Petőfi Népe, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 102. szám Ára: 1,40 Ft 1984. május 3. csütörtök A KISTERMELŐK BANKJAI Kiváló takarékszövetkezetek A megye huszonkét takarékszövetkezete az elmúlt évben eredményesen tevékenykedett. A betétállományuk csaknem 12 százalékkal emelkedett, a forgalom pedig több mint 18 százalékkal haladta meg az előző esztendeit. Tavalyi eredményei alapján a nagybaracskai takarékszövetkezet elnyerte a kiváló címet. Hét települést érint a szövetkezet tevékenysége, ezenkívül 5 kirendeltséget létesített. Szolgáltatásait egyre bbővíti. Több mint 7800 tagja van, a lakosság mintegy 50 százaléka bellépett a szövetkezetbe. Megállapodást kötött a körzetéhez tartozó tsz-ekkel, hogy a háztájiból felvásárolt áruk értékét, az ügymenet meggyorsítása érdekében, a termelőknek a takarékszövetkezet azonnal kifizeti, a közös gazdaságokkal pedig utólag számol el. Az elmúlt évben 81 millió forinttal segítette ily módon a zökkenőmentesebb felvásárlást. A kiváló címátadó ünnepséget az elmúlt hét végén tartották a nagybaracskai halászcsárdában. Az oklevelet Hrebik Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese adta át Szalai Imrének, a Nagybaracska és Vidéke Takarékszövetkezet elnökének. A megye másik kiváló takarékszövetkezete a kiskunfélegyházi. Még 1976-ban alakult. Akkoriban a megyében az első városi takarékszövetkezet volt. Taglétszáma jelenleg meghaladja a 6600-at. A betétállomány az alapítás óta ötvenszeresére emelkedett. A kölcsönök folyósítása bizonyítja, hogy a tagság jelentős része foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A megyében az összes termelési hitel egyharmadát a kisgazdaságok kérték, a kisikunfélegyházi takarékszövetkezetnél ez az arány eléri az 50 százalékot. Főként a zöldség, gyümölcs-termesztés és az állattenyésztés fejlesztésére vesznek fel kölcsönt. A kitüntetéssel járó oklevelet tegnap a kiskunfélegyházi Kiskunság étteremben Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke nyújtotta át át a takarékszövetkezet elnökének, Bondor Lászlónak. FELLENDÜLŐBEN A MOZGALOM -VERSMONDÓK ÉS DIÁKSZÍNPADOK Területi verseny Kecskeméten Több mint két évtizedes hagyomány már, hogy Kecskeméten rendezik meg az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák országos versmondó versenyét és a diákszínpadok találkozóját. Ezúttal Bács-Kiskun, Csongrád, Pest és Szolnok megye, valamint a főváros legjobb együttesei és szólistái mérték össze tehetségüket, felkészültségüket. Az Központ Erdei Ferenc Művelődési színháztermében vasárnap Papesch Béla, a kecskeméti városi pártbizottságra nyitotta meg a kerületi titkáversenyt. Dicsérőn szólt a kecskeméti intézetek hagyományőrző tevékenységéről, arról a nemes törekvésről, amellyel a fiatalokban ébren akarják tartani a szép iránti vonzalmat, a versek szeretetét.. Örvendetesnek mondta, hogy e régebben szélesebb körben elterjedt mozgalom ismét fellendülőben van. Ezután mutatták be népes érdeklődő közönség előtt a produkciókat. A változó színvonalú diákszínpadi műsorok között a kecskeméti 607. számú Autószerelő Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet együttese bizonyult a legjobbnak, őket követték a sorban a 601. számú Szakmunkásképző Intézet (Makó) Szabadkígyósi Mezőgazdasági és a Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola, valamint a kecskeméti 623. számú Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola szereplői. A vers- és prózamondók közül az alábbiak szerepeltek a legszínvonalasabban. Első helyezettek: Huszka Edit (15. számú Vámos Imre Szakmunkásképző Intézet, Budapest), Szenteczki Zsolt, Békéscsabai Kereskedelmi Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet) és Simon Mihály (202. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, Gödöllő). Második helyezettek: Both Gabriella (606. számú Klapka György Ipari Szakmunkásképző Intézet, (Jászberény) és Horváth Margit (Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet). Harmadik helyezettek: Erdei Piroska (51. számú Mező Imre Ruhaipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest) Makula Zoltán (Jászberény) és Koczkás Erzsébet (Ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet). V. M. mi i» niiiiim—amamawcae—Maaagai—u KÁDÁR JÁNOS NYILATKOZATA Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rádiónak: — Köszöntöm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, dolgozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hirdette céljait és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-4 ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocializmus világrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásának napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hozzátartozik a béke, a nemzetek szabadsága, a társadalmi haladás és a szocializmus fogalma. Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ünnepelhet, és ünnepel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredménnyel folytatja szocialista országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új eredményeit, és jó érzéssel előretekintünk, hiszen látjuk a fejlődés távlatait. Jól kiválasztott szocialista céljaink vannak, jó a politikánk, népünk egységben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hallgatni, ezért vívmányaink továbblépésre ösztönöznek. — A párt Központi Bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyoztuk : annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Államok közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését Európában és helyzet feszültebbé vált, mi mégis válatozatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél számára megfelelő megoldások szüllessenek. A mai viszonyok közt is azt valljuk, hogy érdemi tárgyalásokat kell folytatni. Minden nép közös érdeke, s hogy gátat vessünk a fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk a minden nép számára egyenlő biztonságot jelentős tárgyalásos megoldásokat. Az a célunk, hogy az emberek békében élhessenek, és a biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg. — Ami a hazai munkát illeti: aki a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt figyelmesen elolvasta, azt látta, hogy mi az alkotó, a szocialista építőmunkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehetőségeket akarunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszközöket, a munkaerőt, szellemi tartalékainkat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új lendületet adjunk. Azt akarjuk, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és jobban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Érvényesüljön a társadalmi igazságosság a teherviselésben, s aki nehéz helyzetben van, az megfelelő támogatásban részesüljön. Ilyen álláspontot fogadott el Központi Bizottságunk a további munkáról, és az a mély meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztességgel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadulásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg. — Május elsejénk, ahogyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak, a szovjet népnek, a szocializmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőknek, valamint azoknak a józan polgári köröknek is, akik megértették, hogy a béke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára. Üzenetünk úgy szól: népünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szilárdan kitart, eltökélten halad előre szövetségeseivel, helytáll és helyt fog állni a jövőben is. — Még egyszer szívből minden jót kívánok népünknek, a munkásoknak, a termelőszövetkezetek dolgozóinak, az alkalmazottaknak, az értelmiségieknek, a kultúra munkásainak, mindenkinek, aki tisztességgel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazában — mondotta befejezésül Kádár János. (MTI) NÉPÜNK BÉKÉBEN, BIZTONSÁGBAN ÉL Sokszínű seregszemle május 1-én Ünnepeltek kedden az ország minden városában, a nagyobb településeken, és a kicsiny falvakban: a munkásmozgalom vörös zászlaja, nemzeti lobogók, felpántlikázott májusfák alatt vonultak az utcákon az üzemek, a gazdaságok, az intézmények dolgozói. Fiatalok és idősebbek nagygyűléseken köszöntötték május elsejét, és sokan vettek részt az utcákon, tereken, parkokban, s a kirándulóhelyek erdei tisztásain rendezett majálisokon. A budapesti Felvonulási téren 10 órakor fanfárok jelezték a fővárosi dolgozók május 1-i felvonulásának kezdetét. A díszemelvényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A felvonuló, csaknem negyedmillió budapesti — a feliratok, transzparensek tanúsága szerint — demonstrációjával is arra hívta fel a világ figyelmét: Magyarország szocialista társadalma épül, fejlődik, ám ahhoz, hogy a jövőben is így legyen, békére, tartós biztonságra van szükség. Ezt mindenekelőtt a közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugateurópai telepítésének megszüntetése, a fegyverkezési hajsza megállítása, a leszerelés szolgálhatja. A budapesti tömegdemonstráció ezt a békevágyat szinte elemen'Bács-Kiskunban a bujkáló nap és az időnként szemerkélő eső ellenére jó hangulatban köszöntötték a dolgozók a munka ünnepét. Kecskeméten a vasútkerti nagygyűlésen mintegy húszezer ember vett részt. Ezt megelőzően munkásőr- és úttörőzenekar szolgáltatta a város lakosainak a reggeli ébresztőt, majd tíz órakor fanfárok jelezték az ünnepség kezdetét. A Himnusz és a szavalat után Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a népes közönséget, a kiváló címmel kitüntetett kollektívákat és a meghívottakat, köztük Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát, Nyers Rezsőt, a KB tagját, Kecskemét országgyűlési képviselőjét, Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Molnár Frigyest, Kecskemét országgyűlési képviselőjét, Borsódy Györgyöt, az SZMT vezető titkárát, I. G. Balasov gárdaezredest és V. I. Balabuska gárdaalezredest, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselőit. Ezután Szűrös Mátyás mondott ünnepi beszédet. Szűrös Mátyás beszéde A Központi Bizottság titkára beszédének bevezetőjében