Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: sokfelé várható eső, záporeső, a keleti megyékben egy-két zivatar is előfordulhat. A déli szél többnyire élénk, napközben időnként erős lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—9 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 10—15 fok, keleten 15—20 fok között alakul. (MTI)____________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 77. számára: 1,40 Ft 1983. április 1. péntek MUNKA A Vám- és Pénzügyőrség kecskeméti szakasza tavaly 9579 exportvagont, 1338 kamiont és jelentős mennyiségű darabáru vámvizsgálatát végezte el. Ezen kívül 2680 tétel importárut is ellenőriztek a múlt évben. Persze, ebben nem merült ki tevékenységük, ellenőrizték az adózást, szeszfőzést — az országban előállított pálinka egyharmad része a megyében készül. — A különböző, általuk felderített szabálytalanság és bűncselekmény értéke meghaladta a 2 millió forintot. Az elmúlt tíz évben jelentősen megszaporodott a munkájuk. Hiszen egy évtizede napi 8—10 vámellenőrzés volt, a tavalyi átlag pedig harminc, anélkül, hogy a létszámuk nőtt volna. Itt dolgozik 1955 óta Balogh Sándor törzszászlós. Munkáját lelkiismeretesen és szakszerűen végzi,ezt nemcsak a parancsnokai, de a szállítók is elismerik. Többször kapott jutalmat és dicséretet, s a Vám- és Pénzügyőr Érem mindhárom, a szolgálati Erem 25 éves fokozatának is tulajdonosa. Párttag, az egység vitakörvezetője. » (Pásztor Zoltán felvétele) IM Hatvan MSZBT- tagcsoport a megyében A magyar—szovjet barátságot erősítik A megyei pártbizottság székházában tanácskozásra hívták össze a Bács-Kiskunban működő MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökeit, az illetékes pártszervek, alapszervezetek titkárait. Az összejövetelen részt vett Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára a lrtai Szovjetunióról, a magyar— szovjet kapcsolatok fejlődéséről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásit. Részletesen szólt egyebek között a baráti ország gazdasági helyzetéről, következetes békepolitikájáról, továbbá arról a tiszteletről, megbecsülésről is, mely Szovjetunió szerte megnyilvánul a magyar nép Az utóbbi időben fokozott iránt érdeklődés kíséri a szovjet állam kül- és belpolitikáját, mondotta saját tapasztalataira hivatkozva a főtitkár. Ezt követően Goldon Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa ismertette az utóbbi év barátsági munkájának tapasztalatait és az ezzel kapcsolatos feladatokat, programokat. Bejelentette, hogy megalakult a megye hatvanadik MSZBT-tagcsoportja Bátyán, a Piros Paprika Termelőszövetkezetben. Már huszonnégy Bács-Kiskun megyei üzem és vállalat tart kapcsolatot Krím testvérterületi üzemekkel. A Kecskeméti Konzervgyár testvérüzemi kapcsolata a legrégibb keletű. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat is a régi együttműködők közé tartozik. E kapcsolatok nem formálisak, kölcsönösen hasznosak a felek számára. Elmondta továbbá, hogy a megyében a különböző szintű pártszervek igen sokat tesznek a barátság ápolásáért, s e munkában különösen jeleskedik a kecskeméti, a kalocsai és a kiskunhalasi városi pártbizottság. Az idén is több magyar—szovjet barátsági rendezvényre, rendezvénysorozatra került sor. Így például április 8-án és 9-én ■ Kecskeméten, a 607-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben országos tanácskozást rendeznek, melyen az MSZBT- tagcsoportok ifjúsági nevelőmunkáját tűzik napirendre. Április 29-én magyar—szovjet barátsági napok kezdődnek majd a megyében. A tanácskozás vitájában felszólalt Vígh Tamás, a Helvéciai Állami Gazdaság, Törőcsik Béla, a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet, Vázkonyi Miklós, a Fémmunkás Vállalat Kecskeméti Gyára, Kiss Ernő, a Kecskeméti Konzervgyár MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető neke, valamint Pintér Imre, ésa Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára. Valamennyien beszéltek a testvérüzemi kapcsolatok