Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

▼IUC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 205. szám Ári­ 1,80 Ft 1986. szeptember 1. hétfő Megkezdődött a tanév A legtöbb család hétvégi prog­ramjában szerepelt ezúttal né­hány ünnepi óra, amikor kézen­­fogták a gyerekeket és elkísérték a tanévnyitóra. Különösen nagy eseményt jelentett ez a nap legkisebbeknek: országszerte 153 a ezer elsős lépte át először az is­kola kapuját, közülük hatezernél több Bács-Kiskun megyében. A gimnáziumok padjaiba mintegy 28 ezer első osztályos ül az idén, a szakközépiskolákban több mint 35 ezren, a szakmunkásképzőkben 58 ezren kezdik meg tanulmá­­­nyaikat az országban. A tanévnyitó napján új iskolá­kat, tantermeket is avattak. A megyében 29 általános iskolai tantermet és két új középiskolát — Kecskeméten egészségügyi szakiskolát, Kiskunhalason ipari szakmunkásképzőt — vehetnek birtokba a diákok és tanáraik. Fordulópont ez az évkezdés az Izsáki Táncsics Mihály Általános­­ Új iskolaépületben kezdik ,a tanévet az elsősök az izsáki Tán­­csics Mihály Általános Iskolában, Iskola életében is. A központi is­kolaépület szomszédságában el­készült az a nyolctantermes lé­tesítmény, mely az alsó tagozato­sok otthona lesz. Vizi Mátyás ta­nácselnök avatóbeszédében hos­­­szan sorolta a termelőegységek, kiskollektívák és magánszemélyek nevét, akik mindannyian segítet­tek, hogy az évkezdésre elkészül­jön a 11 millió forintos építke­zés. Szintén társadalmi összefogás­sal épült új általános iskolából, — Lentiből — köszöntötte vasár­nap Köpeczi Béla művelődési mi­niszter az 1986—87-es tanév kü­szöbén hazánk valamennyi okta­tóját, tanulóját és mindazokat, akik szívükön viselik a magyar nevelés, oktatás ügyét. (A műve­lődési miniszter beszédét lapunk 2. oldalán olvashatják.) 1:11 Wmmmmmm ■ BÁCS-KISKUN MEGYEI KIOSZ-KÜLDÖTTGYŰLÉS Színes tablókon kárpitos, fazekas, kékfestő, kovács, könyvkötő és más szakmabeli kisipa­ros munka közbeni képe fogadta szombaton a megyei tanácsházban a KIOSZ Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlésének száztizenhét részt­vevőjét. Az alapszervezetek küldöttei, a vá­lasztmánnyal és az elnökséggel , a meghí­vottak közt Neményi Endrével, a KIOSZ ál­talános elnökhelyettesével, dr. Tóth István­nal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársával, Vágó Ivánnal és Kőtörő Miklóssal, a megyei tanács ipari és pénzügyi osztályvezetőjével, Hetesi Mihály KIOSZ-alapító taggal és másokkal —• azért jöttek ide, hogy meghallgassák Rehák László­nak, a KIOSZ megyei szervezete titkárának beszámolóját az 1981. évi küldöttgyűlés óta eltelt idő munkájáról, s hogy megválasszák az új tisztségviselőket. Az előadó rámutatott, hogy a kisiparosok szolgáltató és ter­­melő tevékenységükkel jelentős gazdasági tényezőnek számíta­nak. A lakossági szolgáltatások­nak 62 és a lakáskarbantartások­­nak 80—85 százalékát végzik, öt év alatt — főként saját erőből — 96 új műhelyt építettek, míg újabb 40-et szervezeti segítség­gel, részben bajai és kiskőrösi műhelyépítő szövetkezetek köz­reműködésével hoztak tető alá. Ezzel a VI. ötéves tervben 3661 négyzetméterrel bővült a megye kisüzemi szolgáltatásának alap­területe. Eközben