Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Lassanként országszerte bebo­rul az ég, majd felszakadozik a fel­hőzet, hosszabb-rövidebb­ időszakokra mindenütt kisüt a nap. A délnyugati, majd északnyugati szél időnként élénk, a Dunántúlon néha erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 10—15 fok között várható. ___________________ YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MKOTKI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évf. 257. szám­ára: 1,80 Ft 1985. november 1. péntek ERDÉSZETI KUTATÁSOK Gyorsan növő nemesnyár a Duna—Tisza közén Tegnap Kecskeméten az Erdé­szeti Tudományos Intézet Duna— Tisza közi Kísérleti Állomásának központjában tartotta ülését a megyei Tudományos Koordiná­ciós Szakbizottság, dr. Balázs Sándornak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagjá­nak elnökletével. A bizottság tag­jai meghallgatták a megyei erdé­szeti kutatásokról szóló beszá­molót, amelyet dr. Walter Ferenc, a kísérleti állomás igazgatója tar­tott. Elmondta, hogyan alakult ki a jelenlegi kutatóbázis. Az ÉRTI kecskeméti alközpontja csaknem két évtizedes tevékenysége alatt jelentős szerepet töltött be a me­gye országosan is kiemelkedő er­dősítési munkájának tudomá­nyos megalapozásában. A kísérleti feladatok közül ki­emelte a gyorsan növő nemesnyár­­fajták meghonosítására, a kor­szerű termesztési technológiák bevezetésére tett erőfeszítéseket. Foglalkoznak a gépesítés fonto­sabb témaköreivel is. A kutatá­sok kiterjedt kísérleti területek hálózatára épülnek. Ezek száma 160—170 között ingadozik, össz­területük 220—230 hektár között változik. Legnagyobb részük a Kiskunsági zó Gazdaság Erdő- és Fafeldolgó­területén helyezke­dik el, de végeznek kutatásokat állami gazdaságokban és mező­­gazdasági termelőszövetkezetek­ben is. Az utóbbiak közül érde­mes kiemelni a bátyai Piros Pap­rika Termelőszövetkezetet, ahol nyárfatermesztési fajtaösszeha­sonlító kísérleteket folytatnak. Az igazgató előadását Tóth Jó­zsef igazgatóhelyettes egészítette ki. Elmondta, hogy a Duna—Ti­sza közén továbbra is uralkodó fafaj az akác, amelyből jelenleg hazánkban több van, mint egész Európában. Rédei Károly, lányos munkatárs, aki főleg tudo­m­állomány összetételével foglal­a­kozik, szintén értékes adatokkal kerekítette ki­ dr. Walter Ferenc előadását. A szakbizottság a továbbiak­ban a felszabadulás évfordulójá­ra meghirdetett társadalomtudo­mányi pályázatot értékelte. A pályadíjakat a közeljövőben ad­ják át. Ezután a szakbizottság folyó­iratának, a Tudományos Szemle 2. számának tartalmáról határoz­tak. Tekintettel a nagy érdeklő­désre, nagyobb formátumban, tartalmasabb kiadásban jelente­tik meg, mint az első számot. Végezetül a kutatástámogatá­si kérelmekről döntöttek. K. S. Kü­löntudósítónk londoni telexjelentése Népfront­értekezlet Kiskunfélegyházán (3. oldal) Elmozdul-e a „fagypontról” a tüzelőellátás? (3. oldal) Sport (7. oldal) A VÁROSFELSZABADULÁS ÉVFORDULÓJÁN Ünnepi megemlékezés Kecskeméten 1944. október 31-re, a város fel­­szabadulásának napjára emléke­zett tegnap Kecskemét. Délelőtt megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet, délután pedig a vá­rosháza dísztermében tartott együttes ülést a városi tanács, a városi pártbizottság és a népfront­­bizottság. A Himnusz után Ván­dor­i László József Attila-verset mondott, majd Maczelka Ferenc és Sajti Péter kamarazenéje kö­vetkezett. Dr. Mező Mihály kecskeméti tanács elnöke a meg­a­jelentek között külön is köszön­tötte Viktor Konsztantyinov al­ezredest, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet hadse­reg egyik magasabb egységének képviselőjét, majd