Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

IDŐJÁRÁS Az ország keleti felén a köd csak lassan szűnik meg. Nyűgen felül erős felhősödés várható, és az esti órák­tól hóesés, gyenge ónos eső, eső alakul ki. A szél északnyugatira fordul, többfelé megélénkül, helyenként átmenetileg megerő­södik. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 2 és 7 fok kö­zött várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évf. 26. szám_________Ára: 1,80 Ft 1985. február 1. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli­ . A Minisztertanács csütörtöki ü­lésén Lázár György tájékozta­tást adott Kiaare Willochnak, a Norvég Királyság miniszterelnö­kének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájé­koztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fej­lesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta és jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott progra­mot. A Minisztertanács— a gazda­ságirányítási rendszer továbbfej­lesztésével összhangban — mó­dosította­ a termelőszövetkeze­tek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabá­lyozta az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetke­zetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti ön­kormányzat és a közös alapok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a válla­latok gyáregységeinek, telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. JUTALOM A BRIGÁDOKNAK HÓDIKÖT-termékek Jánoshalmáról A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak Jánoshalmán korszerű üzeme található, mely­ben az anyagyártól kiszabva ka­­pott termékek alkatrészeit kon­­fekcionálják kész pulóverré, kardigánná, gyermekeknek és felnőtteknek. A kollektíva­ az utóbbi években átvette a hazai kötőiparban ismert legtermelé­kenyebb munkamódszereket, amelyekkel kényesebb vásárlói igényeket is képesek kielégíteni, gazdaságosan. A kilenc szocialista brigád ta­­­­valy a kongresszusi és felszaba­dulási munkaversenyben télie­sítette vállalásait, s ezzel az üzem termelési­ tervét jelentős mérték­ben túlszárnyalták. A több áru­ra a kül- és a belföldi vevők ki­elégítéséhez volt szüksége a vál­lalatnak. A versenyben elért ki­váló eredményekért fejenként 800 forint különjutalmat kaptak a lányok és asszonyok. Az idei első negyedévben 180 ezer darab kötött ruházati cikk hagyja el a nagyközségi üze­met. Ennek 30—40 százalékával itthoni boltokban találkoznak a vásárlók, a többit exportálja HÓDIKÖT. Ezekben a napokban a fontos próbagyártás történik megyei egységben: későbbi, jelen­­­tősebb amerikai export függ at­tól, elégedettek lesznek-e a tenge­ren túl az első szállítással érke­ző férfipulóverekkel­ Francia fér­­fiaknak szánják a szintén most készített húzózáras kardigáno­kat, több színben. Szocialista or­szágokba ugyancsak eljutnak a jánoshalmi termékeik, a kong­res­­­szusi és felszabadulási verseny­ben tett felajánlások szerint — ezek­ teljesítése bizonyára nem marad el — jó minőségben, határ­­időre. • Francia exportra készülnek a húzózáras férfikardigánok. • Csesznegi Antalné belföldi ter­méket állít össze. (Tóth Sándor felvételei) VARsÓI SZERZŐDÉS Elméleti konferencia MOSZKVA „A­­ béke és a szocializmus meg­bízható pajzsa” címmel elméleti konferenciát tartottak a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Törzsében. A Varsói Szerződés a­láírásá­­nak közelgő harmincadik évfor­dulója alkalmából tartott tanács­kozáson Viktor Kulikov marsall, a tagállamok Egyesített Fegyve­res Erőinek Főparancsnoka azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szer­ződés Szervezetének egész har­mincéves történetét az európai szocialista országoknak a béké­­­ért és az atomháb­orús fenyegetés ellen folytatott harca töltötte­­ ki. A konferenciáin felszólalt