Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 21. szám­ára: 1,80 Ft 1987. február 2. hétfő HABSELYEM, FÉMMUNKÁS, REMIX ERDÉSZET „Hó-műszak” január utolsó szombatján Több munkahelyen január utolsó szombatján is dolgoztak, hogy pótolják a termelésben a rossz időjárás okozta lemaradást, illetve, hogy más fontos, halaszt­hatatlan feladatokat elvégezzenek. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti és kerekegyházi tele­pén h­ároms­zá­zh­us­zon­öten áll­tak munkába 5 óra 30 perckor, hogy a január 16-án — rossz idő miatt — elmaradt műszakjukat ledolgozzák. A kecskeméti üzem­ben hazai forgalmazásra 1000 há­lóin­get és szovjetunióbeli eladás­ra 1200 blúzt készítettek. A ke­rekegyháziak termelése ezen a napon 1000 lánykaruha, 600­­ gye­rekpulóver (szovjet exportra) és 600 kombiné. A szombati műsza­kot mind a két helyen a terve­zett termelési értékkel zárták — tudtuk­­ meg Zala Ferenc főmér­nöktől. A munkásnak így 578 ezer forint értékű ruházati terméket adta­k a kül- és a belkereskede­lemnek. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárába harmincan jöttek, a városból és a közeli Hetény­­egyházáról. Javarészt törzsgár­• A Habselyem kecskeméti üze­mében exporttermékeket is készí­tettek szombaton. (Straszer And­rás felvétele) dallagok. Két csoportra oszlottak. Az egyik, a Rába megrendelésé­re, 18 centiméteres rácsos tartó­szerkezeteket gyártott, míg a töb­­biek gépeket újítottak fel. A rendesnél kisebb létszámmal ugyan, de dolgoztak a Remix Rá­diótechnikai Vállalat tiszakécskei üzemében, is. Kondenzátorokhoz való műanyag házakat, valamint szegecseket és egyéb, kisebb al­katrészeket készítettek. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság kerekegyhá­zi erdészetében szombat reg­gel 7 órakor mínusz 23 fok hi­deget mértek. Mégsem maradt távol a munkából Tuska Ferenc műhelyvezető és négy beosztott­ja. Mivel már eddig is egy hét kiesett a téli gépjavításból, akadt munkájuk bőven az elmaradt ja­vítások pótlásában. Emellett Sz—100-as erőgéppel feltörték az erdészettől a nagyközségbe ve­zető utat borító jégpáncélt, hogy ezzel is könnyebbé tegyék a köz­lekedést. K—1 Pótolják a lemaradást MA KEZDŐDIK: Téli ruházati vásár A ruházati kereskedelem az idén is megrendezi a ha­gyományos ízés végi kedvez­ményes vásárt, amely ezúttal február 2-ától 14-éig tart. A Belkereskedelmi Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás sze­rint az árualap a tavalyihoz hasonlóan eredeti áron meg­közelíti a kétmilliárd­­ot, s a vállalatok arra sor­n­szá­mítanak, hogy ennek százaléka elkel a vásár 70—75 ide­jén. Az engedmény mértéke az idén is 30—40 százalék. Az ország Centrum áruhá­zaiban összesen mintegy 400 millió forint értékű várják a vásárlókat, s áruval mivel az idei kemény télen a meleg holmik nagy része már elkelt, a vásári áruk jelentős része újonnan beszerzett termék. A női ruhákat, kabátokat egy­ségesen 40, a gyermek- és fér­fiholmikat 30—40 százalékos engedménnyel hozzák forga­lomba. A Skála-Coop vásári árualapja eredeti áron 640 millió forint értékű. A Ruhá­zati Bolt Vállalat üzleteiben a vásári árualap 73,2 millió forint értékű. Az engedmény mértéke a szőrmeáruknál 30, egyéb holmiknál általában 40 százalék. A vállalat arra szá­mít, hogy a vásári árukészlet 70 százaléka vevőre talál a két hét alatt. A cipőkereskedelem is csat­lakozik a téli vásárhoz: a Fővárosi Cipőbolt Vállalat például 73 ezer pár téli láb­belit, s emellett 53 ezer pár vékonyabb cipőt, csizmát­ áru­­sít az eredetinél olcsóbban. ISI! SZÁMVETÉS