Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 51. szám Ára 1 1­40 Ft 1984. március 1. csütörtök Tanácskozott a KISZ KB Tegnap budapesti székhá­zában összeült a KISZ Köz­ponti Bizottsága. A testület tagjai Kovács­ Jenőnek, a KISZ KB titkárának előter­jesztése alapján javaslatot vitattak meg az ifjúsági szö­vetség ideológiai munkájá­nak javításával összefüggő időszerű feladatokról. A Köz­ponti Bizottság a napirend­nek­ megfelelően megvitatta a környezetvédelemben, környezeti kultúra fejleszté­­­sében a KISZ-re háruló feladatokat, majd költségve­tési és személyi kérdésekben döntött. Dr. Korom Mihály látogatása Tegnap Kecskemétre láto­gatott dr. Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében volt Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi­zottságának első titkára Bi­stock János altábornagy, és Magyar Néphadsereg légvé­­­delmi és repülő parancsnoka. A megyei pártbizottság szék­házában a vendégeket Ro­­mány Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke fogadta. A vendégek a megye vezetőinek és dr. Kőrös Gáspárnak, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárának társaságában az egyik vadászrepülő ala­kulásihoz látogattak, ahol Schadl György ezredes adott tájékoztatást az egység feladatairól, a kato­nák élet- és munkakörülményeiről. Ezt követően számos kérdésre kért részletes felvilágosítást dr. Korom Mihály. A Központi Bizottság titkára nagy tetszéssel szemlélte meg a harci repülőgéppel vég­rehajtott, bonyolult műrepülési gyakorlatot és kötelékrepülést, amelyet az alakulat pilótái mutat­a­tak be. A kora délutáni órákban a Központi Bizottság titkára aktívaértekezleten találkozott a repülőegy­ség tisztikarával, illetve a megyében állomáso­zó fegyveres­ erők és testületek parancsnokaival, pártpolitikai szerveinek vezetőivel. Az aktívaérte­kezleten dr. Korom Mihály bevezetésként a követ­kezőket mondta:­ „Nagy örömmel tettem eleget az alakulat meghívásának. Megtisztelő kötelességem­nek teszek eleget, amikor átadom Kádár János elv­­társ személyes üdvözletét az alakulat teljes szemé­lyi állományának. Nagy tisztelettel gratulálok a ki­képzésben, a harckészültségben elért eredményeik­hez. Kívánom, hogy érjenek el hasonló sikereket bonyolult feladataik ellátásában.” Hangsúlyozta: „Népünk nagy bizalmat tanúsít pártunk politikája iránt. Erre a jövőben is építünk, s úgy őrizzük, mint a szemünk fényét.” A továbbiakban nemzetközi po­litikai, katonapolitikai, illetve gazdasági kérdések­ről szólt, majd kijelentette: célunk a béke meg­őrzése, társadalmi vívmányaink védelme. Dr. Korom Mihály látogatásának következő állo­mása a kecskeméti Szaláay Mihály Úttörő- és If­júsági Otthon volt. A Katonás József megyei könyv­tár kihelyezett gyermekkönyvtárának megtekinté­sét követően a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Központjába indultak. Itt Tóth Tibor őrnagy igazgató tájékoztatta a vendégeket az in­tézmény munkájáról. Dr. Korom Mihály és kísérete az esti órákban visszautazott a fővárosba. G. G. • Dr. Korom Mihály elismerését fejezi ki a kötelék-műrepülést vég­rehajtó pilótáknak. JELENTŐS TARTALÉK Megújul a munkaverseny A MEDOSZ megyei bizottságának tegnapi ülésén — ame­lyet­ Kecskeméten az SZMT-székházban tartottak — a mun­kaverseny új vonásait vitatták meg. Ismeretes, hogy a Mi­nisztertanács, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága közös határozatot hozott arról, hogy a szocialista munkaversenyt, amely önkéntes munkavállaláson alapszik, jobban kell­­ iga­zítani az élet változásaihoz. A határozat kereteket ad, ame­lyeket a munkahelyen töltenek meg tartalommal. Az üzemek elkészítik a munkavereny-szabályzatukat, amelyet a bizal­mi testületek, a szakszervezeti tagság, a vállalatok demokra­tikus fórumai­­ megvitatnak.