Papesch Lász­ló, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára mondott ünnepi be­szédet. A felszabadulás óta eltelt 41 esztendőt, Kecskemét látványos fejlődését méltató szónoklat után dr. Mező Mihály átadta a Kecs­kemét városért kitüntetéseket. A tanács döntése értelmében 191­5-b­e­n a Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola, Gimnázi­um és Zeneművészeti Szakközép­­iskola — képviseletében Ro­mány Pálné igazgató vette át az elis­merést —, Tohai László, a me­gyei tanács általános elnökhe­lyettese és Horváth János, a „fém­munkás” Vállalat kecskeméti gyá­rának igazgatója részesült a meg­tisztelő kitüntetésben. A tanácsok fennállásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést adományozott Fehér Sándor tanácstagnak, a Hazafias Népfront Kecskeméti városi Bi­zottsága elnökének, az építésügyi és városfejlesztési miniszter pe­dig Juhász Istvánnak, a tanács nyugdíjba vonuló főmérnökének adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést — ezeket is az ünnepi megemlékezésen adták át. A kitüntetettek nevében Tokai László kért szót, köszönetében ki­fejezve­ meggyőződését, hogy „Kecskeméten, mert szép város, könnyű lokálpatriótának lenni”, majd a Kodály iskola diák­jai kórusműsorral kedvesked­tek az ünnepi ülés résztvevőinek. A megemlékezés az együttesen elénekelt Szózat hangjaival zárult. B. J. • A díszterem első sorában azok, akik kitüntetést vettek át. HALASTÓL BAJÁIG Változó földgáz­szolgáltatás Hetvenháromezer új fo­gyasztót kapcsoltak be a ve­zetékes gázszolgáltatásba VI. ötéves terv idején a DÉ­ a GÁZ működési területét ké­pező három megyében. Ez a bővülés —, valamint a más fűtési módról való áttérés — a gázfogyasztás jelentős nö­vekedését is eredményezte. A két évvel korábbinál kétszáz­­millió köbméterrel több gázt használtak fel az idén Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyében. Ez a tény, valamint a gazda­ságos, takarékos energiafelhasz­nálás igénye megköveteli, hogy a kedvező adottságok mellett ki­termelhető gázt ne hagyják kár­­ba veszni. Azt is el kell juttatni a felhasználókhoz. Akkor is, ha annak alacsonyabb a fűtőértéke. (Folytatás a 2. oldalon.) Craxi kormánya „meg sem szűnt” Francesco Cossiga olasz társasági elnök csütörtökön köz­­el­utasította a Craxi-kormány októ­ber 17-én benyújtott lemondását, és az ötpárti koalíciót az olasz parlament két háza elé visszautal­ta. Az utóbbi napok fordulatot hoz­tak azzal, hogy Craxi — aki az új kormány megalakítására meg­bízást kapott — sikeresen tár­gyalt a koalíciós pártokkal. Tár­gyalásai eredményeként az öt párt gyakorlatilag „újrafogal­mazta” az olasz külpolitika fő irányvonalait, vagyis az eddig kö­vetett elveket pontosította, konk­rétabb formába öntötte. Craxi ezek után kereste fel Cossiga államfőt, és tájékoztatta őt a fejleményekről, Craxi ko­rábbi kormánya így „meg sem szűnt”. Új kormányalakítás he­lyett csak annyi történik, hogy a parlament két háza bizalmi sza­vazást rendez az újraforgalmazott külpolitikai okmány tartalmáról. Kádár János a brit fővárosban tárgyal •­­ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a brit kormány meghívására hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkezett. Kíséretében van Várkonyi Péter külügyminiszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács László, az­­ MSZMP külügyi és Karvalics László, a KB agitá­­ciós és propagandaosztályának helyettes vezetője, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Domokos Mátyás, hazánk londoni nagy­követe, aki Londonban csatlakozott a kísérethez. A magyar különrepülőgép délelőtt 11 óra után né­hány perccel szállt le a