Petőfi Népe, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxv. évf. 282. szám Ára: 1,20 Ft 1980. december 2. kedd F ülést tart I I a Magyar | | Szocialista | | Munkáspárt 1 I Központi I | Bizottsága I időszerű nemzetközi késekről szóló tájézata, valamint az : A Magyar Szocialista I Munkáspárti Bizottságának Központi | ülését, ! • december 2-re összel hívták. | Politikai Bizottság Íj ! I. évi, népgazdasági r és állami költséges irányelveiről kért előterjesztés megtiltását javasolja a iponti Bizottságnak. I Operatív bizottság alakult az időjárás okozta nehézségek elhárítására A Minisztertanács a rendkívüli időjárás okozta közlekedési, szállítási és ellátási feladatok irányítására és összehangolására operatív bizottságot hozott létre a közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével. " Az operatív bizottság a helyzet normalizálása érdekében utasította a vasúti, közúti és tanácsi szerveket, hogy minden eszközzel nyújtsanak segítséget a közlekedési, szállítási és hírközlési feladatok ellátásához, amelyek most a legsürgősebb tennivalók közé tartoznak. Intézkedések történtek a lakosság ellátása, a munkába járás feltételeinek megteremtése és folyamatos munkarendben dolgozó üzemek, gyárak a termelésének megszervezése érdekében is. A rendkívüli nehézségek elhárításához széles körű társadalmi összefogásra van szükség. A bizottság ezért felszólította a helyi tanácsokat, üzemeket, termelőszövetkezeteket, hogy — megszervezve a lakosság közreműködését, ideértve a közerők kirendelését is — haladéktalanul kezdjék meg, illetve folytassák a munkálatokat. A hadsereg alakulatai is részt vesznek az akadályok elhárításában. (MTI) Járhatatlan utak, késnek a vonatok, autóbuszok Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka beköszöntött az igazi tél. A megye egész területén havazott, s az erős északi, északkeleti szél hófúvásokat okozott, amely nehezítette a közlekedést. Hétfőn délelőtt a KPM Közúti Igazgatóság hóügyeletesétől, dr. Bernáth Balázstól arról érdeklődtünk: milyenek a megyében az útviszonyok? A megyében a főútvonalak két nyomon járhatók, de végig havasak, síkosak. A mellékútvonalakon helyenként átfúvások vannak, így nehezen járhatók. Jelenleg a Szabadszállás—Szalkszentmárton között vezető út a 15—17. kilométerek között járhatatlan. A megye déli részében, főleg Baja térségében helyenként még folyamatos a hófúvás, és az alsóbbrendű utak rendkívül nehezen járhatók. A megye közúthálózatán 46 gép dolgozik, túlnyomó részben az alsóbbrendű utak tisztítását végzik. Hétfőn délelőtt az időjárás nem sokat változott, ugyanis az égbolt továbbra is borult volt, és az egész megyében havazott. Helyenként erős északi, északkeleti szél fújt. A hőmérséklet 0 és mínusz 2 Celsius-fok között váltakozott. A hófúvások nem csökkentek, sőt több helyen újabb akadályokat épített a szél. A Volán 9. számú Vállalat osztályvezető-helyettese, Fodó György a következőket mondta: — Hétfőn nem közlekedett a Kecskemét—Hetényegyháza, Kecskemét—Helvécia, Kecskemét—Ballószög, Kecskemét—Katonatelep, Kecskemét—Miklóstelep, Kecskemét—Kerekegyháza, Kunszentmiklós—Kecskemét, Apostag—Kecskemét, Szabadszállás—Kecskemét, Szalkszentmárton—Kecskemét, Dunavecse— Kecskemét, Ladánybene—Méntelek—Kecskemét, Kecskemét—Kalocsa közötti autóbuszjárat. A megyeszékhelyen nem indították el a rossz útviszonyok miatt a 13-as és a 22-es helyi járatokat. Igen jelentősek a késések. Baja—Kecskemét közötti autóbusz egy órát, a Városföld—Kecskemét között közlekedő autóbusz 350 percet, a,Kelebia—Kecskemét közötti járat 60 percet, a hajós— kecskeméti 80 percet, a kecel— kecskeméti 150 percet, a Fülöpszállás—Kecskemét és a Lászlófalva—Kecskemét közötti autóbusz 60—60 percet késett. A Tiszakécske—Kecskemét és a Dunaújváros—Kecskemét—Eger járat 80 perccel később érkezett. A Kecskemétről Gyulára közlekedő autóbuszt 180 perccel később indították. A Budapestre induló autóbuszok Szegedről, Makóról, Mezőhegyesről, Szarvasról 60—120 percet késtek. A Budapestről érkező járatok 30—40 perc késéssel érnek a megyeszékhelyre. Az útviszonyokra jellemző, hogy a