Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS Előrejelzés a ország területér* mi estig ! Folytatódul a túlnyomóan na* 90sm meleg höő. Legfeljebb a késő délutáni óráktól fordul elő néhol zápor, zivatar. A déli szél időn­ként kissé megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 30 fok között alakul. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXII. évf. 153. szám Ára: 1,80 Ft 1987. július 1. szerda MADARAS: Számítógép helyett ruhát készítenek (5. oldal) 1985. augusztusában az In­­formáció Technikai Vállalat felszámolta madarasi üzemét. A f elszabaduló munkaerő fog­­lalkoztatását a Bajad Finom­­posztó vállalta magára. Ho­gyan sikerült az átállás a ma­­darasiaknak? Riportunk erre a kérdésre ad választ. Felvé­­­­telünk az átalakított üzemet­­ mutatja. ADÁSA BÁCS-KISKUNBAN IS HALLHATÓ Körzeti rádióstúdió Szegeden keltezésének a Magyar Rádió új körzeti stúdióját. Az esemény résztvevőit — Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megye párt- és állami vezetőit, a rádiószékház építőit, a Posta, a rádió munka­társait — Hárs István, a Magyar Rádió elnöke köszöntötte, majd Bányász Rezső államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke mondott beszé­det. — Társadalmunk, és benne a tömegkommunikáció is, a refor­mok idejét éli, egy új kibontako­zás felé halad — hangsúlyozta. — A szocialista közgondolkodás erősítése, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése iránti társa­dalmi igény mind több helyi dön­tést követel, szorgalmazza a he­lyi információs igények mind tel­jesebb kielégítését. Sürgető szük­ségszerűség, hogy a vélemény­nyilvánítás, a társadalmi párbe­széd színhelyei, a tömegkommu­nikációs fórumok minél közelebb kerüljenek az élethez, a történé­sek színhelyeihez. Július 1-jétől már hat vidéki rádiós műhely szolgál friss információval hazánk , lakossága egynegyedének. — örvendetes, hogy hazánkban egyre több helyen alakulnak meg önerőből is kábeltelevíziós alko­tóműhelyek, más helyeken kiskö­zösségi rádiók, tömegkommuni­kációnk új, demokratikus fóru­mai. A helyi rádió- és­ televízió­­stúdiók munkájának jó összehan­golása a rádió és a televízió köz­ponti szerkesztőségeivel lényege­sen megnöveli az egész tájékoz­tatási rendszer hatékonyságát.­­ A szegedi stúdiónak szolgál­nia kell azokat, akik ma is ro­mán vagy szlovák szóval tájéko­zódnak a szőkébb és tágabb vi­lágukban: be k­ell­t mutatnia az ezen a vidéken élő nemzetiségiek életét, támogatnia kell anyanyel­vi és kulturális identitásuk őrlé­sét, fórumot kell biztosítania nemzetiségi közösségeinknek — mondotta a többi között. A szegedi körzeti rádió július 1-jétől sugároz műsort Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád megyei hallgatóinak a 66,29 és a 94,9 megaherzes URH hul­lámhosszakon, hétfőtől péntekig 5.30 órától 8 óráig, szombaton 8- tól 12 óráig, vasárnap 8-tól 11 óráig. Román és szlovák nyelven vasárnaponként 8 órától 9 óráig sugároz műsort az új körzeti adó. • Az avatás után a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke a stúdió berendezéseivel ismerkedett, Krassó Lászlónak, a nem­­zetiségi és regionális adások főszerkesztőjének segítségével. (Straszer András felvétele) MOSZKVA Gazdaság- és demokrácia­fejlesztő törvények A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa tegnap befejezte ülésszakát. A második napon a két ház együt­tes ülésen fogadta el az állami vállalatról szóló törvényt, amely elvi jelentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország népgazdaságának működésében. A törvény bővíti a vállalat