ÉS ELŐRETEKINTÉS • EZERKÉTSZÁZ KÜLDÖTT A béke, a haza és az emberiség ügye elválaszthatatlan Konferencia a háború elkerüléséért A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombat reggel az Épí­tők Rózsa Ferenc művelődési házában a XI. országos békekonferencia. A magyar béke­mozgalom vezető fórumán csaknem 1200 kül­dött és meghívott vendég vett részt. A tanács­kozás elnökségében foglalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese, Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, továbbá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezeti mozgalom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet, valamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Szta­nyik B. László, az Országos Bé­ketanács elnöke üdvözölte. Meg­nyitójában megemlékezett az OBT-nek a legutóbbi békekong­resszus óta elhunyt tagjairól, s köszöntötte az OBT új tagjait, il­letve tiszteletbeli tagjait. Hang­súlyozta, hogy az elmúlt évek­ben a békemozgalom ereje vi­lágszerte tovább ma már mindenütt növekedett, s számottevő tényezője a háborús veszély el­hárítását célzó kezdeményezé­seknek, a világbéke megőrzésé­nek. Rámutatott, hogy tovább kell erősíteni az értelmiség bé­kemunkáját, mind több tudóst, pedagógust és művészt kapcsol­va be ebbe a tevékenységbe, hi­szen a békemozgalom értelmi­ségi aktivistái érzékletesen, meg­győző erővel tudják bemutatni az atomháború fenyegető veszélye­it. A csernobili atomerőmű bal­esete — mondotta egyebek között Sztanyik B. László — ismételten felhívta a figyelmet arra is,­ mi­lyen súlyos következményekkel járna egy esetleges nukleáris há­ború. Ugyanakkor a nukleáris energia békés felhasználása előtt nagy jövő áll. Az atomerőművek helyettesíthetik, illetve pótolhat­ják a kimerülőben lévő energia­­hordozókat — mutatott rá az OBT elnöke. Végü­l meggyőződését fejezte ki, hogy a mostani tanácskozás is hozzájárul a magyar békemoz­galom hatókörének szélesedésé­hez, a háborúellenes erők világ­méretű küzdelméhez­ vető erő, így a magyar békemoz­galom­ számára is — hangsúlyoz­ta. Az OOBT főtitkára a továbbiak­ban kifejtette: megsokszorozó­dott cselekvési lehetőséggel szol­gált a nemzetközi békeév tava­lyi eseménysorozata. A hazai bé­­kemozgalom nem törekedett nagy tömegdemonstrációkra, akkor megszaporodtak a­z ugyan­kiskö­zösségi fórumok. Személyeseb­bé, közvetlenebbé, érdekeseb­bé és folyamatosabbá vált a mun­ka. A mozgalom, amelyet élénk villaszellem hatott át, teret kínált a különbözőségnek, bátorította az önkifejezést. Újabb és újabb békeközösségek, csoportok ala­kultak, szakmai mozgalmak szer­veződtek, s ezek életképessége, ed­zettsége mindegyre nőtt. Más és más értékelések fogantak, új mód­szerek terjedtek. Mindezekkel együtt a magyar békemozgalom teljesebbé vált, s fő céljaiban egységes maradt. Helyes volt­ az a két évvel ez­előtti kiindulási alap, hogy ma Magyarországon is új helyzetben kell a maguk útját járniuk társadalmi szervezeteknek, moz­­­galmaknak — hangoztatta az OBT főtitkára. Hozzájárulásuk nélkül elképzelhetetlen annak az­ össztársadalmi programnak a kidolgozása és valóra váltása, amelyben világosan kifejezésre jut a Magyar Szocialista Kispártnak az átalakulások Mun­és reformok iránti elkötelezettsége. A magyar békemozgalom a X. országos békekonferencia állás­­foglalása alapján, az együttmű­ködő társadalmi szervezetek kö­zösségében vállalt f­eladatokat eb­ből a n­emzetgyarapító munkából. A mozgalom társadalmi bázi­sáról szólva rámutatott: mindad­dig, amíg ez közfelfogássá nem érik, hangsúlyozni