Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

i Ez már történelem Kecskemét 1957 novemberében Egy év mérlegen címmel ve­zércikk jelent meg a Petőfi Né­pében. A begyűjtés eltörlése mintegy 500 millió forint több­letbevételt juttatott megyénk parasztságának, ami együtt az ipari vonalon mutatkozó 23,6 százalékos bérszintnövekedés­­sel a megye kereskedelmi for­galmát az év első háromnegyed évében 1­3,2 százalékkal növel­te. A megyében az elmúlt évi begyűjtéssel szemben 212 va­gonnal több búzát és 27 vagon­nal több zabot vásároltak fel. Megnövekedett a mezőgazda­­sági ingatlanforgalom. Míg az elmúlt év első felében 1740 jog­ügyletet hagytak jóvá összesen 7 millió forint értékben, addig ez év időszakában 6948 jogügy­let volt, csaknem 46 millió fo­rint értékben. Míg 1956 végén csak 175 termelőszövetkezet volt, addig ez év szeptemberé­ben 222 működött. * „Kecskemét az ellenforrada­lom napjaiban”. Részlet a ké­szülő megyei Fehér Könyvből címmel 1957. november 3-án sorozat kezdődött a Petőfi Né­pében. * Kecskeméten a városi tanács épülete előtt november 4-én le­leplezték az ellenforradalom el­leni harcban elesett hősök tisz­teletére állított emlékművet. Gombos Aladár, az MSZMP városi titkára ünnepi beszédben méltatta a hősök helytállását. A fekete márványba vésett be­tűk aranyb­an hirdetik Juráno­­vics Miklós százados, Istenes Elemér százados, Kiss Gyula ezredes, Zeleszkó Benjamin százados, Máté János főhad­nagy, Rima István, Fekete Miklós, Juhász Imre, Szirom János alhadnagy, Punyi Ignác, Kollár István, Kállai Mihály honvédek, Pákozdi Antal, Nagy János, Szabó János, Ne­­ményi József, Gerőcs István és két szovjet katona nevét, akik életüket áldozták a proletárha­­talomért.' Tyf’f­’iítr.' •>; * Kitüntették a munkáshatalom áldozatkész, hű harcosait. A „Magyar Szabadság Érdem­rend” ezüst fokozatával tüntet­ték ki Varga­ Jenőt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Rózsa Ferenc nyugdíjast, Putics Jó­zsefet, a megyei párt-végrehaj­tó bizottság másodtitkárát, Er­­dősi Józsefet, pártbizottsági osztályvezetőt, Gombos Ala­dárt, a kecskeméti városi párt­­bizottság titkárát, Staub József nyugdíjast, Gerő Sándort, az Állami Biztosító megyei vezető­jét és Kállai Ferenc nyugdíjast. ♦ 40: A nagy októberi forradalom évfordulója alkalmából Kecskeméten díszünnepséget rendeztek. Részt vett Harmati Sándor, a Hazafias Népfront országos titkára. Dallos Fe­renc, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. „Mi, Bács megyei­ kommunisták és hazafiak, ha követtünk is el ki­sebb hibákat, de legtöbbször becsületesen és ingadozás nél­kül ott álltunk pártunk és kor­­mányunk mögött. Megyénkben viszonylag hamar helyreállt a rend, megindult a politikai és gazdasági élet. Ezen a szent ün­nepen fogadjuk, hogy kemény kézzel sújtunk le minden olyan megnyilvánulásra, mely a szoci­alizmus ügyének haladására, a néphatalom békés fejlődésére tör.” * Meleghangú, művészi de­monstráció színhelye volt Kecs­keméten a szovjet klub kultúr­terme: a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság városi szervezete hangversenyt adott a szovjet helyőrség tagjai számára. Az Orvosegészségügyi Szakszerve­zet zenekarának előadásában az együttes dr. Réti Aladár fő­­orvos vezénylésével Erkel: Hu­nyadi László című operájából és Bartók: Este a székelyeknél című művéből adott elő részle­teket. A Bartók kórus magyar és orosz népdalokkal folytatta az előadást, majd Gyulay Vik­tória és Juhász Ferenc, a Kato­na József Színházunk két kivá­ló énekese operettrészleteket