Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. • 76. számára: 1,80 Ft 1986. április 1. hétfő KOSZORÚZÁS, KITÜNTETÉS, AVATÁS Felszabadulásunk évfordulójára készülünk A felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokat, női ünnepségeket, baráti intézmétalálkozókat rendeznek a napokban országszerte következő nemzeti ünnepünk, április 4-e tiszteletére. A főváros és valamennyi település utcáit, tereit zászlódíszbe öltöztették már, s felkerültek a színes dekorációk a középületek, állami intézmények homlokzatára is. Budapesten díszkivilágítást kapnak a középületek és a műemlékek. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én délben zenés őrségváltás lesz a Parlament előtt. A felszabadulás évfordulója alkalmából az Országházban átadják a művészet területén elért kimagasló eredményekért a Kiváló és Érdemes Művész címeket, valamint az Elnöki Tanács kitüntetéseit eredményes munkásságuk és közéleti tevékenységük elismeréséül az állami és gazdasági élet különféle területein dolgozóknak. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben, meghívottak között lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Országszerte koszorúzási ünnepségeken tisztelegnek a hazánk szabadságáért vívott harcokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái emléke előtt. Április 3-án az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet emlékművét és a magyar hősök hősök emlékművét a Hősök terén. Elviszik a kegyelet koszorúit harkányi bolgár hősi emlékműhöz, Beremenden a jugoszláv katonák temetőjébe, a hajdúböszörményi román katonai sírkertbe, a solymári angol katonai temetőbe és a Budaörsi útra, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművéhez. Az évforduló alkalmából számos intézményt avatnak fel: a fővárosban átadják, a Margit Kórház-Rendelőintézet új épületét; Várpalotán megnyitják az Országos Vegyészeti Múzeumot, Visontán pedig üzembe helyezik a Mátra Gázbetongyárat. A hagyományoknak megfelelően ünnepli Bács-Kiskun lakossága is hazánk felszabadulásának negyvenegyedik évfordulóját. A megye városaiban, községeiben megkoszorúzzák a felszabadulási emlékműveket, szovjet hősi emlékműveket. Április 3-án Kecskeméten, a Szabadság téren 10 óra 30-kor, a tavaly felavatott, Május 1. téri emlékműnél 11 órakor lesz a megyei koszorúzási ünnepség. Tiszakécskén is virágokat helyeznek el a román hősök emlékművénél. A munkahelyeken ünnepi gyűléseken emlékeznek meg április 4-ről. A megyei nagygyűlés április 3-án délután 3 órakor kezdődik Kalocsán, az I. István Gimnáziumban. E napon rendezik a városi ünnepséget Bácsal(Folytatás a 2. oldalon.) Az ünnepek alatt is dolgoztak a földeken A húsvét vasárnapján is dolgoztak a mezőgazdasági nagyüzemekben és a kiskertekben. A kedvező időjárást kihasználva előkészítették a talajt, és vetették a tavaszi növények magját. Vas megyében, a homokos területeken a tavaszi árpa és a zöldborsó, néhány szövetkezetben pedig a zab, a napraforgó, és a kukorica szaporítóanyaga került a földbe. A Bács-Kiskun megyei határban szintén a tavaszi árpát, a borsót vetették, s ültették az előcsíráztatott burgonyát. Kecskemét környékén lucernát telepítettek, Mélykút, Kiskunfélegyháza és Harta környékén repülőgépekről szórták a műtrágyát. Csongrád megyében, a Dél-Alföld híres burgonyatermő vidékén sok ezren munkálkodtak a földeken, ültették a korai burgonya csíráztatott gumóit. Ahol a talajviszonyok megengedték, mintegy félszáz géppel szórták az őszi kalászosokat serkentő mátrá(Folytatás a 2. oldalon.) KECSKEMÉTI GÉPELEMEK VILÁGSZÍNVONALÚ NYUGATI TERMÉKEKHEZ Gyorsaság, kifogástalan minőség FIAT, Volvo, Valimet, Hassiton. Valamennyi világhírű cég. Kevés honi vállalatunk büszkélkedhet azzal, hogy rendszeresen szállít ilyen igényes partnereknek. Nem könnyű ugyanis megfelelni ezen nyugati vállalatok magas minőségi követelményeinek.Az Újpesti Gépelemgyár — ezen belül a kecskeméti kollektíva — munkáiét dicséri, hogy a svéd Volvo például már tizenöt esztendeje szerepel megrendelői között. Dömötör Tibortól, a megyeszékhelyi gyáregység igazgatójától megtudtuk: az elmúlt évben nyolcvannyolc millió forint termelési érték elérését tervezték. Az előirányzatot 14,5 millió forinttal sikerült túlteljesíteniük, gyártmányok tíz százalékát pneumatikus fékberendezések, munkahengerek és lengéscsillapítók formájában francia, svéd, finn, NSZK és olasz megrendelőknek szállították. Közvetett export formájában — Ikarusz buszokba építve — lengéscsillapítóik eljutottak a Szovjetunióba is. Tavaly rekordösszegű nyereséget, százhatvankétmillió forintot könyvelhetett el a vállalat, amelyhez harmincmillióval járult hozzá a kecskeméti gyáregység. Az idei esztendő első negyedévében nem ilyen kedvezőek a számok. Az erre az időszakra eső harminckét—harminchárom milliós rendelésállományból csupán huszonnyolcmillió forintnyit tudtak kielégíteni. Az elmaradás elsődleges oka, hogy soronkívül több nyugati megrendelést is elvállaltak. Az NSZK Kleine cég cukorrépa-betakarító gépéhez gyártott ötféle munkahenger prototípusát például tavaly augusztusban készítették el. A szántóföldi próbákat követően a konkrét megrendelés idén, január második felében futott be a vállalathoz, a munkahengerek első darabjait ennek ellenére a napokban már ki is szállították. A FIAT Allis részére szintén három új, kettős működésű munkahengert kell gyártaniuk. Az NSZK Kinshofer ugyancsak új partner. Számára szintén kettős működésű munkahengereket készítenek. Az új tennék előállítása egy sor újkeletű problémát vet fel. A FIAT Állás mezőgazdasági gépekhez rendelt kétféle munkahengerhez például még hiányoznak a tömítések. A dörzs hegeszítési technológia alkalmazása közben pedig műszaki nehézségek adódtak. A lemaradás elsősorban egyik legnagyobb belföldi partnerüket a Kapós gépet érinti. Ám, szerencsére a szállítás késése nem okoz (Folytatás a 2. oldalon.) • Kertész János a Kleine cégnek gyártott munkahengerek dugattyúinak fejelt munkálja meg programvezéreit esztergagépen. Mihail Gorbacsov csúcstalálkozót javasol Újabb robbantás lesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton este elmondott tévébeszédében közölte: már a közeljövőben kész Londonban, Rómában, vagy bármely más európai fővárosban találkozni Ronald Reagan amerikai elnökkel, hogy megállapodást érjenek el a kísérleti atomrobbantások moratóriumáról. A szovjet vezető bejelentette: ha az Egyesült Államok március 31. után nem hajt végre újabb nukleáris kísérleti robbantást, a Szovjetunió továbbra is fenntartja nyolc hónappal ezelőtt életbe léptetett, eddig a dátumig érvényes egyoldalú moratóriumát az atomrobbantásokra; ellenkező esetben azonban a Szovjetunió felújítja atomkísérleteit. Mihail Gorbacsov bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok néhány nappal ezelőtt újabb nukleáris robbantást hajtott végre. Nyilvánvaló, hogy az időpont kiválasztása nem volt véletlen, az egyoldalú szovjet moratórium lejártának közeledtéhez időzítették. Pénteken ismertté vált, hogy az Egyesült Államok a közeli napokban még egy atomrobbantást szándékozik végrehajtani. Ez a hír — mondotta az SZKP KB főtitkára — felháborodást keltett a Szovjetunióban és világszerte. Az SZKP