Petőfi Népe, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 1. szám Ára: 1,80 Ft 1986. január 2. csütörtök Mikor gyarapodnak a falvak? (3. oldal) Pártmunka a gazdaságban (4. oldal) Családkóstoló Sükösdön (5. oldal) Ki, mit vár 1986-tól ? (7. oldal) Az év sportolója: Bálint László (7. oldal) GORBACSOV ÉS REAGAN TELEVÍZIÓS ÜDVÖZLETE Remény a közeledésre X /»­I ; !­V * *■* WASHINGTON „Jó jelnek tekintem, hogy az új évet, amelyet nemzetközi bé­keévvé nyilvánítottak, azzall kezd­jük, hogy­­ közvetlen üzeneteket váltunk. Reagan elnök a szovjet néphez, én pedig elnökhöz szólok” — jelen­tette ki Mihail­ Gorba­csov, az SZKP­ KB főtitkára az amerikai néphez intézett újévi televíziós üdvözletében. Az amerikai televíziós hálóza­tok rendes adásuka­t megszakítva sugározták­­ újév napján Mihail Gorbacsov üzenetét. A három ■ nagy adóhálózat, s velük együtt több száz helyi adó a moszkvai közvetítéssel egyidőben sugározta Ronald Reagan amerikai elnök­nek a szovjet néphez intézett új­évi üzenetét is. Ez volt az első eset 1972 óta, hogy amerikai el­nök a szovjet televízióban beszélt , amikor Nixon mondott beszédet moszkvai látogatása során. Leo­­nyid Brezsinyev 1973-ban, ameri­kai látogatása során mondott be­szédet az Egyesült Államok tele­víziós hálózataiban. Az újévi üd­vözletek cseréjéről a két vezető genfi tanácskozásán jött létre megállapodás, az üzeneteket előre rögzítették és azonos időpontban sugározták a­­ két országban. Ha­sonló alkalom még sohasem volt arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői újév napján köszöntsék egymás orszá­gának népét. Gorbacsov újévi üdvözletében aláhúzta: az üdvözletek reményteljes jele annak, cseréje hogy kedvező változás következik be a két ország kapcsolatában — még akkor is, ha ez a változás egye­lőre csak kisebb is. „Ez a pár perc számomra jelentőségteljes jelképe annak, hogy kölcsönösen törekszünk a közeledésre egymás felé” — hangoztatta, utalva arra, hogy ez a folyamat a genfi csúcs­­­találkozón kezdődött. „Népeink megadták nekünk ehhez a felha­­(Folytatás a 2. oldalon.) HÓBUNDÁS SZILVESZTER Bizakodó évkezdet A leköszönő 1935-ös év — úgy tűnik — még egyszer, utoljára ki akart tenni magáért: búcsúzóul fehér hótakaróval borította be az országot. Ezúttal kétségkívül havazás volt a szilveszter legfőbb a szenzációja. Az óév utolsó napján többszöri próbálkozás után neki­bátorodott a hóesés, s a gyerekek nagy örömére délután már lehe­tett szánkózni, hógolyózni. A szü­lők közül is sokan feláldozták pi­henésre, ünnepi előkészületekre szánt idejüket, s benépesültek az utcák, terek, csúszkálásra alkal­mas lejtők. Este pedig — szokás szerint — jó hangulatban, vidá­man szórakozva köszöntötték idő­sek és fiatalok az új esztendőt. Ki társaságban, ki a televíziót vagy a rádiót választva, családi körben. Jól jött a vetést hideg ellen megvédő hótakaró a mezőgazda­ságnak is, és nem okozott külö­nösebb fennakadást a közlekedés­ben, s más területeken sem. Nagy részük volt ebben azoknak, akik az ünnepet szolgálatban, ügyelet­ben, munkával töltötték. Újévi összeállításunkban a­ szilveszter éjszaka vidám eseményei mellett beszámolunk a dolgozó emberek helytállásáról, s az év első nap­ján a mindennapi munka újrain­dulásáról is. Pihenőnapon — munkában Ahogy szerte az országban, úgy Bács-Kisikun megyében is a leg­több állami és szövetkezeti vál­lalatnál, gazdaságban a két ün­nep közötti napokat már koráb­ban ledolgozták. Így a kapuk zár­­ása maradhattak. Nem pihenhet­tek azonban a szolgáltatást vég­zőik, az egészségügyért, a köz­rendért, a biztonságért felelősek. No, és az állattartó telepek, gaz­daságok dolgozói. Kedd­en dél­után például, ahogy Romtos Vin­ce, a Dél-ma­gyarországi Áram­­szolgáltató Vállalat ügyeletese elmondta: kecskeméti Helvécián a transzformátor primer pakett­ját kellett