jo­gait, az önigazgatás fejlesztését célozza. Meghatározottá és sta­billá válik a vállalat és az állami költségvetés viszonya. A terme­lők sorsát nem a minisztériumi utasítások határozzák meg, ha­nem gazdaságilag önálló terme­lőegységekké válnak. A törvény értelmében a válla­lat gazdálkodása az állami ter­ven alapul, de a teljes gazdasági önelszámolás elvei érvényesül­nek. A dolgozói kollektíva, a vá­­­asztott vezetők irányításával maga dönt a termelési és szociá­lis fejlesztés minden kérdésében­ A vállalat jövedelméből bizo­nyos részt átutal az állami költ­ségvetésnek, továbbá fizet az ál­lamnak a termelőeszközök — be­leértve a föld, az épület — hasz­nálatáért. A befizetése után fenn­(Folytatás a 2. oldalon.) A SZONDA JELEZ ÉS FIGYELMEZTET — JÓZAN VEZETŐK, ITTAS BEOSZTOTTAK — MIT VÁRNAK A VENDÉGLÁTÁSTÓL? Ülést tartott a megyei alkoholizmus elleni bizottság Tegnap Kecskeméten az alko­holizmus elleni megyei bizottság összejövetelén elsőként Gergely Imrét, az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelőségének vezető­jét hallgatták meg a munkahelyi ittasságról. Az előadó, hivatkozva ellenőr­zéseik tapasztalataira, ismertet­te, hogy a dolgozók egy része több-kevesebb alkoholos italt fo­gyasztva áll munkába. Ez a gép­kocsivezetőknél és akik egyéb­ként is veszélyes helyeken dol­goznak, rendkívül kockázatos. Tavaly 2100 ember közül százat találtak ittasnak munkavégzés közben, és közülük 89-et 38100 forintra bírságoltak. Az idei el­lenőrzések már szélesebb körűek voltak, 4388 dolgozót érintettek. A húsz gazdálkodó szervezetnél tartott tesztelés szerint az első számú vezetők józanok voltak; 207, középszintű vezetői munka­kört betöltő személy közül 3, 1619 beosztott dolgozó közül pedig 33 ivott. Az ittasság miatt kiszabott 63 ezer 200 forint pénzbüntetés­ben azok is részesültek, akik el­tűrték, megengedték az ittas ál­lapotban való munkába állást A szigor indokolt és szükséges annak érdekében, hogy a munka­végzés alkalmával a józanság vál­jon mértékadóvá és követendő példává. Ezt szeretnék elérni a Lakiteleki Szikra Tsz-ben is. Ott — egy bejelentés szerint — a fel­ügyelőség bármikor találhat 6—8 olyan embert, akik munkaidőben (Folytatás a 2. oldalon.) Szocialista életmód Sok ideológiai tételünk tar­­talma változott és gazdagodott az elmúlt harminc év­ alatt. De vannak olyan eszmék is, amelyek lényegét pontosan máig sem tudjuk meghatároz­ni. Ilyen fogalom a szocialis­ta életmód. Annyit tudunk mondatni róla, hogy egyének, csoportok életének, tevékeny­ségének olyan formái, érintke­zésük, magatartásuk olyan sa­játosságai, amelyek beleille­nek a szocializmus eszmerend­szerébe. Az emberek életmód­ját elsősorban az határozza meg, hogy miképpen vesznek részt a társadalmi munkameg­osztásban, milyen a munká­hoz való viszonyuk, létbizton­ságuk, ezen belül jövedelmi, ellátási biztonságuk. Hazánkra az életvitel sokfé­lesége jellemző. Egyének, csa­ládok életmódjuk egészét mind szabadabban és mind tudato­sabban szervezik. Fokozato­san érvényre jut az egyén autonómiája, önállósága.