Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Jobbára borult, párás, ködös idő lesz. Szórványos, gyenge csapadék várható, keleten falszállingózás, nyugaton ónos eső, később eső. A­ déli, délnyugati szél megélénkül, egyúttal kissé felszakadozik a fel­hőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton ,általában S fok körül, keleten általában 0 fok körül, a néhány tartósan ködös te­rületen —5 fok körül várható.________________________________________. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL évf. 50. szám Ára: 1,80 Ft 1985. március 1. péntek Holnap összeül a megyei pártértekezlet A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága 1985. január­­ 23-i ülésén úgy határo­zott, hogy március 2—3-ra Kecskeméten összehívja a megyei pártértekezletet. A megyei pártbizottság a kö­­­­vetkező napirendet javasolja megtárgyalni: 1. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Romány Pál, a megyei pártbizottság első , titkára. 2. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megvitatása, állásfoglalás az észrevételekről, javasla­tokról. 3. A megyei pártbizottság tagjainak és a XIII. kong­resszus küldötteinek megválasztása. A bácsbokodi áfész kezdeményezései A MÉSZÖV elnöksége tegnap Bácsbokodon ülésezett. Az ottani fogyasztási szövetkezet munkáját vitatták meg. A bo­­kodi áfészhez tartozik Bácsborsód, Csávoly és Felsőszentiván is. Megközelítőleg 10 ezer lakos ellátásáról kell gondoskodni a szövetkezetnek. A lakosság csökkenése ma már nem szá­mottevő, tehát az áfész vezetőinek távlatilag is ennyi lélek­­szám alapellátását kell megoldania. Az elmúlt esztendőben egy négyzetméter eladótérre vetítve 77 ezer forint forgalmat bonyolí­tottak le, a boltok állapota jó, így tehát középtávon számottevő beruházásra nem lesz szükségük. Tizenegy boltjuk szerződéses rendszerben működik, a 1­4 ven­déglátóipari egységből pedig ti­zenkettő. A szövetkezetnek szál­lodája is van, ahol egyszerre, har­minc személyt lehet elhelyezni. Sajnos, ennek kihasználtsága nem kielégítő. Tavaly, a bácsbokodi 10-es szá­mú önkiszolgáló ABC-üzletük át­helyezésével —, amely csaknem 2,5 millió forintba került — be­fejeződött a VI. ötéves tervidő­szakra előirányzott fejlesztés. Az idén tovább kívánják növelni az áruforgalmat. Ennek érdekében újabb boltokat, illetve felvásárló helyeket szeretnének szerződéses formában üzemeltetni. Két na­­g­yobb kiskereskedelmi egységük­ben bevezetik a jövedelemérde­keltségi rendszert. A jelentés és a vitában felszó­lalók megállapították, hogy Bácsbokod és Vidéke Általános a Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet a szabályozórendszer új fel­tételei mellett is képes gazdasá­gosan megoldani a lakossági el­látásban jelentkező feladatait. Eh­hez megvan az üzlethálózata. Ez utóbbi karbantartására az évi át­lagos 700—800 ezer forint fenn­tartási költség elégségesnek lát­szik. A szövetkezet — mint az összegezések bizonyítják — vártnál jobb eredményeket ért el. a A vezetőség igy­ekszik korszerű­síteni a kereskedelmet, bátran al­kalmazza az új módszereket. K. S. A környezetvédelmi bizottság ülésén NAPIRENDEN A SOLTI LEVEGŐSZENNYEZÉS Lapunk keddi számában képes riportban ismertettük a Soltiak régi bánatát, miszerint elviselhetetlennek érzik már azt a bűzt, ami környéket jó két évtizede belengi. A levegőszennyezés forrása az a Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, helyi üzeme, ahol évente mintegy húszezer tonna állati hullát és vágóhídi mellékter­méket dolgoznak­ fel. Ez a téma volt a fő napirendi pont a megyei tanács környezet- és természetvédelm­i bizottságának tegnap délelőtti ülésén is. A testület emellett tájékoztatót hallgatott meg a zaj- és rezgésvédelmi jogszabályokról, valamint elfogadta az ez évi részletes munkatervet. ■ Az ülést Tokai László, a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettese nyitotta meg, aki egyben a bizottság elnöke. Köszöntötte az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal képvise­letében jelen levő Práger István főosztályvezetőt, majd átadta szót dr. Berzsenyi Ferencnek, az a­­TEV igazgatójának. A­­ környe­zet szennyezéséért felelős vál­lalat vezetője szóbeli kiegészítést fűzött az írásban előterjesztett beszámolóhoz. Az így kiegészített információ alapján az alábbi kép rajzolódott ki: Az üzemi egyvonalas feldolgo­zósor nem­ rendelkezik hatékony légtisztító-berendezéssel és gon­dot jelent — tartalék berendezés hiányában — az üzembiztonság is. Ez utóbbinak a légszennyezés szempontjából az a jelentősége, hogy meghibásodás esetén a be­érkező nyersanyag feldolgozása nem folyamatos. A vállalat szennyvíztisztító létesítésével csökkentette a kellem­etlen sza­got, amivel jelentős segítséget nyújtott a nagyközség kommu­nális fejlesztéséhez is. A további előrehaladáshoz mintegy száz­millió forintos beruházásra len­ne szükség,­ aminek a fedezete csak részben biztosított. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar felszólalás Genf­ben Heltai András, az MTI tudósítója­ jelenti: GENF A­­ genfi leszerelési érte­kezlet tegnapi ülésén fel­szólalt Meiszter Dávid nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Sajnálat­tal állapította meg, hogy az értekezlet már hosszú évek óta­­ képtelen ered­ményt felmutatni, sőt — a nemzetközi viszonyokban tapasztalt, jól ismert okok miatt — egyetlen égető kérdés kapcsán nem tudott eljutni még az érdemi tár­gyalások­­ megkezdéséig sem. Egyes jelek azonban le­hetőséget adnak az­­ óvatos bizakodásra. Két hét múl­va megkezdődnek a tár­gyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleá­ris fegyverkezési verseny megfékezéséről. Magyaror­szágon várakozással tekin­tenek a­ tárgyalásokra, és remélik,­­hogy azokon ha­tékony megállapodások születnek majd. A magyar­­ kormánynak változatlanul az a meggyőződése, hogy a különböző­­ társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű alternatívá­ja, s ezért köztük a pár­beszéd elengedhetetlenül fontos. Ehhez természete­sen az őszinte politikai készség tényleges megnyil­­­­vánulásaira van szükség — hangsúlyozta a magyar küldöttség vezetője, majd rámutatott arra, hogy a­­ kétoldalú párhuzamosan tárgyalásokkal célratörő erőfeszítéseket k­ell tenni a leszerelési értekezlet sok­oldalú fórumán is. Az ér­tekezlet napirendjén sze­replő kérdések közül ma­gyar részről különös fon­tosságúnak tartjuk azokat az intézkedéseket, amelyek előmozdítják a nukleáris háború megelőzését, a há­borús veszély és a feszült­ségek csökkentését. A Var­sói Szerződés tagállamai e célból számos kezdeménye­zést és konkrét javaslatot tettek, amelyek változatlan érvénnyel a genfi értekez­­let asztalán vannak. Nagy­követünk" mindenekelőtt a teljes atomcsend — a nuk­leáris fegyverkísérletek teljes és általános betil­tá­­sa — kérdésében­ sürgette a szerződéshez vezető ér­demi tárgyalások haladék­ s talan megkezdését. 1 KÉP és HANG a rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig (5—6. oldal) é Richard Burton, Sophia Loren és Vittorio de Sica Az utazás című filmből (Vasárnap, tv 1., 20.15) A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének idei programja a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában­­ tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a tájékoz­tatást tudomásul vette. A kormány a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesztésére tett intézkedésekkel való össz­hang biztosítása céljából módosí­totta a gazdasági ágazati irányí­­tásról, az állami ellenőrzésről, va­lamint a munkavédelemről szóló korábbi rendeleteit. A kormány elfogadta a gazda­ságirányítási rendszer fejlesztésé­nek 1985. évi munkaprogramját.­­ A Minisztertanács megerősítet­te a zöldség- és gyümölcsterme­lés növelésére kidolgozott prog­ramot, egyidejűleg utasítást adott a forgalmazás szervezettebbé té­teléhez szükséges feltételek­­ meg­teremtésére. (MTI) Ünnepi megemlékezés Kecskem­éten Meleg hangulatú ünnepség színhelye volt tegnap Kecskeméten a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székháza. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulójára és a közelgő 75. nemzet­közi nőnapra emlékeztek a párt megyei, a nőmozgalom országos vezetői, s azok az as­­­szonyok, akik négy évtizeddel ezelőtt álltak csatasorba a nők egyenjogúságának kivívá­sáért, akik részt vettek a demokratikus­ nő­mozgalom megalakításában. A Himnusz elhangzása után a megjelentek tiszteletére ünnepi műsort adott az SZMT Művelő­dési Központ és az Egészségügyi Szakiiskola leánykara a kecske­méti Lánchíd utcai Általános Is­kola irodalmi színpada, s több versmondója. Ezután Farkas Jó­zsef, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Duschek Lajosnét, az MSZMP KB tagját, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titká­rát, Németi Irént, a Nők Lapja főszerkesztőjét, valamint a nő­mozgalom alapító tagjait, s fel­kérte Ter­be Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát ünnepi be­széde megtartására. A­­ felszabadulás utáni helyzet felvázolását követően emlékezett meg Terbe Dezső a magyar de­mokratikus nőszervezet megala­kulásáról. „A kommunista asszo­nyok kezdeményezésére — mon­dotta — a megye városaiban és községeiben 1945. januárjában, februárjában sorra alakultak az MMN­DSZ-csoportok. Például Kis­kunfélegyházán Hideg Andrásné kezdte el az asszonyok mozgósí­tását, már 1944 novemberében Baján Pankovics Józsefné, Gilián Lajosné és Jerkovics Istvánná, Lakiteleken Lengyel Pálné és Re­­gicsán Jánosné, Kalocsán Vadász Ferencné, Kecskeméten Rázsó Ernőné voltak az elsők az MNDSZ megalakításában.