Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

­* ® PETŐFI NÉPE • 1984. november 21. A chilei érsek bírálja a Pinochet-rendszert SANTIAGO A chilei lapok a ha­gyományokkal ellentétben nem jelentették meg Jiuan Francisco Fresno, santiagói érsek legutóbbi pá­sztorlevelét. A napilapok csupán azt­­ közölték, hogy az érsek vasárnap a katonai kor­mány politikáját bíráló pásztorlevelet adott ki. A chilei kormány és az egyház viszonya a katonai rendszer fennállása óta a­­legfeszültebb. Az érsek arra szólította fel a hívőket, hogy közö­sen elemezzék az országban kialakult nehézségek okait. Rámutatott arra, hogy mélyül a válság a katonai kormányzat és a katolikus egyház viszo­nyában. „Ostromállapot van az országban, és­­ ben­nünket, chilei püspököket keményen bírálnak a kormány részéről. A gazdasági nehézségek különö­sen a legszegényebbeket sújtják” — mutatott rá a pásztorle­vél. „A félelem és feszültség légköre ural­kodik, és mélységesen átérzem felelősségemet, ame­lyet e pásztorlevél révén akarok megosztani a hí­vőkkel” — hangsúlyozza a dokumentum. Az érsek aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „az ostromállapot súlyos mértékben hátráltatja az egyetértés megteremtését az országban”. Felszólí­totta a hívőket, hogy november 23-án minden­­ temp­lomban és plébánián­­ tartsanak éhségsztrájkot a „szenvedő testvérek iránti szolidaritás kifejezésére”. események sorokban BUKAREST •Kedden a központi bizottság je­lentése feletti vitával, a revíziós és a mandátumvizsgálló bizottság jelentésének előterjesztésével és elfogadásával folytatódott az RKP XIII. kongresszusa. Constantin Dascanescu, az RKP KB PVB tagja, miniszterelnök felszólalásában összefoglalta az öt­éves terv eredményeit, hangoztat­va, hogy a termelőegységek jobb eredményeket is elérthettek vol­na. Elfogadták a központi revízi­ós bizottság és a mandátumvizs­­­gáló bizottság jelentését. Szerdán­­ délelőtt plenáris üléssel folytató­dik a kongresszus, délután, pedig munkacsoportokban tanácskozik. WASHINGTON Bush amerikai alelnökkel és Schultz külügyminiszterrel folyta­tott tárgyalást washingtoni tar­tózkodásának első napján Claude Cheysson francia külügyminisz­ter. A megbeszélésekről nem ad­tak ki részletes tájékoztatást, amerikai részről azonban utaltak arra, hogy azoknak témái között szerepelt a Líbiával kapcsolatos francia magatartás. Cheysson ki­fogásolta, hogy az Egyesült Álla­mok olyan formában nyilvánított véleményt a Csád ügyében meg­tartott francia—líbiai tanácsko­zásokról, amely Párizs véleménye szerint nem egyeztethető össze az amerikai—francia kapcsolatok tartalmával. VARSÓ A varsói vajdasági ügyészség bejelentette, hogy a belügymi­nisztérium rendelkezése értelmé­ben előzetes letartóztatásba he­lyezték Kazimierz Mijalt. Azzal vádolják, hogy egy illegális cso­port tagjaként, nyugtalanság kel­tésének céljával publikációkat készített és terjesztett, amelyek­ben rágalmazta a Lengyel Nép­­köztársaság társadalmi rendsze­rét és az államhatalom legfelsőbb szerveit. Megállapították, hogy illegálisan lépte át a lengyel ha­tárt. Kazimierz Mijal az ötvenes években­ a kormány és a LEMP központi bizottságának­­ tagja volt. 1966-ban Albániába távozott és ott Lengyel Kommunista Párt néven szervezetet alapított, amelynek vezetője volt. Magyar kiállítás Pekingben A kínai sajtó képviselőivel­­ ta­lálkoztak kedden a Pekingiben szerdán­ nyíló magyar kereske­delmi­­ kiállítás vezetői. A meg­jelenteket Beck Tamás, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara el­nöke üdvözölte és elmondta, hogy a kiállításon kívül körülbelül harminc előadás is elhangzik majd a magyar gazdasági élet­ről. A hosszútávú együttműkö­désben és a hosszú­ távú üzleti kap­csolatokban vagyunk érdekeltek Kínával — jelentette ki a ka­mara elnöke. Az első önálló magyar kiállí­táson Kínában 34 magyar válla­lat, közel 1200 négyzetméter te­rületen ad ízelítőt egy hétig a magyar ipar