Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: sokfelé várható eső, zápor­eső, a keleti megyékben egy-két zivatar is előfordulhat. A déli szél többnyire élénk, napközben időnként erős lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—9 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 10—15 fok, keleten 15—20 fok között alakul. (MTI)____________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 77. szám­ára: 1,40 Ft 1983. április 1. péntek MUNKA A Vám- és Pénzügyőrség kecskeméti szakasza tavaly 9579 exportvagont, 1338 kamiont és jelentős mennyiségű darabáru vámvizsgálatát végezte el. Ezen kívül 2680 tétel importárut is ellenőriztek a múlt­ évben. Persze, ebben nem merült ki tevé­kenységük, ellenőrizték az adózást, szeszfőzést — az országban előállított pálinka egyharmad része a megyében készül. — A különböző, általuk felderített szabálytalanság és bűncselekmény értéke meghaladta a 2 millió forintot. Az elmúlt tíz évben je­lentősen megszaporodott a munkájuk. Hiszen egy évtizede napi 8—10 vámellenőrzés volt, a tavalyi átlag pedig harminc, anél­kül, hogy a létszámuk nőtt volna. Itt dolgozik 1955 óta Balogh Sándor törzszászlós. Munkáját lelkiismeretesen és szakszerűen végzi,­­ezt nemcsak a parancs­nokai, de a szállítók is elismerik. Többször kapott jutalmat és dicséretet, s a Vám- és Pénzügyőr Érem mindhárom, a szolgá­lati Erem 25 éves fokozatának is tulajdonosa. Párttag, az egy­ség vitakörvezetője. » (Pásztor Zoltán felvétele) IM Hatvan MSZBT- tagcsoport a megyében A magyar—szovjet barátságot erősítik A megyei pártbizottság szék­­házában tanácskozásra hívták össze a Bács-Kis­kun­ban műkö­d­ő MSZBT-tagcsoportok ügyve­zető elnökeit, az illetékes párt­szervek, alapszervezetek titká­rait. Az összejövetelen részt vett Katanics Sándor, a megyei párt­bizottság titkára is. Bíró Gyula, a Magyar­—Szov­jet Baráti Társaság főtitkára a lrtai Szovjetunióról, a magyar— szovjet kapcsolatok fejlődéséről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásit. Részletesen szólt egye­bek között a baráti ország gaz­dasági helyzetéről, következetes békepolitikájáról, továbbá arról a tiszteletről, megbecsülésről is, mely Szovjetunió szerte meg­nyilvánul a magyar nép Az u­tóbbi­ időben fokozott iránt­ ér­deklődés kíséri a szovjet állam kül- és belpolitikáját, mondotta saját tapasztalataira hivatkozva a főtitkár. Ezt követően Goldon Mihály, a megyei pártbizottság munka­társa ismertette az utóbbi év barátsági munkájának tapaszta­latait és az ezzel kapcsolatos feladatokat, programokat. Beje­lentette, hogy megalakult a me­gye hatvanadik MSZBT-tagcso­­portja Bátyán, a Piros Paprika Termelőszövetkezetben. Már hu­szonnégy Bács-Kiskun megyei üzem és vállalat tart kapcsola­tot Krím testvérterületi üzemek­kel. A Kecskeméti Konzervgyár testvérüzemi kapcsolata a leg­régibb keletű. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat is a régi együttműködők közé tartozik. E kapcsolatok nem for­málisak, kölcsönösen hasznosak a felek számára. Elmondta to­vábbá, hogy a megyében a kü­lönböző szintű pártszervek igen sokat tesznek a barátság ápolá­sáért, s e munkában különösen jeleskedik a kecskeméti, a kalo­csai és a kiskunhalasi városi pártbizottság. Az idén is több magyar—szov­jet barátsági rendezvényre, ren­dezvénysorozatra került sor. Így például április 8-án és 9-én ■ Kecskeméten,­­ a 607-es számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben országos tanácskozást rendeznek, melyen az MSZBT- tagcsoportok ifjúsági nevelő­munkáját tűzik napirendre. Áp­rilis 29-én magyar—szovjet ba­rátsági napok kezdődnek majd a megyében. A tanácskozás vitájában fel­szólalt Vígh Tamás, a Helvéciai Állami Gazdaság, Törőcsik Béla, a lászlófalvi Egyetértés Terme­lőszövetkezet, Vázkonyi Miklós, a Fémmunkás Vállalat Kecske­méti Gyára, Kiss Ernő, a Kecs­keméti Konzervgyár MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető neke, valamint Pintér Imre, és­a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára. Vala­mennyien beszéltek a testvér­­üzemi kapcsolatok­ alakulásáról, jelentőségéről, a