Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-12 / 138. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AW, MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 138. szám Árai 1,40 Ft 1983. június 12. vasárnap Hollai Imre nyilatkozata NEW YORK Az ENSZ székhelyén közzétették Hollai Imrének, a közgyűlés elnökének a három délafrikai hazafi kivégzése alkalmából kiadott nyilatkozatát. Hollai Imre megdöbbenésének és felháborodásának ad hangot Thelle Simon Mogoerone, Jerry Semanó Mosololi és Marcus Thabo Motoung, a Dél-Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjai kivégzése miatt. A közgyűlés elnöke nyilatkoztában elítéli a dél-afrikai elnyomó politika újabb bizonyítékául szolgáló becstelen tettet, amelyet nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére, az ENSZ határozatainak durva figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. KEDDEN, SZERDÁN BKR-NAPOK• ÉHIS Búzatermesztéstől a kenyérig Sokszínű, látványos programmal készül a BKR Közös Vállalat a jövő heti kétnapos rendezvénysorozatra. Középpontban a a búzatermesztés áll, pontosabban kalászosgabona-vertikum. bajaiak ugyanis, a Bábolnai napokkal ellentétben, ugyanakkor azt kiegészítve, nem a kukoricát, hanem a búza-, árpa- és rozsfajtákat, az ezzel összefüggő fajtakísérleteket, a talajművelési vetés, betakarítás, a szénagyűjtés legkorszerűbb gépsorait, valamint a különféle kalászos gabonák felhasználási lehetőségeit, sütőipari előnyeit tárják a várhatóan nagyszámú látogatók elé. A január elsejétől közös vállalattá alakult termelési rendszer az országban az egyik legnagyobb területen — összesen mintegy százezer hektáron — segíti a búzatermesztést. A 117 partnergazdaság a 250 ezer hektáron, területüknek tehát nagyrészén kalászos gabonát termeszt. A taggazdaságokon kívül az új iránt érdeklődőket, a rendszerbe belépni szándékozókat is várják Bajára, a június 14—15-i bemutatókra. Felvonultatják az összes Fortschritt gyártmányú gépeket, a legújabb traktorokat, kombájnokat. Az NDK gyárszimpozionon ismerteti eddigi fejlesztéseit és terveit. A MEZŐGÉP vállalatok — közöttük kecskeméti is — bemutatják termékskálájukat, újdonságaikat. Érdemes felfigyelni a BKK törekvésére, nevezetesen arra, hogy komolyan veszik és tenni is akarnak, hogy magasabb színvonalat érhessenek el jelenlegi és leendő taggazdaságaik a gyepgazdálkodásban is. A Hesston gépeket a gyártó cég szakemberei mutatják be, s országos tanácskozást is tartanak A gyepgazdálkodás agronómiái és műszaki háttere címmel. A BKK saját fejlesztésű, és házilag gyártott gépeket, eszközöket, kiegészítő berendezéseket is kiállít, valamint az alkatrészgyártásban elért eredményeiről, munkájáról is tájékoztatja a résztvevőket. „Amit délelőtt megnéznek, délután megkóstolhatják” mondat mottója is lehetne a kétnapos programnak. Ugyanis a kísérletekben szereplő kalászos gabonák lisztjéből készült sütőipari termékek kóstolójára és bírálatára is lesz lehetőség. Nemcsak a látogatóknak ad ez különlegességet és tájékoztatást, hanem a kutatóknak, a malomipari szakembereknek, valamint a termékelőállítóknak is hasznos. Cs. I. NEMZETISÉGI KÜLDÖTTVÁLASZTÁS BÁCSALMÁSON Jobban figyeljünk egymásra „A nemzetiségi lét elképzelhetetlen nemzetiségi kultúra nélkül, annak legfontosabb feltétele és hordozója pedig a saját nyelv. Éppen ezért örülünk annak, hogy (Bácsalmáson, Bácsbokodon, Katymáron és Kunbaján) egyaránt sikerült szélesebb körűvé és magasabb színvonalúvá fejleszteni a nemzetiségi oktatást. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden további erőfeszítés felesleges, ezután is feladat a hatékonyabb oktatási formák keresése, meghonosítása ...” Prikidánovics Ottó népfront- titkár e három mondata mintegy summázása annak, ami pénteken este zajlott a bácsalmási művelődési központban: a helyi és a környékbeli németség küldöttválasztó falugyűlésének. A mintegy kétszáz jelenlevő egyhangúlag választotta küldötté Mancz Alfréd főiskolai hallgatót és Eisberger Máriat, Krix Katalin, Kreisz János pedagógusokat. A bajai Frankel Leó Gimnázium tanulóinak nagy tetszéssel fogadott műsora után — Karig Zsuzsannának és dr. Zorn Antalnak, a német szövetség képviselőinek, valamint a nagyközség vezetőinek társaságában — ők is részt vettek abban a szűkebb körben folyó beszélgetésben, amelyen folytatták a falugyűlésen felvetett témák megvitatását. Különösen érdekes volt Mancz Alfrédnak (a pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem német ■—matematika szakos hallgatójának) fejtegetése, aki egyebek mellett a következőket mondta: —Hallgattam a szónok által sorolt adatokat, miszerint Madarason és Katymáron kettő, Bácsalmáson tíz, Bácsbokodon tizenhét, Kunbaján pedig húsz százaléknyi a német anyanyelvűek aránya. Égető gondunk a nyelvoktatás fejlesztése: sok családban a szülők sem beszélik tökéletesen a nyelvet, éppen ezért nem is érzik fontosnak a továbbörökítését. Ilyen helyzetben óriásivá nő a nyelvet még jól beszélő nagyszülők felelőssége. Felismerték ezt a pécsi rádiósok is. A németnyelvű műsor kesztői pályázatot hirdettek szer a gyerekek számára: beszélgessenek a nagyszüleikkel, és gyűjtsék össze, írják le a népszokásokkal kapcsolatos emlékeiket. Százával érkeztek a levelek, amelyekből a legjobbakat beolvasták, s amelyekre megint sok olvasói reagálás érkezett, a gyerekek és az idősek köréből egyaránt. Azt hiszem, ez a jövő útja: jobban figyelni egymásra. K. J. A gyakorlat hasznára (3. oldal) : A tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása a kutatóknak és gazdaságoknak egyaránt érdeke. E folyamat felgyorsítását sürgeti az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága, áprilisi határozatában is. Legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő, tehát igen hatékony befektetés a tudományos eredmények alkalmazása, aminek napjainkban különösen nagy jelentősége van. Főként a konvertálható exportárualap előállítás, a minőségjavítás, a gazdaságosság szempontjából, bár a termésmennyiség és a termelés biztonsága hasonlóan nagy jelentőségű. kutatóintézetek átszervezése a vállalatszerű gazdálkodásra, ,,önfinanszírozásra” késztetése éppen azzal a céllal történt, hogy a tudományos intézeteket jobban érdekeltté tegyék a gyakorlatnak szükséges kutatásokban. Korábban az alapkutatások domináltak, most pedig ez kevésbé, aminek azonban lehetnek még hátulütői is. A megyében levő mezőgazdasági kutatóintézetek igyekeznek összehangolni a különféle kutatómunkákat és erőfeszítéseik, törekvéseik az elmúlt években több figyelemreméltó sikert hoztak. Most már a szakembereken, üzemeken, gazdaságokon a sor, hogy a gyakorlatban is hasznosítsák az intézetek eredményeit. • Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben Kovácsné dr. Nemes Melinda tudományos kutató vezetésével elkezdődött a laskagomba termesztéséhez szükséges alapanyag előállítása. A sikeres próbaüzem után naponta nyolcszáz kilogramm alapanyagot tudnak szállítani megrendelőiknek. PNMAGAZIN (4. oldal) Képünkön a DUTÉP Május 1. nevet viselő panelszerelő brigádja. Negyedik oldalon található magazin összeállításunkban — amely az építők napjához és az első ízben megrendezett építészeti napok rendezvénysorozatához kapcsolódik — riportot olvashatnak a szakma kiváló brigádja címmel kitüntetett Gagarin brigádról, valamint gyakorló tervezők tollából közlünk cikkeket a városépítészet feladatairól, az átépülő falvakról és a panelsorházakról._____| Növekedett a termelés Lengyelországban A pápa látogatásának előkészületeiről, a gazdasági helyzetről és a közvélemény tájékoztatásának kérdéseiről tárgyalt pénteken a lengyel kormány. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette azt a beszámolót, amelyet Adam Lopatka miniszter, az állami egyházügyi hivatal vezetője terjesztett elő II. János Pál pápa június 16-án kezdődő lengyelországi látogatásának előkészítéséről. va A gazdasági kérdésekről szóló kormány megállapította, hogy az év első öt hónapjában — előzetes becslések szerint — a népgazdaság idei tervében foglalt mutatók több mint 45 százalékát sikerült teljesíteni. A tavalyi év hasonló időszakához képest növekedett a barna- és feketeszén kitermelése, az elektromos energia, hengerelt áru és cement termelése. Az idén májusban az 1979. évinél is több (Folytatás a 2. oldalon.) NYÁR ELEJI PIAC A tavaszi primőrök megjelenésével egyidőben a kecskeméti piaccsarnokban is megkezdik az árusítást a kistermelőik. Eleinte csak kedden, pénteken és vasárnap jönnek, később már naponta, bővítve a választékot, kínálják friss árujukat. Ilyenkor, kora nyáron már teljes pompájában látható az árusok és vevők színes, érdekes forgataga. Pénteken ezen a helyen kínálták — a sok cseresznye, meggy, egres és ribiszke mellett — az őszibarackot is, igaz, csak mutatónyi mennyiségben. (Pásztor Zoltán felvétele.) ■ Aki hivatalt vállal, számíthat arra, hogy munkáját állandó figyelemmel kísérik. S nem csupán közvetlen és magasabb főnökei, hanem elsősorban az ügyfelek. Sokszorosan így van ez a közhivataloknál. Hiszen egy-egy vállalat irodistái csak alkalmanként találkoznak ügyeiket intéző állampolgárokkal, köztisztviselők pedig munakaidejük jórészét velük, velünk töltik. Ügyek intézésével, személyes tárgyalásokkal, amelyek olykor akár heves vitává is terebélyesedhetnek. Tény, hogy sok esetben a köztisztviselő munkáján keresztül ítélik meg az állampolgárok az egész testület — például a helyi tanács — tevékenységét megfordítva is igaz ez. De a helybeli és a felsőbb szintű vezetők az elért eredmények vagy a hibák alapján tudják elbírálni, hogy mennyire jól végzik munkájukat a köz ügyeinek intézésével megbízott emberek. Mindez mindig így volt, s így lesz, amíg létezik közhivatal. A mérce azonban változik. A követelmények nőnek, mert az élet — s benne a közélet — fejlődik. Néhány évtizeddel ezelőtt még elegendő volt, hogy a tanácsok apparátusában értelmes és a törvények, rendelkezések között nagyjából eligazodni tudó emberek ültek. Nemcsak azért volt elég, mert az élet egyszerűbb volt, sőt ha jobban belegondolunk, az ilyen indokok erősen sántítanak. De kétségtelen, hogy a felülről jött utasítások szó szerinti, szinte gépies végrehajtásához, az ,,én csak végrehajtom, amit nekem mondtak” ismételgetéséhez nem volt szükség különösebb képességekre. Mi több: képzettségre sem. Azóta sokat változott a közigazgatás szerepe, helye, tevékenysége. A gondolkodás nélküli végrehajtás eszközéből mind jobban a szocialista demokrácia kiteljesítésének egyik színterévé fejlődik. Ezzel azonban nem csökkenek, de egyre nőnek feladatai. Egyetlen lehetőség kínálkozik a közigazgatás gondjainak megoldására: a képzettség emelése. Semmiképpen sem a véletlen műve, hogy az Államigazgatási Főiskolán állandó a többszörös túljelentkezés, s hogy az ott végzett hallgatók java két-három állás között válogathat. No meg az sem, hogy a fiatal, néhány éve végzett igazgatásszervezőket (jobb híján ilyen elnevezésű diplomát kapnak a főiskolán) hamar előléptetik osztályvezetőkké vb-titkárokká. Nagy szükség van ma a képzett emberekre a közigazgatásban. Még több, sokkal több kellene. Az Államigazgatási Főiskolán végzetteken kívül más diplomásokban is hiány van, gondoljunk csak az építési vagy az egészségügyi osztályokra, az ott sűrűsödő tennivalókra. Természetes velejárója a közigazgatás a szakosodás fejlődésének Jóllehet, a kisebb helyeken, ahol kevés a tisztviselők, sok mindenhez kell értenie néhány embernek, a jövő útja mégis az, hogy a mindenből egy keveset elsajátító tisztviselők helyét a maguk szakterületén magasan képzettek foglalják el. Sőt, hogy pontosabbak legyünk, ugyanazoknak a tisztviselőknek is magasabb fokon kell megismerniük szűkebb szakterületüket, akiktől éveken, esetleg évtizedeken át csak alapfokú ismereteket követelnek. Természetes, hogy mindez nem mehet egyik napról a másikra. De a folyamat megkezdődött, mind több a képzett és közösségi szellemben dolgozó tisztviselő. A továbbiakban nem pán több kell belőlük, ésude a köztisztviselők megbecsülése is egyre inkább közügy. ______________________ !