Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 204. szám­ára: 1,40 Ft 1081. szeptember 1. kedd Országos tanévnyitó ünnepség A művelődési miniszter mondott beszédet A hirtelen jött zápor sem zavarta meg vasárnap a Sáros­patakon tartott országos tanévnyitó ünnepséget. A fennállásának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi gim­náziumban az iskola mintegy 700 diákja, s ugyanennyi meg­hívott vendég jelenlétében Pozsgay Imre művelődési mi­niszter köszöntötte az ország tanulóifjúságát az 1981—82-es tanév kezdete alkalmából. Beszéde bevezető részében az ország valamennyi pedagógusát, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberét, az óvodá­sokat, az általános és középis­kolásokat, a szakmunkásképzők és szakiskolák tanulóit, az egye­temi és főiskolai hallgatókat kö­szöntötte, majd így folytatta: — Kívánom, hogy az újabb fej­lődést és sikereket ígérő, de elő­reláthatóan nem kevés nehézsé­get is hozó új tanévben, a koráb­biaknál több nevelő és tanuló ta­láljon örömet munkájában, fel­adatában. Az oktatás fejlesztéséről szólva a miniszter hangsúlyozta: az is­kolát nem időnkénti lökésekkel, megrázkódtatást okozó változta­tásokkal, hanem folyamatos, sza­kadatlan fejlesztéssel kell beil­leszteni a­ társadalmi haladás me­netébe. Fejlesztésre természetesen ezen a területen is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismeretek elsajátításának mód­szereit újra és újra létre kell hozni és alkalmazni kell. Olyan megol­dást kell találnunk az iskolarend­szer és az oktatás-nevelés fejlesz­tésében, amely épít a magyar nem­zeti oktatásügy évszázados jó ha­gyományaira, a nemzetközi jó ta­pasztalatokra, a szocialista isko­larendszer vívmányaira, a mai is­kola sok-sok értékére. Mind közoktatásban, mind a felsőokt­­a­tásban hosszú távra szóló, messze tekintő fejlesztési tervek kidolgo­zása a feladatunk. A továbbiakban a miniszter le­szögezte, hogy az általános iskola keretében kell biztosítani a kö­telező alapiskolázás egységének megőrzését, a tankötelezettségi törvény következetesebb érvénye­sítését; önálló iskolázási forma­ként kel­l megőrizni a középfokú oktatást, s ugyanakkor meg kell oldanunk, hogy az általános mű­veltség és a szakismeret szerves egységet képezzenek, s tovább kell szélesítenünk a képzésben részt vevők körét. A felsőoktatás­ban — a tartalmi, szervezeti kor­szerűsítéssel egyidejűleg — biz­tosítani kell, hogy kiszélesedjenek az értelmiség utánpótlásának tár­sadalmi alapjai. El kell érnünk, hogy az egyetemi, főiskolai felvé­telhez mindenkinek egyenlő esé­­­­lyei legyenek, természetesen anél­kül, hogy a kiválasztás és a kép­zés minőségi követelményeiből akár csak jottányit is engednénk. Ellenkezőleg számottevően javul­nia kell az oktatás minőségének. — Továbbra is nagy szükség lesz a felnőttoktatásra. A munka melletti képzésben, a felnőttokta­tás fejlesztésében mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az általános és szakmai művelt­ség szintentartása, gyarapítása, a munka és tanulás egybefonódása egyre több ember egész életét át­fogó folyamattá válik. A munka­helyek gyorsan változó követel­ményeihez való alkalmazkodás, az újabb képesítések megszerzése, a műveltségi színvonal emelése s a választott pálya mind gyakoribb módosításának igénye egyaránt növeli a felnőttoktatás jelentősé­géit. Emellett még hosszú ideig a felnőttoktatás feladata marad az iskoláskori hiányok pótlása is.