tagcsoportok pártirányításáról, s átadták egy­másnak a mindennapi barátsági munka során szerzett tapaszta­lataikat. ® R. M. Javult a szövetkezetek energiagazdálkodása Két dolgot emelhetünk ki, a téeszekben végrehajtott terme­lési szerkezetváltozással össze­függésben. Egyik törekvése a gaz­daságoknak, hogy az igények­nek, a keresletnek megfelelő ter­méket állítsanak elő, mégpedig olyan minőségben, hogy az min­den piacon értékesíthető legyen. A piachoz való igazodás egyben népgazdasági igény is, az ösz­tönzési és támogatási rendszer erre irányul, s a hitelfolyósítás feltételeinél ugyancsak figyelem­be veszik. A szövetkezetek a szántóföldi­­ növénytermesztés szerkezetében évről évre nagyobb területet adnak a gabonafélék­nek, valamint a napraforgónak. Ez utóbbit az idén a esztendőknél is nagyobb korábbi tea érdemes termeszteni, terült­éppen a külföldi kereslet növekedése miatt. A termelési szerkezet változ­tatásánál a gazdálkodás jöve­delmezőbbé tétele érdekében le­hetetlen figyelmen­ kívül hagyni a költségeket, ezek között is tetemes és növekvő összeggel sze­­­replő energiát. Vagyis a termelé­si szerkezet változása összefügg az energiagazdálkodással is. A mezőgazdaság energiafo­gyasztása évről évre növekszik, ugyanis egyre több gépet hasz­nálnak a növénytermesztésben, állattenyésztésben, a kiegészítő- és melléküzemágakban egyaránt. Az energiaköltségek növekedése miatt, ilyen címen két­ és fél­szer többet fizettek ki a szövet­kezetek a múlt évben, mint pél­dául 1976-ban. Az ötödik ötéves terv elején elhatározott energia­gazdálkodási programnak kö­szönhető, hogy az utóbbi évek­ben csökkent a gáz- és tüzelő­olaj-felhasználás — mintegy 6— 7 százalékkal — ugyanakkor dup­lájára növekedett a földgázfo­gyasztás, s több gazdaságban visszatértek a szén- és fatüzelés­re is. A bácskai és a termelőszövetkezetek Duna-melléki energia­­gazdálkodásának javítását az e­ térségben dolgozó területi szövet­ség jelentősen segítette. A jó módszerek elterjesztésével épp­úgy, mint az energiaprogram­mal összefüggő pályázatok elké­szítésével. A tsz-szövetség tag­­gazdaságaiban javították az erő- és munkagépek összhangját. Egyebek között széles körben al­kalmazzák már az rékos talaj­művelést, energiataka­a szántás nélküli magágykészítést, s ahol lehetséges, a kapcsolt gépsoro­kat. Jelentős változások tapasztal­hatók az állattenyésztési­ telepe­ken is. A bátyai Sertéstenyésztő Közös Vállalatnál megoldották az ólak egyedi fűtését, a jános­halmi Haladás Tsz-ben pedig olaj helyett szén és fatüzelésb­e tértek át. A terményszállítók energiafelhasználást is igyekez­tek csökkenteni egyebek között azzal, hogy rövid tenyészidejű, nagy vízleadó képességű kukori­cafajtákat termesztettek és a szárítóberendezések üzemelte­tési ideje csökkent. A berendezésekre különböző műszereket, szabályozókat­­ is felszereltek. A szalkszentmá­rtoni tsz-ben a hulladékidő visszanye­rését is megoldották. Egyre több gazdaság tér át a nedveskukori­­ca-­tárolásra, amelynek többféle módszere elterjedt a megyében. Tavaly már 30 ezer tonna kuko­ricát tároltak szárítás nélkül a szövetség taggazdaságai. A földgáztüzelésre való átté­rés beruházási költségeit is vál­lalják a gazdaságok, amelyhez szükséges azonban az állam­i tá­mogatás és a bankhitel is. A ter­vezett Baja—Kalocsa földgáz ge­rincvezeték megépítésében 11 gazdaság érdekelt. E munka az idén elkezdődik, a beruházás költsége megközelíti a 140 millió forintot, s a számítások szerint negyvenezer tonna tüzelőolaj válik majd szükségtelenné éven­te, ha az üzemekben gázzal fűte­­nek. A kezdeményezések tehát je­lentősek, azonban arról is szól­ni kell, hogy a lehetőségeket még korántsem használták ki minde­nütt a szövetkezetek. Nagy tar­talékok rejlenek még a mellék­­termék hasznosításában, így biogáztelep létesítésére is nyíl­hatna mód a megyében. Érde­mes nagyobb gondot fordítani a gépek, berendezések műszaki karbantartására, a túlfogyasztá­sok gyorsabb csökkentésére. Ugyancsak szükség van arra is, hogy a korábbinál nagyobb men­­­nyiségben tárolják a szárítás nélküli módszerek egyikével