Jászberény—Kecskemét—Baja járat — érkezési ideje 7.50 óra — még 11 órakor nem érkezett meg. A Baja—Kecskemét—Szolnok között közlekedő autóbusz Bajáról két és fél órás késéssel érkezett meg, ugyanakkor Kecskemét— Baja—Pécsre tartó autóbusz Bajára egyórás késéssel sem érkezett meg. — Nagy gondunk van Bácsalmás, Tataháza, Bácsbokod, Baja térségében. A reggeli járatok még délelőtt 11 órára sem érkeztek meg, s ugyancsak jelentősek a Straszer felvételei) . Hómaró dolgozik Hetényegyháza határában. • Pillanatkép az ES-ösön. Az árokból kézzel húzzák, tolják ki a gépkocsit. (Folytatás a 2. oldalon.)0 Sós homokkal szórják Kecskeméten a járdákat. (Pásztor—Tóth— tervek a Bácskában és a Mana mellékén A bácskai és a Duna melléki szövetkezeteikben évtizedes múltja van a gazdasági együttműködésnek. A téeszek a megalakulásukkal szinte egy időben alapították meg a bajai, a kalocsai, a kiskunhalasi járásban a különböző célú társulásokat. Hamar felismerték az anyagi és a szellemi erőforrás összefogásának az előnyét. Minden érdekelt szövetkezet hasznát látja a hartai repülőgépes, növényvédő szolgálatnak, bácsbokodi, a felsőszentiváni gépa javító együttműködésnek. Évek óta kimagasló eredménnyel működik a bátyai, fajszi, miskei téeszek sertéstenyésztő, -hizlaló közös vállalata, amely kiváló címmel többszörösen kitüntetett gazdasági társulás. Jánoshalmán a szarvasmarhatartó szövetkezetek a tejtermelésben, feldolgozásban találtak jó partnerre a helyi Jókai Tsz tejüzemében. Ugyanitt az 1961-ben megalapított közös vállalat a nagyközség szőlő-, gyümölcstelepítésének, termelésének a gazdája lett, ezenkívül kéleshalmi szakosított telepén több ezer vágósertést hizlal. évente Az ehhez szükséges gazdasági abrakot az alapító szövetkezetek termesztik a társulás számára. Solton a nagyközség szövetkezetei a Dunatej társulás alapításával napi 15 ezer liter tej, feldolgozására alkalmas üzemet valósítottak meg, amely számos települést lát el jó minőségű tejjel, tejtermékkel. A Bácska és a Duna mellék legjelentősebb gazdasági együttműködése a Bácskai Húsipari Közös Vállalat, amelyet 19 szövetkezet, 5 állami gazdaság és 2 élelmiszeripari vállalat alapított. A Baján 699 milliós költséggel, közös anyagi alapból felépített húsüzem hónapok óta folyamatosan termel. Az alapító mezőgazdasági üzemek számára a vágósertéseik biztonságos értékesítésén kívül rendkívül nagy előny az, hogy a korábbi 150—250 kilométeres távolság helyett, mindössze 15—25 kilométerre kell szállítaniuk a vágóállatot a feldolgozó üzemig. Kisebb a veszteség, s jobb a nyersanyag minősége, amiből a negyvenféle húskészítményt gyártják. A Bácska és a Duna mellék kalocsai járáshoz tartozó rétében évente száz—száztízezer tonna kukorica terem. Ennek mintegy kétharmadát használják fel a gazdaságok közvetlenül az állattenyésztő telepeken, a többit értékesítik. Ezzel szemben tekintélyes mennyiségű keveréktakarmányt vásárolnak a gabonaipartól, amelyet az esetenként nagyobb távolságról szállít oda. A járás pártszerveinek kezdeményezésére mezőgazdasági üzemek tervet dolagoznak ki az állami gazdasági, szövetkezeti teljesítményének takarmánykeverék növelésére, tápgyártás közös érdekű fejlesztésére. Hartán a két termelőszövetkezet az első lépést megtette. A Lenin Tsz a bojári sertéshizlaldában korszerű üzemszervezéssel növelte a telep teljesítményét. Az Erdei Ferenc Tsz pedig a takarmánygyártást helyezte új alapra. Nemcsak a helyi nagyüzemek táptakarmány-szükségletét tudja majd fedezni, hanem a háztáji és kisgazdaságokét is, amelyek a sertéstenyésztést, -hizlalást, a baromfitartást fejlesztik. Mindkét szövetkezet egyéb segítséget is nyújt a tagságnak a háztáji állattartás gazdaságosságának előmozdításához — például — a tenyészállatok közös beszerzése, évelő pillangós és más tömegtakarmány-termő terület kedvezményes juttatása. A különböző ágazatok fellendítéséhez nyújtott szakmai támogatás a téli hónapokban különböző tanfolyam rendezésével is kiegészül. Hasonló elképzelések megvalósításához látnak majd hozzá Solton, Szalkszentmártonban és a kalocsai járás többi településének szövetkezeteiben. Végső