Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 127. szám Áfa­ 1,40 Ft 1981. június 2. kedd Budapestre érkezett Lubomir Strougal Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra Magyarországra ér­­kezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szo­kormányo­cialista Köztársaság szövetségi nak elnöke. Lubomir Strougal kíséretében Budapestre érkezett Rudolf Roh­­lbcek, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Alois Hloch kü­lkereske­­delmi miniszterhelyettes, Dusán Spácil külügyminiszter-helyettes és Karol Ujházy, az állami terv­bizottság elnökhelyettese. A Ferihegyi repülőtéren a ven­dégek fogadására megjelent Lá­zár György, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Bajnok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Kovács Gyu­la, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Varga József, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője és Vas Já­nos külkereskedelmi miniszter­­helyettes. Jelen volt a fogadáson Václav Moravec Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla hazánk prágai nagykövete is. A Parlamentben, a kormány tanácstermében megkezdődtek a magyar—csehszlovák tárgyalá­sok.­A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson a két miniszterelnök áttekintette az országaink közöt­ti kapcsolatok alakulását, a gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, s meghatározták a további együttműködés fő terü­leteit, tennivalóit. Kölcsönösen tájékoztatták egymást Magyar­­ország és Csehszlovákia szocia­lista építőmunkájának eredmé­nyeiről, s eszmecserét folytat­tak a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről is. (MTI) • A Parla­mentben meg­kezdődtek magyar—cseh­a szlovák tárgya­lások. A ma­­gyar tárgyaló­­csoportot Lá­zár György, a csehszlovák tárgyalócsopor­tot Lubomir Strougal mi­niszterelnök vezeti. Jól halad a rekonstrukció, ütemes a termelés a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban. Az év elején vállalati átszerve­zéssel önállóvá vált Kecskeméti Zománc- és Kádgyár az év első öt hónapjában, az idei tervének megfelelő ütemben termelt. Má­jus 31-ig 73 850 darab kádat állí­tott elő, eb­ből 20 850 darabot szí­nesben. Tőkés exportra 13 293 da­rab főként színes fürdőkádat adott át a FERRUNION Külke­reskedelmi Vállalatnak, a többit a belkereskedelmi forgalomban értékesítették. Az elmúlt évihez viszonyítva jelentős mértékben — mintegy 3—4 százalékkal — csökkentették a selejtet. Végleges adatok a vál­lalati gazdálkodásról (mivel a Lampart Zománcipari Művektől való elválás után még nem ké­szült el a vagyonmegosztó mér­leg), nem állnak rendelkezésre. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a gazdálkodás javult, ki­egyensúlyozottabbá vált. A kádgyáriak legnagyobb gond­ja most a csaknem félmilliárd forintos rekonstrukció befejezése. Emiatt e hónap közepén két hét­re le is áll az üzem, az évi nagy­javítás elvégzésére. Azért keríte­nek most erre sort, mert az év hátralevő részében — az új üzem­részek belépésekor is — folyama­tosan akarnak termelni. Ezalatt a két hét alatt szerelik fel azt az új szállító­­ szalagot is, amely a homokműből már az új öntöde formázó gépsorait ellátja majd öntőhomokkal. A gyárfejlesztés keretében egyébként három új üzemrész lé­tesül: az öntöde formázó tere, az öntödei olvasztómű, s az új zo­máncozó, modern gépsorral. A legelőrehaladottabb állapotban a zománcozó üzemrész van, ahol a gépsorok ún. hidegjáratása már meg is kezdődött. A melegjáratás­hoz is hozzá kell fogni ebben a hónapban, ez azonban még azon múlik, hogy a TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat ügyin­tézése lehetővé tegye a kemencék felfűtése miatt a belga cég — a FIB — szakemberének idejében való megérkezését. A rekonstrukció határidőre tör­ténő befejezésén több vállalat fá­radozik. Az öntöde formázóteré­ben és az olvasztóműben jól ha­lad az építési munkákkal a Bács- Kiskun megyei Építési és Szere­lőipari Vállalat. Jelenleg az alj­­zatbetontozást, a homokmű szalag­rendszerének alapozását végzik, s meggyorsítják a tetőszerkezet épí­tésének befejezését is, hogy a drága berendezéseket megvédjék a nyári esőzésektől. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat szakem­berei az öntödei formázógépsoro­kat szerelik, és a homokmű szál­lítószalag-rendszerét bővítik, míg a BUDAVILL dolgozói a villany­­szerelési munkálatokat végzik. A Kecskeméti Zománc- és Kád­gyár dolgozói arra készülnek, hogy a próbaüzemelés idején a negyedik negyedévben az új gép­sorokon 15—20 ezer fürdőkádat készítsenek. A két régi formázó gépsoron is tovább folyás, majd a termelés, az egyiket azonban formatervezett kis kádak és zu­hanytálcák gyártására állítják át. Ezzel lényegében exportlehetősé­geiket kívánják növelni, a válasz­tékot bővíteni, luxusigényeket ki­elégíteni és egyben hiánycikket is pótolni. Az igények egyébként a lakáskultúra emelkedésével a színes fürdőkádak iránt növeked­nek. Annak érdekében, hogy egy­séges színhatású fürdőszobákat tudjanak a vásárlók berendezni a kecskeméti kádgyár a Hódmező­vásárhelyi Porcelángyárral műkö­dik együtt, s eddig már nyolc színből sikerült teljesen azonos árnyalatot gyártás közben is el­érni. A gyár, mint ismeretes, zo­­máncanyaggyártással is foglalko­zik, s ellátja az ország különböző zománcozó üzemeit. Az idén ed­dig hiány nem mutatkozott, min­den megrendelőt igényei szerint elégített ki a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár. N. O. • Folyik a• új zománcozó gép­sor hidegjára­tása. (Pásztor Zoltán felvételei) • A jobb oldali képen: a Gép- és Felvonósze­­relő Vállalat dolgozói szere­lik az öntödei formázótér be­rendezéseit. .j) *r» Stúdiószínházak találkozója Hétfőn a miskolci Nemzeti Színház játékszínjében meg­kezdődött a stúdiószínházak mis­kolci találkozója. A június 10-én, szerdán záru­ló seregszemlén a vidéki színhá­zak közül a debreceni Csokonai, a szolnoki Szigligeti, a kecske­méti Katona József, valamint a házigazda miskolci Nemzeti Szín­ház együttesei lépnek színre, míg a budapestieket a Nemzeti Szín­ház, a Vígszínház és a Népszín­ház stúdióegyüttesei képviselik. A résztvevők tíz művet mutat­nak be két helyszínen, a Játék­színben és a Kamaraszínházban. A tíznapos rendezvényt an­két zárja, amelyen megvitatják a stúdiószínházak szerepét a magyar színházi kultúrában. (MTI) I % Befejeződött ISZ X. kongresszusa Vasárnap Budapesten, az Épí­tők Rózsa Ferenc székházában befejezte munkáját a KISZ X. kongresszusa. A tanácskozás utol­só napján folytatódott a közpon­ti bizottság beszámolója és a do­kumentumok feletti vita, amely­ben felszólaltak: Gremsberger Gábor, a pécsi tudományegyetem hallgatója, Újvári Sándor, a kis­kunhalasi kórház gazdasági osz­tályvezetője, Vozár Ilona, a haj­dúböszörményi Bocskai gimná­zium tanulója és Szekeres Imre, a KISZ Veszprém megyei Bi­zottságának első titkára. Ezt követően Nagy Sándor, a KISZ KB titkára terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelentését. A jelentéshez kapcsolódva tábbi hat küldött szólalt fel.to­Ezután Nagy Sándor válasza következett, majd a kongresszus tudomásul vette a szerkesztő bi­zottság jelentését és a szóbeli észrevételekre adott választ. Ezt követően Fejti György, a KISZ KB első titkára mondott vitazáró beszédet, majd határo­zathozatal következett: a küldöt­tek két ellenszavazattal elfogad­ták a központi bizottság beszá­molóját és a kongresszus terjesztett többi dokumentumot­ elé Ezután a kongresszus zárt ülé­sén megválasztotta a 105 tagú központi bizottságot, valamint a A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség X. kongresszusán elfoga­dott határozat az elkövetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szövetség teendőit az­zal a céllal, hogy a KISZ jobban megfeleljen az ifjúság igényei­nek, a kor, a társadalom szük­ségleteinek. A dokumentum ki­emeli: az MSZMP XII. kongres­­­szusa programot adott a társa­dalomnak, így az ifjúságnak és az ifjúsági szövetségnek is. Fel­adataink megoldása, vívmá­nyaink megőrzése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gondolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudását, kezdeményező készségét és len­dületét. A határozat felhívja fiatalokat, hogy vállaljanak to­­­vábbra is jelentős részt a gazda­ság intenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy kő-17 tagú központi pénzügyi ellen­őrző bizottságot. Ezt követően a KISZ Központi Bizottság és Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bizott­sága első ülésén megválasztotta a 17 tagú intézőbizottságot és a 11 tagú titkárságot. A központi bizottság első tit­kára­i jelentették be a válasz­tást követő plenáris ülésen,­­ ismét Fejti György. A központi bizottság titkárai: Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kívül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánná és dr. Tur­csi Gyula. Az intézőt bizottság tagjai: Dr. Balla Miklós, Cseh Györgyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imréné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sán­dor, Szűcs Istvánná, dr. Tercsi Gyula, Varga László és Veres András. A központi bizottság tisztségé­ben megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. A KISZ X. kongresszusának tanácskozása a DIVSZ-induló el­­éneklésével, mozgalmi dalokkal fejeződött be, vetkezetesen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáért; erősítse kö­zösségformáló, eszmei és politikai hatását; újítsa meg a szövetség munkastílusát; adjon vonzó prog­ramot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reá­lis követelményeket az alapszer­vezetek és a tagság elé. A moz­galmi élet legyen demokratiku­sabb, rugalmasabb, ösztönözzön önállóságra, öntevékenységre. KISZ legyen fogékony a társa­­­dalom, az ifjúság problémái iránt, következetesen vegye fi­gyelembe az ifjúsági rétegek és korosztályok eltérő helyzetét és igényeit. A következő években mindenekelőtt a fizikai dolgozó fiatalok és a tizenévesek köré­ben igyekezzen hatásának növe­lésére. Ugyancsak az alapvető cé­lok közé sorolja a határozat, hogy a szövetség erősítse kapcso­latait a nemzetközi ifjúsági moz­galom haladó erőivel, tevékenyen vegyen részt a béke megőrzé­séért vívott világméretű küzde­lemben, mivel a béke népünk, ifjúságunk boldogulásának, cél­jai valóra váltásának alapvető feltétele. A KISZ-nek a gazdasági építő­munkában vállalt feladatairól szóló fejezet elsőrangú követel­ményként fogalmazza meg, hogy a következő években kerüljön a a mozgalmi munka középpontjába műszaki-technikai fejlődés meggyorsítása, az ésszerű takaré­kosság széles körű elterjesztése, a hatékonyabb gazdálkodási fel­tételek és formák kialakításában való részvétel. Szükséges, hogy a KISZ-szervezetek támogassák a fiatalok előremutató javaslatait, működjenek közre megvalósítá­sukban, kezdeményezően és ak­tív szervező munkával vegyenek részt az újító mozgalom fejlesz­tésében, a fiatalok újító javasla­tainak ösztönzésében és haszno­sításában. A mozgalom fontos feladata, hogy elősegítse a mun­kaerővel, az anyaggal, az ener­giával való ésszerű, takarékos gazdálkodást, amely figyelembe veszi a társadalom hosszabb távú érdekeit is. Nemcsak gazdasági, hanem tár­sadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkakörben alkal­mazzák, és elősegítsék gyors be­illeszkedésüket — szögezi le dokumentum. Ennek egyik felté­­­tele, hogy javuljon az összhang a népgazdaság igényei és a szakemberképzés között, más­részt erre ösztönözzön a pálya­kezdők és a vállalatok érdekelt­ségi rendszere. A KISZ támogat­ja a munka termelékenységének a növelésére irányuló törekvéseket: szervezettség, a munkafegye­lem javítását. Megköveteli tag­jaitól, hogy becsülettel álljanak helyt a munkában. Ahol szüksé­ges a munkaerő-átcsoportosítás, a KISZ vegyen részt annak elő­készítésében, lebonyolításában. a Működjön közre a munkakör és munkahely változtatásával együttjáró nehézségek, feszült­ségek enyhítésében. (Folytatás a 2.