Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-10 / 7. szám
ÉRDEMES MEGNÉZNI Jakoby Gyula kiállítása Jakoby Gyula festményeiből rendezett kiállítást a Műcsarnok. Képeink a tárlat anyagából mutatnak be néhányat. O Asszony fehérben. • Kavicskotrók. (Hauler Lajos reprodukciói — KS) NÉGY ÉVTIZED A KÖNYVEKBEN Nemzeti emlékezet Négy évtized, címmel hasznos új sorozatot indított útjára a Kossuth Könyvkiadó, amelynek kötetei közül több már az elmúlt évben eljutott az olvasóhoz. A megjelenés sorrendje és a könyvek számozása sem igazodik a történelmi időbeliséghez, hanem valószínűleg a szerzői munka szabja meg az ütemet, rábízva az olvasóra, hogy majd tetszése szerint szedje sorba a műveket. Hiszen az elolvasásban is szerepet játszik a szubjektivitás, az érdeklődési kör, vagy az egyszerű kíváncsiság, tehát nem is a sorrend a fontos a megjelentetésben. Napjainkban egyébként is tanúi vagyunk a felszabadulás ünnepi alkalmait illetően valamiféle átrendeződésnek. Ami természetesen nem jelenti az ország teljes felszabadulására emlékeztető április 4-e elhalványulását, fényének csökkenését, hanem csupán annak tudatosabb felismerését, hangsúlyozd, 'hátjaf'fély^badulás az ország nagyobbik feki lében mai, javai. előbb bekövetkezett." Az élet megindulása, a demokratikus államrend — közigazgatás ,stb. — szerveződése már ez idő tájt is nagyon sok olyan példával szolgált, amely segítette a későbbi teljes talpraállást, s a nemzeti emlékezet számára is megőrzendő események kötődnek hozzá. Csak örülhetünk, hogy ennek adott nagyobb hangsúlyt december 21-én a Debrecenben megtartott ünnepi ülés is. az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 40. évfordulóján. Lényegében erről a nehéz, sorsdöntő időszakról szól — a megjelenését tekintve negyedik amúgy az első periódushoz tartozó t- A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon című könyv, amelynek szerzője Korom Mihály történész. A felszabadulást követően szinte azonnal létrejövő helyi népi bizottságok megalakulását, szerveződését mutatja be a kötet, igen sok helytörténeti anyag és levéltári forrás feldolgozásával. Kitűnik ebből, hogy milyet sokszínű, változatos volt — szinte minden helységben más és más — a közigazgatás újjászervezése, a rend helyreállítása. Nem volt könnyű hónapok múltán a közös alapelvek megtalálása, a helyi hatalmi szervek egységes arculatának, formájának kialakítása sem. A könyvben megtaláljuk az akkori Dél-Pest megyében és Bács-Bodrogban — a mai Bács-Kiskun helységeiben — szerveződött új közigazgatási és politikai élet leírását, többek között Kiskunfélegyháza, és járása. Kiskunhalas, Kiskőrös és környéke, továbbá Kecskemét, Kalocsa és Baja talpraállásának főbb mozzanatait. Mintegy folytatása az előző könyvnek a Választások Magyarországon 1945 című kötet, melynek szerzője Balogh Sándor. Mint írja, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. szeptember 12-én kezdte meg a választójogi törvényjavaslat tárgyalását, melynek előadója Jócsik Lajos, a Nemzeti Parasztpárt nemzetgyűlési képviselője volt. A felszabadulás után a kommunista párt kezdeményezte a választások megtartását, ennek feltételei azonban csak később értek meg. Hosszas pártközi vitákkal készítették elő a javaslatot, könyv fejezeteket szentel a választási küzdelem különböző szakaszainak, a választási szövetség meghiúsulásának, s