Ana­­­talij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Törzsé­nek főnöke és a tagállamok had­seregeinek több képviselője. ÚJ OTTHONBA KÖLTÖZIK A KÖNYVTÁR Egészségügyi fejlesztés, lakásépítés Baján A számokat, különösen pedig a statisztikai adatsorokat gyak­ran nyilvánítjuk száraznak­, unal­masnak. Mindjárt megváltozik azonban a véleményünk, ha ezek a számok, adatsorok a saját éle­tünkkel, a saját jövőnkkel kap­csolatosak, ilyenkor a legizgal­masabb eseményeknek kijáró érdeklődéssel fordulunk feléjük. Ez az élénk figyelem jellemez­te Baja város Tanácsának teg­napi ülését is, ahol — a település­­­fejlesztési verseny értékelése, a lakáselosztás és -gazdálkodás szabályozása, illetve a piaci hely­pénzt meghatározó rendeletnek a módosítása mellett — megvitat­ták az idei költségvetési és fej­lesztési alap tervét.­ A pénzügyi kérdésekben, jára­tosabb tanácstagok fölcsillanó szemmel hallgatták Butter Péter pénzügyi osztályvezető szóbeli ki­egészítésének azt a részét, amely­ben elmondta: a különféle egyez­tető tárgyalásokon az előzetesen számítottnál 55 millió forinttal többet tudtak kiszorítani a terv­javaslatok megvalósítására. Nyomban mérsékelte azonban a lelkesedést, hogy kiderült: a vá­ros fejlesztésére fordítható­­ 109 millió forint még mindig­­ nem elég ahhoz, hogy minden feladat megvalósulhasson.­­Ennek ellenére is imponáló azoknak a teendőknek a sora,­­ amelyeknek elvégzéséhez bizto­sítottak a megfelelő anyagiak. Főként a már korábban elkez­dett beruházások sorolhatók ide — így a gázprogram és a lakás­­építési program folytatása. Az előbbivel kapcsolatosan megje­gyezték: a gázvezetékek építése­(Folytatás a 2. oldalon.) Vendég a szomszéd megyéből Tegnap Kecskemétre látoga­tott Komócsin Mihály, a Csong­­rád megyei pártbizottság első tit­kára. A vendéget Romány Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta, s a két megyét érintő társadalmi, gazdasági, kul­turális kérdésekről folytattak eszmecserét. Ezt követően Komócsin Mihály a megyeszékhely művelődési in­tézményeivel ismerkedett. • A vendég a Népi Iparművészeti Múzeum hódmezővásárhelyi ke­rámiagyűjteményét is megtekintette. KEVESEBB ÜZEMI BALESET — A GMK ÉS A TÁPPÉNZ — A DIÁKOK MUNKAVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE — ÚTI SÉRÜLÉSEK A biztonságosabb m­u­nkavégzésért Késve kezdődött tegnap délelőtt a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának munkavédelmi nagyak­tívája. A SZOT egyik munkatársára, a felkért előadóra vártak. Helyette telefonüzenet érkezett: az árokba csúszott, összetört a hivatali gépko­csi. Szerencsére különösebb baj nél­kül megúszta a balesetet, nem szapo­rította az úgynevezett úti-ü­zemi bal­esetek növekvő számát. Ezekről kü­lönösen élénk vita alakult ki az SZMT- székházban megtartott tanácskozá­son. De haladjunk sorban. Princz László, az SZMT titká­ra bevezetőjében arról szólt, hogy az állami munkavédelmi felügye­let létrehozása nem csökkentette a szakszervezeti munkavédelmi ellenőrök, megbízottak jogkörét, feladatait. Sőt, a megelőzésben, a dolgozók érdekeinek védelmében a korábbinál is több a tenniva­lójuk. Véleménye szerint harmo­nikusan összedolgozott az Orszá­gos Munkavédelmi Főfelügyelő­ség Bács-Kiskun- megyei Munka­védelmi Felügyelősége és a szak­­szervezeti munkavédelem csak­nem négyszáz aktivistája, akiket a változásokról időben tájékoz­tattak. 