Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
ÁTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XIII. évf. 205. számára: 1,80 Ft mi. szeptember 1. kedd MAGYAR—CSEHSZLOVÁK KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Kádár János fogadta Lubomir Strougalt Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista elnöke.Köztársaság kormányának A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnökhelyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyarcsehszlovák kapcsolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly üdvözölte a vendéget, majd a két ország történelmi múltban gyökerező kapcsolatrendszeréről szólva hangoztatta: — Pártjaink és kormányaink mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a kapcsolatok fejlesztésének. Azonos elveket és célo(Folytatás a 2. oldalon.) • Kádár János, az MSZMP KB székházában fogadta Lubomir Strougalt. A találkozón jelen volt Grósz Károly, valamint Csehszlovákia budapesti és hazánk prágai nagykövete. LÁZÁR GYÖRGY BESZÉDE A POLITIKAI FŐISKOLÁN Növekvő feladatok a tudatformálásban Diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak hétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján. Szabó József rektor köszöntötte a végzős nappali és levelező, valamint a tanulmányaikat most kezdő, elsőéves hallgatókat. Mint bejelentette: az új tanévben a nappali tagozaton 67-en, a levelező kurzuson 185-en kezdik meg tanulmányaikat. Az 1987—88-as oktatási évben a főiskola 4 éves levelező tagozatán 719-en, a 3 éves nappalin 180-an tanulnak. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Lázár György, a párt főtitkárhelyettese üdvözölte az ünnepi esemény résztvevőit. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a világban zajló folyamatokat egyetlen ország hagyhatja figyelmen kívül, sem Az az ország, amelyik nem ismeri fel a változások jelentőségét, vagy csak nagy késéssel kezdi meg az új követelményekhez való alkalmazkodást, menthetetlenül lejjebb kerül a fejlettség rangsorán, kiszorul a nemzetközi munkamegosztás fő áramlataiból, és egy sor társadalmi konfliktussal kerül szembe. Ez a mai kor igazi kihívása, ezzel kell nekünk is szembenézni, erre kell választ adnunk. De nem akármilyen, hanem szocialista választ, amely összhangot teremt társadalmunk humanizmusa és a gazdasági racionalitás szigorú követelményei között. Ez a feladat úgy oldható meg, ha következetesen és ingadozás nélkül végigjárjuk azt az utat, amelyet XIII. kongresszus elvi útmutatására alapozott ez év júliusi központi bizottsági állásfoglalás, gazdasági-társadalmi kibontakozás programja jelöl ki — hangsúlyozta. — A kibontakozási program, a kitűzött célok és követelmények társadalmi fogadtatása kedvező — állapította meg Lázár György. — Az országos méretű párbeszédben a megnyilatkozók túlnyomó többsége szerint a párt őszintén, önkritikusan szembenézett a nehézségekkel, a fejlődést gátló tényezőkkel, reális programot adott a stabilizáció és a kibontakozás számára. Voltak és vannak azonban más vélemények is. A vitát tovább folytat(Folytatás a 2. oldalon.) Tanévnyitó a kertészeim Címzetes főiskolai tanárok kinevezése Bács-Kiskun megye felsőoktatási intézményei közül elsőként , Kecskeméten, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán tartottak tegnap délután tanévnyitó ünnepi tanácsülést, melyen többek között részt vett Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, Zsitvay Attila, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi táryvezetője, Minisztérium főoszországos főkertész és dr. Filius István rektorhelyettes. A Himnusz elhanzása után dr. Király László főigazgató köszöntötte a diákokat, köztük kilencvennyolc elsőst. Hangsúlyozta, hogy lassan egy évszázados múlttal büszkélkedhetik Kecskeméten a kertészképzés. Ez az idő elegendő volt a hagyományok kialakítására, s arra, hogy meghatározó szerepet vállaljanak a mérnökképzésben. Ezúttal is az ország legkülönfélébb pontjairól érkeztek fiatalok a híres város főiskolájára. A főigazgató arra is felhívta a jelenlévő hallgatók figyelmét, hogy túl a sikeres felvételi vizsgán, a tanév első napjától kezdve új erőpróbák, újszerű feladatok várnak rájuk. Ezt követően Fehér Béláné dr., főigazgató-helyettes ismertette, hogy az 1987/88-as tanévben Népköztársasági ösztöndíjat Ragó Ildikó és Stiedl Éva másodéves hallgató kap. Dr. Verák István kollégiumigazgató Erdei Ferenc-emlékérmet adott át Tóth Ágnes és Túri Ilona nevelőtanároknak. A tegnapi ünnepi tanácsülésen címzetes főiskolás tanárokat is • Az elsősök