az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választás részletes eredményeinek. Amelynek lényege nemcsak az, hogy a baloldali pártok együttes 41,23 százalékos szavazataránya (Magyar Kommunista Párt 16,95, Szociáldemokrata Párt 17,41, Nemzeti Parasztpárt 6,87 százaléka parlamenti erőviszonyok szempontjából jelentősnek volt mondható, hanem maga az a körülmény, hogy az ország lakosságának megközelítően 60 százaléka választópolgár lett. Szemben a korábbi, felszabadulás előtti 26,5, illetve 39,3 százalékos aránnyal. Megtaláljuk a táblázatokban mai megyénk nagyobb városainak választási eredményét is, melyek közül — érdekességként — csak annyit, hogy éppen az érseki székhelyként ismert Kalocsán volt a legnagyobb (20 százalék) a kommunistákra adott szavazatok aránya, a szociáldemokratáké 21,8, de a Nemzeti Parasztpárt is 7,2 százalékkal szerepelt. Míg Kecskeméten a Független Kisgazdapárt szerzett kiemelkedően magas szavazati arányával (72,7) abszolút többséget, Baján a kommunisták megelőzték a másik munkáspártot 16,4-es szavazati arányukkal (szoc. dem. 13,1.). A politikai erőviszonyok mindenesetre tisztázódtak Magyarországon megalakult az új koalíciós kormány, s államiságunk szempontjából az ideiglenes helyzet is módosult a választások révén. A sorozat másik két kötete ugyancsak érdekes témákat, időszakokat tárgyal és mutat be. Az egyik A magyar parasztság sorsfordulója (1946— 1949), míg a másik Új szakasz az MDP politikájában (1953—1954) címmel jelent meg, már ezzel is utalva az izgalmas sorsfordulókra.. F. Tóth Pál A MAGYAR „MISA” Gyermeklap hét nyelven, az egész világon Az utóbbi hónapokban számos fórumon, illetve jobbító szándékú kritika a hazai gyermekirodalmat és azon belül a gyermeksajtó színvonalát. Ennek miértjét sokan nem értik, hiszen a hírlapárudákban, a trafikokban korábban nem látott dömpiniigje van a gyermekeiknek (sokszor felelős név nélkül) kiadott füzetnyi „művek”-nek. Jó részük külföldi — vagy külföldi mintára készült — bamba és gyilkos képregénysorozat, megtévesztésül „ismeretterjesztőnek” szánt olcsó töltelékekkel békélve. A rikító borítólapok sorában talán az elmúlt ősszel igazán még fel sem tűnhetett a nagy világnyelvek után ma már magyarul is olvasható Misa című képes havi folyóirat. A szovjet és magyar társszerkesztők kiadójának nyomdáját sem a szünet, sem a fagyok, sem pedig a hosszúra nyúlt ünnepek nem akadályozták, mert január első napjaiban az óvodások és a kisiskolások már kezükbe vehették a lap friss számát. A többszínnyomású, 32 oldalas folyóirat újévet nyitó példányainak lapjain az űrhajózás történetéről, jelenéről és a csillagok közti tér legyőzésének lehetőségeiről szólnak az írások. Érdekes történetek elevenítik fel a levegő meghódítását régtől óhajtó ember kísérletező kedvét, megszólalnak napjaink példaképei, az űrhajósok, s közérthető cikkek ismertetik a Föld és a Naprendszer fizikai törvényeit. A lap számára küldött, jövőt képzelő gyermekrajzok és illusztrációk mellett versek, fejtörők, hangulatos rövid történetek gazdagítják e tematikus, „űrhajós”-számot. Külön rovat emlékezik meg Jurij Gagarinról, az első, kozmoszban járt férfiról. S aki képregényre kíváncsi, az is megelégedve forgathatja a lapot, mert olvashatja-nézheti A Reménység kalandjai című történetet. Az elbeszélés meséjében (mint már számtalanszor) két idegen bolygó űrhajósai találkoznak. A kapcsolatfelvétel