­ Jel­lemző mai életünkre, hogy nő a szabadidő, amelynek nagy részét külmunkára, kiadáso­kat megtakarító otthoni tevé­kenységre fordítjuk, és nem szórakozásra, művelődésre. Életvitelünkben erősödnek bi­zonyos „kispolgári vonások’’, olyanok, mint a pénzhajsza, az elzárkózó családközpontúság, az életbe induló gyermekek minél jobb feltételekkel való kibocsátása, majd sok éven keresztül segítése. Vita folyik arról, hogy ezek vajon az élet­mód szocialista vonásai-e, vagy csak olyanok, amelyek a mai nehéz helyzetben felerő­södtek, és majd egyszer átad­ják helyüket egy nyugodt, biz­tonságos, kedves, emberi, han­gulatos, harmonikus életvi­telnek. Az életmód egyike azoknak a területeknek, amelyekbe a politika, az országvezetés ne­hezen tud közvetlenül beavat­kozni, mert az egyes emberek, vagy társadalmi csoportok életvitele messze van az ál­­lamtól, a hivataloktól, a jog­­­rendtől, a szabályzatoktól. Az életmód a család belső ügye, amelyet csak közvetve, indi­rekt módon, a külső feltételek folyamatos alakításával, javí­tásával lehet szocialistábbá, emberibbé, szebbé tenni. Első feltétel természetesen a csa­ládi jólét emeléséhez a külső körülmények megteremtése, legyen meg a közvetlen alap­­szükségletek jövedelemszint­től minél függetlenebb kielé­gíthetősége; legyen meg a csa­ládi jövedelem biztonsága­­ a munkához való jog érvénye­sítésével, a keresetek és a pénzbeli társadalmi juttatá­sok reálértékének megőrzésé­vel); el kell érni, hogy önhi­báján kívül senki ne éljen e hazában létminimum alatt, a szegénység küszöbén, és le­hetőleg minden családnak le­gyen akkora jövedelme, hogy biztonsági képezhessen.pénztartalékot is Sokat tehet az életmód szo­cialista elemeinek erősítésé­ben az egészségügy. Folyama­tosan fejleszteni, korszerűsí­teni kell az egészségügyi háló­zatot. Nevelési, oktatási, mű­velődési vonatkozásban sem kevés a tennivaló. A mai kor színvonalára, a jövő század igényszintjére kell emelni közoktatást és a szakoktatást.­­ Nevelni kell a gyermekeket munkaszeretetre, családi, jo­gi, gazdasági és állampolgári alapismeretekre, a közéletben való részvételre. Ki kell fej­leszteni bennük az önállósá­­got, a felelősségérzetet. A mun­kahelyeken pedig javítani kell a felnőttnevelést, de nem he­gyibeszédekkel, mindenkihez, ezért intelmekkel, se szóló agitációval, senkihez hanem jobb szervezettséggel, igazsá­gos bérezéssel, emberközpon­tú vezetéssel, a munkahelyi de­mokrácia gazdagításával, a szocialista munkamozgalmak korszerűsítésével, az anyagi és erkölcsi megbecsülésnek a valóságos értékrendhez való közelítésével, a munkafelté­telek javításával, a főmunka­idő és a főmunkahely rangjá­nak helyreállításával. Lám, a szocialista életmód nem valamilyen újszerű, mesterkélt, különleges, előírt életvitel, hanem felülről olyan egyéni és családi magatartás, környezet, amelyet az emberek maguk is kívánnak, amely az embereket fejleszti, bizton­ságérzetet adva megnyugtat­­­­ja, önmagukért és a társada­lomért való felelősségérzetü­ket, jövőjükben való hitüket, végső soron a szocializmussal való azonosulásukat erősíti P. O. MŰSZAKI KORSZERŰSÍTÉS A KISKUNHALASI PAPÍRIPARI GYÁRBAN Importkiváltás hazai alapanyagból A gyógyszeripar esztendők óta vásárol Finnországból és az NSZK-ból nagyméretű, úgynevezett kombi dobozokat, ame­lyekben exportálja félkész termékeit. Az import kiváltására a Gyógyszeripari Egyesülés szakemberei olyan gyártót ke­restek, amelyik hazai alapanyagból képes előállítani ezeket a hengeres, merev falú csomagolóeszközöket. Így a 80-as évek elején eljutottak a Papíripari Vállalat kiskunhalasi­ gyárába is. A halasiak elvállalták, hogy megteremtik a papír oldalfalú, farost aljú és fedőlemezzel ellátott, fém zárószer­­kezettel felszerelt speciális, 30—220 liter űrtartalmú dobok gyártásának feltételeit. Felszámolták legelavultabb ter­méküknek, az úgynevezett nyers dobozoknak a gyártását, a helyébe telepítették a svéd Rubsteel HB cégtől vásárolt berendezéseket. A gépek idén április vég­én érkeztek meg, s a helyiek a svéd cég szakembereivel hozzáláttak besze­relésükhöz. A