termékeiből. Kiállí­tanak egyebek között gyógyásza­ti eszközöket, mezőgazdasági és élelmiszeripari­­ gépeket, berende­zéseket, szállítóeszközöket, szá­mítógépeket. Szuszky Ervin, pekingi magyar kereskedelmi ki­­­­rendeltség vezetője tájékoztató­jában elmondotta, hogy Kína és Magyarország között a gazdasá­gi együttműködés fő formája ed­dig az árucsereforgalom volt. Mindkét fél közös óhaja az együttműködés területeinek to­vábbi szélesítése. A kínai gazda­ságirányítás reformja ehhez újabb lehetőségeket biztosít. Ma­gyarország kész részt venni kínai üzemek, gyárak rekonstrukciójá­ban és termelési kooperációkban, tárgyal a­­ kínai tartományokkal kialakítandó közvetlen kapcsola­tokról, újabb formákkal kívánja gazdagítani az együttműködést. Mitterrand—Kohl találkozó • Villámlátogatást tett Párizsban a nyugatnémet kancellár. A ké­pen Helmut Kohl (jobbra) vendéglátójával, Francois Mitterrand francia elnökkel. VARSÓI TÁRGYALÁSOK: Lesz-e gazdasági áttörés? Október és november kétségtelen áttörést ho­zott Lengyelország és Nyugat-Európa politikai kapcsolataiban. Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter szerdán kezdődő varsói útja, amit rövidesen olasz kollégája, Giulio And­reotti látogatása követ, kétségtelenül megkülön­­böztetett figyelmet érdemel. Már csak azért is, mert hiszen annak a két országnak a külügymi­niszterei érkeznek Varsóba, amelyek 1982-ben az elsők között csatlakoztak a Lengyelország po­litikai és gazdasági elszigetelését célul tűző em­bargós politikához. A­­ korábbi látogatóknak, Amdreasz Papandreau görög miniszterelnöknek és Leopold Gratz oszt­rák külügyminiszternek nem kellett különös erő­feszítéseket tenniük a kapcsolatok újrafelvéte­­lére, hiszen azok a lengyelországi szükségállapot 1981-es bevezetését követően sem szakadtak meg. E­­ két ország nem csatlakozott a lengyelellenes nyugati tömbhöz. A Nagy-Britanniát képviselő Malcolm Rifkind állammminiszter november ele­ji látogatása pedig egyszerűen azt az űr­t töltöt­te be, amelyet a 80-as években az Egyesült Ál­lamok és Franciaország — Lengyelország két legfontosabb tőkés gazdasági partnere — hagyott maga után. A szükségállapot felszámolása, az amnesztia­­rendelet, a kétségtelen­­ belpolitikai konszolidá­ció, a nagy részvételi aránnyal megtartott vá­lasztások után ma már a nyugati kommentárok sem a látogatások politikai jelentőségét taglal­ják elsősorban, hanem a következő lépés, a nor­mális gazdasági kapcsolatok helyreállításának esélyeit latolgatják. A nyugatnémet és az olasz külügyminiszter tehát nem kis mértékben e le­hetőségek felderítésének feladatára is vállalko­zik Varsóban. Nagy-Britannia 1981 után fokozatosan növelte szerepét a lengyel külkereskedelemben, és az idei évre tervezett 400 millió dolláros exportjával az NSZK után­ a második legfontosabb szállítóvá lépett elő, megelőzve az Egyesült Államokat és Fra­nciaországot. Az NSZK pedig még ma is 16—17 százalékkal részesedik a lengyel tőkés importból és továbbra is a legtöbbet vásárol Len­gyelországtól, miközben a két ország kereske­delme éviről évre — ha lassan is —, de növek­szik. A tények alapján tehát nehéz lenne figyelmen kívül hagyni Nyugat-Európa „megértő közeledé­sének” gazdasági mozgatórugóit. A 37 millió la­kosú és gigantikus — bár most részben kihasz­nálatlan — ipari kapacitással és komoly felvevő­piaccal rendelkező Lengyelország aligha elha­nyagolható .gazdasági­­ partner. Csakhogy Lengyelország és a nyugati tőkés or­szágok gazdasági kapcsolatainak fejlődése előtt még ma is két igen­ jelentős akadály tornyosul. Az egyik az, hogy­­ Lengyelország adósságai, az adósságszolgálatokkal együtt — a Lengyel Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint — az idei év kö­zepére immár 26,4 milliá­­d dollárra emelkednek." A másik akadály a vele szemben alkalmazott hi­­­telblokád. E hatalmas összeg nagyobb részét Var­só a hetvenes években a nyugati országok kor­mányainak garanciája mellett