londoni Heathrow repülő­térre, ahol katonai tiszteletadással fogadták a párt főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját. Kádár János szívélyes kézfogással köszöntötte a vendéglátók kép­viseletében üdvözlésére megjelent Malcolm Rifkind külügyi államminisztert és Peter William Unwint, Nagy-Britannia budapesti nagykövetét, majd a kí­séret tagjaival együtt elhaladt a brit királyi légierő díszőrségének sorfala között. A repülőtéri fogadtatás után a magyar vendégek és a társaságukban lévő személyiségek szállásukra , a sok évszázados, közkedvelt óriáspark déli pere­mén álló Hyde Park Hotelbe hajtattak. (Folytatás a 2. oldalon.) • Kádár Jánost a repülőtéren Malcolm Rifkind külügyminisztériumi államtitkár üdvözölte. TUDOMÁNYOS VÁNDORGYŰLÉS SZEGEDEN E­rdei Ferenc születésének közelgő 75. évfordulója tiszteletére a Magyar Szo­ciológiai Társaság, a Politikatu­dományi Társaság és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat háromnapos vándorgyűlése kez­dődött meg tegnap Szegeden. A résztvevőket Kulcsár Kálmán aka­démikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese kö­szöntötte, s arról szólt, hogy Er­dei Ferenc, a tudós és politikus életpályájának elemzése egyút­tal mai társadalmi problémáink­kal való szembesítésre is alkalmas lehet. Ezért tűztek két olyan té­mát a vándorgyűlés napirendjé­re, mely napjaink valóságis­me­­retének kulcskérdése. Az egyik a településszerkezet és a közigaz­gatás modernizációja, a a kelet-közép-európai régió másik fej­lődési problémái, a társadalmi megismerés dilemmái Erdei Fe­renc munkásságában. A vándorgyűlés megnyitójában Szentpéteri István, a József At­tila Tudományegyetem tanszék­vezető egyetemi tanára Erdei Fe­renc vezetővé válásának folyama­tát, a személyiségfejlődést ele­mezte a makói hagymás­ közösség és a társadalmi struktúra koordi­nátarendszerében. A nyitó ple­náris ülés előadója Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének igazgatója volt, elő­ Erdei Ferenc munkássága és öröksége adásának címe: Az elméletalkotó és politikus (adalékok Erdei Fe­renc portréjához). Referátumá­nak bevezető részében hangsú­lyozta, hogy Erdei nagyívű élet­pályája, politikusi tevékenysége és tudományos munkássága fel­jogosít arra, hogy az emlékezés ne rituális ünnep, hanem tárgy­szerű elemzés, az értékeket és kérdőjeleket egyaránt fölvető tu­dományos program legyen. Huszár Tibor arra vállalkozott, hogy az életmű csomópontjaiban bővítse Erdei politikusi, és szem­el­méletalkotói tevékenységét. Ezen aspektus összefüggéseit, kölcsön­hatásait vizsgálta eredeti perio­dizáció alapján. Folytonosság és megszakítottság egységeként jel­lemezte Erdei­ Ferenc kétszálú életpályáját, melynek­­ lényege a magyar parasztság emancipálá­sáért folytatott közéleti küzde­lem és a hazai szociológia tudo­mányának megteremtése — álla­pította meg Huszár Tibor. A tudományos konferencia nyi­tónapjának munkájában részt vett Benke Valéria, az KB tagja, a Társadalmi MSZMP Szemle szerkesztő bizottságának és Győri Imre, az MSZMP elnöke, Köz­ponti Ellenőrző tagja, az Országos Bizottságának Közművelő­dési Tanács elnöke. A tanácskozás délután szekció­ülésekkel folytatódott. A telepü­lésszerkezet és a közigazgatás mo­dernizációja témájú program vi­tavezetője Enyedi György akadé­mikus, az MTA Regionális Kuta­tó Központjának igazgatója volt. Ebben a szekcióban tartott elő­adást Romány Pál kandidátus, az MTA Agrártörténeti Bizottsá­gának elnöke, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Kulcsár Kálmán töl­tötte be a vitavezető tisztét a má­sik szekcióban, melynek témája a kelet-köz­ép-európai régió fej­lődési