nehézségeit azonban itt nem egymásnak irányított, fenyegető űrfegyverek és gyilkos robotok jelentik. A közeledést és a barátságot (másutt ritka hangvételű fordulatként!) a két civilizáció gyermekeinek közös játéka teremti meg... A Földet benépesítő, de attól messzebbre is tekinteni kívánó, s mégis visszavágyó ember dalának verse és kottája zárja a „Misa” lapjait, Az otthon zöld füve címmel. Reméljük, itthon és más égtájakon is sokan megtanulják majd. K. V, J. 1985. január 10. • PETŐFI NÉPE • 5 HONISMERET — HELYTÖRTÉNET S __ Hogyan kapott villanyt Észak-Bácska? ,,Ezekben a napokban a legfontosabb téma a villany volt. Csoportosan állták körül a közvilágítási lámpákat, az üzletekben a villanyégőt bámulták a vásárlók, s az ismerős családok benéztek egymáshoz megtekinteni a szép, fehér fénnyel egyenletesen világító körtéket.” Az ötven évvel ezelőtti sajtó így számolt be a nevezetes eseményről: Bácsalmáson, Bácsbokodon, Csávolyon és Felsőszentivánon 1934 karácsonyán, a Barjától délre eső községekben pedig az új évi hajnalán kigyulladt a villany. 1933 áprilisában egyhangúlag állást foglaltak a villanyvilágítás mellett az akkori Bács- Bodrog vármegye közgyűlésén, s decemberben újból megerősítették a határozatot. A megye villamosítására egyedül a Finelon nevű holland villamosító társaság nyújtott be ajánlatot. A megye vezetése ragaszkodott ahhoz, hogy még az 1934. évben — vagyis nyolc hónap alatt — készüljenek el a munkálatokkal. A cél érdekében hozták létre a villamossági bizottságokat. Az első ülést 1934. április 6-án tartották, ezt követte április 11-én az újabb állásfoglalás: „A községeknek semmiféle beruházásuk, költségük nem lesz a villany bevezetésével. A közvilágítás nem nevezhető beruházásnak, mert a községek a közvilágítás biztosításával a világítás ellenértékét kapják... A magánfogyasztás egységára 80, a közvilágításban 50 fillér kilowattonként... A községek összesen 1080 közvilágítási lámpahelyet szavaztak meg” — írja a korabeli Felső Bácska című újság. A vállalat megbízott mérnökei az első csoportban Vaskút, Gara, Csátalja, Dávod, Katymár, Madaras, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsalmás, Tataháza, Mélykút, Felsőszentiván, Csávoly, Kunbaja, Hercegszántó terveit készítették el. Madarász Antal igazgató-főmérnök vezetésével június végén már megkezdődtek az építési munkálatok. Az N. V. Maatsch appij tot Financiering von Elektrische Ondernemingen és Bács-Bodrog vármegye szerződését 1934. július 1-én írták alá. A szerződésben olvasható: „Helybeli munkásokat kell alkalmazni, a szegényebb községekből a legtöbbet. A mai közgyűlése nevezetes határjelző a vármegye történetében, mert az a nagy jelentőségű munka, amelyet körülbelül egy évvel ezelőtt kezdtünk meg, ma kapja meg koronáját. A megye villamos energiával való ellátásának megvalósítását évekkel ezelőtt is megkíséreltük, de hála Istennek, az a kísérlet nem sikerült. Az akkori feltételek olyan súlyosak voltak, hogy megítélésünk szerint nem lehetett elfogadni.”. Bácsalmás képviselőtestülete költségvetést készített. Megállapították: „Ha 100 gyertya fényű lámpát éget a község ez óránként 5 fillérbe kerül. Egy lámpa évi fogyasztása 70 pengő. A község a jelenlegi tökéletlen petróleumvilágításra több mint 3000 pengőt ad ki évenként. A villanyvilágítás mintegy 5 százalékos pótadóemelést jelentene, de ezt lehetne a fogyasztási adó igazságos emelésével is fedezni." A Finelon Vállalat 300 ezer pengős beszerelési kölcsönnel is segíti a fogyasztókat. 