­ oldalon.) A KISZ X. kongresszusának határozatából Fő téma az érzelmi a Jubileumhoz érkezett az idén kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem: június 22-én ti­zedszer nyitják meg az óvoda­­pedagógusok e rangos tovább­képző fórumát a Tudomány és Technika Házában. A hatnapos program előkészületei lényegé­ben már befejeződtek azzal, hogy elküldték a meghívókat a szakembereknek az ország min­den részébe. A múlt évekhez ha­sonlóan, az idén is mintegy két­száz hallgatót és előadót várnak a nyári egyetemre. Eddig minden évben a legkisebbek nevelésével más — kap­csolatos — témát tűztek napi­rendre, s vitattak meg, koztak egyebek között a Foglal­báb­játék és a szemléltető eszközök óvodai alkalmazásával, az óvoda iskolaelőkészítő funkciójával, a család szerepével, az ének-zenei neveléssel, a kicsinyek testne­velésével, az ábrázolás és a ké­zimunka óvodai szerepével. Leg­utóbb, egy évvel ezelőtt az ér­telmi képességek folytattak eszmecserét.fejlesztéséről Az idei, tizedik óvodapeda­gógiai nyári egyetemen az ér­zelmi nevelés bonyolult kér­désköre lesz a fő téma. A végle­ges program szerint összesen ti­zenöt előadás hangzik majd el június 22-e és 27-e között. A bevezető előadás megtar­tására — amely „Érzelem és sze­mélyiség" címmel hangzik el — nevelés dr. G. Ancsel Évát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tan­székvezető tanárát kérték fel. E témához kapcsolódik majd a to­vábbi tizennégy előadás, dátum. Dr. Grastyán Endre, vefe­az orvostudományok doktora, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem ta­nára például az érzelmek fizio­lógiájáról, a televízióból is jól ismert dr. Ranschburg Jenő kandidátus, az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője pe­dig a három-hatéves gyerekek érzelmi fejlődésének problema­tikájáról beszél majd az óvoda­­pe­dagógusoknak. A legtöbb előadást egyébként a Kecskeméti Óvónőképző Inté­zet tanárai és óvodapedagógusai tartják. Tornyai Jenő tanár gyermekirodalom, illetve az iro­­­dalmi nevelés érzelemgazdagító hatásával, dr. Kálmán Lajos ve­zetőtanár a zenei formálás örö­mével, Babodi Béla tanár pedig az érzelmi nevelés pszichológiai és pedagógiai kérdéseivel fog­lalkozik majd. Az óvónők közül Varga Gyuláné „Az óvodás ko­rú gyermekek munkamotivá­cióinak kölcsönhatása” címmel tart előadást, Mezei Ferencné vezető óvónő, Domokos Sándor­­né és Kemény Gáborné pedig arról, referál, hogy a gyermek­­intézményekben rendezett ün­nepségeknek milyen szerepük van a kicsinyek érzelmi fejlődésében. A további programból — teljesség igénye nélkül — meg­a­említjük még, hogy az ének-ze­ne, a testnevelés és az érzelmek kölcsönhatásáról, valamint az érzelem és a matematika össze­függéseiről is szó esik majd. Az előbbi témának Lőrincz Béláné és Torma Gyuláné óvónők, az utóbbinak Kuti Istvánná és­­ Kuti István adjunktus óvónő lesz­nek az előadói. A befejező elő­adást most is külföldi szakem­ber, dr. Luboslava Klindová po­zsonyi akadémikus tartja. A nyári egyetem szervezői —­­a Kecskeméti Óvónőképző In­tézet és a TIT Bács-Kiskun me­gyei szervezete — gondoskodnak arról­ is, hogy a résztvevők oly­kor kikapcsolódjanak a szoro­san vett szakmai programból. Fogadják majd a vendégeket a városi tanácsházán és az nőképző intézetben. Szerepel óvó­a programban kecskeméti város­néző séta, és kirándulás is. R M. %

Next