Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Pénteken délután Ismét több helyen valószínű zápor és zivatar, délelőtt még napos idő lesz, majd megnövekszik a gomolyfelhőzet. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 1, 14 fok között várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet 21, 2* fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 127. számára: 1,40 Ft 1984. június 1. péntek TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGA Bács-Kiskun művelődési helyzetéről Bács-Kiskun művelődési helyzetéről tájékozódott tegnap az országgyűlés kulturális bizottsága. A Kecskeméten tartott tanácskozás összefoglalója: az emberi tényezők figyelembevételével a korábbinál nehezebb feltételek között is szép eredményeket lehet elérni, s ezt elismeréssel nyugtázták a képviselők. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a megye országgyűlési képviselő csoportja nevében dr. Gajdócsi István, Bács-Kiskun megye Tanácsának elnöke köszöntötte a parlament tagjait, közöttük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát, az országgyűlés kulturális bizottságának elnökét. A tanácskozáson részt vett Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A helyi sajátosságokat vázolva dr. Gajdócsi István felhívta a figyelmet arra, hogy bár az országosnál nagyobb mértékű a fejlődés, a múlt hátrányos örökségét nehéz felszámolni, példa erre Kecskemét, amely a városi mutatók (vízhálózat, csatornázottság, telefonok száma) tekintetében —, noha felsőfokú központ, csak 16. a megye településeinek sorrendjében. A képviselők dr. Geri Istvánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének beszámolójából követhették nyomon az ország legnagyobb területű — a Homokhátságtól Észak-Bácskáig húzódó —ínegyéjének erőfeszítéseit a művelődési viszonyok javításáért. Néhány adat mutatósan jellemzi a fejlődést: 1970-ben 183 v óvodában 12 000 gyermek, az érintett korosztály valamivel több mint fele kaphatott ellátást, tavaly pedig 270 intézményben 24 500 3—6 éves korút fogadhattak, az igényjogosultak 91 százalékát. Az általános iskolát 1970- ben a 16 éven aluliak 88 százaléka végezte csak el, tavaly ez az arány 95%-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban 76-ról 93 százalékra emelkedett a középfokú oktatási intézményben továbbtanulók aránya. Az eredményeiket gondok árnyékolják: a veszélyeztetett kiskorúak száma 1600 helyett (1970) ma 4200. A jövő feladata a középfokú iskolák hálózatának jelentős bővítése, erre már csak azért is múlhatatlanul szükség van, mert míg az ország népességének 23 százaléka rendelkezik középfokú képesítéssel, addig a megyei adat 15,9%; hasonló mértékű a lemaradás a diplomásokat illetően is. Az eredmények forrása egyre mértékben a társadalmi nagyobb összefogás. Az ágazatra fordított anyagiakból 1981-ben 61 millió, 1982- ben 90 millió, tavaly pedig 99 millió forint volt társadalmi munka gyümölcse. A vitában a képviselők nagy elismeréssel szóltak Bács-Kiskun eredményeiről. Dárdai Zoltán• A Kodály-iskolában a parlamenti bizottság. né (Komárom megye) elragadtatással beszélt a megújhodott kecskeméti városközpontról, amit eddig csak a tévéből ismert. Baráth Endre (Pest megye) a többi között a felnőttoktatás fontosságát hangsúlyozta. Győri Imre (Csongrád megye) visszaemlékezett a párt közművelődési határozatára, illetve a közművelődési törvényre. „Megszavazásakor úgy tűnt, hogy a lelkesedés mellett lesz elég pénz is” — emlékezett, majd leszögezte: a gazdálkodás intenzív szakaszára való áttérés felkészültebb embereket kíván. A gazdasági előrelépést a nagyobb műveltség teheti könnyebbé, gyorsabbá. Gyurkó László (Budapest) szerint 15 éve Kecskemét csupán egy volt a poros alföldi városok közül, mára viszont Közép-Kelet-Európa egyik legszebbikévé vált. Új házakat építettek? Nem! Az emberek felismerték, hogy ha rendbeteszik környezetüket, akkor nemcsak lakni, élni is tudnak a városukban. Utalt Bács-Kiskun mezőgazdasági jellegére: itt disznót hizlalnak, csirkét nevelnek az emberek, dolgoznak tehát, s munkájuk az alapja a kultúra iránti igényüknek, készségüknek. Mindenhez pénz, szervezet