munka jó ütemben haladt, s jelenleg már folyik a próbaüzem. Időközben néhány mintadarabot is készítettek új termékükből és elküldték néhány érdeklődő vegyiipari, gyógyszer­­ipari, konzervipari üzemnek. Az üzemszerű termelés várha­tóan a napokban megindulhat Szükség is van erre, mert már eb­ben az éviben 30 ezer 220 literes dobot rendelt tőlük a Kecskeméti Konzervgyár. A speciális papír­­dobozba műanyag bélészsákokat raknak, s ügy gyümölcsvelőt szál­líthatnak bennük. G. B. • Még folyik a próbaüzem. Modok Sándorné fém zárórészeket szerel a dobokra. A ZSARU SZAVA, NAGY ZABÁLÁS, BÁTOR LOVACSKA... Mozi — nyáron Az év első öt hónapjában mint­egy húsz százalékkal csökkent Bács-Kiskunban a mozik né­zőszáma az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyít­va. Magyarázat erre több is ta­lálható. Emelkedtek a jegyárak, kevesebb volt az igazán nagy ér­deklődésre számot tartó film, és persze a jelenlegi gazdasági hely­zetben egyre jobban megfontol­ják az emberek, hogy mennyit költsenek, mire áldozzanak töb­bet, illetve kevesebbet. Gila Jánostól, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatójától megtudtuk, hogy az említett nézőszámcsökkenés még takarékosabb, körültekintőbb gazdálkodásra készteti a filmfor­galmazókat. A nyárra vonzó, szí­nes, minden réteg igényeit szem előtt tartó programokat állították össze a vállalat szakemberei. Az üdülőkörzetek, különböző tábo­rok filmellátására különösen nagy gondot fordítanak. Baján kert- és sámlis mozi működik júliusban és augusztusban, Kiskunhalason há­rom helyen is várják az érdeklő­dőket szabadtéri filmvetítésekre, ahogy például a Szelidi-tónál, Solton, Kalocsán és Kunfehértón is rendszeresek lesznek a követ­kező két hónapban a szabadtéri mozielőadások. Csávolyon, Duna­­vecsén, Hercegszántón, Akasztón, és megannyi más településen kü­lön ifjúságifilm-sorozat indul a vakációzó gyerekeknek. A film­múzeumi hálózatban forgalma­zott produkciókból Bács-Kiskun valamennyi városában, sőt jó né­hány nagyközségében is vetíte­nek, így bemutatják például a Hegedűs a háztetőn és a Nagy zabál­ás című nagysikerű alkotá­sokat. S ha már a filmeknél tar­tunk: Alain Delonnal a főszerep­ben hamarosan látható lesz A zsaru szava című produkció, és valószínűleg sokakat vonz a film­színházakba a Country Texasban (amerikai), a Rázós utam (auszt­rál), a Krokodil Dundee (auszt­rál) — ezt világszenzációként em­legetik —, vagy a Pat, Garrett és Billy, a kölyök (amerikai) cí­mű előadások. Meglepetés lesz­­ az augusztus elején megjelenő moziklip, mely a könnyűzene leg­­­­népszerűbb magyar együttesei­nek, szólistáinak műsorairól ké­szült. Valószínűleg sok gyermek kíváncsi lesz a Bátor lovacska (argentin), vagy az Asterix es Kleopátra (francia) című rajzfil­mekre. A moziüzemi vállalat igazga­tója elmondta, hogy kísérletkép­pen a kecskeméti Otthon mód­ban két méterszer másfél méterét kivetítőernyőn mutatnak be vi­­deoműsorokat július elejétől. A vállalat videotékájába egyébként a napokban érkezett negyven új alkotás, és hamarosan további negyven új kazettával bővítik az eddig is figyelemre méltó kíná­­slatukat. Nemcsak kölcsönözhe­tők, hanem meg is vásárolhatók a felvételek. Kecskemét, Baja és Kiskunhalas után Kalocsán és Tiszakécskén nyílik videotéka, még a nyári hónapokban. Július közepén Kecskemét ad otthont a filmforgalmazók hagyo­mányos, országos továbbképzésé­nek, amelyen igen sok érdeket, napjaink filmművészetét és - for­galmazását érintő kérdésre választ keresnek majd a szak­ít emberek. K. E. • Egy kocka a Country Texasban című filmből.

Next