” kísérlet célja a különböző atmoszferikus helyzetek hatásainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt Föld különböző szögek alatt tükarözi. A kísérletet az űrhajósok polarizációmérő eszköz segítségével hajtják végre. A különböző navigációs feladatok végrehajtása során az űrhajósoknak követniük kell a „földi horizontot”. A Föld megvilágításának különböző körülményei között a „földi horizont” megfigyelésének feltételei is változnak, s egyes esetekben a megfigyelés erősen megnehezül. A „Polarizáció—2” kísérlet célja a „földi horizont” megfigyelési feltételeinek javítása speciális fényszűrők segítségével. Lényege a földfelszín kontrasztjának növelése a terminátor (az úgynevezett árnyékhatár) közelében, polarizációs fényszűrő alkalmazásával. A kísérlet során az űrhajósok az illuminátorokon át és a műszerek segítségével tanulmányozzák a kontrasztot, s összehasonlítják a kapott adatokat. (MTI) sikeres. Nyitány A könyv ünnepe Jánoshalmán Az újabban kialakuló szép szokásnak, néhány sikerült jánoshalmi rendezvény kitűnő visszhangjának és a meghívottak irodalmi tekintélyének tulajdonítható, hogy az ünnepi könyvhét megyei megnyitójára a hivatalosokon kívül többen is ellátogattak a nagyközségbe Kiskunhalasról és a környező községekből. A Magyar Néphadsereg jánoshalmi helyőrségi művelődési otthona ezúttal is jó házigazdának bizonyult, kitettek magukért a helyi szervezők, így zsúfolásig megtelt nagyteremben köszönthette dr. Jeneiné Páli Nagy Sarolta gimnáziumi igazgató, a nagyközség általános elnökhelyettese az írókat, a közreműködő művészeti csoportot, Gerő Sándort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, a megyei tanács és könyvtár, a járási hivatal és könyvtár képviselőit és dr. Hónig Ferencet, az MSZMP KB tagját, a jánoshalmi pártbizottság titkárát, Harcos János tanácselnököt A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták Jánoshalma múltjáról, jelenéről adott tömör, szemléletes tájékoztatóját. Fábián Zoltán József Attila-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének titkára, az olvasó népért mozgalom egyik irányítója meggyőzően bizonyította a könyvek, a könyvgyűjtemények hasznát: „A könyvtár az a műhely, ahol mindenki kedvére formálhatja magát, felfedezheti a világot, tudatosíthatja saját helyét a társadalomban.” Vasy Géza irodalomtörténész egyetemi oktató mutatta be a megyei megnyitón szereplő írókat. Megállapította, hogy jól válogatott a Bács-Kiskun megyei Könyvbarát Bizottság. A meghívottak valamennyi fontosabb irodalmi műfajt képviselik, találhatóak közöttük fiatalabbak, idősebbek. Ezt követően Buda Ferenc József Attila-díjas költő, Hatvani Dániel költő, Horváth Péter prózaíró, Pintér Lajos költő és Zám Tibor szociográfus adott elő műveiből. Hatásos kulturális műsor keretezte a jánoshalmi rendezvényt. Jó hangulatot teremtett a Gerhard László és Karsai Péter vezényletével fellépő nagyközségi vegyeskar. Megérdemelt tapsot kapott a befejező részben Fülöp György őrnagy vezetésével tevékenykedő Kiskunság öntevékeny művészeti csoport. A Magyar Néphadsereg magasabb egységénél szervezett együttesből a kiskőrösi Kóló együttes, a 37. Budapesti Forradalmi Ezred ezüstdiplomás tánccsoportja, egy aranyjelvényes kalocsai kórus, a Szép Ernő- és Weöres Sándor-verseket tolmácsoló folk-country együtteseken kívül Vajda János, Gerencsér Lajos, Pálfi József előfelvételis színművészeti főiskolai hallgató bizonyította tehetségét. Egész nap élénk érdeklődés mutatkozott a helyi könyvesboltban és a könyvsátoroknál. Csupán a helyszíni árusításon kétezer-néhányszáz forintos forgalmast bonyolítottak le. Még ennél is nagyobb lett volna a bevétel, ha néhány könyv — így Moldova György nagyon keresett új kötete, a Nagy László-válogatás, a Körkép — nem fogy el pillanatok alatt. H. N. FEJLŐDŐ ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Öt kertészeti mintatelepülés a megyében Hazánk 130 ezer hektáros zöldségtermő területének több mint 15 százaléka Bács-Kiskun megyében van.Ez az arány a Duna—Tisza közi mezőgazdasági üzemek tevékenységének a jelentőségét mutatja. A Kiváló Szövetkezet címmel közelmúltban kitüntetett gazdaságok többsége éppen a kertészeti ágazat termelésének növeléséért, a korszerű eljárások bevezetéséért, elterjesztéséért részesült országos elismerésben. A dusnoki Munkás-Paraszt Tsz, mint hazánk legnagyobb fűszerpaprika-termesztője, méltán érdemelt kitüntetést sok éves kertészeti ágazatfejlesztő munkájáért, s növekvő eredményeiért. Hasonló érdemei vannak a miskei Március 15., a fajszi Kék Duna, a solti Szikra, a tiszakécskei Béke és Szabadság, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság és Törekvés, a kiskunhalasi Vörös Október Tsz-nek is ugyancsak a paprika, valamint a paradicsom, a burgonya, s a többi kerti vetemény termelésének fokozásában. E gazdaságok a kitüntetett szövetkezetek közé tartoznak. Jórészt gépesítették a zöldségtermesztést, új eljárásokat honosítottak meg a művelésben, tápanyag-gazdálkodásban, zöldségfajok betakarításában egyes is. Gépek, vegyszerek nélkül jóval nagyobb alkalmazású területen kellene megtermelni a hazai fogyasztásra, a tartósítóipari feldolgozásra és a külföldi értékesítésre szánt fűszer- és zöldségnövényt. A leginkább munkaigényes kertészeti kultúrák művelésében, rendkívül nagy a háztáji és kisgazdaságok szerepe. A téesz és szakszövetkezeti, valamint a helyi áfész szervezésében működő kistermelők országos átlagot meghaladó eredményt is fel tudnak mutatni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még 1977-ben több mintaközséget jelölt ki, amelyek a zöldség-, gyümölcstermesztésben jeleskednek és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Bács-Kiskun megyéből öt települést soroltak ebbe a csoportba, jóllehet a Homokhátságon, Bácskában és a Duna mentén ennnél jóval több községben folytatnak magas színvonalú dálkodást. Mintaközség kertgazdugac, ahol új ágazatként honosították meg a spárgatermesztést, s évente tekintélyes mennyiségű és kiváló minőségű spárgát szállítanak kereskedelemnek hazai, valamint a külföldi értékesítésre. Csólyospálos az étkezési paradicsom termesztéséiben jeleskedik, bár paprikát, káposztát, uborkát is nagy arányban termelnek a helyi Kunsági Szakszövetkezet gazdái. A községből évente 8 ezer tonna paradicsomot szállítanak a ZÖLDÉRT-nek a szövetkezet közvetítésével. Jánoshalma és Mélykút a hazai pritaminpaprika-termesztés egyik bázisa. A két nagyközségben évente átlagosan 10——11 ezer tonna pritaminpaprikát adnak át a kereskedelemnek. A jánoshalmi Jókai és a mélykúti Lenin Tsz az idén ismét Kiváló Szövetkezet kitüntetésben részesült. Az elismerés a kertészeti ágazatot méltán illeti, hiszen üzemi területen és a háztájiban annyi pritaminpaprikát termesztettek Jánoshalmán és Mélykúton, ami az országos kínálatnak 44 százalékát teszi ki. Kiskunfélegyházát retektermesztéséért sorolta a MÉM a kertészeti mintatelepülések közé. A kiskun város határában és a szomszédos községekben évente 12 millió csomó retket termelnek fólia alatt, ami az ország termelésének 48 százalékát teszi ki, és a kiváló minőségű kertészeti termék legnagyobbrészt exportforgalomba kerül K. A. • A Tataháza-mátételki szövetkezetben palántázzák a dinnyét. A zyomosodástól és kiszáradástól sikfólia takaróval védik a növényzetet. • Rabi György csólyospálosi szakszövetkezeti gazda 17 éve kertészkedik. Családjával együtt a korai káposztát szedi a fóliasátor alatt. Minden terméket a ZÖLDÉRT-nek ad át. • Kerti véleményt öntöznek Dusnokon, az ország legnagyobb fűszerpaprika-termesztő gazdaságában. Június első vasárnapja sok éve a nevelők ünnepe. Óvónőké, tanítóké és tanároké az általános iskolákban csakúgy, mint a középiskolákban, vagy az egyetemeken, főiskolákon. Jelzi az ünnep, hogy közel már a vakáció — ismét maga mögöt tudhat a nevelő és a tanítvány egy tanévet. Nem könnyű tanévet, tesszük hozzá mindjárt. 