kicserélniük. Ugyan­ilyen „beavatkozásra" volt szük­ség Méntelek felé, a Dobos-isko­la mellett is. A Szeleifaluiban az egyik fázis „hibádzott”. Délután 5 órára azonban orvosolták a ba­jokat, így ezeken a vidékeken sem volt elektromos gátja a víg­­sá­­gnak. Folyamatosan dolgoztak a tej­feldolgozókban, így a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemében is. Az év utolsó napján 144 ezer lit­er tej érkezett a megyeszékhely kör­nyéki településekről, s távolabb­ról, például a Balotaszállásról, Jászszentlászlóról. Az üzem ti­zenöt dolgozója este 6 órára vég­zett a tartósítással. Az éjszaka folyamán már szállították is friss termékből a kórházaikba, az a újév napján is nyitvatartó ven­déglátó üzletekbe. Telt ház, jó hangulat A szilveszteri mulatság néhány helyen már délelőtt megkezdő­dött. A kecskeméti Mokka pres­­szóban másodszor rendezték meg az óév-búcsúztató sak­kversenyt trombitaszóval, rendhagyó játék­szabályokkal. A legifjabb győz­tes, a 9 éves Kósa Krisztián egy sakktortát nyert, míg a felnőttek legjobbja, Károlyi Tibor élő ma­lacot vihetett haza a hátán rendezők által mellékelt zsákban.­ Az esti mulatságokon, tréfás tombolasorsolásokon is sok kis­malac talált gazdára megyeszer­­te. A vendéglőkben, szórakozó­helyeken jó előre lefoglaltak min­den asztalt. Szép számmal kö­szöntötték külföldi vendégek is Bács-Kiskunban az újévet. Telt ház volt a kiskunhalasi Csipke szállóban is. A jugoszlá­viai Topolyáról például tíztagú baráti társaság érkezett két nap­ra. Amint Pánity Alexandertől megtudtuk, nem először szilvesz­tereznek Magyarországon, s nem bánták meg, hogy ezúttal Kis­kunhalast választották. A kecskeméti Szőlőfürt foga­dóban harmadik alkalommal ren­deztek óév­búcsúztatót. Nyolcvan vendég foglalt helyet az asztalok mellett, melyekre a rop­ogós ma­lacsült mellett ananász, banán is került. A jó hangulat bizonyíté­ka, hogy vannak olyan előrelá­tó törzsvendégei is a fogadónak, akik már a jövő évi mulatságra­ is biztosították a helyüket. Solton, az Aranykulcs vendég­lőben este fél 7-től reggel 7-ig, több mint 12 órán át tartott a vigasság. Az élő malac mellett itt előrelátóan malacperselyt kisorsoltak a vendégek között.is A Mezőgép Vállalat solti gyár­egységében rendezett hagyomá­nyos óév-búcsúztatón a hölgye­ket szegfűvel, a férfiakat egy­(Folytatás a 3. oldalon) • Kiss Pál a kecskeméti Széchenyivárosban új év éjjelén fél 1-től .,ekézte” a havat. 4) Szerencsére csendes éjszakát zártak a mentősök. Szentkirályi József megyei szolgálatvezetőnek csak hétszer kellett kocsit indíta­nia. Szorgalommal, felelősségtudattal Losonczi Pál ünnepi köszöntője Éjfélkor nemcsak egy évet búcsúztattunk és egy újat köszöntöttünk: 1985-től egy öt éves idő­szak is lezárult és a mostani újévi jókívánságot is rendeze­ szeretném értelmezni öt boldogabb esz­A mögöttünk hagyott VI. ötéves népgazdasági terv időszakában­­ tovább gyarapodott az ország, javult egyensúlyi helyzete, megőriztük alapve­tő társadalmi vívmányainkat. Életünk azonban nehezebb lett, mindenek­előtt a számítottnál is szigorúbb nemzetközi gaz­dasági körülmények, de a saját fogyatékossága­ink miatt is. Kiviláglott, hogy népgazdaságunk a szükségesnél lassabban képes alkalmazkod­ni a megváltozott világpiaci körülményekhez. A termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának javulási üteme nem volt elég ahhoz, hogy a több mint egy évtizede tartó cse­rearány-romlást megállítsuk. A nemzeti jöve­delem nem nőtt a tervezett mértékben. Ezért főleg a belső felhasználás visszafogásával tud­tuk csak megteremteni a gazdaság külső és bel­ső egyensúlyát. 