Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,.ViS AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 231. számára: 1,40 Ft 1984. október 2. kedd Ma térnek vissza az űrhajós rekorderek Sikeresen végrehajtottalamennyi kutatási feladatát, vaés kedden visszatér a földre Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. A három szovjet kozmonauta töltötte eddig a legtöbb időt a világűrben — leszállásukra útjuk 237. napján kerül sor. Az utóbbi napokban az űrhajósok minden idejét a visszatérésre való felkészülés kötötte le. A Szojuz T–11 űrihajó leszállóegységébe átszállították a február óta végzett kísérleteik eredményeit tartalmazó tartályokat. A műszereket, az állomáson maradó berendezéseket a szekrényekbe rakták, a kutatómunka során használt, s a továbbiakban felesleges berendezéseket pedig átvitték a Szojuz T űrhajó orbitális és műszeres egységébe. A teletermikus mérések és a személyzet beszámolója szerint a Szaljut—7—Szojuz T—11 orbitális komplexum rendeltetésszerűen működik, a leszállásra készülő három űrhajós egészségi állapota és közérzete jó.' M mEKI Egy mérkőzést nyert, egyet vesztett a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki főiskola rögbicsapata Bécsben, a Vienna Celtic ellen. A bajai élvonalbeli férfi kosarasok egyet vesztettek a Bp. Honvéd ellen, s ez az elsőségükbe került a Türr Kupán, amelyet ismét a budapesti csapat nyert meg. A megyénket képviselő labdarúgócsapatok igen mérsékelt teljesítményt nyújtottak az elmúlt hét végén. Az NB II-es BSE pontvesztése már az első percekben eldőlt Tapolcán. A KSC csak gól nélküli döntetlent tudott elérni a Széktói Stadionban a Szegedi Dózsa ellen, pedig Bene Ferenc is a kék-fehéreket erősítette. A másik kecskeméti csapat, a KTE, alapos leckét kapott Szegeden a DÉLÉP SC- től. Vesztesként hagyta el a játékteret a Lajosmizse és a Honvéd Kun Béla SE is. Csupán a Misiké dicsérhető bravúros győzelméért, amelyet a jó képességű Gyula ellen ért el hazai pályán. A megyei bajnokságban békés döntetlennel végződött a nagy érdeklődéssel várt Solt .Részletes sportbeszámolóinvadkert—Kiskunhalas rangját lapunk hetedik oldalán adó. találhatják meg olvasóink. • Tolongás után a bécsiek szerzik meg a labdát. Felvételünkön: Körmöczi (balról), a kecskemétiek csapatkapitánya próbálja megakadályozni a csíkosmezes osztrák elfutását. TUDOMÁNYRÓL • MINDENKINEK Megújul a falusi ismeretterjesztés A falu nyitott társadalmában már nemcsak a helyi vagy városból kiutazó szakemberek előadásai teremtenek alkalmat az új tudományos információk megismerésére. A szervezett ismeretterjesztés azonban máig meghatározó jelentőségű a kisebb települések közművelődésében. Bács-Kiskunban például tavaly a falvakban tartott TIT- előadások száma megközelítette az ötezret. Ha a közművelődés őszi-téli főidényének falusi TIT-terveit vizsgáljuk, az ismeretterjesztés tartalmi és formai megújulásának lehetünk tanúi. Egykor — a „klasszikus” előadások idején — a hallgatók szó szerint csak „végighallgathatták” a szónokot, ma pedig már az aktív közreműködés a cél. A résztvevők sok esetben maguk is bekapcsolódhatnak egyegy kísérletbe, megfigyelésbe, elemzésbe, s ezáltal a tudományok kézzelfoghatóbbakká, az előadások érdekesebbé, vonzóbbá válnak. Az „irodalmi címkéjű” TIT-esten pedig egyre többször kerül szóba a történelem, sőt a földrajz, ily módon egyre közelebb a cél: a komplex, több tudományágba bevezető ismeretterjesztés. A TIT egyre többet nyújt a különböző társadalmi rétegeknek, a tanulóifjúságnak, a nyugdíjasoknak vagy éppen a cigányoknak. Vannak olyan helyek is, ahol a gazdasági munkaközösségeknek, polgári jogi társaságoknak szerveznek tanfolyamokat. Korkövetelmény az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás: ezt a TIT-ben az egyre több szakmai tovább, és átképző tanfolyam jelzi. Ezeket az esetek többségében a vállalatokkal, szövetkezetekkel közösen szervezik. A falusi társadalom változásait tükrözi, hogy a korábbinál jóval több előadást kell szervezni a „mindennapok kultúrája” témaköréből, az étkezési és öltözködési szokásokról és a lakberendezésről — e téren is csökken a különbség a falu és a város között. E hetekben , az ismeretterjesztési évad kezdetén, már javában folynak a téli előadássorozatok előkészületei is. Az orvosi, a földrajzi, az irodalmi témájú rendezvények mellett tanfolyamokat szerveznek a kistermelőknek, kisállattenyésztőknek. A TIT Bács-Kiskun megyei, körzeti és városi testületeinek közvetítésével több neves politikus, újságíró és színművész is meghívást kap majd a községekbe. Az eredmények mellett fel kell hívni a figyelmét néhány hiányosságra is. Ezek pótlásához azonban egyedül gyenge a TIT. Nem hallgatható el például, hogy vannak még — és bizony nem is csak a legkisebbek közül — olyan községek, ahol a közművelődési szakemberek nem használják ki a mozgalomban rejlő lehetőségeket, azt, hogy házhoz jönnek egyegy téma legnevesebb előadói. Sok helyen sürgősen javítani kellene a munkafeltételeket, mert ahol alapvető oktatástechnológiai eszközök, a dia- és mozifilmvetítő, a magnó és a lemezjátszó is hiányzik, ott a küldött ékesszólása nem mindig képes pótolni a szemléltetést. Nem tartható tovább az sem, hogy amíg a TIT vezető szerepet tölt be a városok idegennyelv-oktatásának szervezésében, addig —• a növekvő igény ellenére — szinte teljesen megfeledkezik e fontos missziójáról a falusi lakosság körében. HÚSZEZER TONNA SZÉN ÉS BRIKETT A TÜZÉP-TELEPEKEN Évről évre változik a lakosság által felhasznált tüzelőanyagok fajtánkénti megoszlása. Tovább csökken a kereslet a háztartási fűtőolaj iránt. Az Afor egyik, m megyeszékhelyi töltőállomásán az idén szeptember végéig 630 ezer liter olajat adtak el, 100 ezer literrel kevesebbet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Viszont nőtt a földgázfogyasztás. Újabb települések, utcák jutottak hozzá az olcsóbb energiahordozóhoz. Sokan azonban, változatlanul, hagyományos módon, szilárd tüzelővel fűtenek a következő télen is. Ellátásukról hogyan gondoskodik az idén az Alföldi Tüzép Vállalat? — kértünk tájé- Felkészülés a télre koztatást Búza Endre kereskedelmi igazgatóhelyettestől. Az ősz kezdetéig Bács-Kiskunban 190 millió forintért értékesítettek szilárd tüzelőt a vállalat és a fogyasztási szövetkezetek telepei. Túlnyomó részben, 145 millió forint értékben lakossági szükségletet elégítettek ki. A különböző fűtőértékű szenek mellett — egyebek közt — vevőre talált 3200 tonna koksz és 29 ezer tonna tűzifa. Az árukészlet minősége jó. Szeptember első heteiben 15 ezer tonna szenet, 500 ezer mázsa brikettet és mintegy 130 vagon kokszot tároltak a telepeken. Fából és alágyújtásból ugyancsak megfelelő a kínálat. A falfűrészelés, mint szolgáltatás mindenütt elterjedt. Az ellátás megítélésében azonban minden évben közrejátszik, hogy kaphatók-e, és milyen mértékben értékes importszenek? A tüzeléstechnikai szempontból kedvezőbb tulajdonságú, magasabb kalóriájú szenekből 1984. (Folytatás a 2. oldalon.) TELJESÍTHETŐ A MENNYISÉGI TERV Őszi szezon a konzervgyárakban • Akárcsak tavaly, az idén is az alföldi megyéket sújtotta legjobban az elemi csapás. Emiatt a Kecskeméti Konzervgyár partnergazdaságai a szerződött mennyiségnél kevesebb kertészeti terméket tudtak szállítani a feldolgozóüzemnek. Egyelőre még tart a paradicsomidény a gyárban. Képünkön: a zárás és hőkezelés után lehűtik a paradicsomsűrítményt. Csak azután továbbítják a készáruraktárba, csomagolásra. (Pásztor Zoltán felv.) A konzervgyárakban még tart a főszezon, jelenleg a savanyúság és a gyümölcsök feldolgozása adja a legnagyobb munkát. Néhány zöldségféléből a vártnál kevesebb termett, így ezekből szerényebb mennyiség áll az ipar rendelkezésére. E cikkeket más, bővebb termést adó zöldségekkel igyekeznek pótolni. A Konzervipari Közös Vállalat megítélése szerint összességében az év végéig a tervekben rögzített mennyiségeket gyártják az üzemek, megközelítően mintegy 750 ezer tonnát. Mivel a kedvezőtlen nyári időjárás miatt paradicsomból, paprikából és uborkából kevesebb termett, az üzemek — elsősorban a hatvani, a nagykőrösi, a szegedi és a kecskeméti gyár — a termékszerkezet módosításával biztosítja a folyamatos feldolgozást. A