Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
▼IUC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 205. szám Ári 1,80 Ft 1986. szeptember 1. hétfő Megkezdődött a tanév A legtöbb család hétvégi programjában szerepelt ezúttal néhány ünnepi óra, amikor kézenfogták a gyerekeket és elkísérték a tanévnyitóra. Különösen nagy eseményt jelentett ez a nap legkisebbeknek: országszerte 153 a ezer elsős lépte át először az iskola kapuját, közülük hatezernél több Bács-Kiskun megyében. A gimnáziumok padjaiba mintegy 28 ezer első osztályos ül az idén, a szakközépiskolákban több mint 35 ezren, a szakmunkásképzőkben 58 ezren kezdik meg tanulmányaikat az országban. A tanévnyitó napján új iskolákat, tantermeket is avattak. A megyében 29 általános iskolai tantermet és két új középiskolát — Kecskeméten egészségügyi szakiskolát, Kiskunhalason ipari szakmunkásképzőt — vehetnek birtokba a diákok és tanáraik. Fordulópont ez az évkezdés az Izsáki Táncsics Mihály Általános Új iskolaépületben kezdik ,a tanévet az elsősök az izsáki Táncsics Mihály Általános Iskolában, Iskola életében is. A központi iskolaépület szomszédságában elkészült az a nyolctantermes létesítmény, mely az alsó tagozatosok otthona lesz. Vizi Mátyás tanácselnök avatóbeszédében hosszan sorolta a termelőegységek, kiskollektívák és magánszemélyek nevét, akik mindannyian segítettek, hogy az évkezdésre elkészüljön a 11 millió forintos építkezés. Szintén társadalmi összefogással épült új általános iskolából, — Lentiből — köszöntötte vasárnap Köpeczi Béla művelődési miniszter az 1986—87-es tanév küszöbén hazánk valamennyi oktatóját, tanulóját és mindazokat, akik szívükön viselik a magyar nevelés, oktatás ügyét. (A művelődési miniszter beszédét lapunk 2. oldalán olvashatják.) 1:11 Wmmmmmm ■ BÁCS-KISKUN MEGYEI KIOSZ-KÜLDÖTTGYŰLÉS Színes tablókon kárpitos, fazekas, kékfestő, kovács, könyvkötő és más szakmabeli kisiparos munka közbeni képe fogadta szombaton a megyei tanácsházban a KIOSZ Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlésének száztizenhét résztvevőjét. Az alapszervezetek küldöttei, a választmánnyal és az elnökséggel , a meghívottak közt Neményi Endrével, a KIOSZ általános elnökhelyettesével, dr. Tóth Istvánnal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársával, Vágó Ivánnal és Kőtörő Miklóssal, a megyei tanács ipari és pénzügyi osztályvezetőjével, Hetesi Mihály KIOSZ-alapító taggal és másokkal —• azért jöttek ide, hogy meghallgassák Rehák Lászlónak, a KIOSZ megyei szervezete titkárának beszámolóját az 1981. évi küldöttgyűlés óta eltelt idő munkájáról, s hogy megválasszák az új tisztségviselőket. Az előadó rámutatott, hogy a kisiparosok szolgáltató és termelő tevékenységükkel jelentős gazdasági tényezőnek számítanak. A lakossági szolgáltatásoknak 62 és a lakáskarbantartásoknak 80—85 százalékát végzik, öt év alatt — főként saját erőből — 96 új műhelyt építettek, míg újabb 40-et szervezeti segítséggel, részben bajai és kiskőrösi műhelyépítő szövetkezetek közreműködésével hoztak tető alá. Ezzel a VI. ötéves tervben 3661 négyzetméterrel bővült a megye kisüzemi szolgáltatásának alapterülete. Eközben a szervezet létszáma négyszázhetvenöttel nőtt, de ez a növekedés jobbára a városokban volt előnyös, ahol jelenleg is kedvezőbbek a kisipari foglalkoztatás feltételei. Magas, ezer főt megközelítő a magán személy- és teherfuvarozók száma, ugyanakkor jó néhány mesterség kiveszőben van. Ahol lehet, átjárással segítenek egy-egy település lakóinak ellátásában. Kecskemétről Jakabszállásra, Ballószögre és Nyárlőrincre, Kiskunhalasról pedig Pirtóra és Kunfehértóra járnak kisiparosok dolgozni. A megye nyolc helységében — városokban és nagyközségekben — gépjárműjavító, rádió-tévé-, villany- és vízvezeték-szerelő gyorsszolgálat működik, és munkaszüneti napokon ügyeletet tartanak. Megállapította a titkár azt is, hogy a magánerős lakásépítéssel nem csekély feladat hárul a szervezet