a szervezet lét­száma négyszázhetven­öttel nőtt, de ez a növekedés jobbára a vá­rosokban volt előnyös, ahol je­lenleg is kedvezőbbek a kisipari foglalkoztatás feltételei. Magas, ezer főt megközelítő a magán személy- és teherfuvarozók szá­ma, ugyanakkor jó néhány mes­terség kiveszőben van. Ahol le­het, átjárással segítenek egy-egy település lakóinak ellátásában. Kecskemétről Jakabszállásra, Bal­lószögre és Nyárlőrincre, Kiskunhalasról pedig Pirtóra és Kunfehértóra járnak kisiparo­sok dolgozni. A megye nyolc hely­ségében — városokban és nagy­községekben — gépjárműjavító, rádió-tévé-, villany- és vízveze­ték-szerelő gyorsszolgálat mű­ködik, és munkaszüneti napo­kon ügyeletet tartanak. Megállapította a titkár azt is, hogy a magánerős lakásépítés­sel nem csekély feladat hárul a szervezet két és fél ezer építő­iparosára. Munkájukat a KIOSZ továbbképzéssel, közgazdasági ta­nácsadással, korszerű techno­lógiák, új anyagok és építési el­járások ismertetésével segíti. Ami a műhelyeket illeti, azok­nak csupán 15 százaléka korsze­rűen felszerelt. Negyvenöt szá­zalékuk megfelelő, negyven szá­zalékuk viszont elavult. Bár 1982- től lehetőség van rá, hogy a kis­iparosok adómentesen műszaki fejlesztést végezhessenek — öt év alatt kétszázhárman 44,3 mil­lió forintot költöttek korszerű­sítésre és műhelybővítésre —, az eredmény korántsem kielégí­tő. Az OTP- és takarékszövetke­zeti hitelfeltételek nem hatnak ösztönzően a műszaki fejlesztés­­re, nem beszélve arról a problé­máról, hogy a megyében seme­lyik KIOSZ-alapszervezetnél nincs anyagbeszerző társulás, így a kisiparosok anyagvásár­lásra munkaidejüknek 15—20 százalékát elfecsérlik. Rehák László kitért a tagság érdekvédelmi helyzetére, utal­va az alap- és középszintű szer­vezetek kapcsolatának erősíté­sére és arra, hogy a tagokat to­vábbra is meggyőzéssel, velük egyetértésben kívánják a jövőbe­(Folytatás a 2. oldalon.) Növekvő mértékben számítanak a kisiparra és Rehák László tartotta a be­számolót az el­­múlt öt év munkájáról. BÉKEHÉTVÉGE Nagyszabású rendezvényso­rozattal vette kezdetét a hét vé­gén a szolidaritási hónap. Az Or­szágos Béketanács újszerű kez­deményezése az ENSZ által meg­hirdetett nemzetközi békeév programjához kapcsolódik. Ezek­ben a napokban világszerte meg­emlékeznek a második világhá­ború kitöréséről, s az emberek sokféle formában fejezik ki béke­vágyukat. Budapesten a Vörösmarty tér volt a rendezvények központja, ahol két napon át változatos po­litikai és kulturális események várták az odalátogatókat. Szom­baton Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese fórumon ta­lálkozott a magyar békeaktivis­tákkal a Pesti Vigadóban. Az ér­deklődők kérdéseire válaszol­va kifejtette, hogy az emberiség egyik legfontosabb feladata béke megőrzése a Földön. — A a jövőt illetően optimista vagyok, hiszen egyetlen állam sem képes hosszú távon a hatalmas anyagi áldozatokat követelő fegyver­kezést folytatni. Rendkívül nagy a közvélemény kényszerítő ereje is. Ebből a szempontból nagy je­lentőségű a magyar békemozga­lom most zajló rendezvénye — mondta az ENSZ főtitkárhelyet­tese. Békéscsabán agrárifjúsági fesz­tivált rendeztek, Fertőrákoson pedig osztrák, szlovák és