ter­ményeiket a gazdaságok. Az ilyen beruházásokhoz hitel és állami támogatás is igénybe ve­hető. Cs. I. % ä f «I » fl ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­töki ülésén tájékoztatást kapott a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok végrehajtását, valamint a lakbérrendezés előkészítését szolgáló munkálatok menetéről és a további tennivalókról. Ennek ke­retében elfogadta azokat az irányelveket, melyek alapul szolgálnak a lakásépítés és -fenntartás helyi támogatási rendszerének véglegesíté­­séhez. A kormány elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1983. évi feladatokra való fel­készülésről. Megállapította, hogy az időben és jó minőségben elvég­zett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagi­műszaki eszközök — átlagos időjárással számolva — megfelelő induló feltételeket biztosítanak a termelési előirányzatok teljesítéséhez. A kormány felhívta az irányító szerveket, hogy a mezőgazdaság előtt álló további feladatok végrehajtásához adják meg a szükséges támo­gatást. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését a termelői és a fogyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi tapasztalatairól. Megállapította, hogy az előző évekhez vi­szonyítva a helyzet javult, de tovább kell erősíteni az árak ellenőr­zését és nagyobb szigorral kell fellépni a szabályok megsértőivel szemben. A tapasztalatokat az árrendszer továbbfejlesztésében is hasznosítani kell. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását, amely feladatul tűzi ki, hogy a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a számítástechnika alkalmazását, különösen a mikro­számítógépek tömeges elterjedését segítő társadalmi, műszaki és gaz­dasági feltételek összehangolt fejlesztésére. (MTI) Petar Sztambolics elutazott Budapestről Kádár János fogadta a jugoszláv államfőt Hivatalos, baráti látogatását be­fejezve, csütörtökön, a délutáni órákban elutazott Budapestről Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista­ Szövetségi Köztársa­ság Elnökségének elnöke, szomszédos baráti szocialista or­­­szág államfőjét ünnepélyesen bú­csúztatták. A jugoszláv államelnök látoga­tásának utolsó napján is sor ke­rült tárgyalásokra. Kádár János és Petar Sztambolics megbeszé­lésén kívül a baráti ország elnö­kének kíséretében érkezett poli­tikusok is véleménycserét foly­tattak magyar partnereikkel. Pu­ja Frigyes külügyminiszter jugo­szláv kollégájával, Lazar Moj­­szovval megvitatta a kölcsönös érdeklődésre számottartó nem­zetközi kérdéseket, valamint kétoldalú kapcsolatok alakulását. a a Hetényi István pénzügyminiszter, magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke Nedeljko (Folytatás a 2. oldalon.) MILLIÓKAT NYERHETÜNK! Termelés- és gyártmányfejlesztés licenchasznosítással A Duna—Tisza közi Építőipari Vállalat, az Április 4. Gépipari Művek és a Bácsalmási Állami Gazdaság licenchasznosítását vizs­gálta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az erről gyűjtött ta­pasztalatokat, Miklós Zoltán el­nökletével, a NEB tegnapi ülésén értékelte. A jelentés megállapítja: a kül­föld iparával és mezőgazdaságával való együttműködés, a műszaki ismeretek átvétele és hazai fel­­használása egyre inkább tért hó­dít napjainkban. A DOTÉP évi ipari termelése, a gyakorlatban hasznosított eljárások révén, 1975- től 1982-ig 150 millió forintról egy­­milliárd 200 millió forintra nőtt. Igen jelentős, és az­ új lakásokba költözők számára is előnyös lesz a DÜRR-féle ablakgyártás beve­zetése. Ennek a gazdaságossága abban áll, hogy míg­ a hagyomá­nyos ablakok résein óránként 17 köbméter levegő áramlik keresz­tül, a DÜRR-féle ablakon mind­össze alig több, mint fél köbmé­ter. A DUTEP jogot szerzett BOA- kompenzátorok gyártására, és MITSUI-üvegszállal erősített (ce­a mentes) kéregelem alkalmazására. A kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek — mint arról Szabó Lajos megbízott vezérigaz­gató tájékoztatta az ülést — az elmúlt évben 350 millió forint ér­tékű atomerőművi berendezéseket exportált a KGST-ben részt vevő országokba, a megvásárolt