fogadalomtétele (Gaál Béla felvétele) kineveztek: dr. Bálint György nyugalmazott főszerkesztő, szakíró (az Ablak munkatársa), Borsódy Miklós, a Kecskemétvin vezérigazgatója és dr. Bubán Tamás, az újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársa kapta e megtisztelő címet. A tanévnyitón az elsősök fogadalomtétele után dr. Filius István és dr. Király László az intézmény hallgatóivá fogadta a „gólyákat”. JAVULÓ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK AZ ALFÖLDI CIPŐGYÁRBAN Új üzem a Nap utcában Kecskeméten, a László Károly utcában a szűk hely már esztendőik óta gátolta az Alföldi Cipőgyár fejlődését. E helyzet tarthatatlansága miatt a gyár 1982-ben a Nap utcában megvásárolta a városgazdasági vállalat sírkőüzemének telkét, majd hozzálátott az itt lévő hasznosítható épületek felújításához. A munkák eredményeként két esztendő múlva már ideiglenesen átköltözhetett a szabászat. Ezt követően lépcsőzetesen megkezdték egy új, korszerű üzem kiépítését. Tavaly a fűtési szezonra átadták a kazánházat, a napokban pedig egy 1100 négyzetméteres üzemcsarnok egyik „hajójában” kezdték meg a munkát a cipőfelsőrész-készítők és a szabászok. A felszabaduló ideiglenes szabászműhely helyén tanműhelyt rendez be a cipőgyár. Az új csarnok másik fele egyelőre raktár, de a későbbiekben ide telepítik át az aljaszalagot is. Ezt megelőzően azonban új szociális létesítményt építenek, ahol alapanyag- és készáruraktárat is kialakítanak. Az 1989 első negyedére elkészülő 70 millió forintos beruházás eredményeként jelentősen javulnak majd a termelés feltételei és a dolgozók munkakörülményei az Alföldi Cipőgyár Nap utcai üzemében. G. B. • A tííMí í» * «»»bánat már alkotMit m új IteacnnBokba .«% «f Feladataink teljesítésének feltétele: a hatékony cselekvés, az összefogás és az együttműködés erősítése — Valós intézkedésre van szükség! — hangsúlyozta bevezetőjében Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára azon a tegnap megtartott értekezleten, amelyen ötven pártbizottsági —városi, községi, vállalati —, valamint tanácsi, társadalmi érdekképviseleti szerv vezetője vett részt. Kecskeméten, a szakszervezetek házában megtartott értekezlet célja volt, hogy a megye politikai vezetői reális helyzetképet kapjanak és eszmecserét folytassanak az eddigi gazdaságfejlesztő folyamatokról, arról: hol tartanak az ipari, mezőgazdasági kereskedelmi vállalatok, megvalósították-e saját kezdeményezéseiket, vagy a kormányprogramra várva ülnek babérjukon. — Igen sok a helyi tennivaló — mondotta Romány Pál —, amihez nem kell a kormány munkaprogramját megvárni. Csupán arra van szükség, hogy terveiket, határozataikat elővegyék és végrehajtsák. A jövedelemtermelő képesség, az export fokozásának módját, útját a gazdasági egységekben kell kidolgozni és megvalósítani. Reális, végrehajtható intézkedések már születtek, a következetes és gyors valóra váltásra a példa már kevesebb. Tehát tettekre van szükség, amit a pártszervek vezetőinek minden szinten ösztönözniük kell, vagyis nemcsak a gazdaságokban dolgozóknak. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, az értekezlet szónoka e gondolatokat folytatva előadása elején kifejtette: — Az elkövetkező feladatok teljesítése nagyobb fegyelmet, aktivitást és összpontosítást kíván mindannyiunktól, ugyanakkor szükséges elősegíteni a demokratizmus kiszélesedését is. A gazdasági-társadalmi kibontakozási programot szóhasználatában mondhatjuk újnak, de már ezt szolgálták a tavaly és az idén megfogalmazott megyei politikai határozatok, melyek nyomán kedvező gazdasági folyamatok bontakoztak ki. Ugyanakkor elmaradások, helytelen tendenciák is tapasztalhatók. Szakolczai Pál emlékeztetett arra, hogy megyei párthatározat foglalkozott a gazdasági szerkezet korszerűsítésével, az élelmiszer-gazdaság és az ipar fejlesztésével, a gazdaság élénkítésével stb. Ezeket a határozatokat — a jelenlegi körülmények figyelembevételével — végre kell hajtani, gondoskodva az ellenőrzésről, és ha szükséges, a felelősségre vonás sem nélkülözhető. — A politika fő irányát a július 2-ai központi bizottsági állásfoglalás sem változtatta meg — folytatta a megyei pártbizottság titkára —, de a feladatvégrehajtásban nagyobb határozottságot, következetességet jelölt meg. Fontos feladat, hogy a gazdasági stabilizáció helyi teendőiben a pártszervek aktívabban, kezdeményezőbben vegyenek részt. Legyenek partnerei a gazdasági vezetőknek a káderpolitikában, az anyagi és erkölcsi érdekeltség kidolgozásában és betartatásában, a fedezet nélküli