Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1985. október 1. kedd ■XL. évf. 230. számára: 1,80 Ft A HÉTEN TERJESZTIK ELŐ Új szovjet javaslatok Genfben Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormányzat jó előre igyekszik csökkenteni azoknak az új javaslatoknak a jelentőségét, amelyeket a Szovjetunió terjeszt elő e héten a két ország között Genfben folytatódó leszerelési tanácskozáson. Kenneth Adelman, a Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Hivatal elnöke az NBC televíziónak adott hétfői nyilatkozatában azt mondotta, hogy ezek a javaslatok várhatóan „egyoldalúak” lesznek, „meg akarják őrizni a szovjet fölényt” a hadászati fegyverek terén és ugyanakkor meg akarják gátolni az Egyesült Államokat a „hadászati védelmi kezdeményezés”— az űrfegyverkezési (Folytatás a 2. oldalon.) ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK BÁCS-KISKUN MEGYEI CSOPORTJA Tegnap a Szikrai Állami Gazdaság központjában ülést tartott az országgyűlési képviselők Bácskiskun megyei csoportja. A tanácskozáson részt vett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Gaborják József, a megyei tanács tervosztályának vezetője Bács-Kiskun megye VII. ötéves tervkoncepciójáról, illetve azokról a termelésit növelő fejlesztési elképzelésekről adott tájékoztatást, amelyek megvalósulása különösen fontos. Bács-Kiskun megyében nagy szükség van a gépipar olyan fejlesztésére, amelynek eredményeként javul a mezőgazdasági, ezen belül a kertészeti gépellátás is. A Mezőgép gyárai, az Április 4. Gépipari Művek, a SZIM kecskeméti gyára a jövőben úgy tud a követelményeknek megfelelni, ha új, korszerű gépeket, berendezéseket állít a termelésbe. A mezőgazdaság növénytermesztési ágazatában a magasabb gabona-termésátlag elérése, valamint az ipari növények vetésterületének növelése a cél. A szőlő- és gyümölcstelepek rekonstrukciója, az öntözéssel kapcsolatos problémák megoldása szintén a feladatok között szerepel. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésén belül elsősorban új utak, tárolók kialakítása, valamint a termékek megfelelő szállításának megoldása szükséges. A következő ötéves terv koncepciójában több élelmiszerfeldolgozó üzem — közöttük a félegyházi vágóhíd — rekonstrukciója, valamint a termelő infrastruktúra, nevezetesen a közlekedés, hírközlés fejlesztése is szerepel. A tájékoztató után a tervkoncepcióval, illetve választókerületük fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban dr. Korom Mihály, dr. Tóth Antal, Kiss István, Moravcsik Ferenc, Tóth István, dr. Sztrapák Ferenc, dr. Horváth László, dr. Kósa Antal, Tóth Istvánná, dr. Mátyus Gábor országgyűlési képviselők tettek fel kérdéseket. Második napirendi pontként Kőtörő Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője az 1984. évi költségvetés végrehajtásáról adott tájékoztatást. Ezt követően az országgyűlési képviselők megyei csoporja az őszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos feladatokat beszélte meg. T. L. Fejlesztési koncepció a termelés növelésére • Gaborják József tájékoztatja az országgyűlési képviselők megyei csoportját. (Pásztor Zoltán felvétele) SIKERES VOLT A HÉT VÉGI RAKODÁS Tíz százalékkal több vagont ürítettek ki A megyei szállítási bizottság múlt hét eleji felhívása jó visszhangra talált. Mint korábban hírül adtuk, a fuvaroztatók, vállalatok, termelőszövetkezetek, intézmények ugyanolyan jól felkészültek a hét végi rakodásra, mint a fuvarozók, a MÁV és a Volán. A három nap eredménye a vártnál is nagyobb sikert