1984. július elsején meg­alakult a megyei társadalombiz­tosítási tanács. Hamarosan létre­hozzák a megyei munkavédelmi bizottságot. Az új szervezet megyei­ tapasz­talatairól, annak vezetője, Ger­gely Imre számolt be. Ismertet­te az átszervezés menetét, gond­jait, munkájukat. Ellenőrzéseik szerint a vállalatok többsége ele­get tesz az intézkedésekben elő­írtaknak. Ennek is köszönhető, hogy 1984-ben kevesebb üzemi baleset volt Bács-Kiskunban, mint a korábbi években. Ritkáb­ban szerepelt az alkoholos befo­lyásoltság, mint balesetet előidé­ző ok. Csaknem hatezerrel csök­kent a baleseti táppénzes napok száma, sokról. A felderített mulasztó­felületességekről sem hallgatott az előadó. A célvizs­gálatok során kiderült, hogy az őszi közhasznú munkára kötele­zett diákok közül csak kevesen kapnak megfelelő munkavédelmi oktatást. Az építőiparban még­megfeledkeztek a baleseti nyil­vántartások pontos vezetéséről. Külön tanulmányozzák majd, hogy miért több évről évre az úgynevezett úti balesetek száma. Mivel ezek üzemi balesetnek szá­mítanak és százszázalékos táp­pénz-jogosultságot jelentenek, előfordulhat, hogy a sérültet nem az üzemből jövet, menet érte a baj­, de számára előnyösebb ez a minősítés. A hozzászólások többsége élénk vitát váltott ki. Dr. Lapp Jenő, a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója a nyilván­tartások pontos vezetésére kérte az illetékeseket, a vállalatok pénzügyi felelősségét hangsúlyoz­ta és a balesetek minősítésével előzetesen eljuttatott kérdésekre válaszolt. A bajai Taschner Al­fonz egyebek között azt javasol­ta, hogy az új állami szerv olyan emberséggel dolgozzon, mint ed­dig a szakszervezeti munkavéde­lem. A Kiskunfélegyházi Április 4. Gépgyárból érkezett Kocsis Já­nos úgy vélte: a vitás ügyek in­tézésénél előnyösebb­­ helyzetben van a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság. Földije, Lantos Pál és mások szerint, az indokoltnál gyakrabban marasztalják el a sé­rültet vagy valamelyik munka­társát a baleseti jegyzőkönyvek­ben. Ha valaki — például — meg­ivott egy pohár sört és a hiányzó védőburok­­ miatt megsérült a keze, akkor nem az alkoholos befolyásoltság volt a baj előidé­zője. Másként szólva, a dolgozó esetleges fegyelmezetlensége nem szünteti meg a vállalat felelőssé­gét. Többen­ helytelenítették azt a gyakorlatot, amely szerint tel­jes táppénz illeti az ittassága miatt megsérültet. A tanácskozá­son is megnyilvánult közhangu­lat a vonatkozó rendelkezések módosítását sürgeti. Noha a megyei társadalombiz­tosítási tanács — mint elnöke Diószegi Dezsőné elmondta — tá­jékoztatta az érdekelteket a gaz­dasági munkaközösségekkel kap­csolatos munkaügyi kérdésekről, nyilvánvalóvá vált, hogy a gya­korlatban sok a bizonytalanság. Jó tudni tehát, hogy mindenki azután a munkája után kaphat táppénzt, amelyben balesetet szenvedett. Tehát, ha valakit a gazdasági munkaközösségben dol­gozva ért baj, akkor fő munka­ideje után mintegy 70 százalékos táppénzre jogosult, a gmk-ban pedig 3000 forintos kereset után számítják ki járandóságát. Cseri Pál, a bajai Vízügyi Fő­iskola tanára elégtelennek minő­sítette a főiskolai munkavédelmi oktatást. Ecker Lajos nyugalmazott munkavédelmi felügyelő a meg­felelő védőruhák használatára, a dolgozótársak felelősségére és a megelőzésre hívta fel a figyel­met. A budapesti trmászipari szö­vetkezet vezetője az országos munkavédelmi főfelügyelőség ál­tal engedélyezett termékeiket is­mertette Ezeket a tanácskozás­sal egyidőben megrendezett kiál­lításon tekinthették meg az ér­deklődők. Hí Ni Bővülő telekkínálat 3. oldal Ellenőrzik-e a vendéglátást? 