nagyobb nyersanyaghányadot igénylő sűrített paradicsomkészítmény helyett például növeli az úgynevezett kevert cikkeik arányát. A korábbi években a gyengébb zöldborsótermés miatt gyakkran fordult elő, hogy főzelék helyett az eredetileg tervezettnél több savanyúságot gyártottak a vállalatok, most viszont fordított a helyzet. Mivel az idén nagyobb mennyiségiben fogadhattak zöldborsót, a savanyított paradicsom, paprika, uborka helyett növelik a zöldborsókonzerv és a finomfőzelék előállítását. Káposzta alapanyagú kevert salátából is többet készítenek. Megkezdődött az iparialma-feldolgozás. A nyíregyházi, a békéscsabai és a szigetvári gyár rendezkedett be az aknasűrítmény előállítására. E készítmény igen kapós a külföldi — többek között a japán és a kanadai — vevők körében, üdítőital gyártásához alapanyagként használják fel. A kertekből folyamatosan érkeznek az üzemekbe a szilva- és körteszállítmányok kampótok, üdítőitalok, dzsemek gyártásához. A Budapesti Konzervgyár a hazai igényekhez igazodva több olcsó húsos készítmény előállítására állt rá. Bab és lencse alapanyagú kolbászos, illetve virslis konzervet gyárt, s megkezdte a rakott káposzta előállítását is. JÖVŐRE MÓDOSULNAK A FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK Kiskunsági terméssel kezdi a répafeldolgozást a Szolnoki Cukorgyár Előbb a hosszan tartó szárazság, később a több napos csapadék hátráltatta a cukorrépa betakarítását. A gyárak egy része a nyersanyaghiány miatt leállt, vagy „félgőzzel” folytatta a korábban összegyűjtött termés feldolgozását. A szolnoki gyárral szerződött orgoványi Sallai Tsz a múlt héten kezdte a répaszedést és -szállítást. Hasonlóképpen járt el a szolnoki üzemmel több évtizedes kapcsolatot tartó tiszakécskei Béke és Szabadság, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz, valamint a pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezet. Néhány nap alatt annyi cukorrépa gyűlt össze a szomszéd megyei gyárban és Bács-Kiskun megyei átvevőtelepein, hogy ma reggel ismét megkezdődik Szolnokon a folyamatos termelés, a Kiskunságból felvásárolt nyersanyaggal. Közben Kocsér, Abony, Cegléd és környéke szövetkezetei, valamint a Jászlófalvi Egyetértés szakcsoportjának tagjai is megkezdték a cukorrépa betakarítását. Így pár nap alatt annyi nyersanyaghoz juthat a gyár, hogy a feldolgozást nem kell újból átmenetileg sem szüneteltetni. A répa cukortartalma már elfogadható. A Bácskának és a Duna mellékének állami, szövetkezeti gazdaságai az idény elején úgy állapodtak meg a Mátra-vidéki Cukorgyárakkal, hogy szeptember 18—19-én szállítanak először. Megyeszerte több szövetkezet és az Állampusztai Célgazdaság meg is kezdte a betakarítást. A Heves megyében működő két feldolgozóüzem közül a selypi elindította a cukorgyártó berendezéseit. A múlt heti esőzéstől eléggé felázott a talaj. Míg korábban a szárazság idején a sziklakemény szántókon törtek, szakadtak a répabetakarító gépek, az eső után a sáliban ültek el. Az észak-magyarországi gyárak nyersanyagkészlete csak lassított ütemben lecsökkent, hatták a répafeldolgozást. folytatSolt, Harta, Kalocsa cukorrépa-termesztő nagyüzemei most az időjárás változásával meggyorsították a termés betakarítását. Ha nem fordul újból esősre az idő, Hatvan és Selyp cukorgyárai teljes kapacitással termelhetnek ismét. Sok késlekedésre már nincs is idő, hiszen több hetes a kimaradás. A gyárak képesek olyan ütemben fogadni a cukorrépát, amilyen ütemet a betakarító gazdaságok diktálnak ezekben a napokban. A Duna mentén és Bácskában felszedett répa cukor a tartalma kedvezőbb a korábbinál, a szárazság által súlycsökkenést azonban ez okozott sem tudja kiegyenlíteni. A közelmúltban ismeretessé vált a cukorrépa felvásárlási árának a módosítása, amely 1985-ben lép majd életbe. A gazdaságok már számítgatják, hogy előnyösebb lesz-e az ágazat helyzete? Szeretnék azonban ismerni a tényleges árakat, mert ha valamelyik gazdaság jövőre cukorrépát akar termeszteni, annak a szántóföldjét ősszel már úgy kell előkészítenie, hogy abban tavasszal a cukornövény megfelelő tápanyaghoz jusson, és bő termést