kapta, miközben 1974—79. között a lengyel import évente 2,3 milliárd dollárral múlta felül a tőkés exportot. Mára ugyan a helyzet megváltozott, és 1081 óta Lengyelország pozitív­ külkereskedelmi szal­dót mutat fel a tőkés országokkal folytatott ke­reskedelemben, de e többlet messze nem elegen­dő a kötelezettségek folyamatos teljesítéséhez. A 17 hitelező ország azonban máig nem hajlan­dó komoly tárgyalásokat­­ kezdeni az adósságok átütemezéséről, a visszafizetési feltételek mind­két fél számára elfogadható rendezéséről. Az utóbbi hónapok félhivatalos­­ puhatolózásai egye­lőre nem vezettek eredményre. Eltekintve az­­ Egyesült Államok politikai megfontolásokon ala­puló ellentétes irányú nyomásától a nézetek lé­nyegében „csak” a sorrendben térnek el: Varsó előbb szeretné elérni a normális kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok helyreállítását, majd erre alapozva kíván megállapodni a hitelek reális visszafizetési feltételeiben, míg a Nyugat kötele­zettségek vállalása nélkül a lehető legrövidebb időn belül szeretné viszontlátni a kölcsönöket. A kör itt bezáródni látszik. Amíg Lengyelor­szág nem­­ kap a többi országhoz hasonló felté­teleket a nyugati kereskedelemben, addig a fe­keteszén, a réz, a kén, más nyersanyagok, me­zőgazdasági és félkésztermékek kivitelével nem lesz képes olyan kereskedelmi többletet elérni, amely lehetővé­­ teszi a­­ tartozások fizetését. A helyzet normalizálására tehát mindenképpen kétoldalú erőfeszítésekre lesz szükség. Ezt Var­sóban már régen pontosan, látják, és úgy vélik, most a másik fél belátásán múlik a megoldás. Ez egyáltalán nem olyan elképzelhetetlen, hiszen a Lengyelországnak kölcsönöket folyósító keres­kedelmi bankok már több sikeres átütemezési megállapodást kötöttek. Ők ugyanis kormányuk „garanciái”, vagy talán politikai nyomása nél­kül, egészséges gazdasági érdekeik alapján dön­töttek. Zsebesi Zsolt f, OLASZORSZÁG Általános sztrájk Hosszú idő után ma ismét ál­talános sztrájk bénítja meg Olasz­országot. Mindhárom szakszerve­zeti szövetség, a kommunista irá­nyítású CGIL, a keresztényde­mokrata CISL és a szocialista­republikánus befolyás alatt álló UIL vezetői egyetértettek abban, hogy Visentini pénzügyminiszter úgynevezett csomagtervével szem­ben —, amely az adórendszer re­formjával egyidejűleg a bérből és fizetésből élők kereseti viszonyait is kedvezőtlenül érinti — a szer­dára hirdetett négyórás általános munkabeszüntetés az egyetlen hatékony fegyver. Itáliában máskor is volt már általános sztrájk. Ez a mostani azonban bizonyos mértékben kü­lönbözik az előzőektől. A Visen­­tini-terv ugyanis az ötpárti koa­lícióban is súlyos ellentéteket szült. Jellemző, hogy a törvény­­hozásban egyes részkérdéseinek szavazásakor Craxi kabinetje többször is kisebbségben maradt, s az ellenzék sok módosító indít­ványát kénytelenek voltak figye­lembe venni. Ilyen körülmények között érthető, hogy Alessandro Natta, az OKP főtitkára az Uni­­tának adott nyilatkozatában an­nak a véleményének adott han­got, hogy a jelenlegi kormány „olyan többséget képvisel, amely nem az általános érdekeket, ha­nem a közeledő választások szem­pontjait tartja szem előtt”. S­egélysz­állítmány­ok Etiópiába Folyamatosan érkeznek a vi­lág sok országa által küldött se­gélyszállítmányok a szárazság és éhség sújtotta Etiópiába. Japán ötvenmillió dollár érté­kű pótlólagos segélyben részesí­ti a rászoruló afrikai országo­kat. Ez az összeg a Tokió által idénre előirányzott 115 millió dolláros segélycsomagot egészíti ki. Az erről szóló bejelentést Abe Sintaro japán külügyminisz­ter tette, miután hétfőn a szá­razság sújtotta észak-etiópiai Tigre övezetben menekülttábo­rokat látogatott meg. Abe Sinta­ro afrikai körútja keretében hét­főn érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Etiópiába. Mengisztu Hailé Mariam ál­lamfővel folytatott megbeszélé­sén a japán politikus közölte, hogy Etiópia további 4,4 millió dollár értékű japán segélyt kap az eredetileg erre az évre szánt 3,8 millió dolláros összegen fe­lül.• Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár — aki a napokban tért vissza New Yorkba Etiópiában tett látogatásáról — hétfőn újabb nyilatkozatban szólította fe­l a világ kormányait, hogy te­gyenek meg mindent az éhha­­­l­állal küszködő afrikai milliók­­ megmentéséért. Hibakushák TOKIO A nukleáris háború megakadá­lyozását és a nukleáris fegyverek betiltását követelő országos és nemzetközi kampányt indítottak a Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadások túlélői. Tokióban tartott kongresszusukon elhatározták, hogy mozgósítják a hazai és a nemzetközi békeszere­tő közvéleményt követeléseik tá­mogatására. A tanácskozáson elfogadott nyi­latkozatban a hibakushák — az amerikai atomcsapások nyomait örökké magukon viselő japán túl­­­élők — hangsúlyozták, hogy soha nem­ ismétlődhet meg Hirosima és Nagaszaki. A két japán város elleni atomtá­madások­ közelgő 40. évfordulója kapcsán rámutattak arra, hogy egy esetleges nukleá­ris háború az egész emberiséget fenyegeti. Emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok a megbánás legcsekélyebb jelét sem tanúsítot­ta a hibakushák előtt, s felszólí­tották Washingtont nukleáris fegyvereinek megsemmisítésére. Figyelmeztettek annak veszélyé­re, hogy az Egyesült Államok szovjetellenes stratégiai terveinek megvalósítását segítő Japán nuk­leáris hadszíntérré válhat. 1: Magyar—szovjet barátsági nap Bácsalmáson Rengeteg virág, ezúttal blú­zokra, köpenyekre, női ruhákra hímezve: a Szegedi Ruhagyár bácsalmási dolgozói a saját ter­mékeikből rendezett kiállítással tették ünnepélyes hangulatúvá a kultúrtermet, ahová tegnap dél­után két órakor kedves vendége­ket vártak: a Szovjet Kultúra és Technika Házának munkatársait. A hallgatóság szinte teljes egé­szében nőkből verbuválódott, ért­hető tehát, hogy nagy érdeklődés kísérte Faina Masanova előadá­sát, aki a szovjet nők életéről­­ be­szélt, így például arról, hogy a társadalomban betöltött szerepük miként növekszik évről évre. Mondandójának alátámasztása­ként jó néhány adatot is megem­lített, egyebek között azt a tényt, hogy a szovjet értelmiség 60 szá­zaléka nő. Világtörténelmi jelen­tőségű vívmány ez, mondta, még akkor is, ha bizonyos pályáknak — például a pedagógusoknak — az elnőiesedése egyre komolyabb gondokat okoz. Ezt követően arról szólt, hogy a nemek békés együttműködése a termelés, a művelődés, illetve a társadalmi élet más területein alapvető feltétele a harmonikus közösségi életnek. E gondolatokhoz kapcsolódott később — már a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság rendezvényén — Vida Miklós, a nagyközségi párt­­bizottság első titkára is, aki —­­mint a X. Országos Békekonfe­rencia küldötte — személyes él­ményeiről számolt­­ be a jelenle­vőknek. Idézte az egyik győri pe­dagógusnő felszólalását, aki a gyermekek körében végzett fel­méréseire hivatkozva elmondta, hogy a fiatalok azt tekintik bé­kének, amiben pillanatnyilag él­nek, ami a hétköznapjaikat je­lenti. A barátsági nap programját üzemlátogatás gazdagította. K. J. Hazaérkezett a Hazafias Népfront küldöttsége Tegnap hazaérkezett a Haza­fias Népfront küldöttsége, amely Pozsgay Imre főtitkár vezetésé­vel november 4—19. között Ve­nezuelában, Kubában, Nicara­guában, és Mexikóban tett láto­gatást. A delegáció tanulmányozta a felkeresett országok politikai­ és társadalmi életét, bővítette a népfrontmozgalom­­ kapcsolatait az egyes pártokkal, partnerszer­vezetekkel. A négy ország ve­zető politikusaival folytatott megbeszéléseken tájékoztatást adott hazánk helyzetéről, a Ha­zafias Népfront tevékenységéről. A tárgyaló partnerek nagyra értékelték a Hazafias Népfront keretei között megvalósuló szé­les körű nemzeti egyetértést és együttműködést. A küldöttség kifejezésre juttatta a magyar nép szolidaritását Kubával, Nicara­guával, a közép-amerikai, karibi térség