1985-ben népgazdaságunk teljesítménye több területen elmaradt az előirányzattól, és ez nem írható csak a zord tél számlájára. Súlyosan esik latba, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem ja­vult a kívánalmaknak megfelelően. Ezek a té­nyek még inkább sürgetik a gazdaságirányítás folyamatos korszerűsítését, az önállósággal együtt járó felelősség érvényesítését és a demok­ratizálódás felgyorsítását, mint egymással össze­függő, egymást segítő feladatok megvalósítását. A tervezettnél lassúbb fejlődés ellenére bizo­nyossá vált, hogy a vállalatok megnövekedett önállósága, vállalkozási szabadsága megsokszo­rozhatja a hatékonyabb gazdálkodás lehetősé­geit. A kisvállalatok és a kisszervezetek pedig egyebek közt olyan jelentős területeken oldot­ták a feszültségeket, mint a választék javítása és a különböző lakossági szolgáltatások. Eredményeink közé sorolhatjuk a szocialista demokrácia erősödését is. Ezt nemcsak olgán országos jelentőségű események tükrözték, mint a XIII. pártkongresszus, az országgyűlési és ta­nácsválasztások, a szakszervezetek, illetve a Ha­zafias Népfront választásai, hanem a jog- és ha­táskörök decentralizálása, s nem utolsósorban a vállalati tanácsok megválasztásának előkészíté­se, lebonyolítása is. A jelen tanulságai egybevágnak sok évszáza­dos történelmi tapasztalatainkkal: népünkben megvan a tehetség, a szorgalom és a felelősség­­tudat, azaz megvannak azok a képességek, ame­lyekkel a legnehezebb időkön is úrrá tudunk lenni. Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, kormánya és a magam nevében is köszönetet mondjak mindazoknak, akik fizi­kai vagy szellemi munkásságukkal, alkotó te­vékenységükkel, nem ritkán személyes példá­jukkal hozzájárultak nehéz helyzetünk jobbí­­tásához. A Magyar Népköztársaság területénél és lé­lekszámánál nagyobb mértékben igyekezett hoz­zájárulni a nemzetközi feszültségek oldásához, az enyhülés és a bizalom légkörének visszaté­réséhez. Mi a legnehezebb időkben is azon vol­tunk, hogy szükség van a párbeszédre, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek a genfi Gorbacsov–Reagan csúcstalálkozót, amely elő­segítette egymás álláspontjainak jobb megérté­sét, hozzájárulhat a két nagyhatalom közötti viszony normalizálásához. A csúcstalálkozó le­hetőséget teremtett a nemzetközi légkör javítá­sához, ahhoz, hogy egy árnyalattal jobb körül­mények között folytathassuk belső építőmunkán­­kat. Meggyőződésünk, hogy a szocialista orszá­gok közösségének a békés egymás mellett élés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza meg­állításáért, a leszerelésért, a békéért és haladá­sért folytatott következetes harca az egész em­beriség jövőjét szolgálja. Örömünkre szolgál az is, hogy a Magyar Nép­­köztársaságot, mint szocialista országot, a szo­cialista közösség szilárd tagját megbízható, kor­rekt partnernek ismerik el világszerte, amelyre politikai és gazdasági kapcsolatainkban egy­aránt számítani lehet. Tapasztalataink szerint velünk őszinte törekvéssel erősítik az együtt­működés szálait a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség országai, éppen úgy, mint a harmadik világ és a fejlett tőkés államok. Becsülik szán­dékainkat, kiszámíthatóságunkat, készek a kap­csolatok továbbépítésére az élet minden terü­letén. További elismerést szerzett hazánknak az Európai Kulturális Fórum megrendezése. Álta­lános az a vélemény, hogy Magyarország jó há­zigazdának bizonyult. Biztosította és elősegítet­te a legeltérőbb vélemények megvitatását, egy­más álláspontjának jobb megértését, ezáltal pe­dig hozzájárult az európai biztonsági és együtt­működési folyamat erősödéséhez is. Külön siker számunkra, hogy a fórum tanácskozásain részt vevő politikusok és jeles kulturális személyisé­gek közelebbről is megismerhették életünket, illetve a magyar kultúra értékeit. A magunk részéről a továbbiakban is azon fáradozunk, hogy politikai okok ne akadályoz­zák a kölcsönösen előnyös gazdasági és kultu­rális kapcsolatok fejlesztését. Az idei esztendőről és a most