Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 179. szám Ara: 1,40 Ft 1981. augusztus 1. szombat Nagyobb választék színes televíziókból 3. oldal Korszerű betegellátás Bácsalmáson 3. oldal Az ötnapos munkahétről 4. oldal Az atombomba regénye 4. oldal A televízió és a rádió heti műsora 9—0. oldal Sport 8. oldal Az Országos Béketanács és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának nyilatkozata A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 állam képviselői 1975. augusztus 1-én írták alá a helsinki záróokmányt, melyet Európa népei az enyhülési folyamat folytatásához fűzött reményeik új távlatainak alapjaként üdvözöltek. Az évforduló alkalmából az Országos Béketanács és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben rámutatnak: a záróokmány eredményeként számos, a kontinens békéjének, biztonságának, az enyhülés folyamatának megszilárdítására irányuló kezdeményezés bontakozott ki a politikai, gazdasági és kulturális élet területén. A Szovjetunió és a szocialista országok számos javaslattal és politikai gyakorlatukkal járultak hozzá a világ és Európa népei számára egyaránt kedvező folyamat kibontakoztatásához, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fellendítéséhez. A NATO-tagországok nai azonban figyelmen kormákívül hagyják a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdeményezéseit, a Szovjetuniónak azon nyilatkozatát, hogy kész az előzetes, feltétel nélküli és azonnali tárgyalásokra az Egyesült Államokkal a fegyverzetek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek korlátozásáról. Napjainkban az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei a fegyverkezési verseny fokozásával, a katonai erőfölény megszerzésére irányuló törekvéseikkel előidézői a nemzetközi élet feszültségei növekedésének. Az Európa-szerte kibontakozó széles körű békemozgalmak kifejezik Európa népeinek jogos aggodalmát, hogy a NATO közép-hatósugarú nukleáris rakétáinak nyugat-európai telepítése olyan világháborús konfliktus veszélyét hordozza magában, mely nem maradhat a földrész határain belül. A Helsinkiben megkezdett folyamat továbbvitele érdekében megnyitott madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó munkáját felfüggesztették. Őszintén reméljük — hangoztatja a nyilatkozat —, hogy az őszi megnyitásig hátralévő időben a részt vevő kormányok józan megfontolása, a népek iránti felelőssége kerül előtérbe, így a tanácskozás tartalmas és kiegyensúlyozott dokumentummal zárja munkáját, és döntést hoz az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívására. Népünk, Európa és a világ valamennyi népének létérdek a nemzetközi feszültség enyhítése, az államok közötti együttműködés, az egyre súlyosabb terheket jelentő fegyverkezési verseny megállítása. Ezért üdvözöljük és együttműködünk minden békeszerető erővel, mely fellép a közép-hatósugarú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése, az új típusú neutron tömegpusztító fegyverek gyártása és fellhalmozása ellen, a nukleáris fegyvermentes övezetek létrehozása, a politikai és katonai enyhülés, a leszerelés, a béke megvédése mellett. Népünk őszinte meggyőződése, hogy közös erőfeszítéssel a béke megóvható, lehetőség van az enyhülés folytatására; ez felel meg Európa és a világ népei létérdekeinek. (MTI) I Növelte 4it atermelékenységet az Ipari Szövetkezetben Az alakulásának 25. évfordulóját jövőre ünneplő kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet jó eredményeket ért el az idei esztendő első felében. Gebula József műszaki vezetővel arról beszélgettünk a napokban, mi tette lehetővé a termelési tervek jelentős túlteljesítését. — Hagyományos termékünk, a vegyifülke iránt évről évre növekszik az érdeklődés — mondta a műszaki vezető. — Ez annak is köszönhető, hogy ezt a gyártmányunkat állandóan továbbfejlesztjük, s készítésénél messzemenően figyelembe vesszük a megrendelők igényeit. Az idén — természetesen alapos előkészítés után — kialakítottunk egy új vegyifülke-családot, amely ötféle változatból áll. A korszerűsített fülkék megnyerték a felhasználók tetszését, ugyanis június végéig 540-et vásároltak, ebből 430-at a nyugati országokban. Irakba alig néhány éve szállítunk vegyifülkét. Tavaly 80 darabot vettek, s az idén június végéig újabb 115 darabot küldtünk a távoli országba. Jelenleg arról tárgyalunk, hogy jövőre kétszázat, 1983-ban pedig már kétszázötvenet gyártunk részükre. Az első félévi 38 