adjon. K. A. A kommentátorok stopperórával a kezükben mérték a szovjet külügyminiszter és az amerikai vezetők közötti múlt heti megbeszélések időtartamát. Nyolc és fél óra, jelentették, amikor a Reagan elnökkel lezajlott washingtoni találkozó és a Shhultz külügyminiszterrel folytatott két tárgyalás idejét összeadták. Ha valami, ez bizonyosság — míg a tárgyalások értékelése körül ugyanúgy összecsap a világsajtó, mint előzőleg ,előkészítésével összefüggésben. Mert egyfelől: az, hogy egy államfő fogad egy külügyminisztert, természetes esemény — illetve annak kellene lennie. Különlegessé akkor válik, ha erre hosszú ideje nem került sor — esetünkben három és fél éve. És világeseménnyé akkor, ha az Egyesült Államok elnökéről és a Szovjetunió külügyminiszteréről van szó — miután az elnök beiktatása óta eltelt több mint három és fél esztendő alatt nem volt ilyen találkozó. Ezért írhatta James Reston, a neves amerikai publicista, hogy a találkozó legfőbb eredménye, hogy egyáltalán létrejött. Ezt a tényt a világ minden részén üdvözölték, és még akkor is némi megnyugvást keltett, ha előrelépésről a két országot megosztó érdemi kérdések tekintetében nem érkezett hír. Világunk eléggé veszélyes ahhoz, hogy aggodalmat keltsen, ha a legnagyobb nukleáris arzenál birtokában lévő két hatalom is csúcsszinten — képletesen szólva — nincs beszélőviszonyban. Természetesen mindkét ország vezetői a legkitűnőbb információkat és elemzéseket kapják, állandó a diplomáciai érintkezés, ám mindez mégsem egyenértékű a döntéshozók személyes találkozóival. A pontos tájékozódáshoz hozzátartozik az álláspontok olyasfajta személyes szembesítése is, aminőre a közreadott információk szerint Gromiko és amerikai meghívói között sor került. Nemcsak a megegyezés hasznos: már az ellentétek pontos behatárolása, s az átléphetetlen határok pontos ismerete is. Bizonyos, hogy ebben az értelemben is minősíthették hasznosnak a megbeszélést Washingtonban. Ez azonban, természetesen, nem elegendő. S itt visszakanyarodunk a párbeszéd hosszú hiányának okaihoz. Washington új, már Carter idejében megkezdődött, s a Reagan-adminisztráció idején még markánsabbá vált kurzusa vezetett a dialógus befagyásához, a stratégiai fegyverzetkorlátozási tárgyalási folyamat megszakadásához — az a felfogás, amely nem elégszik meg a stratégiai paritással, egyenlőséggel, hanem a fölény kivívására törekszik, akár a „csillagháborús’’ verseny elindítása árán is. Az eredmény azt mutatta: eddigi világunk ettől nem biztonságosabb lett, hanem bizonytalanabb. A Fehér Házban lezajlott — Schultz külügyminiszter által „filozofikusnak’’ »is minősített — párbeszédben a szovjet külügyminiszter felhívta erre a figyelmet. A szovjet vezetés az amerikai fegyverkezés gyakorlati tényeit veti össze a washingtoni politikusoknak az utóbbi időben elhangzó békülékeny megfogalmazásaival, tárgyalási hajlandóságával, amikor mérleget von és leszögezi: a tényleges változást nem szavak, hanem tettek jelezhetik csupán. Gromiko ezt nyíltan megmondta a washingtoni megbeszélések előtt és után is — s ekkor már azt is hozzáfűzhette, hogy egyelőre, sajnos, nincs jele annak, hogy ilyen változásra sor került volna az amerikai politikában. Ugyanakkor ENSZ-beszédében a diplomata kifejtette a szovjet Szovjetunió megoldási javaslatait. Csekély, de mégis megnyugtató bizonyosság azonban, hogy az amerikai zők most tökéletesen döntéshotisztában vannak azzal, milyen tetteket vár tőlük a szovjet vezetés ahhoz, hogy tényleges változásra kerüljön sor. A szovjet—amerikai viszony az amerikai választások után is a világpolitika meghatározó tényezője lesz, s akkor hoszszabb idő áll majd rendelkezésre a tettekhez is, amelyek feltétlenül szükségesek a tárgyalási folyamat, s még inkább: a fegyverzetkorlátozás újbóli beindításához. Nyolc és fél óra nem, sok idő több mint három és fél esztendő után. Nem ellensúlyozhatja a kapcsolat hosszú hiányát, még kevésbé helyettesítheti a lényeget érintő politikai döntéseket, de lehetőséget nyújt a későbbi munkához. Ezt mutatja, hogy a két fél kapcsolatban marad egymással. Baracs Dénes ■J