népeivel, a társ­­a­dalmi haladásért küzdő erőkkel. Új eljárás a gyermekgyilkosság ügyében A Legfelsőbb Bíróság kedden tárgyalta Magda János 48 éves szolnoki lakos ügyét. Magda al­jas indokból, különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés vád­jával került bíróság elé. Az ügyet első fokon­ a Szolnok Megyei Bí­róság tárgyalta, és Magda Jánost halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíró­ság a­­ határozatot hatályon kí­vül helyezte, új eljárást és továb­bi bizonyítást rendelt el. Az in­doklás szerint ugyanis többféle hiányosság és ellentmondás ész­lelhető a szakértői vélemények­ben, a megyei bíróság a bizonyí­tási eljárás törvényes kívánalma­it nem teljesítette maradéktala­nul, a­­ halálos ítélet indokai nem alkotnak ellentmondástól mentes, minden kétséget kizáró láncola­tot. Magda Jánost eddig 11 alkalom­mal ítélték el, összesen 18 eszten­dőt töltött börtönben. Legutóbbi a szemérem elleni erőszak miatt kapott­­ .büntetéséből és az ezt követő szigorított őrizetből 1982- ben szabadult. A vád szerint Magda János 1983. október 25-én a szolnoki te­mető mellett megtámadta a ha­zafelé tartó hétéves Nagy Ma­­riannt.. Száját zsebkendővel­­ be­fogta,­­majd a temetőibe hurcolta és kővel tarkón ütötte. Célja a­z volt, hogy a gyermek sérelmére szeméremsértő cselekményt kö­vessen el. Eközben zajt hallott, ezért egy sírhoz vonszolta a ma­gatehetetlen kislányt, s a fedőla­pot felemelve a gyermeket az üregbe rejtette, majd a nehéz márványkövet ráhelyezte. A le­ányt másnap holtan találták meg a nyomozók, halála az elszenve­dett fejsérülések ellenére fulla­dás miatt következett be. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben az újabb első fokú tárgyalásra a­ fővárosi bíróságot jelölte ki. (MTI) , Erdő- és fagazdálkodás Bács-Kiskunban (Folytatás az 1. oldalról.) Zönség, a parkettának újra nagy a keletje. (Mindezekből következik, hogy a sokoldalúan h­asznosítható er­dők gyarapítása, értékének meg­óvása kötelesség. Kevés mező­­gazdasági nagyüzem készült fel erre a feladatra a megyében. Jel­lemző, hogy Bács-Kiskun 130 kö­zös gazdaságában csupán négy er­­dőmérnök, huszonnyolc erdész­technikus és hét más képesítésű szakember dolgozik, többségük túl van a nyugdíjkorhatáron. Kétségtelen, hogy a szövetke­zetek között sok, kis erdőterületű gazdaság akad, mely a saját ere­jéből képtelen kellő színvonalon tartani az erdő- és fagazdálko­­dást. Számukra a kölcsönös érde­kű összefogás nyújthat segítséget. A Kiskunságon három, a Bács­kában és a Duna mellékén egy társaság alakult eddig az ágazat működésének előmozdítására. A kereskedelmi munkában jártas szakemberek száma azonban itt sem elegendő, és a négy társaság a megye erdőterületének a szük­ségesnél jóval kisebb részét ké­pes egyelőre átfogni. Ennek, valamint a megye álla­mi gazdasági, szövetkezeti erdé­szeti tevékenységének segítésére rendezett ezen a héten munka­­értekezletet Kecskeméten a me­zőgazdasági szövetkezetek házá­ban a Kiskunsági, a Bácskai és Duna­­melléki TESZÖV, a Kecske­méti Erdőfelügyelőség, a TSZKER, az Országos Erdészeti Egyesület. Göbölös Antal, az erdőfelügyelő­­ség igazgatója, László Endréné igazgatóhelyettes, Koncz János osztályvezető Bács-Kiskun erdő­­gazdálkodásáról, a közép- és hos­­­szú távú tervekről tájékoztatta a nagyüzemek erdő- és fagazdasági ágazati vezetőit, ügyintézőit. Sper Norbert, a TSZKER képviselője a fapiac várható alakulását ismer­tette, Nyúl Tóth Pál, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának erdészeti fel­ügyelője pedig az ágazati fejlesz­tés lehetőségeit elemezte. A vitá­ban Kontra László, Darabos Ist­ván, Herczegh Imre erdőmérnök, Pordán Béla ágazatvezető, Szőke Mihály, állami gazdasági terme­lésirányító, Ballus Tivadar, a Kis­kunsági Területi Szövetség mun­katársa fejtette ki véleményét. K. A. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Röplabda NB I: Tungsram—RSC 3:1 (—5, 14, 13, 11)

Next