Petőfi Népe, 1986. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
«2 ni V í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLjETEK! pdw? AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 27. számára: 1,80 Ft 1986. február 1. szombat I'V- A holdbéli csónakos Kritika a kecskeméti Katona József Színház bemutatójáról. (4. oldal) A magyar film 1985-ben (4. oldal) KÉP HANG A rádió és a televízió mai és jövő heti műsora. (5—6. oldal) DICSÉRET ÉS SERLEG a munkásőrség megyei törzsének Pénteken délután Kecskeméten a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában tartotta egységgyűjlését a munkásőrség megyei parancsnokságának törzse és közvetlen alegységei. A gyűlésen megjelent Fehér Béla, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, a bázisüzemek, intézmények gazdasági és pártvezetői, a társfegyveres erők és testületek parancsnokai, alapító munkásőrök, munkásőr-feleségek. A Himnusz elhangzása, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola tanulóinak kedves műsora után Vízin Miklós megyei parancsnok mondott beszédet. Bács-Kiskun megyében, ezen belül a megyei törzsnél munkában gazdag évet zártunk, ezzel egy ötéves ciklust is befejeztünk. Munkásőreink tevékenységét a megyei pártértekezlet így kelte: „A munkásőregységek érteés alegységek nevelőmunkája tartalmában és eszközeiben gazdagodott. A munkásőrök közéleti tevékenysége fokozódott, sokan közülük párt-, állami és dalmi tisztségeket töltenek társaie. Aktív résztvevői a helyi gazdasági célok megvalósításának.” Ez a megállapítás a legnagyobb elismerést, munkánk megbecsülését fejezi ki.társadalmi A továbbiakban arról az elkötelezett szolgálatról szólt a megyei parancsnok, amelyet munkásőreink teljesítenek, majd hangsúlyozta: az állomány mintegy 75 százaléka közvetlenül részt vesz a termelőmunkában, közülük több mint 50 százalék kiváló dolgozó és kiváló munkásőr. A munkásőrök részt vállalnak a (Folytatás a 2. oldalon.) A Vizin Miklós megyei parancsnok átveszi a serleget. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külső-Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985- ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint terv jóváhagyásakor amilyenek a előreláthatóak voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1965. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság gyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 167 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás mentősen, a bruttó volumene refelhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatoskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel- mind nem rubelelszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. tasan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985- ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelőszervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnől Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985- ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubel viszonylatban 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokban 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termeleifelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt többségénél a termelés területek fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százaékkal csökkent. 1984-ben és 1985-en a létszámcsökkenés, a korábbi évi növekmény 4,5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott, 3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági megjelenésének.munkaközösségek Az 1981—1985-ös években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált villamos energia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel.Ezen kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség Gázvezeték harmadik szakasza. (Folytatás a 3. oldalon.) Nemzeti jövedelem és belső felhasználás A termelés és a ráfordítások alakulása ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK Kimagasló eredmények Pirtón és Lajosmizsén Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben és közös vállalataiban folynak az évzáró közgyűlések, amelyeken a párt- és gazdasági vezetők ismertetik a tagokkal a múlt évi közös munkájuk eredményeit, valamint az idei feladataikat. Ezen a fórumon adnak számot a társadalmi bizottságok vezetői is arról, hogyan teljesítették az érdekvédelemben, illetve a társadalmi ellenőrzésben rájuk háruló feladatokat. Mindezt közgyűlés vitatja meg és fogadja a el. A portál Május 1. Szakszövetkezet vezetői jó eredményekről számolhattak be a héten tartott közgyűlésen: a közös gazdaság múlt évi nyeresége meghaladta a tízmillió forintot. Húsz százalékkal növelték a szövetkezet termelési értékét, s az egy dolgozóra jurtó nyereségük csaknem duplája az 1984. évinek. Az eredmények e jelentős javulását a belső tartalékok kiaknázásával, ésszerű felhasználásával, új szolgáltatások bevezetésével és létszámcsökkentéssel érték el. Fennállása óta a legnagyobb árbevételre az elmúlt esztendőiben tett szert a lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat: a 67 millió forintos bevételük húsz százalékkal nagyobb az 1984. évinél. Mindezt annak köszönhetik, hoy volt elegendő megrendelésük, illetve jó minőségiben, a határidő pontos betartásával teljesítették azokat. Tehát jól dolgoztak. A héten megtartott közgyűlésükön arról is szó volt, hogy az 1985. esztendő fordulatot is hozott a vállalat életében: a négymillió forintos beruházásuk révén immár vezetékes gázzal fűtenek. Ezáltal viszont jelentős mértékű költségcsökkenésre számíthatnak az elkövetkező időkben. Ezen a héten került sor a dunaegyházi Haladás Tsz-ben és a Jánoshalmi Szövetkezetek Közös Vállalatában is az közgyűlésre, amelyek sorát évzáró más szövetkezetek, illetve gazdaságok folytatják a jövő héten. Különösen fontos a gazdasági viszonyok szabályozása Huszonharmadik kecskeméti jogásznap A Magyar Jogászszövetség Bács-Kiskun megyei Szervezete, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezetével közösen jogásznapot rendezett tegnap Kecskeméten. A délelőtti plenáris ülésen a megjelenteket — köztük dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkárt, Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, valamint Bács-Kiskun párt-, állami és társadalmi életének vezető tisztségviselőit, Csongrád, Szolnok és Veszprém megye bíróságainak képviselőit — dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke üdvözölte. Ezután dr. Nagy László, a Magyar Jogászszövetség főtitkára a megyei bíróság dísztermében a huszonharmadik kecskeméti jogásznapot azzal a gondolattal nyitotta meg, hogy ma különösen fontos szerepe van a jognak a gazdasági, társadalmi viszonyok szabályozásában. A jog ma már nem pusztán morális kérdés, hanem továbblépésünk egyik nélkülözhetetlen, szabályozó szerepet betöltő feltétele. Ezután dr. Borics Gyula a bűnözésről és a bűnmegelőzésről szóló előadásában részletesen kitért azokra a jelenségekre, amelyek a bűncselekmények számának és a bűnözés intenzitásának növekedését lehetővé teszik. Az ilyen jelenségek ellen való fellépés össztársadalmi érdek. A bűnmegelőzést számos intézkedés szolgálja. Az Igazságügyi Minisztérium által készített, és a kormány elé terjesztendő újabb jogszabálytervezet a társadalmi összefogást kívánja az eddigieknél sokkal jobban koordinálni. Egyik napról a másikra látványos eredmények természetesen nem várhatók, de az sem elegendő, hogy csupán beszéljünk a megelőzés fontosságáról. Minden megyében konkrét tervek készülnek majd a feladatok végrehajtására. Az előadás után dr. Szepesi Bertalan, a Közalkalmazottak Szakszervezete Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára könyvkiállítást nyitott meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó munkáiból. A délelőtti program dr. Greiner József zárszavával ért véget. A tanácskozás délután szekcióüléseken folytatódott. A megyei tanács nagytermében dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a tanácsok gazdasági önállóságának továbbfejlesztése címmel Buda Gábor, Minisztertanács Tanácsi Hivatalának általános elnökhelyettese tartott előadást. Ugyanekkor a megyei bíróság dísztermében dr. Nagy László beszélt szövetkezetpolitika, szövetkezeti jog címmel. A megyei bíróság kollégiumi termében pedig dr. Horeczky Károly, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának elnökhelyettese szólt polgári jogi kérésünk időszerű kérdéseiről.ítélT. B. + A jogásznapot dr. Nagy L.ászló nyitotta meg Az Arab Liga támogatja Líbiát Az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei támogatásukról biztosítják Líbiát és elítélik az Egyesült Államok Líbia elleni gazdasági bojkottját — hangsúlyozza az a határozat, amelyet a testület csütörtökön kezdődött rendkívüli üléséről hoztak nyilvánosságra. A külügyminiszterek tuniszi értekezlete Líbia kérésére ült össze. A tanácskozás megnyitásakor Ali Abdesszalam Triki líbiai külügyminiszter arra szólította fel a résztvevőket, hogy válaszul az amerikai megszorításokra, vonják gazdasági ki az amerikai bankokban elhelyezett arab betéteket. A kiadott okmány azonban nem sürgeti, hogy az Egyesült Államokkal szemben gazdasági ellenintézkedéseket léptessenek életbe. A külügyminiszterek felszólították Washingtont: hagyjon fel a Líbia elleni provokációkkal és felhívták a figyelmet a fegyveres agresszió veszélyére. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy a Biztonsági Tanácsnak foglalkoznia kell a Líbia-ellenes amerikai fenyegetéssel. Közben a líbiai partok közelében pénteken virradóra befejeződött az amerikai 6. flotta erőfitogtató hadgyakorlata. Amerikai katonai források állítása szerint a Szidra-öböl közelében tartott manőver idején „egyetlen hajó vagy repülő sem hatolt Líbia területi vizeire, vagy légterébe”. A források szerint a kéttucatnyi hadihajó, köztük két repülőgép-anyahajó a gyakorlat végeztével „rutinszerű tevékenységet végez a Földközi-tengeren". Csütörtökön egyébként 15 belga magánvállalat küldöttsége indult Líbiába.