hozott, ugyanis a fuvaroztatók a tervezettnél 10 százalékkal több kocsit raktak ki. Mint a MÁV Szegedi Igazgatóságán megtudtuk, péntek déltől vasárnap délig 1142 rakott vasúti kocsi érkezett a fuvaroztatók címére, s 928-at határidőn belül kiürítettek. Nagyon jól rakodott Kecskeméten a Dutép Vállalat, amelynek brigádjai szombaton és vasárnap 103 vagont szabadítottak meg terhétől. Hasonlóan jónak mondható a Kiskunmajsai Vízgazdálkodási Társulat rakodási készsége; dolgozói 19 kocsit ürítettek ki. Jártunk Jászszentlászlón, ahol szombaton délután 5 vagon műtrágyát, 2—2 vagon deszkát és répaszeletet, egy vagon rönkfát raktak át tehergépkocsira, ugyanakkor feladtak 2 vagon almát csehszlovák exportra. Annak ellenére, hogy az akció jól sikerült, akadt késedelmes vagonkiürítés is. Hatvanhárom vasúti kocsi 840 óra késést szenvedett, amiért 41 ezer 500 forint kocsiálláspénzt fizettek ki. Ebből 10 vagonnal a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, 2—2 vagonnal a dávodi Augusztus 20. és a fülöpszállási Vörös Csillag téesz maradt el. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is késett, bár a címükre érkezett 3 vagont könnyű lett volna kirakni, ugyanis azokon pótkocsik érkeztek. A szombat és vasárnap krónikájához tartozik, hogy csupán Kecskemét két vasútállomásán 110 vagont raktak meg, 64-et exportra küldtek. A megyeszékhelyen rakodók közül kiemelkedik a Fémmunkás Vállalat gyára, ahonnan 45 vagon exportárut küldtek a Szovjetunióba a hét végén. —s —r gv $3m4 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Gustáv Husiknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására 1985. szeptember 30-án baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról. Kádár János áttekintést adott az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Gustáv Busáik ismertette a CSKP XVII. kongresszusa előkészítésének menetét. Megvitatták a két marxista-leninista párt és baráti ország együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kádár János és Gustáv Husák megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—csehszlovák kapcsolatok magas szintűek és tartalmasak, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján sokoldalúan gazdagodnak és kedvezően járulnak hozzá a két ország szocialista fejlődéséhez. Megerősítették, hogy a két párt szilárd törekvése a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítése az élet valamennyi területén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mindkét ország a gazdasági fejlődés gyorsítására, a népgazdaság tervszerűségének és a termelés hatékonyságának növelésére, a szocializmus társadalmi vívmányainak, eszmei és szellemi értékeinek kibontakoztatására törekszik a közös tapasztalatok, a szocialista építés általános törvényszerűségei és a nemzeti bevételével.sajátosságok figyelem- Megbeszéléseik során megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésre. Kedvezően értékelték az 1986—1990 közötti évekre szóló népgazdasági tervek eredményes egyeztetését, ami az árucsere további dinamikus növelését teszi lehetővé. Kölcsönösen hangsúlyozták, hogy érdekeltek a két ország közötti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásában és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 1984. júniusi felső szintű értekezletén elfogadott program következetes megvalósítását. Halaszt(Folytatás a 2. oldalon.") A DIADALMAS SZÁMÍTÁSTECHNIKA Stúdiót és ügyfélszolgálati irodát avattak Jellemző egy településre, hogy mine büszke tanácselnöke. Azt mondta hétfőn délelőtt háromnegyed