kell, hogy a békemozgalomban mindenkinek helye van, aki a közös célokban a magáéra lel, aki azokért fele­lősen tenni kész. Tekintse a bé­két akár a szocializmus eredmé­nyének, akár isten ajándékának, békességnek, belső békének vagy megvívandó küzdelemnek, a fej­­­lődés céljának. A békemozgalom egységének • A résztvevőket Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte, alapja az, hogy valamennyien bé­két akarunk — mutatott rá Ba­rabás Miklós. De arról már sok­oldalú eszmecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s meg­őrzésében, gazdagításában milyen utakat választunk. Ebben a szel­lemben, határozottan és egyértel­műen foglalt állást a mozgalom egyebek között olyan kérdések­ben, mint a csillagháború eluta­sítása, az atomkísérletek betiltá­sának sürgetése, a helyi konflik­tusok békés megoldása, a hagyo­mányos fegyverzetek csökkentése, vagy a terrorizmus megfékezé­se. Olyan, kevésbé megszokott kérdésekkel is foglalkozik a moz­galom, mint a katonai szövetsé­gek kölcsönös feloszlatása, ha­zánk nukleárisfegyver-mentes stá­tuszának megőrzése, a költségvetés csökkentése.katonai külön említést érdemel a ha­zaszeretet ügye. Szomorú érték­válság jele, hogy nálunk ma­napság egyesek a kokárda hos­­­szúságával mérik ezt. Kell a ko­kárda is, de a hazaszeretetnek mindenekelőtt a XX. század vé­gi, a következő évezred Magyar­­országáról, annak milyenségéről, és leginkább az ahhoz fűződő személyes viszonyról kell valla­nia. Nekünk­­ nemcsak ebben a hazánban, hanem ebben a tér­ségben is kell élnünk, másokkal együtt. És ebben benne foglalta­tik a határaink mentén élő ma­gyarság és valamennyi szomszé­dos nép sorsa, lehetősége is. Nem­zetünk nem gyarapodhat a kö­zösség többi tagjától függetlenül, azok kárára. De ez fordítva is igaz. A békemunika aktivistái kézist nyújtanak mindenkinek, aki jó szándékkal fogadja közeledé­sünket. Nemzetközi munkájá­ban a hazai békemozgalom még inkább a bizalom erősítése, az együttműködés lehetőségeinek megsokszorozására törekszik. En­nek jegyében vesz részt a Béke­világtanács munkájában, s szor­galmazza politikájának korsze­rűsítés­ét — mondotta­­ egyebek között Barabás Miklós. Beszédét követően a plenáris ülésen megkezdődött a vita. (Folytatás a 2. oldalon.) BARABÁS MIKLÓS BESZÉDE Van program az atomfegyverek megsemmisítéséhez Vitaindítójában Barabás Mik­­lós, az Országos Béketanács fő­titkára hangsúlyozta: nagy vál­tozások jellemzik az előző béke­­konferencia óta eltelt időszakot. Olyan leszerelési program szüle­tett, amely az ezredfordulóra az egész világot, annak minden szög­letét meg kívánja szabadítani az atomfegyverek terhétől. Moszk­va mellett Genf, Budapest, Stock­holm és Reykjavik neve jelzi a kedvezőbb nemzetközi légáram­latot. Ebben a jó irányú és fel­gyorsult mozgásban vált nap­jainkra nemzetközileg is elfoga­dott követeléssé az atomfegyve­rek megsemmisítése, az űrfegy­verkezés megakadályozása. Ugyan­ilyen újszerű javaslatok szület­tek a­­ hagyományos és a vegyi fegyverek csökkentésére, a helyi konfliktusok megoldására, a biz­tonság erősítésére. Ezek a célok egyértelműek, világosak és cse­lekvésre ösztönzőek. Távlatot nyitnak, feladatot adnak és jó szívvel vállalható kötelességet kínálnak valamennyi békesze­ 25 MILLIÓ FORINT NYERESÉG Zárszámadás a Kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben A Kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet eredmé­nyesen gazdálkodott 1986-ban. Bár az egy évvel korábbinál szerényebb mértékű, de még így is tisztes nyereségről adha­tott