millió forintos termelési tervünket 45,3 millióra teljesítettük, amit úgy értünk el, hogy a gyártási technológiánk átalakításával jelentősen növelni tudtuk a termelékenységet. Vegyifülkéink korábban nem voltak szétszedhetők, és gyártásuk meglehetősen nehézkes volt. Az új technológia lényege részegységgyártás és az újonnan a létesített végszereldében tizennégyen állítják össze az új fülkecsalád tagjait. Az első félév másik jelentős — a termelés mennyiségét és minőségét növelő eseménye volt — a bővített és korszerűsített festőműhelyünk használatba vétele. Itt is új technológiát vezettünk be, a régi pneumatikus festés helyett ma már az elektrostatikus porfestést alkalmazzuk. Az epoxi-műgyanta alapanyagú porlakkal való munka az egészségre ártalmatlan, és tökéletes védőréteget alkot a fülkéken. Új termékünk még a falra szerelhető, fel és le mozgatható kétlapos iskolai falitábla. Az idén Irakba 280 darab kerül ebből a termékből, jövőre pedig már 400- ra jelentették be igényüket. Érdeklődnek a táblák után Nigériából is — ahová tizenhatot már el is szállítottunk —, valamint Szíriából is várunk megrendelést. Új ajánlataink között szerepel a fémvázas, faülők és általános és középiskolák részére készülő iskolapad is. Jordániából, Irakból és Szíriából 30 ezer darabos megrendelést várunk, s még az idén megkezdjük a gyártást. A második félévünk is biztatóan alakul tehát — mondta befejezésül a műszaki vezető. — Mint említettem, június végéig 540 vegyifülkét gyártottunk, december végéig pedig 650-nel kell kielégítenünk a megrendelők igényeit. O. L. • A szövetkezet sikeresen elégíti ki a megrendelők különleges igényeit. Irakba például tölgyfaborítással készítik a vegyifülkéket, amelyek egyikének végső ellenőrzését végzi Baracsi György, a meó vezetője. • A villanyszerelő brigád öt nőtagja igen jó munkát végez a fülkék vezérlőberendezéseinek összeállításában. TAPASZTALATCSERE DUNAPATAKON Nagy jövő előtt a napraforgó-termesztés A Bajai Kukoricatermelési Rendszer hetedik éve foglalkozik a napraforgó-termelés technológiájának fejlesztésével. Az első esztendőben — 1974-ben — megközelítőleg háromezer hektáron a taggazdaságok 1055 kilogramm átlagtermést értek el. Három évvel később már 2000 kilogramm volt a hektáronkénti hozam. Azóta minden esztendőben hasonlóan alakul a termés. Az idén már a hetvennégy partnergazdaság — az ügyintéző Bajai Mezőgazdasági Kombináttal együtt — csaknem húsz és félezer hektáron termesztik a fontos olajos növényt. A kéttonnás hozamnál nem lehet megállni — állapították meg azon dunapataji taanácskozáson, amelyet a BKK kezdeményezett. A művelődési történt házban eseményen a rendszerrel kapcsolatban álló kutatóintézetek neves képviselői, valamint a napraforgó vej termesztéséfoglalkozó taggazdaságok vezetői vettek részt. Molnár János, a Bajaii MezőgazdasáKombinát vezérigazgató-helyettese megnyitójában a növényi olaj termelésének egyre növekvő jelentőségéről beszélt. Ha kitekintünk a világba, azt tapasztaljuk, hogy mind a vetésterület, mind a terméshozam nőtt. Így van ez hazánkban is. Négy év alatt 136 ezer hektárról 273 ezerre gyarapodott a vetésterület. Közben a kutatók egyre jobb termőképességű és nagyobb olajtartalmú fajtákat, hibrideket állítanak elő. A bevezetőt követő tájékoztatók alátámasztották mindezeket. Hazánkban öt esztendő alatt 33 százalékkal nőtt a terméshozam, de ennél többre van lehetőség. VI. ötéves terv időszakának végére a jelenlegi 1,7—1,8 tonna helyett 2,4—2,5 tonnát szeretnénk betakarítani — országos átlagban — hektáronként. Erre megvan a lehetőség. Érdekes eredményekről számolt be dr. Tihomir Vrebalov professzor, az Újvidéki Földművelési és Konyhakertészeti Kutató Intézet igazgatója. Elmondta, hogy a kísérleti parcellákon elérték a négy tonna körüli termést is hektáronként. Az új fajtákkal, hibridekkel tehát forradalmi változást lehet elérni az olajos növény termesztésében — hangoztatta a jugoszláviai intézet vezetője. Ezt erősítette meg dr. Kurnik Ernő professzor, az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet igazgatója is. Hangoztatta, hogy az általuk előállított 249 hibrid közül nem egy megdönt minden eddigi rekordot, terméseredményeket és olajtartalmat tekintve egyaránt. A magyar nemesi tök sem maradtak le a világméretű versenyben. Az idei termésbecslések szerint jók a kilátások. A feldolgozóipar a tervezettnél 100 ezer tonnával több nyersanyagot vár. Jól kell ütemezni az