kell? Ez igaz, mondta Gyurkó László,de a meghatározó a példaadó ember, s meleg szavakkal ecsetelte az orgovány-kargalai — a térképen nem található — általános iskola tanítónőjének áldozatos munkáját. A vitában elhangzottakra dr. Geri István válaszolt, majd Óvári Miklós foglalta össze az országgyűlési bizottság véleményét: nagyra értékelik a Bács-Kiskun művelődési helyzetében lezajlott változásokat. A képviselők a tanácskozás után Kecskemét nevezetességeivel , a Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolával, a Kecskeméti Galériával ismerkedtek. B. J. KÁDÁR JÁNOS FOGADTA ARMAND HAMMERT Armand Hammer, a neves amerikai közéleti személyiség, az Occidental Petroleum Corporation igazgatótanácsának elnöke Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csütörtökön reggel Budapestre érkezett. Tárgyalásai során Armand Hammer megbeszéléseket folytat az amerikai vállalat és magyar partnerei közötti együttműködés további bővítéséről a bányászat, az energetika és a vegyipar területén; áttekintik a közös, harmadik piacokon történő fellépés kiterjesztésének további lehetőségeit. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Armand Hammert. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József. KGST- megállapodás a számítógépek alkalmazásáról Tegnap a KGST-országok számítógépes műszaki-tervezési szekciója nemzeti képviselőinek találkozóját szakmai tapasztalatcserével folytatták. A küldöttek a Budapesti Nemzetközi Vásárra látogattak, ahol egyebek között megtekintették a Művelődésügyi Minisztérium pavilonjában a felsőoktatási intézmények tudományos kutatási eredményeit bemutató kiállítást. A tanácskozás tegnap este jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be Kecskeméten. A nyolc ország közös álláspontját összegző okmányban vázolták azokat az elveket, amelyek alapján az 1986—1990. évi középtávú együttműködési terv kidolgozása megkezdődhet, továbbá rögzítették a számítógépes műszaki tervezés fejlesztésének elképzeléseit. Közös feladatuk az aláíró országoknak — az egységes számítógép-rendszerre alapozva — olyan tervezői munkahelyek létrehozása, amelyek képesek kiszolgálni a népgazdaság minden termelő ágazatát. Ennek keretében szükséges ellátni a megamini, a mini és a mikroszámítógépek jelenlegi és újabb generációját olyan programokkal, amelyek változtatás nélkül, illetve kis módosítással alkalmazhatók bármelyik tagországban A hardver és szoftver eszközöket szakosodás és együttműködés keretében dolgozzák ki. A számítógépes tervezés széles körű elterjedésének záloga, hogy legyen elegendő szakember mind az eszközök tervezéséhez, mind a programok felhasználásához. Figyelembe véve a számítástechnikai felsőfokú oktatás területén hazánkban eddig elért eredményeket, itt hozzák létre a számítógépes műszaki tervezésnek és oktatásának a mintarendszerét. Elsődleges cél az, hogy a végzett mérnökök éppúgy mindennapi munkaeszközként használják a számítógépet, mint a korábbi évek szakemberei a logarlécet. A magyarországi egyetemeken, főiskolákon kialakítandó átfogó oktatási rendszer adaptálható lesz azokban az országokban, amelyeknek képviselői az egyezményt aláírták. F. E. Fokozódik a feszültség az Arab-öbölben Újabb hajó semmisült meg szerdán az Arab- (Perzsa-) öbölben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a vitát a térségben kialakult helyzetről. Az INA hivatalos iraki hírügynökségre hivatkozva több nyugati hírszolgálati iroda is azt jelentette, hogy az iráni Harg-sziget olajkikötőjétől délre iraki repülőgépek „közvetlen és pontos találattal nagy tengeri célpontot semmisítettek meg”. A bagdadi közlésből nem derül ki, hogy a hajó milyen zászló alatt futott, és azt sem tudni, hogy kereskedelmi vagy hadihajóról van-e szó. Ezzel megtört a négy napja tartó viszonylagos nyugalom az öbölben, és március 27-e óta összesen huszonnégyre emelkedett az itt megtámadott hajók száma. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az el nem kötelezett országok határozattervezetet készítettek elő, amely elítéli a kereskedelmi hajók elleni támadásokat az öbölben, és követeli, hogy azonnal szüntessék be az ilyesféle akciókat — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség New Yorkból. A tervezet megerősíti a szabad hajózás jogát a nemzetközi vizeken és hangsúlyozza, hogy mindenképpen tiszteletben kell tartani a konfliktusban nem érintett országok területi sérthetetlenségét. A határozat szerzői azt javasolják a Biztonsági Tanácsnak, hogy amennyiben az érintett felek nem hajtják végre a testület ide vonatkozó határozatát, akkor vizsgálja meg, hogy milyen hatékony, a helyzet súlyosságának megfelelő lépéseket lehetne tenni. A mongóliai vidékkel ismerkedett Losonczi Pál Ma véget ér a hivatalos program ULÁNBÁTOR Losonczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos baráti látogatáson Mongóliában tartózkodó elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, csütörtökön gazdag vidéki programot bonyolított le. Nyamin Dzsagvaralnak, a Nagy Népi Barát Elnöksége elnöki helyettesének, az MNFP KB Politikai Bizottsága póttagjának és más hivatalos személyiségeknek a társaságában kora reggel különrepülőgéppel Arhangaj megye székhelyére, a 20 000 lakosú Cecerlegbe utazott. A látogatáson részt vettek kíséretének tagjai is. A fővárostól csaknem félezer, kilométerre fekvő Cecerleg és a hozzá tartozó megye a Hangájhegységben található, területén két természeti övezet — a ligetes puszta és a füves puszta — találkozik. 80 ezer lakosának nagyobb része tehát állattenyésztésből él. A mintegy másfél milliós állatállomány zöme (60 százalék) juh. Érdekesség, hogy a mintegy 20 százalékra rúgó szarvasmarhaállományt szinte kizárólag a jakok adják, ez a magashegyi szarvasmarhafajta, amely Tibetben még vadon is tenyészik. Körülbelül 40 000 hektárnyi szántóterülete is van a fél Magyarországnál nagyobb megyének, és nem szűkölködik ipari nyersanyagokban — szénben, kénben, rézben, mangánban, márványban és másban — sem. Mindez abból a tájékoztatóból tudható, amelyet a megye vezetői nevében ©. Darambadzar, a megyei pártbizottság titkára adott Losonczi Pálnak, a magas rangú vendég ünnepélyes és meleg fogadtatása után. A gazdasági építőmunkában elért eredményeiért Arhangaj megye több alkalommal részesült kitüntetésben, magyar segítséggel tufabetonblokk-gyártó üzem épült. Rendkívül hangulatos volt látogatás az „Októberi Forradaalom 60. évfordulója” nevét viselő 10 osztályos iskolában, ahol Losonczi Pált tiszteletbeli úttörővé avatták. A vendégek megtekintették az egykori lámakolostorban berendezett helytörténeti múzeum kiállításait is. Ezt az Ih-Tamir járás mezőgazdasági egyesülésében, tett látogatás követte; a vendégek itt betekintést nyerhettek a rideg terelést folytató mongol pásztorok életébe. A hatezer lakosú (ezer családú) járásban a gyermekek és a fiatalok aránya 70 százalék. Állatállományuk meghaladja a 100 000 darabot. Az egynapos vidéki látogatás egy tejfeldolgozó kisüzem megtekintésével zárult, amely után — az esti órákban — az Elnöki Tanács elnöke és kísérete visszatért a fővárosba. A látogatás hivatalos programja ma véget ér. AKIKET A HIVATÁSTUDAT HAJT Elismerés kiváló pedagógusoknak Hazánk valamennyi pedagógusát: az óvónőket, a tanítóikat, a tanárokat, a pedagógusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter, Pesti Vigadó dísztermében csütörtökön, a pedagógusnap alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, valamint Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. — Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a pedagógusokat, akiket a hivatástudat hajt, akik a jeles elődök útján járva igyekeznek megfelelni a mai kor kívánalmainak — hangsúlyozta beszédében Köpeczi Béla. — Mivel ezt nem tehetjük meg, a mai ünnepi alkalmat kell megragadnunk, hogy társadalmunk figyelmét felhívjuk az óvodákban, az iskolákban, bentlakásos intézményekben dolgozók áldozatos munkájára, az ifjú nemzedékek értelmét nyitó, érzelmét, alakító, jellemét, erkölcsi arculatát formáló, szép, értelmes tevékenységre. Beszéde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak Apáczai Csere János-díjat, 130-nak pedig Kiváló Pedagógus kitüntetést nyújtott át. Dr. Nagy Lászlónak, a szege(Folytatás a 2. oldalon.) NAGYGYŰLÉS A HABSELYEM KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN Nők a békéért A békehónap egyik befejező rendezvényeként tegnap délután békenagygyűlést tartottak a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában. A város harminc üzemének képviselői jöttek össze a varrodában, hogy a nők nevében is megfogalmazzak: a béke a világ népeinek közös ügye. A Zrínyi Ilona általános iskola úttörői dalokkal és versekkel idézték a tavaszt és a békét, majd Bartha Imréné, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Felidézte a békemozgalom indulását és kibontakozását, emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy a nők egyre inkább részt vesznek a világszerte erősödő megmozdulásokban. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség a lányokhoz, asszonyokhoz intézett felhívásában megfogalmazta, hogy minden nő közös vágya a béke megszilárdítása. A békemozgalom a történelemben először hatalmas erővé vált, amellyel számolniuk kell a fegyverkezést támogatóknak. Ezt követően Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte az üzemek képviselőit, majd átnyújtotta a Habselyem Kötöttárugyár és a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára dolgozóinak a Hazafias Népfront emléklapját a békemozgalomban végzett eredményes munkáért. • A város harminc üzemének képviselői gyűltek össze a békenagygyűlésre. (Tóth Sándor felvételek a tengerbe az iráni partoknál. A hírre az ember csak legyint — távoli, megfoghatatlan dolog. De egy halpusztulás látványa a közeli tóban, egy oktalanul kivágott fa, vagy egy szemétrakás az erdei út mellett itthon — az más. Az ilyen élmények hatása alól nehéz szabadulni. Nem az útszéli szemét jelenti a legnagyobb veszélyt a környezetre, ám a látvány eszünkbe juttatja: a természet egyre védtelenebb. Szaporodnak a szennyező források, mind több olyan anyagot készítünk, használunk, ami képes kárt okozni. A Duna—Tisza közén van múltja az emberi környezet védelmének. A homok megkötése több nemzedék kitartó munkájának az eredménye. Míg annak idején főként természet erőivel kellett meg küzdeni, ma elsősorban a civilizáció káros mellékhatásai ellen próbálunk védekezni. Sokszor nehezen kiszámítható és megállítható folyamatokat idéz elő beavatkozásunk a természet hagyományos rendjébe. A látványos, de alkalomszerű intézkedések ezen a területen nem sokat érnek. Csak a kiterjedt, rendszeres védekezés hozhat eredményt. Az egyik legnagyobb gond a mi vidékünkön a földet és vizet megfertőző szennyvíz, s a folyékony hulladék kezelése. Az állattartó telepeken keletkező több millió köbméternyi hígtrágya, a városok szennyvize, a mezőgazdaságban használt vegyszerek állandó veszélyforrást jelentenek. Felszín alatti minőségének romlása vizeink jelzi a nemkívánatos hatást. A megye hosszú távú környezetvédelmi tervében megfogalmazott cél az átfogó védekezés. A településeken keletkező folyékony hulladéknak például van már gazdája, a Kommunális Szolgáltató Vállalat. Megyeszerte 62 ártalmatlanító helyen bontják el, teszik mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá az összegyűjtött anyagokat. A gyűjtés nem terjed még ki minden helységre, de az első nagy lépés megtörtént: kiépült egy hálózat, mely képes ellenőrizni a folyékony hulladék útját. Otthon vagy munkája során mindenki szembekerül a környezetet érintő döntésekkel. Hogyan választunk ilyenkor? Sok az árulkodó jel: nemegyszer rosszullunk csak a sokfelé gondolelszórt szemétre, a szabálytalanul kiépített derítőkre, a vegyszerek gondatlan kezelésére. természet védelmét megváltozott körülmények között újra meg kell tanulnunk! Vajon a fiatalok, az újabb nemzedék hogyan gondolkodik a környezetről? Többet tesz majd védelméért? Erre a kérdésre is keresi a választ a ma Kecskeméten megnyíló Országos Ifjúsági Környezetvédelmi Konferencia. A szervezők szándéka, hogy minél több fiatalt — s persze, idősebbeket is — ráébresszenek közös felelősségünkre. Ezt fejezi ki a tanácskozás mottója: „A természet értékeit, a levegőt, a vizet nem örökségbe kaptuk, csupán kölcsönbe, életünk keretéül, s tartozunk továbbadni teljes értékben a jövő nemzedékének.” Lovas Dániel