alakulásáról, jelentőségéről, a tagcsoportok pártirányításáról, s átadták egymásnak a mindennapi barátsági munka során szerzett tapasztalataikat. ® R. M. Javult a szövetkezetek energiagazdálkodása Két dolgot emelhetünk ki, a téeszekben végrehajtott termelési szerkezetváltozással összefüggésben. Egyik törekvése a gazdaságoknak, hogy az igényeknek, a keresletnek megfelelő terméket állítsanak elő, mégpedig olyan minőségben, hogy az minden piacon értékesíthető legyen. A piachoz való igazodás egyben népgazdasági igény is, az ösztönzési és támogatási rendszer erre irányul, s a hitelfolyósítás feltételeinél ugyancsak figyelembe veszik. A szövetkezetek a szántóföldi növénytermesztés szerkezetében évről évre nagyobb területet adnak a gabonaféléknek, valamint a napraforgónak. Ez utóbbit az idén a esztendőknél is nagyobb korábbi tea érdemes termeszteni, terültéppen a külföldi kereslet növekedése miatt. A termelési szerkezet változtatásánál a gazdálkodás jövedelmezőbbé tétele érdekében lehetetlen figyelmen kívül hagyni a költségeket, ezek között is tetemes és növekvő összeggel szereplő energiát. Vagyis a termelési szerkezet változása összefügg az energiagazdálkodással is. A mezőgazdaság energiafogyasztása évről évre növekszik, ugyanis egyre több gépet használnak a növénytermesztésben, állattenyésztésben, a kiegészítő- és melléküzemágakban egyaránt. Az energiaköltségek növekedése miatt, ilyen címen két és félszer többet fizettek ki a szövetkezetek a múlt évben, mint például 1976-ban. Az ötödik ötéves terv elején elhatározott energiagazdálkodási programnak köszönhető, hogy az utóbbi években csökkent a gáz- és tüzelőolaj-felhasználás — mintegy 6— 7 százalékkal — ugyanakkor duplájára növekedett a földgázfogyasztás, s több gazdaságban visszatértek a szén- és fatüzelésre is. A bácskai és a termelőszövetkezetek Duna-melléki energiagazdálkodásának javítását az e térségben dolgozó területi szövetség jelentősen segítette. A jó módszerek elterjesztésével éppúgy, mint az energiaprogrammal összefüggő pályázatok elkészítésével. A tsz-szövetség taggazdaságaiban javították az erő- és munkagépek összhangját. Egyebek között széles körben alkalmazzák már az rékos talajművelést, energiatakaa szántás nélküli magágykészítést, s ahol lehetséges, a kapcsolt gépsorokat. Jelentős változások tapasztalhatók az állattenyésztési telepeken is. A bátyai Sertéstenyésztő Közös Vállalatnál megoldották az ólak egyedi fűtését, a jánoshalmi Haladás Tsz-ben pedig olaj helyett szén és fatüzelésbe tértek át. A terményszállítók energiafelhasználást is igyekeztek csökkenteni egyebek között azzal, hogy rövid tenyészidejű, nagy vízleadó képességű kukoricafajtákat termesztettek és a szárítóberendezések üzemeltetési ideje csökkent. A berendezésekre különböző műszereket, szabályozókat is felszereltek. A szalkszentmártoni tsz-ben a hulladékidő visszanyerését is megoldották. Egyre több gazdaság tér át a nedveskukorica-tárolásra, amelynek többféle módszere elterjedt a megyében. Tavaly már 30 ezer tonna kukoricát tároltak szárítás nélkül a szövetség taggazdaságai. A földgáztüzelésre való áttérés beruházási költségeit is vállalják a gazdaságok, amelyhez szükséges azonban az állami támogatás és a bankhitel is. A tervezett Baja—Kalocsa földgáz gerincvezeték megépítésében 11 gazdaság érdekelt. E munka az idén elkezdődik, a beruházás költsége megközelíti a 140 millió forintot, s a számítások szerint negyvenezer tonna tüzelőolaj válik majd szükségtelenné évente, ha az üzemekben gázzal fűtenek. A kezdeményezések tehát jelentősek, azonban arról is szólni kell, hogy a lehetőségeket még korántsem használták ki mindenütt a szövetkezetek. Nagy tartalékok rejlenek még a melléktermék hasznosításában, így biogáztelep létesítésére is nyílhatna mód a megyében. Érdemes nagyobb gondot fordítani a gépek, berendezések műszaki karbantartására, a túlfogyasztások gyorsabb csökkentésére. Ugyancsak szükség van arra is, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségben tárolják a szárítás nélküli módszerek egyikével terményeiket a gazdaságok. Az ilyen beruházásokhoz hitel és állami támogatás is igénybe vehető. Cs. I. % ä f «I » fl ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok végrehajtását, valamint a lakbérrendezés előkészítését szolgáló munkálatok menetéről és a további tennivalókról. Ennek keretében elfogadta azokat az irányelveket, melyek alapul szolgálnak a lakásépítés és -fenntartás helyi támogatási rendszerének véglegesítéséhez. A kormány elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1983. évi feladatokra való felkészülésről. Megállapította, hogy az időben és jó minőségben elvégzett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagiműszaki eszközök — átlagos időjárással számolva — megfelelő induló feltételeket biztosítanak a termelési előirányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányító szerveket, hogy a mezőgazdaság előtt álló további feladatok végrehajtásához adják meg a szükséges támogatást. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését a termelői és a fogyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi tapasztalatairól. Megállapította, hogy az előző évekhez viszonyítva a helyzet javult, de tovább kell erősíteni az árak ellenőrzését és nagyobb szigorral kell fellépni a szabályok megsértőivel szemben. A tapasztalatokat az árrendszer továbbfejlesztésében is hasznosítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását, amely feladatul tűzi ki, hogy a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a számítástechnika alkalmazását, különösen a mikroszámítógépek tömeges elterjedését segítő társadalmi, műszaki és gazdasági feltételek összehangolt fejlesztésére. (MTI) Petar Sztambolics elutazott Budapestről Kádár János fogadta a jugoszláv államfőt Hivatalos, baráti látogatását befejezve, csütörtökön, a délutáni órákban elutazott Budapestről Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnöke, szomszédos baráti szocialista ország államfőjét ünnepélyesen búcsúztatták. A jugoszláv államelnök látogatásának utolsó napján is sor került tárgyalásokra. Kádár János és Petar Sztambolics megbeszélésén kívül a baráti ország elnökének kíséretében érkezett politikusok is véleménycserét folytattak magyar partnereikkel. Puja Frigyes külügyminiszter jugoszláv kollégájával, Lazar Mojszovval megvitatta a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kérdéseket, valamint kétoldalú kapcsolatok alakulását. a a Hetényi István pénzügyminiszter, magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke Nedeljko (Folytatás a 2. oldalon.) MILLIÓKAT NYERHETÜNK! Termelés- és gyártmányfejlesztés licenchasznosítással A Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat, az Április 4. Gépipari Művek és a Bácsalmási Állami Gazdaság licenchasznosítását vizsgálta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az erről gyűjtött tapasztalatokat, Miklós Zoltán elnökletével, a NEB tegnapi ülésén értékelte. A jelentés megállapítja: a külföld iparával és mezőgazdaságával való együttműködés, a műszaki ismeretek átvétele és hazai felhasználása egyre inkább tért hódít napjainkban. A DOTÉP évi ipari termelése, a gyakorlatban hasznosított eljárások révén, 1975- től 1982-ig 150 millió forintról egymilliárd 200 millió forintra nőtt. Igen jelentős, és az új lakásokba költözők számára is előnyös lesz a DÜRR-féle ablakgyártás bevezetése. Ennek a gazdaságossága abban áll, hogy míg a hagyományos ablakok résein óránként 17 köbméter levegő áramlik keresztül, a DÜRR-féle ablakon mindössze alig több, mint fél köbméter. A DUTEP jogot szerzett BOA- kompenzátorok gyártására, és MITSUI-üvegszállal erősített (cea mentes) kéregelem alkalmazására. A kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek — mint arról Szabó Lajos megbízott vezérigazgató tájékoztatta az ülést — az elmúlt évben 350 millió forint értékű atomerőművi berendezéseket exportált a KGST-ben részt vevő országokba, a megvásárolt licenccel