két és fél ezer építőiparosára. Munkájukat a KIOSZ továbbképzéssel, közgazdasági tanácsadással, korszerű technológiák, új anyagok és építési eljárások ismertetésével segíti. Ami a műhelyeket illeti, azoknak csupán 15 százaléka korszerűen felszerelt. Negyvenöt százalékuk megfelelő, negyven százalékuk viszont elavult. Bár 1982- től lehetőség van rá, hogy a kisiparosok adómentesen műszaki fejlesztést végezhessenek — öt év alatt kétszázhárman 44,3 millió forintot költöttek korszerűsítésre és műhelybővítésre —, az eredmény korántsem kielégítő. Az OTP- és takarékszövetkezeti hitelfeltételek nem hatnak ösztönzően a műszaki fejlesztésre, nem beszélve arról a problémáról, hogy a megyében semelyik KIOSZ-alapszervezetnél nincs anyagbeszerző társulás, így a kisiparosok anyagvásárlásra munkaidejüknek 15—20 százalékát elfecsérlik. Rehák László kitért a tagság érdekvédelmi helyzetére, utalva az alap- és középszintű szervezetek kapcsolatának erősítésére és arra, hogy a tagokat továbbra is meggyőzéssel, velük egyetértésben kívánják a jövőbe(Folytatás a 2. oldalon.) Növekvő mértékben számítanak a kisiparra és Rehák László tartotta a beszámolót az elmúlt öt év munkájáról. BÉKEHÉTVÉGE Nagyszabású rendezvénysorozattal vette kezdetét a hét végén a szolidaritási hónap. Az Országos Béketanács újszerű kezdeményezése az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév programjához kapcsolódik. Ezekben a napokban világszerte megemlékeznek a második világháború kitöréséről, s az emberek sokféle formában fejezik ki békevágyukat. Budapesten a Vörösmarty tér volt a rendezvények központja, ahol két napon át változatos politikai és kulturális események várták az odalátogatókat. Szombaton Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese fórumon találkozott a magyar békeaktivistákkal a Pesti Vigadóban. Az érdeklődők kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az emberiség egyik legfontosabb feladata béke megőrzése a Földön. — A a jövőt illetően optimista vagyok, hiszen egyetlen állam sem képes hosszú távon a hatalmas anyagi áldozatokat követelő fegyverkezést folytatni. Rendkívül nagy a közvélemény kényszerítő ereje is. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a magyar békemozgalom most zajló rendezvénye — mondta az ENSZ főtitkárhelyettese. Békéscsabán agrárifjúsági fesztivált rendeztek, Fertőrákoson pedig osztrák, szlovák és magyar együttesek adtak Itt Pozsgay Imre, folklórműsort, a Hazafias Népfront főtitkára mondott beszédet. Vasárnap Bánkon ifjúsági békenapot, Érden béketanévnyitót tartottak. Gödöllőn az ország amatőr békedalosai. Sopronban gyermekek, Százhalombattán pedig a kisiparosok adtak egymásnak randevút a békerendezvényeken. A segítőkészség megnyilvánulásaként folyamatosan gyűltek az adományok a Mentőautót Nicaraguának szolidaritási akcióra: vasárnap délelőttig már mintegy háromszázezer forintot adtak össze. Ez tovább gyarapodott magánszemélyek, listabrigádok, békeklubok szociofelajánlásaival. Számos ország békemozgalmának képviselői is részt vettek a békehétvége eseményein. Az egyik szimbolikus jelentőségű helyszínre, a Nyíregyháza melletti Felsősimára csehszlovák, lengyel és görög békeaktivisták látogattak. A hétszáz lakosú tanyasi településen szlovák telepesek utódai élnek, akik munkát és békességet találtak az új hazában, s akiknek szokásait, módját, népdalait a most életélő nemzedék őrzi, ápolja. srsrwinm ........ iMi’imraiTn wan Kókadozik a napraforgó tányérja, zörög a kukorica levele, töppednek az éretlen szőlőszemek. Mindezek a tartós szárazság biztos jelei. A tapasztalatot megerősítik a Meteorológiai Intézet adatai is. Három esztendeje a tiszántúli megyékben nézték irigykedve az ország nyugati felén gazdálkodókat, mert akkor Tiszántúlt sújtotta a szárazság. Most a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint Fejér és Győr. Sopron megyék az ország legaszályosabb vidékei. De szenvednek a növények a szárazságtól Pest, Somogy, Bács- Kiskun, Szolnok, Szabolcs, Szatmár, Komárom és Veszprém megyékben is. Rövid időn belül — ha másmás vidékeken is — kétszer kerültek nehéz helyzetbe a mezőgazdasági nagyüzemek. Nem volna ez törvényszerű, hiszen az ideihez hasonló meleg, száraz nyarak évszázadonként tizenötször—húszszor fordulnak elő. A tartós, földművelést nehezítő szárazság ellen biztonságosan nem is védekezhetnek a gazdaságok. Az öntözés ugyan nagy biztonságot jelentene, de jelenleg Magyarországon szántónak mindössze öt szá azaléka öntözhető. Erre persze azt lehetne mondani, hogy az aszályos időjárásra felkészülendő, érdemes volna növelni az öntözhető területek csekély arányát. E kijelentés mellett adatokkal is lehetne érvelni: az öntözés ugyanis a világ teljes termőterületének 13 százalékára terjed ki, s ezen a területen termelik a növények összes termésének 34 százalékát. Ha megduplázódna hazánkban az öntözött terület, még mindig alacsony maradna az aránya, ugyanakkor ehhez tetemes beruházás kellene. Ráadásul hosszabb időszak meteorológiai megfigyelései szerint öntözésre csak egyes években, tehát feltételesen van szükség. A kihasználatlanul álló öntözőberendezések viszont minden esztendőben terhelnék a gazdálkodást, növelnék az enélkül is magas termelési költségeket. Az öntözés tehát semmiképpen nem jelenthet biztonságot. Bele kell törődniük a mezőgazdasági szakembereknek az időjárás kártékony hatásába? Szélsőségesen fogalmazva, aligha tehetnek mást, mint gazdaságilag felkészülnek szélsőséges időjárásra, s elviselik a kisebb termésekkel járó szerényebb bevételeket is. Persze mindez valóban csak sarkítva igaz, hiszen ma már közismertek a csapadékot megőrző agrotechnológiák. Ha Csak példaként említhetjük a szántás nélküli talajművelést, amelynek víz és energiatakarékosság a következménye. A sort lehetne folytatni a szárazságot jobban tűrő növények termelésével, a hozamokhoz igazodó műtrágyázással. Mindezek jól ismertek a szakemberek körében, sok helyütt élnek is e módszerek adta lehetőségekkel, másutt viszont nem alkalmazzák őket. Vajon az utóbbiak tudatlanságból teszik? Ez alig hihető, hiszen a magyar mezőgazdaságban mintegy 30 ezer felsőfokú végzettségű agrárszakember dolgozik, s szinte minden gazdaságba jut belőlük legalább kettő-három. A legcélravezetőbb technológiák alkalmazásának esetenként gátja a gazdaságok anyagi helyzete. A felmérések szerint a termelőszövetkezeteknek mintegy harmada pénzügyi gondokkal küzd, nincs elég saját erejük a legkorszerűbb technika, illetve a legcélravezetőbb gazdálkodáshoz szükséges anyagok megvásárlásához. Az pedig már évszázados biológiai tétel, hogy például a távanyagokkal jól ellátott növények jobban bírják a szárazságot, mint a tán, anyaghiánnyal küszködők. Most viszont néhány gazán, sápban ez utóbbira is van példa. A jelenlegi helyzetben persze mindezek csupán a jövőt formáló tűnődések lehetnek, hiszen e pillanatban ,,kész tények" előtt áll a mezőgazdaság. A MÉM közlései szerint a kalászosok terméskiesése 5—6 milliárd forint értékű, s a tartós szárazság következményeként károsodtak a kapások és a gyümölcsfélék is. A kár tehát már megvan, most az a kérdés, mit tehetnek a gazdaságok. Erre a legtöbben azt mondják, hogy az esztendő végéig pótolják a kieséseket. A szakemberek viszont visszakérdezhetnek: miből és miképpen? S ezt indokolhatják azzal, hogy ahol milliós károkat szeptembertől kezdve pótolni lehet, ott nagy a valószínűsége annak, hogy rosszul terveztek. Ilyen rövid idő alatt ugyanis csekély a valószínűsége annak, hogy más ágazatokban — például az ipari tevékenységben — érdemleges lehet a termelés bővülése. Reálisabb az esélye a költségtakarékos gazdálkodásnak, amelyre viszont aligha kell figyelmeztetni a szakembereket, a kényszer úgyis ráviszi őket. S persze az igaz, hogy nem maradnak magukra az aszálykárt szenvedett gazdaságok. A MÉM-ben aszálybizottság alakult, felmérése: megkezdődött a kár Ezek pontosabb ismeretében születik majd döntés a segítség módjáról és mértékéről is. A cél minden, kévben az, hogy az aszály miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került gazdaságok gondjait enyhítsék, illetve hogy a termelés folyamatosságát mindenütt megőrizzék. V. Farkas József iü EL NEM KÖTELEZETTEK Ma nyílik a csúcsértekezlet Az el nem kötelezettek mozgalmának leköszönő elnöke, Radzsiv Gandhi indiai kormányfő szombaton a zimbabwei fővárosba érkezett. Az alapításának negyedszázados évfordulóját ünneplő mozgalom 8. csúcsértekezletének nyitó napján, hétfőn Radzsiv Gandhi ünnepélyes külsőségek között adja át elnöki megbízatását a vendéglátó ország kormányfőjének, Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnöknek. A csúcsértekezletet előkészítő külügyminiszteri tanácskozás pénteken este fejezte be munkáját Hararéban. A kétnapos tanácskozáson „külön nyilatkozatot’’ fogadtak el a dél-afrikai helyzetről. * A kilencpontos deklaráció, melyet jóváhagyásra a csúcsértekezlet elé terjesztenek, a leghatározottabban elítéli a pretoriai rezsimet a dél-afrikai Sowetóban kedden végrehajtott tömegmészárlás miatt és miközben konkrét és széles körű gazdasági ellenintézkedéseket szorgalmaz a faji elkülönítés rendszerének nemzetközi elszigetelése érdekében, egyúttal javasolja, hogy tagállamok létesítsenek „szolidaritási alapot” a Pretóriával tevékenyen dél-afrikai szembehelyezkedő hat „frontállam” támogatására. Földrengés Romániában Magyarországon is észlelték A 12 fokozatú Mercalli-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés volt vasárnapra virradóra Romániában. A bukaresti Szeizmológiai és Geofizikai Intézet hajnali jelentése szerint a földmozgás epicentruma a román fővárostól mintegy 180 kilométerre északra, Vrancea megyében volt. Az Agerpres román ügynökség jelentése szerint hárnagyobb anyagi kárt nem okozott a földrengés. A bukarestiek többségét álmában érte a földrengés, amely a legerősebb volt az áldozatokat követelő és nagy anyagi károkat okozó 1977 márciusi katasztrófa óta. A lakásokban hevesen kilengtek a csillárok, helyenként elmozdultak a bútorok, több helyütt megrepedeztek a falak, lehullott a vakolat. A román főváros lakói fegyelmezetten viselkedtek, sokan felöltöztek, és néhány órára elhagyták lakásukat. Az utcákon reggelre eltakarították a lehullott téglákat, köveket, vakolatot, betört ablaküveget. A földrengés nyomán nem történt személyi sérülés a bukaresti magyar kolónia tagjainak körében. A földrengésről és következményeiről hajnal óta nem adtak ki újabb jelentést. Az élet néhány óra alatt normalizálódott Bukarestben. A Budapesti Szeizmológiai Obszervatórium műszerei augusztus 30-án, szombaton helyi idő szerint 23.30 órakor a Richter-skála szerint körülbelül 6,6 magnitúdójú földrengést regisztráltak. A vizsgálatok szerint a földrengés epicentruma Romániában volt. Hazánkban a lakosság a fővárosban és az ország keleti részén észlelte a földmozgást, de személyi sérülés nem történt, é? anyagi károk sem keletkeztek. HÁZHOZ VISZIK Folyékony tüzelő Az ÁFOR kecskeméti telepén Almási Pál körzeti telepvezető elmondta, hogy kellő mennyiségű tüzelőolaj áll a vevők rendelkezésére. A nagyüzemi felhasználóknak az idén is meghirdették a kedvezményes akciót, s ennek keretében 2500 tonnát szállítottak ki, elsősorban a mezőgazdasági szövetkezeteknek. A lakosság jobb kiszolgálásához kisebb tankautókat is használnak, így lehetővé válik, hogy a mérőműszerrel felszerelt kocsikból 300 litertől kezdve bármely mennyiséget a megrendelő lakásán szolgáljanak ki. Ezzel a lehetőséggel nemcsak a kecskemétiek, hanem a telep egész körzetének lakói — Tiszakécskétől Kiskőrösig — élhetnek. Bár tavaly mintegy 10 százalékkal csökkent a tüzelőolaj-felhasználás, még mindig sok háznál várják a kiszállított olajat. Nagyobb tételű, hordós vásárlókat a telephelyeken gyorsan, szinte várakozásmentesen szolgálják ki.