magyar együttesek adtak Itt Pozsgay Imre, folklórműsort, a Hazafias Népfront főtitkára mondott be­szédet. Vasárnap Bánkon ifjúsági bé­kenapot, Érden béketanévnyitót tartottak. Gödöllőn az ország amatőr békedalosai. Sopronban gyermekek, Százhalombattán pe­dig a kisiparosok adtak egymás­nak randevút a békerendezvé­­nyeken. A segítőkészség megnyil­vánulásaként folyamatosan gyűl­tek az adományok a Mentőautót Nicaraguának szolidaritási ak­cióra: vasárnap délelőttig már mintegy háromszázezer forintot adtak össze. Ez tovább gyarapo­dott magánszemélyek, lista­brigádok, békeklubok szocio­fel­ajánlásaival. Számos ország békemozgal­mának képviselői is részt vettek a békehétvége eseményein. Az egyik szimbolikus jelentőségű helyszínre, a Nyíregyháza mel­letti Felsősimára csehszlovák, lengyel és görög békeaktivisták látogattak. A hétszáz lakosú ta­nyasi településen szlovák telepe­sek utódai élnek, akik munkát és békességet találtak az új hazá­ban, s akiknek szokásait, módját, népdalait a most élet­élő nemzedék őrzi, ápolja. srsrwin­m ........ iMi’imraiTn wan Kókadozik a napraforgó tányérja, zörög a kukorica le­­vele, töppednek az éretlen sző­­lőszem­ek. Mindezek a tartós szárazság biztos jelei. A ta­pasztalatot megerősítik a Meteorológiai Intézet ada­tai is. Három esztendeje a tiszán­túli megyékben nézték irigy­­kedve az ország nyugati felén gazdálkodókat, mert akkor Tiszántúlt sújtotta a száraz­ság. Most a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint Fejér és Győr. Sopron megyék az ország leg­­aszályosabb vidékei. De szen­vednek a növények a száraz­ságtól Pest, Somogy, Bács- Kiskun, Szolnok, Szabolcs, Szatmár, Komárom és Veszp­rém megyékben is. Rövid időn belül — ha más­­más vidékeken is — kétszer kerültek nehéz helyzetbe a mezőgazdasági nagyüzemek. Nem volna ez törvényszerű, hi­­szen az ideihez hasonló me­leg, száraz nyarak évszáza­­donként tizenötször—húsz­szor fordulnak elő. A tartós, földművelést nehe­zítő szárazság ellen biztonsá­­gosan nem is védekezhetnek a gazdaságok. Az öntözés ugyan nagy biztonságot jelentene, de jelenleg Magyarországon szántónak mindössze öt szá­ a­zaléka öntözhető. Erre persze azt lehetne mondani, hogy az aszályos időjárásra felkészü­­lendő, érdemes volna növelni a­z öntözhető területek csekély arányát. E kijelentés mellett adatokkal is lehetne érvelni: az öntözés ugyanis a világ tel­jes termőterületének 13 szá­­zalékára terjed ki, s ezen a területen termelik a növények összes termésének 34 százalé­kát. Ha megduplázódna hazánk­­ban az öntözött terület, még mindig alacsony maradna az aránya, ugyanakkor ehhez tetemes beruházás kellene. Ráadásul hosszabb időszak meteorológiai megfigyelései szerint öntözésre csak egyes években, tehát feltételesen van szükség. A kihasználat­­lanul álló öntözőberendezések viszont minden esztendőben terhelnék a gazdálkodást, nö­velnék az enélkül is magas termelési költségeket. Az öntözés tehát semmikép­­pen nem jelenthet biztonsá­got. Bele kell törődniük a me­­zőgazdasági szakembereknek az időjárás kártékony hatásá­­ba? Szélsőségesen fogalmaz­va, aligha tehetnek mást, mint gazdaságilag felkészülnek szélsőséges időjárásra, s elvi­­­­selik a kisebb termésekkel