problémái, a társadalmi megismerés dilemmái Erdei Fe­renc munkásságában. Ma, a tudományos program második napján folytatódnak a szekcióviták, majd délután ple­náris üléssel fejeződik be a ván­dorgyűlés. A résztvevők holnap kirándulásra mennek, Makón megkoszorúzzák Erdei Ferenc sírját, majd ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. Tandi Lajos Édesebb, mint tavaly Befejezték a cukorrépa be­takarítását a hartai Erdei Ferenc Terme­lőszövetkezet­ben. Az idén 200 hektáron termeltek fontos ipari nö­­­vényt. Körül­belül 30 mun­kanap alatt si­került felszed­ni. A száraz idő miatt a répák kisebbek ugyan a szokásosnál, de a minőség jó, általában meghaladta a 17 cukorfokot. (Pásztor Zoltán felvétele) Kevesebből többet? Valamikor, nem is olyan régen, hegyeket hordtak ha­jón Dél-Amerikából Európá­ba. Tették ezt azért, hogy a guanóval, az értékes madár­­melléktermékkel­ feljavít­sák, visszaadják a földek termőképességét. Később a kémikusok, vegyészek jóvol­tából feleslegessé vált ez, mert a kontinensünkön is fel­lelhető alapanyagokból­­ jó minőségű műtrágyát sikerült készíteni. Hosszadalmas len­ne bizonyítani: a kemikáliák térhódítása sokkal hozzájá­rult, hogy napjaink mezőgaz­dasága idáig fejlődhetett. Tudjuk, hogy az idei év nem úgy sikerült, ahogy azt januárban terveztük. Azt azonban senki nem tudja pontosan, hogy például a bú­za miért fizetett kevesebbet: az időjárás, a pusztító gom­bák vagy a hiányos táp­anyagellátás miatt? Sokan vannak, akik erről a kérdés­­csoportról úgy vélekednek: az első helyen a tápanyag hiá­nya szerepel. Jó lenne — ked­vezőtlen időjárás esetén — legalább ideális műtrágya­adagokkal serkenteni a nö­vényt terveink megvalósítása érdekében. De nézzük a té­nyeket. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson már befejeződött a mezőgazdasá­gilag hasznosított területek másodszori talajvizsgálata. Az elmúlt 6—8 évet átfogó ada­tok meglehetősen zord képet mutatnak. Néhány kivételtől eltekintve jelentősen csök­kent — nem kevés helyen harmadára — a talajok táp­anyagtartalma. A több mint 100 ezer hektáron termesztett búza jó — helyesebben rossz a példa erre. A tavaly termett szem hektáronként még 374 kilogramm műtrágya-ható­anyagtól „hízhatott”, az idei már csak 349 kilogrammtól. (Ne feledjük, két rekordév után következett 1985!) Jö­vőre még rosszabb lesz a táp­anyaghelyzet, hiszen a kecs­keméti Agrokernél a ko­rábbi években „beállt" meg­rendelés-állományból —140— 150 ezer hatóanyagtonna — eddig 25 ezer tonnát vissza­mondták a gazdaságok. Az indokló levelekből kitű­nik az ok, a pénzügyi hely­zetük. Matematikailag érthe­tő: kevés a pénz, hát farag­juk lejjebb a költségeket. Vi­szont igaz az is, hogy keve­sebből több nem, vagy csak nagyon ritkán lesz. Különö­sen akkor, amikor az olcsóbb műtrágyázási időszakban vi­szonylag jól feltöltött tala­jainkat lassan kimerítjük. Ott talán még veszélyesebb ez a gondolkodás, ahol a ta­lajadottságok kedvezőek, és a meglevő szaktudást, gépeket, berendezéseket akarják ala­csonyabb „fordulatra” állíta­ni, mondván, csökkentjük a költségeket. Igaz, hogy ezzel a termés nem nő, de a fajla­gos gazdasági mutatók nem­­ látják kárát. És a föld po­tenciális termőképessége? Az ágazat irányítói, a me­gyei Agroker is, fizetési könnyítéssel siettek a műtrá­gyát vásárlók megsegítésére. Ennek következménye, hogy pótlólag 4500 tonnát rendel­tek. Mindez — s az, hogy utólag már nincs értelme műtrágyázni — a termelők fi­gyelmébe ajánlható. Viszont a korábbiakban elemzett tény, s hogy országosan évről év­re csökken a felhasznált tápanyag, már döntést hozó körökre tartozik ... Czauner Péter

Next