1934. július 10-én Budapesten megalakult a Délmagyarországi Villamos Áramszolgáltató Részvénytársaság. Bácsalmáson megnyílt Steiner Gyula villamossági szaküzlete, megalakult a községben a villanybizottság, kijelölték a közvpágítási lámpahelyeket. Gyorsan pörögtek ezekben a napokban az események. Előadásokat tartottak a villamossággal kapcsolatos kérdésekről. Joób Imre műszaki vezető minden községbe ellátogatott ez ügyben.. A villanyoszlopok augusztus végére Bácsalmásra már megérkeztek. Az első fővezeték Bajáról Bácsbokodon, Bácsalmáson keresztül Kunbajáig haladt. Mintegy 100 szerelő végezte a belső szerelési munkákat. Szeptember 20-án megtörtént a villamos távvezeték vonalainak műtanrendőri bejárása. A mélykútiak azt kérték, hogy ne a földjeik fölött, hanem a Kígyós-ér mentén húzódjon távvezeték. Emiatt a község kaarácsonyra nem kapott villanyt. 1934. október 5-én kezdték meg a távvezeték építését három irányban. Minden csoport hetente 10—10 kilométer hosszú vezetéket épített ki. Bácsalmáson két hónap alatt, Vaskúton 5, Garán 4, Bácsbokodon 5, Katymáron 5, Csávolyon 4 hét alatt készültek el a hálózat építésével. Bácsalmáson október 5-én 60 oszlopot ástak le. A Vörösmarty-soron, a Kelebiai-soron és a Dob utcában kezdődött a munka. Egyszerre 50—60 munkás dolgozott. Egy oszlop gödrének a kiásásáért 50 fillért fizettek. Egy-egy munkás naponta 5—8 gödröt tudott kiásni, és így 3—4 pengőt keresett naponta. Október 26-án már minden oszlop a helyén volt, összesen 904 darab. Ekkorra Bácsbokodon 278, Vaskúton pedig 435 oszlop állt. November elején megkezdték a magánfogyasztók bekapcsolását is. „Akik most vezetik be a villanyt, azok részletfizetést és 50 százalékos kedvezményt élvezhetnek” —hangzott a felhívás. A korabeli újságíró írja: ,A DÉVÁRT nagy jelentőségű munkáját, távvezeték- és hálózatépítési tervét az Agrolux valósítja meg. Az építést Wein Elemér irányítja. Munkatársai és alkalmazottai szerint rendkívül szigorú, s a legkisebb hibát is észreveszi”. November végére már megkezdték a modern számlálóórák beszerelését, és elkészült a bajai főtranszformátor-állomás. Karácsony hetében nagy villamossági kiállításokat rendeztek a községekben, december 14-én pedig megtörtént a vezeték műszaki bejárása. És Bácsbokodon, Bácsalmáson, Csávolyon, valamint Felsőszentivánon karácsonykor kigyulladt a fény. Fekete Dezső Művészi tárgyak nyírfakéregből Dmitrij Golovcov még a nagyapjától tanulta a különböző tárgyak készítésének nyírfakéregből. Dmitrij művészetét Golovcov kosarainak, dobozainak nem kell a reklám. A kelet-kazahsztáni Parigino faluban nincs olyan család, mely ne használná az ügyes kezű ember készítette tárgyakat. Sok népművész él a kis falvakban. Művészetük évszázados hagyományokat őriz. A falusi népművészek tovább folytatják a régiektől tanult művészetet. • Dmitrij Golovcov, akárcsak nagyapja, könnyű és tartós kosarakat, dobozokat készít nyírfaháncsból. Szerelmi közjáték A szövetkezetben Kapás Jóska keresett a legtöbbet. Igaz, mindennap hajnalban kelt, és későn, sokszor éjszaka érkezett haza, olykor még szombat-vasárnapja sem volt, dehát ő szállította a melléküzemág termékeit Szombathelytől Nyíregyházáig szerte az országba, s I mindig imennie kellett. A felesége