induló VI. öt­éves tervről szólva el kell mondanom: politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális programunk pártunk XIII. kongresszusának elvi döntéseire épül. Figyelemmel van azokra a nemzetközi té­nyezőkre és folyamatokra, amelyek visszahat­nak szocializmust építő munkánkra. Elsősorban azt veszi számításba, hogy nemcsak hazánk, ha­nem szocialista közösségünk valamennyi orszá­ga a megújulás időszakát éli, a fejlődés hozta újabb és bonyolultabb feladatokkal találja szem­ben magát. Ezek a körülmények még inkább szükségessé teszik a népünk érdekeit szolgáló, egyeztetett közös politikát. Építve a nemzetközi együttműködésre, belső gondjainkat azonban magunknak kell megolda­nunk. Életünk alakulása, nemzetközi megbecsü­lésünk, döntően a hazai építőmunka sikereitől függ. A VII. ötéves tervben nem kisebb feladatokat fogalmaztunk meg, mint a gazdaságirányítás to­vábbi fejlesztését, meghirdetett társadalmi-gaz­dasági programjaink megvalósítását, a gazdál­kodás hatékonyságának fokozását, illetve ezek által a gazdasági növekedés ütemének növelé­sét, a külgazdasági egyensúly további javítását és a gazdasági teljesítményekkel összhangban életkörülményeink jobbítását. Ezek a keretek minden vállalat és intézmény, minden közösség és minden egyén számára lehetővé teszik az al­kotóbb szellemű, önállóbb, eredményesebb mun­kát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok az új év első napján pártunk Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében is minden hazánkfiának, Magyarország vala­mennyi barátjának boldog, eredményes és bé­kés új esztendőt. Külpiaci sikerek Az exportból származó bevétel fontosságát felesleges hangsúlyozni, minden ipari üzemünk tisztában van a külpiaci értékesítés népgazda­sági jelentőségével. 1985-ben a Bács-Kiskun megyei vállalatoknak is legfőbb törekvései közé tartozott, hogy fokozzák rubel- és dollárelszá­molású kivitelüket. Találunk is sikeres cégeket a szerszámgépipar, az élelmiszeripari gépgyártás és a könnyűipar területéről egyaránt. A dunavecsei fémipari vállalat nyugatnémet Cordila N­esne alap­ján gyártott fúró- és menetvágó­gépei kelendőek a szocialista és a izókéa piacom is, s olyant távoli országokba is eljutnak, mint Ni­géria és Irán. Rubel elszámolású kivitelüket az előző évi 34 millió forintról 52 millióra növel­ték, tavaly 5,2 o m­illió forint értékű szerszámgépért pedig a vásárlók konvertibilis valutában fizettek. A Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi gyáregysége tervezett 1,6 milliót 200 ezerrel a meghaladva 1,8 milllió dolláros tőkésex­port-bevét­elt könyvelhe­tett el. A vevők között olyan országok szerbijeitek mint az NSZK, Hollandia, Svédország, Kuvadi­ és Jordánia. Különösen figyelemre méltó, hogy a kiszál­lított férfiöltönyök, tréningruhák és pólók nagy része saját kelmé­ből, illetve magyar alapanyagból készült. A hazai gyakorlat sze­rint ugyanis a könnyűipari vál­lalatok általában csak import­anyagból dolgozva, bérmunkában vesznek részt a dollárelszámolá­sú világpiaci forgalomban. A kecskeméti MEZŐGÉP Vál­lalat árbevételében az 1984. évi­­nél lényegese­n nagyobb súlyt képviselt a terménytároló fém­silókért, magánydőkészítő gépe­kért és kombájnfülkékért kapott dollárösszeg. Az előző évi 8 millió után ez 1985-ben 10 millió körü­l alakult. A szocialista országok a hétszázmillió forintért vásároltak MEZŐGÉP-től. A részükre szállított termékek­ közül a szov­jet megrendelésre gyártott kon­zervipari gépeik adták a legna­gyobb tételt. B. P. I. 8 Az év végén üzembe állított olasz zakólevasaló gép tovább növel­heti a Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi gyáregységének kül­piaci értékesítési esélyeit. • Vákuumos letöltő berendezés végszerelése a kecskeméti MEZŐ­GÉP Vállalat konzervipari gépe­ket gyártó üzemrészében.

Next