­ ­ A tanácskozáson a helvéciai és a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság igazgatója, valamint szak­­szervezeti titkára számolt be sa­ját tapasztalatairól. A két üzemben elkészítették­ az új ver­senyszabályzatot, amely az önel­számoló egységek terveire építi a vállalásokat. A cél a termelés mennyiségi és minőségi túltel­jesítése, amit különböző módon is­mernek el, a differenciálás el­vét érvényesítve. A beszámolókat követő vitá­ban felszólalt Micsuch László, a MEDOSZ Központi Vezetőségé­nek titkára. Hangsúlyozta: lénye­ges azoknak az erkölcsi és anya­gi megbecsülése, akik többet tel­jesítenek.­­Megállapította, hogy a nemes vetélkedés a gazdálkodás jelentős tartaléka. A vállalások azonban nem lehetnek merevek, hiszen a gazdasági körülmények év közben is változnak, kell igazítani a terveket és ehhez a felajánlásokat is.­­ Rigó Sándor, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkára el­mondta, hogy tapasztalatcsere céljából hívták össze a tanácsko­zást. A Helvéciai és a Kiskun­halasi Állami Gazdaságban való eredményeket értek el ki­a szocialista munkaversenyben, példájukat érdemes követni. Fel­hívta a figyelmet a verseny folyamatosságára, és arra, hogy a vállalati vezetésnek a termelés részeként kell kezelnie a dolgo­zók kezdeményezéseit. A követ­kező hetekben mindenütt meg­tárgyalják az új versenyszabály­zatokat, a korszerűsített, ösztön­ző formák­­ bizonyára elősegítik majd az idei tervek sikeresebb teljesítését.­­ K. S. KECSKEMÉTEN ÉS KISKUNHALASON A pénzalapok felhasználásáról döntöttek kevesebb pénzből — változat­lan célokért: így sűríthető jel­szóba Kecskemét város Tanácsá­nak tegnap délutáni költségvetési vitája. A testület a dr. Mező Mihály elnökletével tartott ülé­sén — az érdeklődésre jellemző, hogy több mint tíz hozzászólás egészítette ki Veliczky István általános elnökhelyettes vitaindítóját — 464 millió szóbeli 634 ezer forintos költségvetési és 501 millió 650 ezer forintos fej­lesztési keretet hagyott jóvá, s módosította a közműfejlesztési hozzájárulások öszegét. Az 1984-es terv nagy hangsúlyt fektet az életkörülmények javí­tására, az alapvető kommunális és szociális szolgáltatások meg­teremtésére. Ennek megfelelően tizenhat tantermes egészségügyi szakközépiskola építése kezdődik meg a Széchenyivárosban, és új 20 osztályos középiskola terve­zésére adnak megbízást. A DOT­­ÉP kérésére 8 tantermes építő­ipari technikum létesítésének feltételeit is megvizsgálják. Több mint 1000 lakás, 7 kilo­méter járda, 21 kilométer vil­lany- és 17 kilométer gázveze­ték, 7500 négyzetméter park, 4,3 kilométer szennyvíz- és 3,8 kilo­méter csapadékcsatorna — cím­szavakban ezek alkotják meg a fejlesztési alap főbb kiadásait. A tanácsülésen számolt be mun­kájáról az igazgatási és jogi bizottság, majd bejelentések meg­hallgatása után a testület szeme­(Folytatás a 2. oldalon.) KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1984. február 28-i üléséről Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizott­sága 1984. február 28-án Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a me­gyei pártbizottság első titkárának elnökleté­vel ülést tartott. A tanácskozáson a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztály­­vezetői, a városi jogú pártbizottságok első titkárai, a közvetlenül irányított nagyközségi pártbizottságok és a kecskeméti pártbizott­ság titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, az ipari, mezőgazdasági, munkaügyi és a tervosztály vezetője, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának és az ágazati szakszerveze­tek megyei bizottságainak titkárai, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatói. Felszólalásával hoz­zájárult a