­­ Miközben a távlati fejleszté­si tervek előkészítésén fárado­zunk, egy pillanatra sem feled­kezhetünk meg az iskola mai gondjairól, feladatairól. Tudjuk, hogy még el kell telnie egy-két esztendőnek, amíg az óvodák zsú­foltságából eredő gondjaink meg­oldódnak, de már nincs messze ez az idő. Ebben — sajnos — sze­repe lesz annak is, hogy ismét csökken a születések száma, s ez­zel együtt az óvodáskorba lépő gyerekek száma is. Az általános­ iskolákat viszont most érte el iga­zán a megnövekedett létszámú korosztályok hulláma. A legnépe­sebb csapat éppen az 1981—82-es tanévben lép az első osztályba. Csaknem 15 ezerrel lesznek töb­ben, mint tavaly. Csak örülhe­tünk annak, hogy volt legalább néhány esztendő az utóbbi idő­ben, amikor számottevően növe­kedett hazánk lakossága, és ke­serűen gondolunk arra, hogy is­mét ellentétes irányzat kezd fe­lülkerekedni. De nem hallgathat­juk el, hogy általános iskoláink ma még nincsenek teljes mérték­ben felkészülve ezeknek a nagy létszámú korosztályoknak a fo­gadására. Ebből a felismerésből született meg a kormányhatáro­zat az­ általános iskolák fejleszté­séről, a tanteremhiány okozta gondok enyhítéséről, a nevelési lehetőségek jobb kihasználásáról. A kormány ezzel kapcsolatos programjának megvalósításáig is türelmet, kitartó erőfeszítést és jó nevelői együttműködést ké­rünk az általános iskolákban dol­gozó pedagógusoktól.­­ A tanácsoktól, gazdasági és társadalmi szervezetektől, moz­galmaktól, az állampolgároktól pedig azt kérjük, hogy mint saját ügyüket, karolják fel az általános iskolák fejlesztésének, különösen a tanteremépítésnek az ügyét. A kulturális kormányzat nevében megígérem, hogy a művelődés­igazgatás országos, megyei és he­lyi szerveit felkészítjük az isko­lafejlesztési méltó fogadására.kezdeményezések A közeljövőben megoldandó gondok közt említette a minisz­ter az ötnapos tanítási hétre való áttérést is. — Tudjuk ugyan, — mondotta —, hogy mennyi társa­dalmi előnye van a heti két pi­henőnapnak, az iskolában azon­ban — különösen nevelési szem­pontból — nemcsak előnyös ez a változás. A­ bevezetés feltételei­nek, lehetőségeinek tisztázására éppen azért széles körű szakmai és társadalmi vita kezdődött. Az idei tanévben minden intézmény­típusban, de csak szűk körben próbáljuk ki az ötnapos tanítási hetet és csak a vita, valamint a tapasztalatok hasznosításával tesszük általánossá a jövő tanév­ben. — Jó iskolát teremteni a ha­zának, a szocialista Magyaror­szágnak, ez közös érdekünk és közös felelősségünk. Társadalmi, gazdasági gondjainkon úrrá len­ni, népünk további felemelkedé­sét előmozdítani csak jó­­ iskola segítségével lehet — hangsúlyozta befejezésül Pozsgay Imre. Az ünnepség a DIVSZ-induló­­val ért véget. H GAZDAG LÁTNIVALÓ A KIÁLLÍTÁSOKOn A Hírős Napokra készül Kecskemét A háromévenként megrende­zett kecskeméti Hírős Napok ese­ményei, a tudományos tanácsko­zások, üzemi bemutatók, minde­nek előtt az ország különböző tá­jairól Kecskemétre sereglett szak­embereknek teremtenek alkal­mat az újabb ismeretek megszer­zésére, a jól bevált tapasztalatok kölcsönös cseréjére. Mindezeket gyümölcsöztetni tudják a min­dennapi munkájukban. Gazdag látnivalót és a szabad idő hasznos eltöltését kínálják a négy napon át nyitva tartó termékbemutatók, kertészeti, élelmiszeripari kiállí­tások, kisgép- és műszerbem­uta­tók. A Megyei Művelődési Köz­pontban a legjelentősebb kerté­szeti gazdaságok valamint a ház­táji és kistermelők, kertbarátok mutatják be szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermésük legjavát. A szeptember 3-án megnyíló kiál­lításon, amelyet friss áruval rend­szeresen kiegészítenek a terme­lők, hazánk legnagyobb mezőgaz­dasági területű megyéjének, Bács- Kiskunnak a kertészeti termelési eredményeiről, annak a népgaz­daságunk egészében betöltött sze­repéről is tájékozódhatnak az ér­deklődők. A Tudomány és Technika Há­zában Bács-Kiskun élelmiszer­­ipari vállalatai, gyárai állítják ki főbb termékeiket. Ott lesz a hűtő- és konzervipar, a baromfi- és húsipar, a gabona- és sütőipar hagyományos és több új termé­ke. Bemutatják az országos és megyei versenyeken díjat szer­zett italokat is. E kiállítás szerve­zésében tizenkét vállalat, továb­bá a mezőgazdasági és fogyasztá­si szövetkezetek érdekképvisele­ti szervei vettek részt. Mezőgazdasági kisgépkiállítás és vásár nyílik