anyagi előnyök elleni fellépésben. A gazdasági-társadalmi kibontakozás legfontosabb feltételeként a vezetői munka megújulását, a tehetséges, kezdeményező vezetők térnyerését jelölte meg Szakolczai Pál. A vezetőket minden esetben a gazdasági egység eredményessége alapján értékeljék, ami a pártszervek vezetőinek is feladata. A gazdaságélénkítő tevékenység során szükséges az eddigi — a társadalom és a gazdaság különböző területeire vonatkozó — dokumentumokat, cselekvési programokat egymással összhangba hozva figyelembe venni, s ennek alapján meghatározni a tennivalókat. Szólt arról, hogy az új beruházások, korszerűsítések mellett — többször helyett is! — a meglévő termelőkapacitások jobb kihasználása, a termelési feltéte (Folytatás a 2. oldalon.) I ! I „A kibontakozáshoz, a társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéshez, az emberi élet jobbá tételéhez célszerű eszközöket kell lelnünk. A nevelés és az oktatás, a szellem kiművelésének mással nem pótolható, nagyhatású eszköze, amely a modern korban minden korábbinál hatékonyabban befolyásolja a nemzet sorsát. A világ egybehangzó tapasztalata szerint korunkban csak azok országok és népek képesek orgazdasági és társadalmi váltó a m zás felgyorsult áramlatainak fő sodrában haladni, amelyek birtokában vannak az ehhez is szükséges tudásnak és képességeknek. Ilyen módon a nevelés és oktatás fejlesztésének ügye semmiképpen nem kezelhető másodrendű kérdésként ..." — hangsúlyozta Köpeczi Béla művelődési miniszter vasárnap Barcson, az országos tanévnyitó ünnepségen mondott beszédében. Az oktatás fejlesztése, az iskolák önállóságának növekedése, a tartalmi megújulás megfelelő feltételek híján elképzelhetetlen. Nem véletlen tehát, hogy a Bács-Kiskun Megyei Tanács ebben tervidőszakban kiemelt programként foglalkozik a közoktatás fejlesztésével, majdnem kétmilliárd forintot fordítva az új tantermek építésére, illetve az oktatási intézmények felújítására, korszerűsítésére. Országosan is kiemelkedő ütemben halad a középiskolák bővítése Bács- Kiskunban. A ma kezdődő tanévre 46 új tanteremmel gyarapodik a megyében a középfokú oktatás intézményhálózata. Ez azt jelenti, hogy az öt évre tervezett gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkásképzői tantermek 55 százaléka már felépült. Ma délelőtt avatják fel Kecskeméten, a Széchenyivárosban az új 16 tantermes gimnáziumot. Ez az esemény egyben az 1987 88-as tanév megyei megnyitó ünnepsége is. Említést érdemel egyébként, hogy a korábbi évekkel ellentétben, csaknem mindenütt befejeződtek Bács-Kiskun iskoláiban elsejéig a bővítési, szeptember felújítási munkák — a határidőnek megfelelően. Az általános iskolákat tekintve, csak Szentkirályon és Nyárlőrincen késlekednek az új tantermek átadásával. Sajnos a meghirdetett és be nem töltött pedagógusállások aránya továbbra is elszomorító képet mutat. A legutóbbi kimutatások szerint még több mint kétszáz tanítót és tanárt vártak a megye általános és középiskolás. Hasztalanul tesznek egyre nagyobb erőfeszítéseket a települések tanácsai, hogy megszüntessék a pedagógushiányt, és végeznek sok százan az hiába ország főiskoláin, egyetemein: a pályaelhagyók száma egyre nagyobb. Bács-Kiskun általános iskoláiban összesen 68 és fél ezer diák kezdi meg tanulmányait ma, közülük nyolcezer első osztályos. A középiskolákban tízezren tanulnak, az elsősök száma meghaladja a háromezret. A szakmunkásképzőkben és szakiskolákban tízezer-négyszáz az összlétszám (mintegy huszonöt százalékuk elsőéves). „Az iskola korszerűsítésének egyik legnagyobb akadálya magának a rendszernek bürokratikus hivatali szervezetként való működése. Ezen kíván változtatni az elmúlt évben bevezetett új oktatási törvény. Ennek alapján lépéseket tettünk az iskolák szakmai önállóságának, önfejlesztő képességének kibontakoztatására, belső világuk demokratizálására ...” — mondta vasárnap Köpeczi Béla művelődési miniszter. Tehát a megfelelő lépések ezen a téren is megtörténtek. A megújulás feltételeinek megteremtése következetesen, tervszerűen folyik országos és megyei szinten egyaránt, ami az oktatás és nevelés különböző területeit illeti. Mondhatni: a többi a tantestületeken múlik. Csakhogy nemzetnevelési programunk sikere megköveteli,hogy a családok és a közösségek is kisebb-nagyobb segítő kezet nyújtsanak ahhoz, hogy az oktatási intézmények minél felkészültebb, műveltebb, közösségszerető szakembereket adhassanak a jövőnek. Vagyis olyan társadalmi érdek ez, amely nem nélkülözheti a a társadalmi összefogást. Kotoh Elek