tizenegykor a Tudomány és Technika Házában — érdemes az időpontot megjegyezni, várostörténeti érvényű ügyről van szó — dr. Mező Mihály, Kecskemét tanácselnöke, hogy a megyeszékhely valamennyi általános iskolájában van már számítógép. Helyi szándékból, elhatározásból! Belterületiekben és nagyobb tanyaiakban egyaránt. Jellemző az alkalom is: BÁCS-BIT mikroszámítógépes okatatási stúdió megnyitására gyülekeztek párt- és tanácsi vezetők, értelmiségi szervezetek irányítói, leendő ügyfelek, érdeklődők, főiskolai igazgatók, TIT- és MTESZ- vezetők. Stílusosan színes monitorok tudatták, hogy a Rákóczi út 2-es számú épületben működő új stúdió milyen szolgáltatásokkal várja a kecskemétieket, környékbelieket. Dr. Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a különleges alkalomra meghívottakat, többek között dr. Kondricz Józsefet, a SZÜV vezérigazgatóját, dr. Fehér Jánost, a MTESZ főtitkárhelyettesét, dr Kissné Csányi Anikót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Elmondta: megyei Vállalatok segítő támogatásával a MTESZ, a SZÜV és a TIT társulásában jött létre, azzal a céllal, hogy a felnőtt korosztály korszerű informatikai, szervezési, vezetési és számítástechnikai ismeretek iránti igényét kielégítse. Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese méltatta ezt követően a kezdeményezést, majd Dénes László, a stúdió vezetője ismertette a Tudomány és Technika Háza földszintjén, a volt műszaki könyvtár helyén kialakított intézmény terveit. Vállalati és intézményvezetőket, számítástechnikai szakembereket, felhasználókat, művelődőket várnak a modern, szemre is tetszetős, jól felszerelt stúdióba. Már eddig négy tanfolyamot szerveztek, jó eredménnyel. Legalább tucatnyit ajánlanak, ami a stúdió rugalmasságát, gyors alkalmazkodóképességét is bizonyítja. Foglalkoznak rendszerek adaptációjával (alkalmazásával), távadatfeldolgozással, adott feladatra programcsomag készítésével. Felkereshetik a szaktanácsra várók a BÁCS-BIT stúdióját, bérelhetnek C—64-es vagy M08X mikroszámítógépet vállalatok és egyének. a Újszerű és napjainkra jellemző stúdiót fenntartó szövetkezési, együttműködési forma. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat — mintt ügyintéző — fogja össze a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a MTESZ közreműködésével dolgozó gazdasági társulást. Még most bontakozik ki a Horváth Döme utca új arculatai, de — szinte elsőként — tegnap a kora délutáni órákban megnyílt KSH—SZÜV Kecskeméti Számítóközpont Computer—M ügyfélszolgálati irodája. Dr. Kondricz József, a SZÜV vezérigazgatója jelentette be, hogy vidéken nincs hasonló vállalkozás, tehát Bács-Kiskun ezúttal is úttörő szerepre vállalkozott. Részletesen ismertette elgondolásaikat, terveiket, majd Bartal Imre irodavezető mutatta be a modern szépen kialakított irodát, berendezését. Lettner László, a SZÜV kecskeméti igazgatója emléklapokat adott át az iroda tervezőinek, a kivitelező Dutép Vállalat több dolgozójának. Ritka öröm: Kecskemét két nagyon fontos intézménnyel gazdagodott szeptember utolsó napján. N. N. • Mit tudnak a gépek az új ügyfélszolgálati irodában? (Straszer András felvétele) Múltunk életköreiben Soha nem feledhető élmény marad számomra az a néhány tétova lépés, amit mint hirtelen városba csöppent, tanulni vágyó falusi fiatal az egyik múzeum csendes termeiben tettem meg. Kövek, viseleti tárgyak, használati eszközök, elsárgult papírok együttesen meséltek a régenvolt időkről kifogyhatatlanul, egy minden szépre, tudásra szomjas, félig kész