meg a megyeszék­hely központjában, az Alföld és a Domus Áruház melletti térségen, ahol az UNIVER ÁFÉSZ, a VE­­GY­ÉPSZER tiszakécskei gyára, az AGROKER mutatja be a kis­termelést segítő tevékenységét. Az AG­ROKER-rel közösen rendezett gépkiállításon az olaszországi Modena cégei is bemutatnak né­hány olyan kisgépest, amelyet Bács-Kiskun háztáji és kisterme­lői jól hasznosíthatnának, ha vá­sárlásukra megnyílik a lehetőség. Ennek a kiállításnak a szom­szédságában, az autóparkolóhely­hez közeli gyepen a kisállat-be­mutatót rendezik meg. Nyérc-, fezüstróka- és nyúlttenyészetük rit­kaságaiból nyújtanak látnivalót a Híres Napok közönségének felsőszentiváni, a bajai és a vas­ a­kúti szövetkezetek. A házinyúl- és galambtenyésztő szakcsoportok is bemutatják ugyanitt sokéves hasznos munkájuk eredményét. A kecskeméti kertészeti főisko­lai­­ kar dísznövényi termesztési tanszékének szervezésében nyílik meg szeptember 3-án a dísznö­vénykiállítás a főiskola Erdei Fe­renc téri épülettömbjében. Itt rendezik meg a virágkötészeti bemutatót és versenyt, amelyre heves kertészeket hívtak meg. Ugyancsak a kertészeti főisko­la épületében rendezik meg A me­zőgazdasági vállalatok irányítása és szervezése című témakör szak­mai tanácskozásával egyidőben megnyíló műszerkiállítást, amely szeptember 6-ig tart nyitva. Az érdeklődők tájékozódhatnak kisszámítógépek alkalmazási le­­­hetőségeiről a termelésirányítás­ban. Megtekinthetnek néhány hazai és külföldi gyártmányú adatfeldolgozó és számítógépes, géprendszert is. K. A. : Az Alföld és Domus Áruház, valamint a Kecskemét árpádvárosi há­zak közötti térségen nyílik meg a kisgép-kiállítás és vásár, valamint a kisállat-bemutató. Egyelőre a pavilonokat építik a részt vevő vál­lalatok.­­ Az állami és szövetkezeti vendéglátók is rendezkednek. A bajai Új Élet Htsz halászcsárdája már biztató képet mutat. (Straszer András felvételei) H am MEGHALT AZ ELNÖK ÉS A KORMÁNYFŐ Robbanás a teheráni kormányhivatalban Mohammad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszterelnök életét vesztette. A két magas rangú tisztségviselő annak a merény­letnek esett áldozatul, amely va­sárnap történt a teheráni minisz­terelnöki hivatalban. A merény­letet a kormányzat ellenségei nagy erejű pokolgéppel hajtották vég­b­e. A hírt hétfőn hajnalban hoz­ták nyilvánosságra teheráni hi­vatalos források, köztük a Pars hírügynökség szóvivője és az Iszlám Köztársasági Párt hivata­los lapja. Az AFP hírügynökség jelentette, hogy a merényletet a Modzsahedin Khalk nevű szerve­zet vállalta magára. A vasárnapi jelentések beszá­moltak ügyéin a merényletről, ám közvetlenül a robbantás után még nem közöltek értesüléseket a halottak és sebesültek számá­ról, azok kilétéről. A legújabb jelentésekből kitű­nik, hogy a robbanás pillanatá­ban — vasárnap, magyar idő sze­rint 13.30 órakor — tíz személy tartózkodott a miniszterelnöki irodában. A merényletnek végül — a Fans hírügynökség szerint — hét halálos áldozata és tizen­három sebesültje volt azokkal együtt, a­kik más, közeli helyisé­gekben voltak. A robbanás áldo­zatainak holtteste elszenesedett, s így nehéz volt pontosan felismer­ni őket. Az elnök és a miniszter­elnök holttestét fogsoruk alap­ján sikerült végül azonosítani; egy halott kiléte még ismeretlen. • * * PÁRIZS „A vasárnapi merénylet előre látható volt, természetes dolog, hogy az erőszak szervezői akció­juk áldozatává válnak” — jelen­tette ki hétfőn az Europe—1 rá­a­dióban Abd­ Hasszán Baniszadr, franciaországi emigrációban élő volt iráni­ államfő. Baniszadr azonban hozzáfűzte, hogy a me­rénylet előkészítésében semmi­féle szerepet nem játszott, és megállapítását „szociológiai megfi­gyelésnek” minősítette. Baniszadr formulája szerint utódának és Mohammad Bahonar miniszter­elnöknek a halála egyfajta öngyil­kosság volt, amennyiben ők ma­guk készítették elő azokat a fel­tételekért, amelyek