1968 és 1975 között évente 150—170—190 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, ezt követően viszont ismét csökkenő volt a gyermeklétszám. A görbe felfelé ívelése annyit jelent: a nyolcvanas évek közepéig a korábbi időszaknál mintegy 300 ezerrel több kisdiák koptatja majd az általános iskolák padjait. (A hullám természetesen tovább később a középiskolákba halad is, előrevetítve már az ottani, későbbi teendők sorát.) Jelen pillanatban az óvodák és az általános iskolák bizonyulnak szőkéknek: az óvónők, illetve a tanítók helyzete a legnehezebb a pedagógusok csaknem kétszázezres társadalmában. A gyarapodó gyermeklétszám — örömünk forrása a településstruktúra változásaival egyidejűleg sokféle módon okoz problémákat, vet fel megoldandó kérdéseket az iskolai életben. A nagyvárosok, illetve a nagyobb települések lakótelepein már jelenleg is harmincöt-negyven kisdiák kerül egyazon osztályba. Szűkek az amúgy is szűkre tantermek, kevés a méretezett napközis helyük, s nem elegendő az étkezési lehetőség. Mindez hatványozottan tapasztalható az óvodákban is. Másutt, főleg a kis településeken, ugyanakkor az elnéptelenedő kisiskolák megszüntetése, módosítása okoz körzethatárok ideig-óráig feszültségeket. A tantestület és a szülők is érzékelik a változásokat és hatásait. Új, korszerű matematikaoktatás, új tantervek, átdolgozott nevelési tervek, folyamatosan változó tankönyvek, mindez a csak néhány példa arra, hogy férőhelygondokkal együtt pezseg, forr, sok szempontból átalakul az oktatás. Tessék csak elgondolni: ezernél több új tankönyv kerül a „fogyasztókhoz” ezekben az esztendőkben folyamatosan az általános és a középiskolákban. Fakultációra kerül sor a gimnáziumokban, tizenegy napos tanítási rendet terveznek a középiskolák számára is, átdolgozott tantárgyak és újfajta tanítási módszerek, pedagógiai kísérletek jelentkeznek. Igen, már a felsorolás is soknak tűnik, pedig a teendőknek még korántsem jutottunk a végére. Az elvégzendő munka oroszlánrésze — rájuk, a nevelőkre hárul... Próbára tesz erőket és idegeket, teherbírást és tűrőképességet. Mert az új tankönyv sok korábbi módszer és anyagrész változását is jelenti. A fakultáció tömérdek szervezést, a módosított tanítási ciklusok sürítettebb órarendet, a nagy létszámú gyerekcsoportok nagyobb intenzitású tanórai munkát igényelnek és még több odaadást, fáradozást jelent mindez a pedagógusok számára. Nevelők egymás közt, sokszor megvitatják helyzetüket, gondjaikat, teendőik alakulását. Most, a közelgő szakszervezeti kongresszust megelőző számvetések során például a legtöbb tantestületben, szakszervezeti és más fórumon esik szó az oktató és nevelőmunka távlatairól, a megoldásra váró kérdésekről. Természetes, hogy a tanév végére a fáradtság érzete is felerősödik, hogy nemcsak a diák várja a kiérdemelt vakációt, hanem a tanító, a tanár is. A nevelőtársadalom minden törekvése, erőfeszítése azt jelzi, hogy igyekszik megbirkózni a gondokkal. Az iskola és a család közös munkája nyomán — ha lassan is, de — formálódnak, tökéletesebbé lesznek a nevelés módszerei, a korszerű, világnézetű, megfelelő erkölcsi alapokkal rendelkező ifjúság alakításáért egyre többet tesz a nevelők nagy tábora. A katedrákat borító virágok — • szeretetni és háláról tanúskodnak. Diák és szülő köszönetéről. Ifjú nevelőknek és évtizedek katedrái tapasztalatait már maguk mögött tudó idős pedagógusoknak egyformán kijut a figyelmességből. Fáradozásukat megköszöni, méltányolja az állam, a társadalom is a legjobbaknak kijáró jutalommal, kitüntetésekkel, a pedagógusok őszinte megbecsülésével. —i —t