számot a vezetőségi a január 31 -ei zárszámadó közgyűlé­sen. Selyem Zsigmond elnök ezért is szólhatott bizakodva az egyenletesen jó teljesítményt nyújtó, csaknem 14 ,ezer hek­táron gazdálkodó, az elmúlt évben 281 milliós árbevételt és 25 millió forint nyereséget elért szövetkezet jövőjéről. A ve­zetőség beszámolóját Farkas Jenő általános elnökhelyettes is­mertette. A termelőszövetkezet 1986- ban is a növénytermesztés révén jutott árbevételének döntő há­nyadához. Búzát 3087 hektáron termesztettek, ám a termésátlag csaknem 10 százalékkal­ alatta maradt az 1985. évinek. A gaz­daság kukoricát is nagy terüle­ten,, 553 hektáron termesztett, a közös és a háztáji állatállomány takarmánnyal való ellátása csak így oldható meg. Az elmúlt esztendő a „napra­forgó éve” volt az Egyetértés Tsz­­ben. A Bácsalmási Napraforgó Rendszer tagjaként 984 hektáron termesztették ezt a fontos ipari növényt, amely a magyar nép­gazdaság egyik jelentős export­cikke. Úgy tervezték, hogy 1,9 tonna olajos magvast takarítanak be minden hektárból, ezzel szem­ben a termésátlag meghaladta a 2350 kilogrammot. A jó termést maigan, az önköltséget 70 száza­lékkal meghaladó áron tudták ér­tékesíteni. Elmaradt a tervezet­től a lucerna termésátlaga, ugyan­akkor jól fizetett a szőlő. A termelőszövetkezet terüle­tén több mint 5000 hektár ősgyep van. Ezt a juhászat néven hasz­nosítják. Ez az ágazat és a bá­­rányi hizlalás 30 millió forinttal járult hozzá a közös gazdaság ár­bevételéhez, hízott sertést pe­dig 16 millió forintért értékesítet­tek. Egy Rába—250-es erőgéppel, jó néhány munkagéppel, és az új Bábolna típusú szárítóval gyara­podott 1986-ban a szövetkezet. A háztáji gazdaságok 12 ezer hek­toliter tejet, 11 ezer hízott sertést, 200 vágómarhát, 3200 tejes- és 600 pecsenyebárányt adtak az ország asztalára. A háztáji­­ gaz­daságok árbevétele ma a 73 millió forintot­ meghalad­ózót kért a zárózámadó köz­gyűlésen Bene János, a kunszen­t­­miklósi városi jogú pártbizottság első titkára is. Elmondta, hogy a pártbizottság nagyra értékeli a szövetkezetnek a háztáji gazda­ságokat támogató munkáját, és köszönetet mond a tsz tagjainak és vezetőinek a település fejlődé­séhez való önzetlen hozzájárulá­sukért. A közgyűlésen a tagság elfo­gadta a beszámolót, s a termelő­­szövetkezet 1987. évi termelési és pénzügyi tervét. S. B. VISSZHANG AZ SZKP KB PLÉNUMÁRÓL A Times is történelminek minősítette A nyugati propaganda bizonyos fokig zavarban van e napokban — írta vasárnap a Pravda nem­zetközi szemléjében Grigorjev, az SZKP KB Jevgenyij plénu­mának keleten és nyugaton egya­ránt pozitív szefüggésben,visszhangjával ös.­ Egyre nehezebbé válik a Szov­jetunióról, mint mozdulatlan, el­maradott, a demokratikus és sza­badságjogoktól megfosztott, ag­resszív és a gazdag nyugatra irigykedő országról festett kép restaurálása — írta Grigorjev. A testvéri országokban az SZKP KB plénumát a közös ügy­höz való jelentős, alkotó és for­radalmi hozzájárulásként érté­kelték. Az esemény jelentőségét, a nemzetközi kommunista mozga­lom és a társadalmi haladás táv­latai szemszögéből nagyra be­csülték az SZKP többi harcos­társai is, amelyek a szocializmus és a béke eszméiért küzdenek. Ez elvtársak között természetes — írta a Pravda szemleírója. A plénum után jól látható az a mély­­ benyomás, amelyet Szovjetunió irányában nem min­­­dig jóindulatú elmékre tettünk — állapította meg a Pravda kommentátorai. Senki nem sú­gott a londoni Timesnak, hogy történelminek nevezze a plénu­­mon elhangzott előadói beszédet.

Next