a merényletet kiváltották. A volt elnök elmondotta, hogy a közelmúltban levelet Khomeini ajatollahhoz , és intézett ebben a szabadságjogok helyreállítását követelte Irán­ban. Baniszadr sze­rint Khomeini „engedni fog”, bár nem közölte, mire alapozza e vé­leményét. Az exelnök annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen merénylet megszervezése nem lett volna lehetséges „népi támogatás nélkül”. Ugyanakkor elismerte, hogy Khomeini "erőt képvisel Iránban, ezt azonban ,negatív erőnek" nevezte. A volt elnök azt hangoztatta, hogy külső hatalmaknál sem sza­bad beavatkozniuk Irán ügyeibe, akár Washingtonról, akár Moszk­váról van szó. Az iráni politikus konkrétan az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy magatartásá­val hozzájárult „a visszaállításához”, azaz a diktatúra elősegí­tette Khomeini és az iszlám köz­társaság radikalizálódását. Ba­niszadr közölte, hogy „minél ke­vesebb ideig” kivan­ Franciaor­szágban maradni, de nem szólt arról, vajon ezzel Iránba való visszatérésére utal-e, vagy pedig arra, hogy más országba teszi át működésének színterét. • a • Az iráni ideiglenes elnöki ta­nács, amely Radzsai elnök és Ba­honar miniszterelnök halála mi­att vette át az államfői teendők intézését, hétfőn hivatalos közle­ményben szólította fel a kormány minisztereit: továbbra is lássák el tisztségükből fakadó feladatai­kat az új miniszterelnök kineve­zés­éig. A fővárosban eközben több százezres tömeg gyűlt össze a parlament előtt, hogy részt ve­gyen a két meggyilkolt iráni ve­zető temetési szertartásán. A Pars hírügynökség hétfőn közzétette az iráni kormány köz­leményét, amelyben az iráni ve­zetés azzal vádolja Sapur Bakh­­atiar volt miniszterelnököt és Ba­niszadr volt államfőt, hogy részük volt a vasárnapi robbantásos me­rényletben. (MTI)­ ­ A kormány épülete a merénylet után, # Mohammad Ali Radzsai államelnök és Bahonar miniszterelnök. » Pedagógus­aktíva Kecskeméten Tegnap délután Kecskemé­ten, a városi tanács dísztermé­ben tartották meg az idei pe­dagógus-aktíva ülést. Fischer­­ István, a városi tanács elnök­helyettese tájékoztatta a je­lenlévő pedagógusokat a kecs­keméti iskolahálózat helyzeté­ről, az új tanévben megvaló­suló és a VI. ötéves tervben szereplő tanteremépítésekről, oktatási intézmény-bővítések­ről. Elmondotta egyebek között,­­hogy a VI. ötéves terv végé­ig hetvenhét tantermet kíván­nak felépíteni a megyeszékhe­lyen. Így talán sikerül vala­mit könnyíteni a jelenlegi gondokon. Hangsúlyozta azt is, hogy a városi párt- és ál­lami szervek minden erőfe­szítése ellenére a közeljövőben még mindig zsúfoltság lesz a kecskeméti iskolákban. A vál­takozó tanítást már valamen­­­nyi általános iskolában beve­zették, de nem várható na­gyobb helynövekedés a közép­­­iskolákban sem. Végül kérte az építőipari vállalatok támo­gatását, valamint a pedagógu­sok megértő türelmét, segítsé­gét. Ezt követően több hozzászó­lás és egy felajánlás követ­kezett. Fekete László, a váro­si pártbizottság titkára fo­galmazta meg azt a jelentős javaslatot, hogy a költségve­tésben szereplő hetvenhét he­lyett száz tantermet építsenek fel Kecskeméten a tervidőszak végéig, huszonhármat tehát társadalmi összefogással. Már ez is rendkívül sokat jelente­ne az iskolai oktató-nevelő munka körülményeinek ja­vításában. A javaslat a részt­vevő pedagógusok köreiben si­kert aratott. Az aktívan felszólalt Kata­­nics Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára is. Felhívta a figyelmet egyebek között arra, hogy most van szükség igazán a gondok kö­zött is lelkesedéssel oktató-ne­velő tanerőkre, a nehézsége­ket jó közösségi szellemmel át­hidaló iskolai tantestületekre nevelői közösségekre. Az új tanévhez, a szeptem­ber elsején induló munkához végül Széki Bálintné, a váro­si tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője kívánt sok sikert a jelenlévő pedagógu­soknak.

Next