já­­ró szerényebb bevételeket is. Persze mindez valóban csak sarkítva igaz, hiszen ma már közismertek a csapadékot megőrző agrotechnológiák. Ha Csak példaként említhetjük a szántás nélküli talajműve­­lést, amelynek víz­ és energia­takarékosság a következmé­nye. A sort lehetne folytatni a szárazságot jobban tűrő növé­nyek termelésével, a hozamok­­hoz igazodó műtrágyázással. Mindezek jól ismertek a szakemberek körében, sok helyütt élnek is e módszerek adta lehetőségekkel, másutt viszont nem alkalmazzák őket. Vajon az utóbbiak tudatlan­ságból teszik? Ez alig hihető, hiszen a magyar mezőgazda­­ságban mintegy 30 ezer felső­­fokú végzettségű agrárszak­ember dolgozik, s szinte min­den gazdaságba jut belőlük legalább kettő-három. A legcélravezetőbb tech­nológiák alkalmazásának ese­tenként gátja a gazdaságok anyagi helyzete. A felmérések szerint a termelőszövetkezetek­­nek mintegy harmada pénz­ügyi gondokkal küzd, nincs elég saját erejük a legkorsze­­rűbb technika, illetve a leg­­célravezetőbb gazdálkodáshoz szükséges anyagok megvá­sárlásához. Az pedig már év­százados biológiai tétel, hogy például a távanyagokkal jól ellátott növények jobban bír­ják a szárazságot, mint a tán, anyaghiánnyal küszködők. Most viszont néhány gazán, sápban ez utóbbira is van pél­da. A jelenlegi helyzetben per­sze mindezek csupán a jövőt formáló tűnődések lehet­nek, hiszen e pillanatban ,,kész tények" előtt áll a mezőgazda­­ság. A MÉM közlései szerint a kalászosok terméskiesése 5—6 milliárd forint értékű, s a tartós szárazság következ­­ményeként károsodtak a ka­pások és a gyümölcsfélék is. A kár tehát már megvan, most az a kérdés, mit tehetnek a gazdaságok. Erre a legtöbben azt mond­­ják, hogy az esztendő végéig pótolják a kieséseket. A szak­emberek viszont visszakér­­dezhetnek: miből és mikép­­pen? S ezt indokolhatják az­zal, hogy ahol milliós károkat szeptembertől kezdve pótolni lehet, ott nagy a valószínűsé­ge annak, hogy rosszul tervez­tek. Ilyen rövid idő alatt ugyanis csekély a valószínűsé­ge annak, hogy más ágazatok­­ban — például az ipari tevé­kenységben — érdemleges lehet a termelés bővülése. Reálisabb az esélye a költség­takarékos gazdálkodásnak, amelyre viszont aligha kell figyelmeztetni a szakembe­reket, a kényszer úgyis ráviszi őket. S persze az igaz, hogy nem maradnak magukra az aszály­kárt szenvedett gazdaságok. A MÉM-ben aszálybizottság alakult, felmérése: megkezdődött a kár Ezek pontosabb ismeretében­ születik majd dön­tés a segítség módjáról és mértékéről is. A cél minden, kévben az, hogy az aszály miatt nehéz pénzügyi helyzet­­be került gazdaságok gond­jait enyhítsék, illetve hogy a termelés folyamatosságát min­­denütt megőrizzék. V. Farkas József iü EL NEM KÖTELEZETTEK Ma nyílik a csúcsértekezlet Az el nem kötelezettek moz­galmának leköszönő elnöke, Ra­­dzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton a zimbabwei főváros­ba érkezett. Az alapításának ne­gyedszázados évfordulóját ün­neplő mozgalom 8. csúcsértekez­letének nyitó napján, hétfőn Radzsiv Gandhi ünnepélyes kül­sőségek között adja át elnöki megbízatását a vendéglátó or­szág kormányfőjének, Robert Mugabe zimbabwei miniszterel­nöknek. A csúcsértekezletet