néha már azzal fogadta, amikor hazaért, hogy mutatkozzon be. Jóska úgy próbálta őt kiengesztelni, hogy minden jutalmon, prémiumon, kilométerpénzen ajándékot vett neki. — Legalább így tudd, hogy a férjed vagyok, hisz egész nap nem látsz, fa a kutya nem volna itt az udvaron, teljesen magad lennél a tanyán. Az egyik fizetéskor Godó Sanyi hátbavágta. — Aztán taligát hoztál-e? Mert annyi pénzt kaptál, hogy csak avval tudod hazavinni. Valaki hümmögni kezdett. — Hja-ja! Könnyű annak, akinek szép felesége van! Godó Sanyi Jóska vállára tette a kezét. — Hallod-e? Igaz, ami igaz: ha én lennék a szállításvezető, én is téged küldenélek mindig fuvarba. De nem ám egy napra, hanem egy hétre. Vaskos hahota tört k ki a h helyiségben, de Jóska nem törődött vele. Hogy Varga elvtárs ,meg Rozika? Ugyan! Olyan volt az ő felesége hozzá az ágyban, amilyent álmában sem tudott volna elképzelni. A művésze volt az az asszony a szerelemnek. Hogy őmellette még egy férfi is kellett volna neki? Áh! Másnap reggel azért, csak úgy viccből, odaszólt Rozikának. — Aztán meg ne csalj, míg nem vagyok itthon, mert megverlek ám! Csak nevetett, amikor a felesége elpirult. Fütyörészve indult útnak, s el is felejtette az egészet. Valahol Veszprém felé járhatott, amikor hirtelen az jutott eszébe, hogy vagy tíz napja, mikor a szállításvezető késő este eljött hozzájuk, hogy megmondja, másnap korábban kellene elindulnia, a Bodri nem ugatott. Még csak meg se mukkant. Pedig máskor majd széttépi a láncát, ha idegen jár az udvarban. Le kellett állnia a teherautóval az útszélre. Felrémlett neki, hogy a felesége milyen furcsán viselkedett. Vagy háromszor is elismételte, milyen nagy tisztesség, hogy Varga Péter, így mondta, eljött hozzájuk. A sok-sok pénzre gondolt, a jutalmakra, amiket a szállításvezető utalt iki neki, s amiken ő mindig a feleségének vett valamit. Gyűrűt, fülbevalót, olasz cipőt, francia kombinát ... Vajon látta ezt a kombinét Varga i Péter az ő feleségén?Hát így állunk. A pénzt a szállításvezető adja neki, ő ajándékot vesz rajta a feleségének, s a felesége...? Így zárul be az ajándékozási kör? Ez az ő szerelmi kör játékuk? Kapta magát, visszafordult. Tudta, hogy ebből kára lesz a szövetkezetnek, de nem volt képes parancsolni magának. Egyenesen a tanyára ment. Már messziről látta, hogy a szövetkezet kék Ladája ott áll a házuk előtt. Vagy száz méterrel idébb leállította az autót, és várt. Egy kis idő múlva Varga Péter lépett ki a házból, a Ladába ült, és elhajtott. Kapás Jóska azt hitte leszakad rá az ég. Nagyon megverte a feleségét. Nadrágszíjjal, ahogy az apja verte őt annak idején. Az asszony nem tagadott. Sírt, és fogadkozott, hogy soha többé nem tesz ilyet, még látni se fogja a szállításvezetőt. Kapás Jóska azonban szóra se méltatta őt. Mikor a dolognak ezzel a felével készen volt, felült a teherautóra, és bement a szövetkezet központjába. •Egyenest az elnökhöz nyitott be. — Hát te Jóska? Már megjöttél? — Elnök elvtárs! Holnaptól kezdve osszanak be mást a teherkocsira. Én nem vezetem többet. Itthon akarok dolgozni. Tegyenek fel egy traktorra! — De hát ki fog akkor a szállítmányokkal járni? Kapás Jóska hirtelen vigyorogni kezdett. — Majd Varga elvtárs választ valakit. —Csak bízza rá! Azzal indult kifelé. Odakint még fütyülhetnékje is támadt. — ’Legalább megtudom, kinek van még szép felesége a szövetkezetben. Tóth Tibor