Központi Bizottságához számos az amerikai válasz? levél érkezett, amelyeknek szerzői a helyzet értékelésére kérik a testületet, s felteszik a kérdést, hogy mit szándékozik tenni ilyen körülmények között a szovjet vezetés. Nyíltan megmondom, hogy az amerikai kormány cselekedeteit provokációnak tekintjük, kihívásnak, amely a Szovjetunió és az egész világ, minden nép, köztük az amerikai nép ellen irányul. Olyan körülmények között, amikor a világban nukleáris fűtőanyagból egész hegyek halmozódtak fel, a nukleáris kísérletek beszüntetésének kérdése óriási jelentőségű. A nukleáris kísérletek beszüntetése — mondotta Mihail Gorbacsov — a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez vezető legreálisabb út. Ilyen kísérletek nélkül nem lehet tökéletesíteni a nukleáris fegyvereket és nem lehet új atomfegyver-fajtákat létrehozni. Röviden szólva, ha az Egyesült Államokkal, más nukleáris államokkal együtt, megállapodnánk az atomrobbantások beszüntetéséről, ez lehetővé tenné, hogy elmozdítsuk a nukleáris leszerelés egész folyamatát a holtpontról. A nukleáris kísérletek folytatása hatalmas, talán teljes egészében még fel sem mért károsodást (Folytatás a 2. oldalon.) Másodszor is élenjáró magasabb egység a kiskunhalasi határőrkerület Szombaton már jóval tíz óra előtt sok százan igyekeztek Kiskunhalason a határőrkerület laktanyájába, hogy tanúi legyenek az ifjú határőrök eskütételének és a kerület parancsnoksága kitüntetésének. Szülők, menyasszonyok, barátok állták körbe a laktanya alakulóterét, amikor 10 órakor felhangzott a díszjel, amely az ünnepség kezdetét jelentette. A vezénylő parancsnok jelentett Vasmanszki Károly határőr ezredesnek, majd a Himnusz hangjai töltötték be a teret. Dr. Szabó János határőr alezredes, a kerület politikai osztályvezetője köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Szabó Miklóst, a városi pártbizottság első titkárát, Tihany Jánost, a megyei pártbizottság munkatársát, Kiskunhalas állami vezetőit, illetve a társfegyveres testületek képviselőit. Ezt követően felolvasták a határőrség országos parancsnokának parancsát, amelyben — 1985 után — másodszor ítélte oda a kiskunhalasi határőrkerület vokságának a Határőrség parancsÉlenjáró Magasabb Egysége címet, az ezzel járó zászlót és oklevelet. A zászlót Máday András határőr alezredes, az MSZMP a határőrség bizottságának titkára adta át Vasmanszki Károly határőr ezredesnek, amit a határőrök fergeteges hajrája köszöntött. Máday András alezredes beszédében elmondta, hogy a magas kitüntetést a határőrkerület a kiképzésben és a határőrizetben kimagasló érdemei elismeréseképpen kapta meg. Ez arra kötelezi a határőröket, hogy úgy, mint eddig, őrizzék, védjék a Magyar Népköztársaság államhatárát. Vasmanszki Károly határőr ezredes, kerületparancsnok válaszbeszédében ígéretet tett arra, hogy a politikai, katonai, harcászati kiképzés feladatait, a határőrizetet továbbra is magas színvonalon látják el. Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor Szatmári Szilveszter határőr édesanyjával és édesapjával együtt lépett az egység előtt álló mikrofonhoz. (Szatmári Béla, az apa Kecskeméten a Konzum Kereskecem Vállalatnál áruforgalmi előadó, felesége a sütőipari vállalat számlázója. Két gyermekük van, a fiú, Szilveszter Szegeden érettségizett a Vedres István Építőipariban, s bevonulásáig Technikumaz Észak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat technikusa volt. Lányuk a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola utolsó éves hallgatója. A fiatal katona elsőként mondta az eskü szövegét, amelyet társai