vitához Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, dr. Bora Gyula, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyette­se, Cseh József, az Ipari Minisztérium, és Kiss Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium főosztályvezetője is. A pártbizottság Szakolczai­­ Pál megyei titkár előter­­jesztésében megvitatta és elfogadta az ipar helyzeté­ről szóló jelentést, és a hosszú távú iparfejlesztés vonatkozó javaslatot,irányelveire­t. A megyében az ipar foglal­koztatja a keresőképes lakosság több mint 40 százalékát, közülük 63 500-an az iparvállalatok üze­meiben dolgoznak. A megye nagyüzemi­ iparában található összes eszközállomány meghalad­ta a 19 milliárd forintot, a ter­melési érték 34 milliárd forint volt az elmúlt évben. A nem ipari ágazatokban (mezőgazda­ság, szolgáltatás) ipari tevékeny­séget végzők száma megközelíti a 14 ezret. Az iparban bevezetett új vállalkozási formák közül: a vállalati gazdasági munkaközös­ségek száma 184, a magán gaz­dasági munkaközösségekben több mint ezren dolgoznak. Hétezer­nyolcszáz a kisiparos. A megye iparfejlesztésének kezdete az ötvenes évek végére tehető. A központi szervek tá­mogatása mellett jelentős szere­pe volt az öntevékeny iparfej­lesztésnek. Az V. ötéves terv második felére a megye munka­erő-tartalékai kimerültek. A szo­cialista iparban foglalkoztatottak száma 1978 óta csökken. A mű­szaki-technikai színvonal elma­rad az országos átlagtól, a köze­pesen iparosodott megyékhez tartozunk. Az ágazati szerkezet a nehéz­ipar, ezen belül a gépipar és ki­termelő ipar javára módosult. Népgazdasági szinten is egyre számottevőbb a megye kőolaj- és földgáz­vagyona, illetve kiterme­lése. A gépipar a megye ipari termelésének és létszámának csaknem egyharmadát képviseli. Termékskálája sokoldalú, egyes cikkeikből országos ellátást nyújt. Jelentős a könnyűipari ágazat is. Az ország ellátásában és az ex­portban nagy jelentőségű a me­gye élelmiszeripara, amely az ipari termelés 35 százalékát ál­lítja elő. Ennek ellenére az élel­miszeripari­­ kapacitás nincs arányban a gazdaságos feldolgo­zási követelményekkel. A szocialista iparon belül meg­határozó jelentőségű a miniszté­riumi ipar. A nehéz- és könnyű­ipariban — kis mértékben az élel­miszeriparban is — a gyári­­gyáregységi rendszer a jellemző. A nagyvállalati központoknál összpontosult anyagi és szellemi erő segítette a megyében műkö­dő egységek gyorsabb fejlődését, de kedvezőtlen a lassú belső in­formációáramlás, a hatáskörök indokolatlan központosítása, az anyagi érdekeltség hiánya. Gon­dot okoz a termékek piactól va­ló nagy távolsága, az értékesíté­si lehetőségek nem kellő isme­rete. Létszámát, termelését tekint­ve számottevő a megye szövet­kezeti ipara. Az ipari termelés (Folytatás a 3. oldalon.) ZÁRSZÁMADÁS A MÁRCIUS 15. TSZ-BEN DR. MARÓTHY LÁSZLÓ DRÁGSZÉLEN Hozzájárulnak a fejlődéshez Szerdán a drágszédi művelődé­si házban tartotta zárszámadási küldöttközgyűlését a miskei Már­cius 15. Termelőszövetkezet. A két község lakosságát érintő számadáson részt vett és felszó­lalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. Fejes Gábor tsz-elnök beszá­molójából kitűnt, hogy a teljes egyetértéssel gazdálkodó magyar és szlovák nemzetiségű tagság munkájának tavalyi sikere­­ sem maradt el. A kedvezőtlen időjá­rás ellenére tartották a nemzet­közi szintű szántóföldi hozamo­kat. A közös gazdaság mindent elkövetett a jövedelmezőség fo­kozásáért, s a népgazdasági cé­lokat figyelembe vevő termelést folytatott. Növelték a búza, a fe­hérjét adó szója, valamint a nap­raforgó vetésterületét. Hasznos volt a nagyüzemi, teljesen gépe­sített zöldborsótermesztés újbóli elkezdése. Ugyanakkor megszün­tették azokat az ágazatokat, ame­lyek veszteséget okoztak. A szö­vetkezetben