Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1985. október 1. kedd ■XL. évf. 230. szám­ára: 1,80 Ft A HÉTEN TERJESZTIK ELŐ Új szovjet javaslatok Genfben Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormányzat jó előre igyekszik csökkenteni azoknak az új javaslatoknak a jelentőségét, amelyeket a Szov­jetunió terjeszt elő e héten a két ország között Genfben folytatódó leszerelési tanácskozáson. Ken­neth Adelman, a Fegyverzetel­lenőrzési és­ Leszerelési Hivatal elnöke az NBC televíziónak adott hétfői nyilatkozatában azt mon­dotta, hogy ezek a javaslatok várhatóan „egyoldalúak” lesznek, „meg akarják őrizni a szovjet fölényt” a hadászati fegyverek terén és ugyanakkor meg akar­ják gátolni az Egyesült Államo­kat a „hadászati védelmi kezde­ményezés”­— az űrfegyverkezési (Folytatás a 2. oldalon.) ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK BÁCS-KISKUN MEGYEI CSOPORTJA Tegnap a Szikrai Állami Gaz­daság központjában ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács­­kiskun megyei csoportja. A ta­nácskozáson részt vett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Gaborják József, a megyei ta­nács­ tervosztályának vezetője Bács-Kiskun megye VII. ötéves tervkoncepciójáról, illetve azok­ról a termelésit növelő fejlesztési elképzelésekről adott tájékozta­tást, amelyek megvalósulása k­ü­­lönösen fontos. Bács-Kiskun megyében nagy szükség van a gépipar olyan fej­lesztésére, amelynek eredménye­ként javul a mezőgazdasági, ezen belül a kertészeti gépellátás is. A Mezőgép gyárai, az Április 4. Gépipari Művek, a SZIM kecs­keméti gyára a jövőben úgy tud a követelményeknek megfelelni, ha új, korszerű gépeket, beren­dezéseket állít a termelésbe. A mezőgazdaság növényter­mesztési ágazatában a magasabb gabona-termésátlag elérése, va­lamint az ipari növények vetés­­területének növelése a cél. A szőlő- és gyümölcstelepek re­konstrukciója, az öntözéssel kap­csolatos problémák megoldása szintén a feladatok között szere­pel. A mezőgazdasági infrastruk­túra fejlesztésén belül elsősorban új utak, tárolók kialakítása, va­­­lamint a termékek megfelelő szállításának megoldása szüksé­ges. A következő ötéves terv kon­cepciójában több élelmiszerfel­dolgozó üzem — közöttük a fél­­egyházi vágóhíd — rekonstruk­ciója, valamint a termelő infra­struktúra, nevezetesen a közle­kedés, hírközlés fejlesztése is sze­repel. A tájékoztató után a tervkon­cepcióval, illetve választókerüle­tük fejlesztési lehetőségeivel kap­csolat­ban dr. Korom Mihály, dr. Tóth Antal, Kiss István, Mo­­ravcsik Ferenc, Tóth István, dr. Sztrapák Ferenc, dr. Horváth László, dr. Kósa Antal, Tóth Istvánná, dr. Mátyus Gábor or­szággyűlési képviselők tettek fel kérdéseket. Második napirendi pontként Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi o­sztályának vezetője az 1984. évi költségvetés végrehajtá­sáról adott tájékoztatást. Ezt követően az országgyűlési képviselők megyei csoporja az őszi ülésszak előkészítésével kap­csolatos feladatokat beszélte meg. T. L. Fejlesztési koncepció a termelés növelésére • Gaborják József tájékoztatja az országgyűlési képviselők me­gyei csoportját. (Pásztor Zoltán felvétele) SIKERES VOLT A HÉT VÉGI RAKODÁS Tíz százalékkal több vagont ürítettek ki A megyei szállítási bizottság múlt hét eleji felhívása jó visszhang­ra talált. Mint korábban hírül adtuk, a fuvaroztatók, vállalatok, termelőszövetkezetek, intézmények ugyanolyan jól felkészültek a hét végi rakodásra, mint a fuvarozók, a MÁV és a Volán. A három nap eredménye a vártnál is nagyobb sikert