megilletődött arccal ismételtek utána; a Szózat hangjai adtak zenei aláfestést. Az esküt tett katonák nevében Berkó Ferenc határőr tett ígéretet a szülőknek, parancsnokoknak, hogy esküjükhöz híven teljesítik kötelességüket. A katonai ünnepség a fiatal határőrök díszmenetével fejeződött be. G. t. • Máday András határőr alezredes átadja a zászlót Vasmanszki Károly határőr ezredesnek. • Szatmári Szilveszter határőr szüleivel. Társadalmi vezetőség A jogszabályok segítenek, figyelmeztetnek: ne feledkezzünk meg kötelességeinkről. Intik például a művelődési intézmények fönntartóit és vezetőit, hogy ötévenként— vagyis mostanában — válasszák újra a társadalmi vezetőségeket. Hiába azonban az írás — tűnik ki egy megyei fölmérésből — csak nagyon kevesen foglalkoztak a kérdéssel. „A társadalmi vezetőség — vélik sokan — csak púp a hátunkon. Hiába volt a sok korszerűsítés és egyszerűsítés, a formalitások nem szűnnek soha." Miben téved az, aki így vélekedik? Mindenekelőtt talán abban, hogy úgy hiszi: egyes „formaságokat’’ meg kell szüntetni, s nem pedig tartalommal megtölteni. Úgy gondolom, hogy ma, amikor oly sokat beszélünk demokratizmusról, a társadalmi vezetőségek szerepének növelésére lenne szükség. A helyi lakosság szolgálatára létrehozott és menedzselt művelődési ház soha és sehol nem működhetett jól a társadalom — a csoportok, a tömegek — érdekeinek, érdeklődésének figyelembevétele nélkül. Ahol a közművelődési létesítmény kong az ürességtől, és a munkahely, vagy a lakóközösség a rendezvényekről való távolmaradással jelzi, hogy az illetékesek nem azt kínálják, amire a „t tulajdonosoknak” valóban szükségük lenne, nos az ilyen helyeken égetően fontos lenne a valóban működő tanácsadó véleményközvetítő testületre. Ennek segítségével a pénzt emésztő tehetetlenségből hatékony, valós igényekre figyelő közművelődést próbálhatnának meg életre hívni. Hány helyen panaszkodnak, nem érdekelnek bennünket az unos-untalan kínált, ráadásul számunkra idegen és érthetetlen kiállítások, tudományoskodó előadások; azt sem vesszük jónéven, közpénzen néhányaknak hogy balettoktatás dukál, de szórakozni, egy jóízűt nevetni,nótázni, vagy beszélgetni nem lehet a közpénzen fönntartott, társadalmi munkában kiglancolt épületben. A társadalmi vezetőség munkája természetesen csak ott tud igazán kiteljesülni, ahol a rábízott intézmény működik is. Mégpedig jól. Mert azt már nem mondja ki semmiféle jog- vagy alapszabály, hogy a dési tevékenység közművelőszervezése is a társadalmi vezetőség feladata lenne; a testület tagjai elsősorban javítanak, módosítanak, saját környezetükben propagandát fejtenek ki és tanácsot adnak. Rendszerint ott szokott e munka merevvé, formálissá válni, ahol már eleve eldöntött kérdésekben kérik ki a segítő testület véleményét. Ma — amikor a jogszabály szerint újra kellene szervezni, megújítani az efféle közösségek munkáját — azt mondhatjuk: az ilyen jellegű társadalmi képviselet •nem működik igazán. Vannak olyan intézmények —, ahol talán éppen az ellenőrzés hiánya miatt — bejelentés nélkül maguktól föloszlottak a vezetőségek, vagy a kezdetben megszerkesztett és elfogadott ügyrendtől eltérően, egyre kisebb gyakorisággal üléseznek. Pedig ma a segítségre — kivétel nélkül minden intézményben — óriási szükség van. A jövő, a fejlődés csak fokozott demokratizálódással képzelhető el. A megváltozott gazdálkodási körülmények között az ilyen testületeknek arra kellene vigyázniuk például, hogy az új jogszabályok ne csak az anyagiak — az egyéni haszon — megszerzésére, hanem a minőség növelésére ösztönözzenek. Farkas P. József