elért fejlesztés eredmé n Az Április 4. Gépipari Művekben is jó példát mutatnak a licenchasznosításban. • Szépen terem a francia és jugoszláv nemesítésű napraforgó Bácsalmáson. (Archív képnyeként. Az atomerőművi vízkezelőrendszer és erőművi vízlágy (Folytatás a 2. oldalon.) Egy asszony hetekig tépelődött: felcserélje-e munkahelyét egy pár száz forinttal többet ígérő másikkal? Sok mindent mérlegre tett. Ahol jelenleg dolgozik, az tiszta hely. Színesek a falak. Fehér köpenyt ölthet magára. Cserepes virágokat lát az üzemben. Az udvaron rózsatövek, gondozott park. Amit rábíztak, nem túlságosan megerőltető — inkább ügyességet_ ás figyelmet kívánó foglalkozás. Megválasztották szakszervezeti bizalminak. Havonta, kéthavonta kirándulni hívják. Megbecsülik. Csak hát itt három és fél — négyezer forint a fizetése. Ott viszont 4500-at kapna. Igaz, nehezebb a munka — zajosabb, porosabb is, ahhoz képest, ahol most dolgozótársai bizalmát élvezi —, s ki tudja, milyen, nem várt meglepetés érné az új helyen. Nem tanakodott aztán. Úgy döntött: marad. Második otthonunk, szoktuk emlegetni lalkozásunk kenyérkereső fogszínhelyét. S valóban: a megyében sok-sok millió forintból felépített, vagy továbbfejlesztett munkahelyek nagy részét joggal nevezhetjük ilyenképpen. A konzervgyári munkásnők a töltőgépek körül nem bukdácsolnak immár mélyedéses, kopott kövezeten, mint valamikor. Jobb feltételek között tanít a tanár. A vasúti szolgálat sem annyira elriasztó, mióta a jegyvizsgáló munkahelye egyre inkább villamos árammal közlekedő és fűtött vonat; mióta kiterjedt orvosi hálózat őrködik a vasutasok egészségén; s mióta a tovább korszerűsített távközlési rendszer (URH- telefon) jelentősen megjavította a közlekedési dolgozók munkakapcsolatát. S ki vitatná, akár csak egyetlen percig is, mit jelentett régen, és mit jelent ma ápolónőnek lenni? Vagy mit jelentett például, a munkakörülményeket figyelembe veve, átállni a — mai fogalmaink szerint — egykor ispotályszerű gyógykezelésről a mostani, magas színvonalú betegellátásra? szó volt az az út, Milyen hoszamely a hajdani, kecskeméti „cserepes" kórháztól a mai — egynémely hibájával is — a szó szoros értelmében toronyszerűen kiemelkedő, Nyíri úti kórházig elvezetett? Az élet igazolja, kitűnik a fenti példáinkból, hogy a lakás után a munkahely igen fontos tényező hétköznapjainkban. Esete válogatja, hogy vonz-e, vagy taszít. Szeretjük-e, vagy sem? Ahol a vezetők és a dolgozók úgy tekintik, mint a jó munkahelyi közérzet egyik meghatározó elemét, ott nincs baj. Ahol viszont tartósan megtűrnek kirívó különbségeket, idővel feloldható ellentmondásokat, ott már baj van. Baj, ha a zsúfoltság ellen sokáig nem tesznek semmit. Belenyugszanak. Baj, sőt életveszélyes volt, hogy egy üzemben — nagyközségben történt — védőburkolat és felügyelet nélkül, szabadon kiálló, forgó késekkel működtetnek egy gépet. Ezt a munkahelyet — mivel a géppel csak nyitott állapotban lehetett dolgozni, másképpen nem — az SZMT felügyelői azonnal bezáratták! De mit tegyenek azoknak a dolgozóknak az esetében, akik egyfajta szemléleti torzulás tanúi és — nemegyszer — szenvedő alanyai? Szélsőség. Ez az oka, hogy egyes helyeken a vezetők környezete pompázik, de legalábbis gondozott, ugyanakkor az „alvégen”, a termelői, vagy intézményi kiszolgáló egységek elhanyagoltsága fölött, mivel azt már kevesebben látják, így kevésbé feltűnő, rendszerint elsikkad a figyelem. A munkahelyeken a szépítő- díszítő női igyekezet, s annak eredménye: az otthonosság érzetét keltő színes térítők és virágok, kétségkívül nyak közérzetünkre. S játékosok múlik még ezen kívül noha a dolgozókon, hogy milyen a munkahelyük, erre elsősorban mégis a vezetőknek kötelessége figyelemmel lenni. Jórészt azért is, mert a megfelelő munkahelyi környezet serkentőleg hat a teljesítményre, s nagyobb eredmények elérését segíti. Szerepét tehát, mint a hatékonyság egyik tényezőjét, semmilyen körülmények közt nem szabad alábecsülni. K—1 ■HHm ■ [UNK] [UNK]Mi