hozott, ugyanis a fuvarozta­tók a tervezettnél 10 százalékkal több kocsit raktak ki. Mint a MÁV Szegedi Igazgató­ságán megtudtuk, péntek dél­től vasárnap délig 1142 rakott vasúti kocsi érkezett a fuvaroz­tatók címére, s 928-at határidőn belül kiürítettek. Nagyon jól ra­kodott Kecskeméten a Dutép Vállalat, amelynek brigádjai szombaton és vasárnap 103 va­gont szabadítottak meg terhé­től. Hasonlóan jónak mondható a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat rakodási készsége; dol­gozói 19 kocsit ürítettek ki. Jár­tunk Jászszentlászlón, ahol szom­baton délután 5 vagon műtrá­gyát, 2—2 vagon deszkát és ré­paszeletet, egy vagon rönkfát raktak át tehergépkocsira, ugyanakkor feladtak 2 vagon al­mát csehszlovák exportra. Annak ellenére, hogy az akció jól sikerült, akadt késedelmes vagonkiürítés is. Hatvanhárom vasúti kocsi 840 óra késést szen­vedett, amiért 41 ezer 500 forint kocsiálláspénzt fizettek ki. Eb­ből 10 vagonnal a Bajai Mező­gazdasági Kombinát, 2—2 vagon­nal a dávodi Augusztus 20. és a fülöpszállási Vörös Csillag téesz maradt el. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is ké­sett, bár a címükre érkezett 3 vagont könnyű lett volna kirak­ni, ugyanis azokon pótkocsik ér­keztek. A szombat és vasárnap króni­kájához tartozik, hogy csupán Kecskemét két vasútállomásán 110 vagont raktak meg, 64-et ex­portra küldtek. A megyeszék­helyen rakodók közül kiemelke­dik a Fémmunkás Vállalat gyá­ra, ahonnan 45 vagon exportárut küldtek a Szovjetunióba a hét végén. —s —r gv $3m4 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husiknak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án ba­ráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések so­rán a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építő­munkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végre­hajtásáról. Gustáv Busáik ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét­ és fejlesztésének le­hetőségeit. Véleménycserét folytattak a­ nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—csehszlovák kap­csolatok magas szintűek és tar­talmasak, a marxizmus—leniniz­­mus és a szocialista internacio­nalizmus elvei alapján sokolda­lúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szo­cialista fejlődéséhez. Megerő­sítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítot­tak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségé­nek és a termelés hatékonyságá­nak növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, esz­mei és szellemi értékeinek kibon­takoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti bevételével.sajátosságok figyelem- Megbeszéléseik során megkü­lönböztetett figyelmet fordítot­tak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövet­ségi Köztársaság közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990 kö­zötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinami­kus növelését teszi lehetővé. Köl­csönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korsze­rű formáinak további feltárásá­ban és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984. júniusi felső szintű értekez­letén elfogadott program követ­­kezetes megvalósítását. Halaszt­(Folytatás a 2. oldalon.") A DIADALMAS SZÁMÍTÁSTECHNIKA Stúdiót és ügyfélszolgálati irodát avattak Jellemző egy településre, hogy mine büszke tanácselnöke. Azt mondta hétfőn délelőtt háromne­gyed tizenegykor a Tudomány és Technika Házában — érdemes az időpontot megjegyezni, várostör­­téneti érvényű ügyről van szó — dr. Mező Mihály, Kecskemét ta­nácselnöke, hogy a megyeszékhely valamennyi általános iskolájában v­an már számítógép. Helyi szán­dékból, elhatározásból! Belterü­letiekben és nagyobb tanyaiak­ban egyaránt. Jellemző­­ az alkalom is: BÁCS-BIT mikroszámítógépes ok­a­tatási stúdió megnyitására gyüle­keztek párt- és tanácsi vezetők, értelmiségi szervezetek irányítói, leendő ügyfelek, érdeklődők, főis­kolai igazgatók, TIT- és MTESZ- vezetők. Stílusosan színes monitorok tu­datták, hogy a Rákóczi út 2-es számú épületben működő ú­j stú­dió milyen szolgáltatásokkal vár­ja a kecskemétieket, környékbe­lieket. Dr. Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettes­e köszöntötte a különleges alkalom­ra meghívottakat, többek között dr. Kondricz Józsefet, a SZÜV vezérigazgatóját, dr. Fehér Jánost, a MTESZ főtitkárhelyettesét, dr Kissné Csányi Anikót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. El­mondta: megyei Vállalatok segítő támogatásával a MTESZ, a SZÜV és a TIT társulásában jött létre, azzal a céllal, hogy a felnőtt kor­osztály korszerű informatikai, szervezési, vezetési és számítás­­technikai ismeretek iránti igényét kielégítse. Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyet­tese méltatta ezt követően a kez­deményezést, majd Dénes László, a stúdió vezetője ismertette a Tu­domány és Technika Háza föld­szintjén, a volt műszaki könyvtár helyén kialakított intézmény ter­veit. Vállalati és intézményvezetőket, számítástechnikai szakembereket, felhasználókat, művelődőket vár­nak­­ a modern, szemre is tetsze­tős, jól felszerelt stúdióba. Már eddig négy tanfolyamot szervez­tek, jó eredménnyel. Legalább tu­catnyit ajánlanak, ami a stúdió rugalmasságát, gyors alkalmazko­dóképességét is bizonyítja. Foglalkoznak rendszerek adap­tációjával (alkalmazásával),­­ táv­­adatfeldolgozással, adott feladat­ra programcsomag készítésével. Felkereshetik a szaktanácsra vá­rók a BÁCS-BIT stúdióját, bérel­hetnek C—64-es vagy M08X mik­roszámítógépet vállalatok és egyé­nek. a Újszerű és napjainkra jellemző stúdiót fenntartó szövetkezési, együttműködési forma. A Számí­tástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat — mintt ügyintéző — fog­ja össze a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat és a MTESZ közreműködésével dolgozó gazda­sági társulást. Még most bontakozik ki a Hor­váth Döme utca új arculatai, de — szinte elsőként — tegnap a ko­ra délutáni órákban megnyílt KSH—SZÜV Kecskeméti Számí­­­tóközpont Computer—­M ügyfél­­szolgálati irodája. Dr. Kondricz József, a SZÜV vezérigazgatója jelentette be, hogy vidéken nincs hasonló vállalkozás, tehát Bács-­­Kiskun ezúttal is úttörő szerepre vállalkozott. Részletesen ismertet­te elgondolásaikat, terveiket, majd Bartal Imre irodavezető mutatta be a modern szépen kialakított irodát, berendezését. L­ettner László, a SZÜV kecskeméti igaz­gatója emléklapokat adott át az iroda tervezőinek, a kivitelező Dutép Vállalat több­ dolgozójának. Ritka öröm: Kecskemét két na­gyon fontos intézménnyel gazda­godott szeptember utolsó napján.