felnőttnek. Utólag bevallom, hogy akkoriban még kicsit félénken, kicsit értetlenül és igencsak tájékozatlanul azt gondoltam az ilyesfajta intézményekről, hogy azok a kivételes szellemi képességű emberek számára csupán igazi otthonok lehetnek Azóta rájöttem, mennyire rosszul ítéltem meg a múzeumok társadalmi-történelmi, közművelődési szerepét. Bács-Kiskunban a múzeumi hálózat látogatóinak száma 1980-ban valamivel több, mint 160 ezer volt, ami négy esztendő alatt csaknem megduplázódott, mutatják a tavalyi statisztikai adatok. Ez a tény szoros összefüggésben van azzal, hogy szélesedett a múlt emlékeit őrző és feldolgozó intézményhálózat is. Hol van az az idő, amikor egy-egy lelkes lokálpatrióta — Baján például Miskolczi Ferenc, Félegyházán Szalay Gyula, Mezősi Károly, Kecskeméten Kada Elek, majd a tudós Szabó Kálmán — örülhetett valamilyen aprócska előrelépésnek, ami a gyűjtést és a feldolgozást illeti. Mindez érthetően most jut eszembe, amikor a múzeumi és műemléki hónap rendezvénysorozatai országszerte elkezdődtek. A mostani múzeumi és műemléki hónap rangját Bács-Kiskunban növeli — és nyilván az érdeklődésre is kihat —, hogy felavatják Baján a Nagy István Képtárat, Szalkszentmártonban közszemlére tárják a Petőfi-kutatás újabb eredményeit, Kiskunfélegyházán pedig a Jászkunság összehangolt kutatásáról tanácskoznak majd a szakemberek. Azonban ismételten meg kell említeni — az ünneprontás szándéka nélkül — néhány olyan tényt is, mely ma még gondot, fejtörést okoz múzeumi berkekben. Ezek közé sorolható, hogy nehéz eldönteni: hol végződik a gyűjtemény, a tájház stb., helyi és hol kezdődik valójában minden szempontból — jogilag, a törvényesen, szakmailag — elfogadható „igazi" múzeuum? Mert amennyire örülni lehet annak, hogy ezek száma egyre több lesz, annyira ad okot az aggódásra a szakszerű gyűjtés, rendezés, feldolgozás és hiánya,népszerűsítés esetleges A szakemberek egész sora azon fáradozik, miként lehetne minden szempontból megfelelő helyzetet teremteni. S ha valaki veszi a fáradságot, és legalább futó pillantást vet a néhány évtizeddel ezelőtti helyzetre, de akár az évekére is, akkor hamar elmúlt nagyobb lesz a megelégedése, mint az aggódása. Az új szerzemények növekvő mennyisége, a kiterjedt régészeti kutatások eredménye, a néprajzgyűjtés és folklórkutatás sikere, a publikációs lehetőségek bővülése egyaránt azt bizonyítja-példázza, hogy a lelkes, összehangolt munka révén múltunk egyre inkább életközelbe kerül, kerülhet az emberek gazdagodására. Varga Mihály ÉPÍTÉSZETI NAPOK ’85 Kiállítás az Agrober munkáiból A Magyar Építőművészek Szövetsége kecskeméti csoportjának szervezésében tegnap délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában kiállítással vette kezdetét az idei építészeti napok rendezvénysorozata. Borbély Lajos megyei főépítész a szép számú érdeklődő előtt rövid megnyitó beszédet mondott. Hangsúlyozta: az építészet azon túl, hogy fontos környezetalakító tényező, egyben a lakás- és gondolkodáskultúra részbeni meghatározója is. ".Ezután a megyei főépítész átadta a szót Müller Lászlónak, a MÉM főosztályvezetőjének, aki az Agrober (Mezőgazdasági Tervező és Beruházó Vállalat) Bács- Kiskun megyei kirendeltségének legszebb munkáiról készült színes fényképekből és makettből álló kiállítási ajánlottal a résztvevők figyelmébe. Elmondta, hogy az építészek körében hosszú időn keresztül vitatott volt, hogy a mezőgazdasági épületek önálló műfaji megjelenésének van-e létjogosultsága. A szakma képviselői (Folytatás a 2. oldalon.)