alkalmazkodtak piaci igényekhez, amelynek kö­­­szönhetően az 1982. évinél ma­gasabb árbevételt, s 28,7 millió forint nyereséget értek el. Ebben szerepet játszottak hasznos együttműködések, közöt­­­tük a Kalocsa Környéki Agrár­ipari Egyesülés sikeres munkája, és a szövetkezetnek ebben ki­fejtett tevékenysége. Nem kevés­bé vitte előre a gazdálkodást az a 21 szocialista brigád, amely több munkafelajánlást teljesített túl. A közgyűlésen Berta Sándor párttá­tikár bejelentette a Rákóczi szocialista brigád kezdeménye­zését: a gazdaságban a Nemzeti Színház felépítéséhez, Miskén a helyi művelődési ház és a torna­csarnok létesítéséhez társadalmi­munka- és pénzbeni felajánlást tesznek, s a környező szövetke­zetekkel együtt hasonló módon segítik a Kalocsán létesülő fe­dettuszoda építését. Dr. Maróthy László felszólalá­sában nagy elismeréssel beszélt a máskei és drágszéli emberek munkájáról, hozzájárulnak az or­szág gazdasági fejlődéséhez, fon­tos politikai céljaink eléréséhez. Ezzel a maguk munkaterületén helyzetük, életük jobbítását is megalapozzák. A küldöttközgyűlés, amely több fontos helyi fölvetésre is módot adott, a jól dolgozók jutalmazá­sával­ és kitüntetésével ért vé­get. A vendégek a szövetkezet vezetőinek társaságában meglá­togatták az e vidéken élt és al­kotott Tóth Menyhért festőmű­vész egykori lakhelyét, amely ma alkotóház, és több művésznek tad ideiglenes otthont a nyári hó­napokban. Cs. L MESTERKÉPZŐ A KERÁMIA STÚDIÓBAN A Magyar Iparművészeti Főiskola nevében Ger­gely István rektor, a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága­­ képvi­seletében dr. Geri István el­nökhelyettes tegnap délelőtt együttműködési szerződést írt alá. A megállapodás célja az, hogy az oktatás jobban építsen a me­gye tárgy- és környezetkultúrájá­nak megőrzendő hagyományaira; alakítsa jelenét és jövőjét a va­lóságos társadalmi környezet igé­nyeinek figyelembevételével — így járulva hozzá az életmód, az életminőség, a közízlés javításá­hoz. Ezen elvi alapvetésen túl a dokumentum Bács-Kiskun mű­vészeti műhelyeinek munkáját is magasra értékeli, ezt bizonyítja, hogy a Probstner János által egy évtizede alapított, s azóta is ál­tala vezetett Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdióban alakítják ki a főiskola mesterképző intézeté­nek kihelyezett részlegét A Ma­gyar Iparművészeti Főiskolának a fővároson kívül egyedül Kecs­keméten lesz kihelyezett részlege. A keretszerződésben az egyete­mi rangú intézmény vállalta, hogy részt vesz a megye közmű­velődési munkájában, terveket, ajánlásokat készít, kiállításokat, előadásokat szervez és tart, részt vesz a környezettervezési prog­ramok kialakításában, tanul­mányterveket készít a tanácsnak, segíti a főiskolára jelentkezők felkészítését és —mint említettük — létrehozza a mesterképző in­tézet kihelyezett részlegét. A megyet­anács végrehajtó bi­zottsága a szerződésben arra vál­lalt kötelezettséget, hogy a Nem­zetközi Kerámia Kísérleti Stú­dió területén megteremti a tár­gyi feltételeket a kihelyezett rész­leg munkájához, elősegíti, hogy a főiskola hallgatói gyakorlati kép­zés keretében részt vegyenek a megyei vállalatok, intézmények, intézetek kutatási, gyártmányfej­­lesztési és környezettervező mun­kájában —, hogy csak a legfon­tosabbakat említsük. A főiskola éves megállapodást köt a keretszerződés alapján a Kerámia Stúdióval, a Pannónia Film-, Rajz, Animációs Stúdió­val, a Gépipari és Automatizálá­si Műszaki Főiskolával, a Bajai Finomposztó Vállalattal, a Hala­si Kötöttárugyárral. Az aláírást követően Gergely István elmondta: a Magyar Ipar­művészeti Főiskolának ez az első együttműködési szerződése, más megyével nincs kapcsolatuk. B. J. Az Iparművészeti Főiskola és a megyei tanács együttműködési megállapodása

Next