­ ­ N­. N. • Mit tudnak a gépek az új ügyfél­­szolgálati irodában? (Straszer András felvétele) Múltunk életköreiben Soha nem feledhető élmény marad számomra az a néhány tétova lépés, amit mint hirte­len városba csöppent, tanulni vágyó falusi fiatal az egyik múzeum csendes termeiben tettem meg. Kövek, viseleti tárgyak, használati eszközök, elsárgult papírok együttesen meséltek a régenvolt időkről kifogyhatatlanul, egy min­den szépre, tudásra szomjas, félig kész felnőttnek. Utólag bevallom, hogy akkoriban még kicsit félénken, kicsit értetle­nül és igencsak tájékozatla­nul azt gondoltam az ilyesfaj­ta intézményekről, hogy azok a kivételes szellemi képességű emberek számára csupán igazi otthonok­ lehetnek Azóta rájöttem, mennyire rosszul ítéltem meg a mú­zeumok társadalmi-történel­mi, közművelődési szerepét. Bács-Kiskunban a múzeumi hálózat látogatóinak száma 1980-ban valamivel több, mint 160 ezer volt, ami négy eszten­dő alatt csaknem megduplázó­dott, mutatják a tavalyi sta­tisztikai adatok. Ez a tény szoros összefüggésben van azzal, hogy szélesedett a múlt emlékeit őrző és feldolgozó intézményhálózat is. Hol van az az idő, amikor egy-egy lel­kes lokálpatrióta — Baján például Miskolczi Ferenc, Fél­egyházán Szalay Gyula, Me­zősi Károly, Kecskeméten Ka­­da Elek, majd a tudós Szabó Kálmán — örülhetett valami­lyen aprócska előrelépésnek, ami a gyűjtést és a feldolgo­zást illeti. Mindez érthetően most jut eszembe, amikor a múzeumi és műemléki hónap rendezvény­­sorozatai országszerte elkez­dődtek. A mostani múzeumi és műemléki hónap rangját Bács-Kiskunban növeli — és nyilván az érdeklődésre is kihat —, hogy felavatják Ba­ján a Nagy István Képtárat, Szalkszentmártonban közszem­lére tárják a Petőfi-kutatás újabb eredményeit, Kiskun­félegyházán pedig a Jászkun­ság összehangolt kutatásáról tanácskoznak majd a szakem­berek. Azonban ismételten meg kell említeni — az ünnepron­tás szándéka nélkül — néhány oly­an tényt is, mely ma még gondot, fejtörést okoz mú­zeumi berkekben. Ezek közé sorolható, hogy nehéz eldön­teni: hol végződik a gyűjtemény, a tájház stb., helyi és hol kezdődik valójában minden szempontból — jogilag, a törvényesen, szakmailag — elfogadható „igazi" múze­u­­um? Mert amennyire örülni lehet annak, hogy ezek száma egyre több lesz, annyira ad okot az aggódásra a szaksze­rű gyűjtés, rendezés, feldolgo­zás és hiánya,népszerűsítés esetleges A szakemberek egész sora azon fáradozik, miként lehet­ne minden szempontból meg­felelő helyzetet teremteni. S ha valaki­­ veszi a fáradságot, és legalább futó pillantást vet a néhány évtizeddel ezelőtti helyzetre, de akár az évekére is, akkor hamar elmúlt na­gyobb lesz a megelégedése, mint az aggódása. Az új szerzemé­nyek növekvő mennyisége, a kiterjedt régészeti kutatások eredménye, a néprajzgyűjtés és folklórkutatás sikere, a pub­likációs lehetőségek bővülése egyaránt azt bizonyítja-pél­­dázza, hogy a lelkes, össze­hangolt munka révén múl­tunk eg­yre inkább életközel­be kerül, kerülhet­­ az em­berek gazdagodására. Varga Mihály ÉPÍTÉSZETI NAPOK ’85 Kiállítás az Agrober munkáiból A Magyar Építőművészek Szö­vetsége kecskeméti csoportjának szervezésében tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában kiállítással vette kezdetét az idei építészeti napok rendezvénysorozata. Bor­bély Lajos megyei főépítész a szép számú érdeklődő előtt rövid megnyitó beszédet mondott. Hang­súlyozta: az építészet azon túl, hogy fontos környezetalakító té­nyező, egyben a lak­ás- és gondol­­kodáskultúra részbeni meghatáro­zója is. ".Ezután a megyei főépítész át­adta a szót Müller Lászlónak, a MÉM főosztályvezetőjének, aki az Agrober (Mezőgazdasági Ter­vező és Beruházó Vállalat) Bács- Kiskun megyei kirendeltségének legszebb munkáiról készült szí­nes fényképekből és makettből álló kiállítási­ ajánlottal a résztve­vők figyelmébe. Elmondta, hogy az építészek körében hosszú időn keresztül vitatott volt, hogy a me­zőgazdasági épületek önálló mű­faji megjelenésének van-e létjo­gosultsága. A szakma képviselői (Folytatás a 2. oldalon.)

Next