előkészítő külügyminiszteri tanácskozás pénteken este fejezte be munká­ját Hararéban. A kétnapos ta­nácskozáson „külön nyilatkoza­tot’’ fogadtak el a dél-afrikai helyzetről. * A kilencpontos deklaráció, me­lyet jóváhagyásra a csúcsérte­kezlet elé terjesztenek, a legha­tározottabban elítéli a pretoriai rezsimet a dél-afrikai Sowetó­­ban kedden végrehajtott tömeg­mészárlás miatt és miközben konkrét és széles körű gazdasági ellenintézkedéseket szorgalmaz a faji elkülönítés rendszerének nemzetközi elszigetelése érdeké­ben, egyúttal javasolja, hogy tagállamok létesítsenek „szolida­­­ritási alapot” a Pretóriával te­vékenyen dél-afrikai szembehelyezkedő hat „frontállam” támo­gatására. Földrengés Romániában Magyarországon is észlelték A 12 fokozatú Mercalli-skála szerinti 7,8-as erősségű föld­rengés volt vasárnapra virradó­ra Romániában. A bukaresti Szeizmológiai és Geofizikai In­tézet hajnali jelentése szerint a földmozgás epicentruma a román fővárostól mintegy 180 kilomé­terre északra, Vrancea megyében volt. Az Agerpres román ügynökség jelentése szerint hár­­na­gyobb anyagi kárt nem okozott­ a földrengés. A bukarestiek többségét álmá­ban érte a földrengés, amely a legerősebb volt az áldozatokat követelő és nagy anyagi károkat okozó 1977 márciusi katasztrófa óta. A lakásokban hevesen ki­lengtek a csillárok, helyenként elmozdultak a bútorok, több he­lyütt megrepedeztek a falak, le­hullott a vakolat. A román fővá­ros lakói fegyelmezetten visel­kedtek, sokan felöltöztek, és né­hány órára elhagyták lakásukat.­­ Az utcákon reggelre eltakarítot­ták a lehullott téglákat, köveket, vakolatot, betört ablaküveget. A földrengés nyomán nem tör­tént személyi sérülés a bukaresti magyar kolónia tagjainak köré­ben. A földrengésről és következ­ményeiről hajnal óta nem adta­k ki újabb jelentést. Az élet né­hány óra alatt normalizálódott Bukarestben. A Budapesti Szeizmológiai Ob­szervatórium műszerei augusztus 30-án, szombaton helyi idő sze­rint 23.30 órakor a Richter-ská­la szerint körülbelül 6,6 magni­túdó­jú földrengést regisztrál­tak. A vizsgálatok szerint a föld­rengés epicentruma Romániában volt. Hazánkban a lakosság a fő­városban és az ország keleti ré­szén észlelte a földmozgást, de személyi sérülés nem történt, é?­ anyagi károk sem keletkeztek. HÁZHOZ VISZIK Folyékony tüzelő Az ÁFOR kecskeméti telepén Almási Pál körzeti telepvezető­­ elmondta, hogy kellő mennyiségű tüzelőolaj áll a vevők rendelke­zésére. A nagyüzemi felhaszná­lóknak az idén is meghirdették a kedvezményes akciót, s ennek ke­retében 2500 tonnát szállítottak ki, elsősorban a mezőgazdasági szövetkezeteknek. A lakosság jobb kiszolgálásá­hoz kisebb tankautókat is hasz­nálnak, így lehetővé válik, hogy a mérőműszerrel felszerelt ko­csikból 300 litertől kezdve bár­mely mennyiséget a megrendelő lakásán szolgáljanak ki. Ezzel a lehetőséggel nemcsak a kecske­métiek, hanem a telep egész kör­zetének lakói — Tiszakécskétől Kiskőrösig — élhetnek. Bár tavaly mintegy 10 száza­lékkal csökkent a tüzelőolaj-fel­használás, még mindig sok ház­nál várják a kiszállított olajat. Nagyobb tételű, hordós vásár­lókat a telephelyeken gyorsan, szinte várakozásmentesen szol­gálják ki.

Next