utalt arra: kilencvenöt évvel ezelőtt határozta el a II. Internacionale kongresszusa, hogy május első napját a világ proletariátusának közi ünnepévé nemzetnyilvánítja, felidézne A továbbiakban az 1919-ben, majd 1945-ben Kecskeméten tartott májusi ünnepségeket, megemelítve,hogy az utóbbinak Molnár Erik akkori népjóléti miniszter volt a szónoka. Ezután belpolitikai kérdésekkel foglalkozott a szónok, s a következőket mondta: “ Megtett utunk eredményeit akkor tudjuk igazán értékelni, ha nem feledjük, hogy honnan indultunk. A történelmi visszapillantás ezért is szükséges, mert hazánk felszabadulása óta nemzedékek nőttek fel, és egyre ritkulnak azoknak a sorai, akik átélték a tőkés rendszer valóságát, vagy aktív résztvevői voltak a szabad Magyarország újjáépítésének. A ma már korosodó generáció országot építő, új társadalmi rendszert teremtő munkája a mai fiataloknak történelem. Négy évtized távlatából most már higgadtan tudjuk megítélni, mi lett volna a helyesebb, mit kellett volna másként cselekednünk. De a történelmet —sem pozitívumait, sem rossz oldalait — utólag retusálni nem lehet. Ezt mi sem tesszük, de másoknak sem engedjük meg. Hasznosítjuk viszont mindazokat a tanulságokat, amelyek nemzeti haladásunkat, a szocializmus ügyét szolgálják. A Magyar Szocialista Munkáspárt immár több mint negyedszázada követ olyan elvi politikát, amely a múlt tapasztalatait szem előtt tartva építi a jelent és a jövőt. Ezután a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének szükségességéről, a szocialista demokrácia vonásainak erősítéséről, a párt bevált szövetségi politikájának folytatásáról szólt Szűrös Mátyás. Külpolitikai kérdésekre rátérve elemezte az életünk minden területét átfogó magyar—szovjet kapcsolatokat. Ünnepi beszédét a következő szavakkal folytatta: — Az utóbbi években mind gyakrabban voltunk kénytelenek megállapítani, hogy a nemzetközi helyzet veszélyesen feszült. Ma is igaz, hogy a világpolitikában a kedvezőtlen fejlemények vannak túlsúlyban. A kelet—nyugati viszonyt alapvetően befolyásoló szovjet—amerikai kapcsolatok változatlanul mélyponton vannak. Az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése tovább növelte kontinensünk fenyegetettségét, csökkentette az államok közötti bizalmat. A nemzetközi feszültség okát abban látjuk, hogy a szélsőséges imperialista körök erőfölényre, a katonai erőegyensúly megbontására törekednek. Az amerikai nukleáris fegyverek európai telepítésének ellensúlyozására a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai válaszlépésekre kényszerültek. Ezek szükséges és elkerülhetetlen lépések, céljuk annak megakadályozása, hogy közvetlen háborús veszély alakuljon ki. A mi célunk az — és ezt szövetségeseinkkel együtt számtalanszor javasoltuk —, hogy a két katonai szövetség közötti egyensúlyt a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén teremtsük meg. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban elemezte azokat a lehetőségeket, amelyek a feszült nemzetközi helyzet enyhítésének jó eszközei lehetnének. Szűrös Mátyás ünnepi beszédét a következő szavakkal fejezte be: E napon milliók ünnepelnek velünk együtt szerte a világon. A megemlékezések formája sokszínű : van ahol a munkát, a dolgozó embert ünnepük ; van ahol a munkához való jogért tüntetnek. Chilétől Dél-Afrikáig a világ nem egy országában a tilalmak, az önkény ellenére is megemlékeznek erről a pirosbetűs ünnepnapról. Internacionalista szolidaritásunk velük van, ezen a napon az ő harcaikra is emlékezünk. Az ünnepség az Internacionáléval ért véget, ezt követően a KB titkára felkeresett néhány pavilont , és találkozott a majálison részt vevő dolgozókkal. A pódiumon táncegyüttesek adtak műsort, grundbirkózó-versenyeket rendeztek. A városi pályán és a széchenyivárosi szabadidő-központban az MHSZ sportolói szórakoztatták a közönséget, táris erővel sugározta. Kádár János a budapesti felvonulók körében. A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE Nagyszerű magyar siker született Stockholmban, az első ifjúsági uszonyos- és búvárúszó Európa-bajnokságon. A magyar válogatott a szovjet együttes mögött az előkelő második helyet szerezte meg a nemzetek csapatversenyében. S ennek a bravúrnak két kecskeméti résztvevője is volt, Kecskeméti Krisztina és Zombori Katalin. Remek magyar győzelmeknek tapsolhatott a csaknem tízezer főnyi közönség egy másik nemzetközi versenyen. Kiskunhalas volt a házigazdája a már hagyományos lovasvetélekedőnek, amelyen Varró József, a Kiskunhalasi Határőr Dózsa válogatott sportolója (felvételünkön) remekelt. A megye élvonalbeli sakkcsapata ugyanezt a sikerélményt nem mondhatja magáénak, hiszen csaknem „simán” kikapott az MTK-VM ellen. De NB II-es labdarúgócsapataink sem dicsekedhetnek, a KSC a Szekszárd ellenében csak egy „vérszegény” döntetlent csikart ki, míg a győzelemre esélyesnek tartott BSE-t hazai pályán fosztották meg a két bajnoki ponttól. Részletes sportbeszámolóinkat lapunk hetedik oldalán találhatják meg olvasóink.