átvételt, hogy ne legyen torlódás. Raktározási gondokra is lehet számítani. A tanácskozás résztvevői ezután határjárásra indultak. A dunapataji Új Élet Termelőszövetkezetben a kísérleti táblákat tanulmányozták. Szó esett arról, hogy a GK—70-es magyar fajta magasabb olajtartalmával tűnik ki. A nemesítésben fontos a koraiságra való törekvés, a fajta vízleadóképessége, az olajtartalom növelése, az egyszerre érő fajták, hibridek előállítása. A program az NK—254-es hibridnapraforgó-táblák megtekintésével fejeződött be. Ezt amerikai megrendelésre termeli a bajai rendszer 450 hektáron. K. S. • Molnár János megnyitja a tanácskozást • Épül a kombinát napraforgó- és aprómag-feldolgozó üzeme. (Pásztor Zoltán felvételei) . Az egyik kísérleti tábla. \ “ ~ ' . T - .,v '•'/ - . Kinek a feladata a hazafias nevelés? Sokan úgy vélik, a néphadsereg, az MHSZ, az iskola dolga. Mások még a szóval sem tudnak mit kezdeni, túl fennkölt fogalomnak érzik ahhoz, hogy mindennapi életükkel kapcsolatba tudják hozni. Holott a mindennapi hazafiság tudata is kell ahhoz, hogy becsülettel és tisztességgel éljünk, dolgozzunk. Mert ez a lényeg. Az igazi hazafiság, a romantikus közhelyekkel ellentétben, nem abban áll, hogy tudunk-e meghalni a hazáért. Hanem, hogy tudunk-e élni érte? Nemcsak a fegyveres testületek vagy az iskola dolga, hogy felébressze a fiatalokban egy nagyobb közösséghez való tartozás tudatát. Ehhez az szükséges, hogy az életét kezdő ember érezze, tapasztalja, mit jelent a közösség, hogyan éljen benne. Az első közönség, amivel találkozunk, a család. Itt tanulunk meg beszélni, s itt tanulunk meg úgy beszélni, úgy gondolkodni, úgy érezni, ahogy azt a család légköre kialakítja. Ez a kisközösségi atmoszféra is élő történelem. De a fiatalok közül sokan mintha nem tanulták volna meg szüleiktől, hogy a történelem szüntelenül ható, létező valóság, s hogy Magyarország nemcsak földrajzi egység, hanem mindannyiunk többé-kevésbé közös szituációja is. Ha a haza szót hallják, eszükbe jut mindaz, amit az iskolában oktattak nekik Rákócziról és Petőfiről, de a kurucok és ezernyolcszáznegyvennyolc, továbbá ezerkilenszáztizenkilenc forradalmárai gyakran éppúgy meseszerű hősök számukra, mint Mátyás király, Könyves Kálmán, vagy a hét honfoglaló vezér. Közelmúltunk pedig sokszor még ennyire sem él bennük. Barátom mondja, eladták a bizományiban a nászajándékba kapott ezüst kanalakat. Dehát — sóhajtott fel az édesanya — azok Sára nénié voltak! Na és? — kérdi a fiú. Ki az a Sára néni? Hát akit a nyilasok elvittek — feleli az asszony, és néznek egymásra értetlenül. A nyilasok, Horthy-korszak, s mindaz, ami a előtte és utána volt, a mai fiatalokat elhalványult távlatokból érinti. Sok szülő követte el azt a hibát, hogy nem törődött azzal, kialakul-e, s ha igen, milyen lesz gyereke történelmi tudata. Sőt, sokan úgy vélekedtek: minek szegény kisfiú lelkét azzal a sok rémséggel mérgezni Elég volt nekem elszenvedni emlékezetembe temetem tút az időt. Pedig nemcsak rémségek voltak akkor, hanem az emberi helytállás, a tisztesség, az önzetlen segítőkészség példatára is közelmúltunk. S oda nyúlnak a ma gyökerei is. A család, a szülők történelmének ismerete nélkül aligha, vagy csak nagyon nehezen teheti saját szava bárki is a nemzeti történelmet. Például a népművészet iránti érdeklődésünk is azért vált hatott felületessé, múló divattá, mert a családi nevelés j számtalan fiatal számára nem tette érzékletes valósággá a ] nemzeti múlttal való össze ] tartozást. Talán azért nem, mert annyi egyéb dolgunk van, mert elő kell teremteni a pénzt a lakásra, a bútorra, s a kocsira, a gyerek öltöztetésére, mert életünk hajszál , és egymásra alig jut időnk, s mert mindezekért is sok család nem vált igazi közösséggé. A családnak, az iskolai osztályoknak, az ifjúsági mozgalomnak óriási a szerepe, sas lehetősége abban, hogy kifejlessze a fiatalok önzetlenségét, s segíteni akarását, egymás iránti felelősségvállalását. Az ember alapvetően közösségi lény, ahogy tud, menekül a magányosságtól. Ha irányító I sunkkal nem, megtalálja hát s másképp a közösséget a diák, s a gyerek, de a legkevésbé sem mindegy, hogy a galeriben, 1 vagy az iskolai önképzőkör-ben. Annak, aki egy galeri agressziv erkölcsi normái szerint I él, hiába mondjuk a hazáról s akár a legszebb szavakét. A fiatalok még képlékeny személyiségét kell úgy alakítanunk, hogy jellemük a közösségi értékektől formálódva szilárduljon gerincessé.