3. oldal Család, otthon, szabadidő 4. oldal Kalocsai , múzeumösszegző 5. oldal Pártbizottságot alakítottak a Kecskeméti Bar­omfif­eldolgozó Vállalatnál Tegnap összevont tartottak a Kecskeméti taggyűlési Barom­fifeldolgozó Vállalat kommunis­tái. Az üzemi pártvezetőségnek a XII. kongresszus óta végzett mun­káról­­ készített beszámolóját Csonka Pálné titkár ismertette. A lényegi kérdésekre összpon­tosító számvetés visszatekintett a nagyüzem ötéves fejlődésére, rámutatott, hogy miként segítet­ték azt a párttagok. Megállapí­totta: az alapszervezetek és az üzemi vezetőség döntést hozó ké­pessége erősödött az eltelt idő­szakban, ami előre mutat, ugyan­akkor felfedte a gyenge pontokat is. Tervszerűbbé kell tenni a ká­­dernevelést, javítani az agitációt, bővíteni az ajánlók körét, s kö­vetkezetesebben számonkérni a megbízatások teljesítését. A pártvezetőség titkára is­mertette a XIII. kongresszus irányelveiről a csoportokban, alapszervezetekben alkotott vé­leményeket, amelyeket — a szá­mos kritikai észrevétellel, javas­lattal együtt — az MSZMP iránti bizalom jellemzett. Az elhangzottakhoz, s a tagság­gal írásban előre ismertetett ha­­tározattervezethez fűződő hoz­zászólások sorát Fekete László, az MSZMP kecskeméti Városi Bi­zottságának titkára nyitotta meg. A beszámolót jónak, önkri­tikusnak találta. A városi párt­végrehajtó bizottság elismerését tolmácsolta a vállalatnál folyó pártmunkáért, amellyel kiérde­melték a felsőbb szervek hozzá­járulását munkahelyi pártb­­i­zottság megalakításához. A me­gyei pártbizottság nevében­ Szvo­­rény János, a testület tagja gra­tulált a gazdasági és politikai eredményekhez, a baromfifeldol­gozó kommunistáinak. A további­­ hozzászólók a pártfegyelemmmel,­­ a fiatalok gondjaival, a fejlesz­tés, a termelés, valamint az ér­tékesítés összhangjával foglal­koztak egyebek közt. Dr. Tobak István, a vállalat vezérigazgató­ja­, a városi pártvégrehajtó-bi­­zottság tagja a kemény munká­val kicsikart gazdasági eredmé­nyeket és az újabb feladatokat vette sorra. A vita után­ a tagság huszonki­lenc tagú pártbizottságot válasz­tott, s döntött, a városi pártérte­kezlet küldötteinek személyéről. Az üzemi pártbizottság megtar­totta első ülését, amelyen Cson­ka Pálnét titkárává megválasz­totta, s szavaztak a kilenctagú végrehajtó bizottság és a munka­­bizottságok összetételéről is. A. T. S. A szövetkezeti kereskedelem feladatai A MÉSZÖV elnöksége tegnap Kecskeméten, a fogyasztási szö­vetkezetek székházáb­an tar­totta szokásos havi ülését, össze­gezte az elmúlt évi munkát, és meghatározta az idei főbb felada­tokat. Az írásbeli jelentés és a vitában felszólalók megállapí­tották, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei 1984-ben teljesí­tették feladataikat, az elmúlt évi, februári küldöttgyűlésük ha­tározatait. Az álfészek bruttó ár­bevétele várhatóan két százalék­kal haladja meg az előző évit, a nyereség viszont a tervezettnél kevesebb. A tevékenységük mint­egy 80 százalékát kitevő kis­kereskedelmi forgalom — napi cikkeket, az alapvető ellátást te­kintve — kiegyensúlyozott volt. A kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdasági termékek felvá­sárlása, elsősorban a zöldség- és a gyümölcsfélék forgalma még az előző évi szintet sem érte el. A vegyescikkeknél szintén csök­kenés jelentkezett. Az ipari és egyéb kisegítő tevékenység ter­melése viszont dinamikusan­ fej­lődött. A takarékszövetkezetek háló­zata jelentősen bővült, növeke­dett a forgalom, a betét- és köl­­csönállomány. Gazdálkodásuk nyeresége várhatóan 25 millió fo­­rint lesz, meghaladja a tervezet­tet és az előző évit. A lakásszö­vetkezetek száma nem változott. A szövetkezetekhez tartozó la­kások száma 7707-ről 8021-re nőtt. A feladatokról szólva megál­lapították, hogy a hatékonyság növelése az áfészeknél is követel­mény. Az új vállalkozási és üze­­melési formákat már eddig is sok helyen alkalmazták, de a kört bő­víteni szükséges. A vendéglátás forgalmának felét a szerződéses üzemelésben lévő üzletek bonyo­­lítják. A bolti kiskereskedelem­ben ez az arány elenyésző. Érde­mes szorgalmazni a felvásárlóte­­lepek szerződései rendszerben történő hasznosítását. További előrelépést sürget az idő a jöve­­delemérdekeltségi rendszer ki­­terjesztésében. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next