*’ A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége működésének, tenni­valóinak keresztmetszetét adta ezután az előadó, vázolva az as­­­szonyok, lányok széles­ körű, min­­denre kiterjedő lelkes munkáját. Az­­ asszonyok kifogyhatatlanok voltak az ötletekben. A gyermek­­védelemtől az egészségügyön át a fenyőfaünnepek megszervezé­séig, a nagycsaládosok megsegí­téséig, a tejboltok ellenőrzésétől az árdrágítók és feketézők elleni harcig, a kézimunka-szakkörök megszervezésétől az irodalmi es­tékig az államosítástól a föld­osztásig mindenből részt kértek, vállaltak. Az ellenforradalom le­verését követően alakult meg a Magyar Nők Országos Tanácsa, amelynek irányítása alatt megyei, vá­rosi, kerületi és falusi nőtaná­csokat hoztak létre. A nőtanácsok és nőbizottságok irányították a szervezeti kötöttségekkel nem já­ró nőmozgalmat. Az előadó ez­után a nők munkába állításáról, egyenjogúságuk kiterjesztéséről beszélt,­­végezetül a közelgő nem­zetközi nőnap 75. és a demokra­tikus nőmozgalom megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmából köszöntötte a jelenlevőket, a me­gye valamennyi leányát és asszo­nyát.­­ Romány Pál az ünnepségen emléklapokat nyújtott át azok­nak, akik az MNDSZ-t megalakí­­tották, munkájában részt vettek. Palikovics Józsefné, aki hosszú időn keresztül a nőmozgalom megyei­­ titkára volt, mondott kö­szönetet a­­ megemlékezésért, a kedves ünnepség megrendezé­séért. Du­sebek Lajosné felszóla­lásában arra kérte a nőmozga­lomban még aktívan tevékenyke­dőket, hogy adják át tapasztala­taikat az új nemzedéknek, s te­gyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy a Nők Világkon­ferenciáján igazi eredményekről tudjanak beszámolni. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival fejeződött be.g. g. • Romány Pál emléklapot nyújt át Száraz Józsefnénak, a vaskúti termelő­­szövetkezet nyugdíjasának. • Az úttörők műsorral kedveskedtek a nőmozgalom alapító tagjainak. % Számvetés a közös vállalatnál Tegnap került sor a Bajai Kukoricatermelési Rend­szer Közös Vállalat igazga­tótanácsának zárszámadó és tervtárgyaló ülésére. A BKR fennállása óta másodszor készít mérleget és ad számot tevékenységé­ről — mondta dr. Matos Lő­rinc, a vállalat igazgatója. — A múlt év a mezőgazda­­sági termelés szempontjá­ból rendkívülinek tekinthető. Az 1983-as aszály, a szokat­lan t­él, a tavalyi hűvös ta­vasz,­­a nyári szárazság, a vegyszerkárok súlyos gondo­kat okoztak a tag- és part­nergazdaságokban is. A ne­héz körülmények ellenére nőtt a taggazdaságok száma és az integrált terület nagy­sága is. A közös vállalat olyan gazdaságokat fog össze, me­lyek kedvezőtlenebb, ökoló­giailag hátrányosabb körül­mények között gazdálkod­nak. Mégis a vállalati ter­mésátlagok elérik az orszá­gosat, sőt egyes­ főbb nö­vényeknél meghaladják azt. A taggazdaságok a múlt év­ben a tervezettnél nagyobb területen, 70 ezer hektáron,, vetettek kukoricát. A ter­mésátlag 6,59 tonna volt hektáronként, ami ugyan el­maradt a tervtől, mégis ma­gasabb ért­éket mut­at, mint az elmúlt három év átlaga. A búzatermesztésben fordí­tottak az arányok. A terve­zettől elmaradva, 73 ezer 800 hektárról takarítottak be ter­mést, de az elért hektáron­kénti átlag 0,9 tonnával több — 5,45 tonna — mint az előirányzott. A múlt évbe­n javult a műszaki ellátás színvonala, megnőtt a gép-­, anyag- és alkatrészforgalom. Ezek egy­­­­részt szolgáltatásként, más­részt fejlesztésként jelent­keznek a partnereknél ugyan­úgy, mint a táblaszintre le­bontott termesztéstechnoló­giák, a vetőmagvak és a ke­mikáliák beszerzése, forgal­mazása. A közös vállalat nyereség­­orientált ugyan, de jellege miatt a tagsági érdekeltség erősítése az elsődleges célja. Ezért a megtermelt nyereség 40 százalékát, 8,8 millió fo­rintot, feloszt a tagok között a vagyoni betét és az igény­be vett szolgáltatások ará­nyában. Az igazgatótanács ülésén többek között felszólalt dr. Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. Be­szélt a mezőgazdaság hely­zetéről, az idei feladatokról, valamint gratulált a BKR Közös Vállalat sikereihez.

Next