soron a VI. ötéves terv termelésfejlesztési mezőgazdasági programjának megvalósítását mozdítják elő dicséretes kezdeményezéseikkel, közös érdekű együttműködésükkel. • Közös takarmánygyártási tervek a kalocsai járásban. Képünkön: a Solti Rákóczi Tsz üzeme. • Jobbra: a Bácska és a Duna mellék legnagyobb gazdasági együttműködése a BACSHÚS közös vállalat. (Méhesi Éva felvételei) TT Két-három esztendeje átadott beruházások működési tapasztalatait elemezték pénzügyi szakemberek. sabb megállapításaik Legfontoegyike az volt, hogy az eredeti fejlesztési célt el nem ért beruházások kétharmadánál a döntést hozók elmulasztották a feltételek elemzését. Nem vették figyelembe a rendelkezésre álló, valamint a megteremthető pénzügyi források reális nagyságát, a technológia energia- és anyagigényességének jellemzőit, az értékesítés várható körét. Csupán a cél látszott fontosnak, legyen meg ez és ez a beruházás, ám mivel nem voltak tisztában a feltételekkel, magát az eredményt sem érhették el. Akként cselekedtek, mint a futó, ha úgy vág neki a távnak, hogy nem tudja: az most száz, nyolcszáz, vagy éppen háromezer méter. S kézenfekvő: a futó felkészülése ahhoz igazodik, milyen távon kíván majd rajthoz állni, a termelésben sem lehet eltekinteni a start és a cél közötti távolság fölmérésétől. Természetesen, mert a dolgok logikája követeli úgy, hogy először magát a célt kell meghatározni, legyen az fejlesztés, termelés, értékesítés. Az így meghatározott céllal szükséges azután összevetni, milyen szellemi, dologi tényezők állnak máris rendelkezésre, milyenek teremthetők meg, s mi az, ami pótolhatatlanul hiányzik. Ez utóbbiak miatt azután módosítandó a cél, egészen addig, amíg létre nem jön az ésszerű kompromisszum, akkor kezdődhet a végrehajtás. S összpontosuljon erre minden erő, s ha így történik, az eredmény sem lehet kétséges. A céltól a startig igyekvés furcsa módszere nem a vállalatok sajátja, hódított és hódít ma is ez az iparági, a tárcairányítás különböző lépcsőfokain, s nem mentes tőle társadalmi szervek gyakorlata a sem. Mondhatjuk: így szoktuk meg. Ami érthető, ám el nem fogadható, mivel az erőteljesen megváltozott gazdasági környezetben a fordított irányú menetelésre egész egyszerűen nincs mentség. A társadalmi közgondolkodás ugyanis, éppúgy mint a hivatalos értékítélet, lényegében csak egyvalamit fogadott el teljesítménynek, sikernek, haladásnak, s ez a naturálisan megfogható több — az új beruházás, a termék mennyiségének folytonos gyarapítása stb. — volt. Ennek következtében azután kialakult az a magatartás, amely nem a kiadások és a hozamok viszonyával, a költségek ésszerű mértékével foglalkozott, hanem csakis a végeredménnyel, még akkor is, ha ez a végeredmény a teljes elszámoláskor a társadalmi pénztárba egy fillért sem hozott. Nehéz szakítani a megszokottal, ezt bizonyítja számtalan vállalat példája, mikor a hatodik ötéves terv programjának kialakításán fáradoznak. Mert tagadhatatlanul fáradoznak, nagy szellemi energiákat ölnek bele a munkába, ám a olykor változatlanul úgy, hogy céltól akarnak elindulni, mellőzve a startvonal kötöttségét. Erre vezethető vissza például a külkereskedelmi értékesítés szélsőségesen optimista, illetve pesszimista megítélése, a gyártás- és gyártmányfejlesztés állóeszköz-igényességének változatlan nagysága, s az, hogy a kelleténél kevesebb figyelem jut a körülmények többféle alakulására számító és így rugalmas cselekvést lehetővé tervváltozatok készítésére. A céltól a startig igyekvés gazdasági, gazdálkodási magatartásban ölt testet, s válik gyakorlati hatóerővé. Ez a hatóerő ma már nem lendítője, hanem éppen visszafogója a haladásnak, s a meglevő források pazarló felhasználásának, elaprózódásának, a lehetségesnél kisebb kamatoknak az eredője. E magatartás megváltoztatása azért is nehéz, mert legtöbbükben még ott él a célnak a feltételektől elválasztott elsődlegessége, azaz az új gondolkodásmód térhódításához legelőször is önmagunkkal kell szembenéznünk, a saját gyakorlatunkból száműzve a céltól a rajtvonalhoz igyekvést, megteremtve ezzel start és cél logikai rendjét. L. G.