li­­cenccel elért fejlesztés eredmé­­ n Az Április 4. Gépipari Művek­ben is jó példát mutatnak a li­­cenchasznosításban. • Szépen terem a francia és ju­goszláv nemesítésű napraforgó Bácsalmáson. (Archív kép­­nyeként. Az atomerőművi vízke­zelőrendszer és erőművi vízlágy (Folytatás a 2. oldalon.) Egy asszony hetekig tépelő­­dött: felcserélje-e munkahe­lyét egy pár száz forinttal töb­bet ígérő másikkal? Sok mindent mérlegre tett. Ahol jelenleg dolgozik, az tisz­ta hely. Színesek a falak. Fe­hér köpenyt ölthet magára. Cserepes virágokat lát az üzem­ben. Az udvaron rózsatövek, gondozott park. Amit rábíz­tak, nem túlságosan megeről­tető — inkább ügyességet_ ás figyelmet kívánó foglalkozás. Megválasztották szakszerveze­­ti bizalminak. Havonta, két­havonta kirándulni hívják. Megbecsülik. Csak hát itt há­rom és fél — négyezer forint a fizetése. Ott viszont 4500-at kapna. Igaz, nehezebb a mun­ka — zajosabb, porosabb is, ahhoz képest, ahol most dol­gozótársai bizalmát élvezi —, s ki tudja, milyen, nem várt meglepetés érné az új helyen. Nem tanakodott aztán. Úgy döntött: marad. Második o­tthonunk, szoktuk emlegetni lalkozásunk kenyérkereső fog­színhelyét. S va­lóban: a megyében sok-sok mil­lió forintból felépített, vagy továbbfejlesztett munkahe­lyek nagy részét joggal ne­vezhetjük ilyenképpen. A konzervgyári munkásnők a töltőgépek körül nem bukdá­csolnak immár mélyedéses, ko­pott kövezeten, mint valami­kor. Jobb feltételek között ta­nít a tanár. A vasúti szolgálat sem annyira elriasztó, mióta a jegyvizsgáló munkahelye egy­re inkább villamos árammal közlekedő és fűtött vonat; mió­ta kiterjedt orvosi hálózat őr­ködik a vasutasok egészségén; s mióta a tovább korszerűsí­tett távközlési rendszer (URH- telefon) jelentősen megjaví­­­­totta a közlekedési dolgozók munkakapcsolatát. S ki vitat­ná, akár csak egyetlen percig is, mit jelentett régen, és mit jelent ma ápolónőnek lenni? Vagy mit jelentett például, a munkakörülményeket figye­lembe ve­ve, átállni a — mai fogalmaink szerint — egykor ispotályszerű gyógykezelésről a mostani, magas színvonalú betegellátásra? szó volt az az út, Milyen hosz­­amely a hajdani, kecskeméti „csere­pes" kórháztól a mai — egy­némely hibájával is — a szó szoros értelmében toronysze­rűen kiemelkedő, Nyíri úti kórházig elvezetett? Az élet igazolja, kitűnik a fenti példáinkból, hogy a la­kás után a munkahely igen fontos tényező hétköznapja­inkban. Esete válogatja, hogy vonz-e, vagy taszít. Szeret­jük-e, vagy sem? Ahol a ve­zetők és a dolgozók úgy te­kintik, mint a jó munkahelyi közérzet egyik meghatározó elemét, ott nincs baj. Ahol vi­szont tartósan megtűrnek ki­rívó különbségeket, idővel fel­oldható ellentmondásokat, ott már baj van. Baj, ha a zsúfoltság ellen sokáig nem tesznek semmit. Belenyugszanak. Baj, sőt élet­­veszélyes volt, hogy egy üzem­ben — nagyközségben történt — védőburkolat és felügyelet nélkül, szabadon kiálló, forgó késekkel működtetn­ek egy gé­pet. Ezt a munkahelyet — mi­vel a géppel csak nyitott álla­potban lehetett dolgozni, más­képpen nem — az SZMT fel­ügyelői azonnal bezáratták! De mit tegyenek azoknak a dolgozóknak az esetében, akik egyfajta szemléleti torzulás tanúi és — nemegyszer — szen­vedő alanyai? Szélsőség. Ez az oka,­ hogy egyes helyeken a vezetők környezete pompázik, de legalább­is­ gondozott, ugyanakkor az „alvégen”, a termelői, vagy intézményi ki­szolgáló egységek elhanyagolt­sága fölött, mivel azt már ke­vesebben látják, így kevésbé feltűnő, rendszerint elsikkad a figyelem. A munkahelyeken a szépítő- díszítő női igyekezet, s annak eredménye: az otthonosság érzetét keltő színes térítők és virágok, kétségkívül nyak közérzetünkre. S játéko­sok múlik még ezen kívül noha a dolgozókon, hogy milyen a munkahelyük, erre elsősorban mégis a vezetőknek kötelessé­ge figyelemmel lenni. Jórészt azért is, mert a megfelelő mun­kahelyi környezet serkentőleg hat a teljesítményre, s na­gyobb eredmények elérését segíti. Szerepét tehát, mint a hatékonyság egyik tényezőjét, semmilyen körülmények közt nem szabad alábecsülni. K—1 ■HHm ■ [UNK] [UNK]Mi

Next