énekelt. Puky Margit művésznő zongoraszámokkal gazdagítot­ta a műsort. Rácz Kálmán „hí­res” népi zenekara remekelt, s Nagy Józsefné, Táborosi Gyula népdalénekesnek tapsolt a kö­zönség. * 340 000 hektoliter mustot vá­sárolt fel az Állami Pincegazda­ság. Az idén mintegy egymillió hektoliter mustot szűrtek a sző­lőtermelők. A pincegazdaság­­ terve 321 ezer hektoliter volt, és 340 ezer hektolitert vásároltak fel. A terv túlteljesítése a legna­gyobb bizonyíték arra, hogy az árakkal meg vannak elégedve a termelők. Már mintegy 35 ezer hektoliter bor átvételére kötöt­tek szerződést, de állandóan jönnek a pincegazdasághoz a termelők, újabb és újabb szer­ződéskötés végett. November első napjaiban 7000 hektoliter bort vásároltak fel a megyében. A termelők mondják, hogy ér­demes szerződni az állammal a felesleges borkészletek eladásá­ra, hiszen 12 malligand-fokos, kétszer fejtett fehér- vagy vö­rösborért 8,64 forintot kapnak a pincegazdaságtól. Ha más­ként akarja eladni, borforgalmi adót kell fizetni, a szabadpiaci ár pedig 10 forint körül mozog. W. D. A harmadik tanácsi kötvény? Legutóbbi ülésén a Kecskeméti Városi Tanács újabb kötvény ki­bocsátása mellett foglalt állást. El­képzeléseik szerint 49 millió forin­tos összegben a helyi közműfejlesz­tés céljaira adnának ki — talán még az idén — értékpapírokat. A hatéves lejáratra kibocsátott kötvények kamata csaknem meg­közelítené a várható inflációt, s hí­rek szerint a lebonyolító az Orszá­gos Takarékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága lenne. A vá­rosi tanács e harmadik kötvénye ügyében a megyei tanács ülésén mondják ki a döntő szót. FEKETE SAROK Kedden reggel negyed kilenc tájban a baromfi-feldol­gozó melletti vasúti átjárónál vérvörösen villog a lám­pa. Még tart a reggeli csúcsforgalom, így szépen sora­koznak egymás mögött a teherautók, autóbuszok, min­denféle rendű és rangú járművek. Várják a vonatot, mintegy tíz, türelemmel viselt percig. Végre megjelenik. Egy sínautó. Benne két ember, ke­délyesen beszélgetve csattognak el Nagykörös irányá­ba. Ezután már csak egy percet kellett várni és minden­ki átkelhetett a túlsó partra. Én megértő ember vagyok, tudom, hogy mindenki a saját közegében érzi magát legjobban — hal a vízben, sasmadár a levegőben, vasutas a sínen. De néha a sas is leereszkedik a földre, nem lehetne a vasutasoknak is a forgalom leállítása helyett egy egyszerű, közúton közlekedő gépkocsival leküzdeni­ a távolságokat? Ha nem kapnak piros lámpát, úgyis lehet ám haladni a H. Z. ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1987. NOVEMBER Kábeltelevíziózás — kérdőjelekkel Most, hogy többszöri starthalasztás után végre fel­lőtték az első közvetlen műsorszóró műholdat, amely­nek adásait külön engedély nélkül is bárki veheti, még égetőbben vetődik föl a kérdés: hogyan és merre halad­­ a város bekábelezése? A kezdetben rokonszenves gyorsasággal folyó munkák mára igencsak megtor­pantak, a csatlakozási díjak sokszorosára növeked­tek, miáltal a hétköznapi emberek számára a kábel — s mindaz, amit ez jelenthet — nem több szép, de elér­hetetlen álomnál. A gondok gyökere elsősorban is egy központi döntés hiányában ke­resendő: a jelek szerint nem akadt Kecskeméten egyetlen felelős sem, aki idejében döntött volna a kábel­­hálózat úgymond intézményesített fejlesztése mellett. Érthetetlen, sőt, ésszerűtlen és súlyos milliókat pa­zarol az, hogy a ma átadandó há­zakat ugyanúgy adják a lakók bir­tokába, mint mielőtt a kábel egyál­talán létezett volna: egyedi anten­nákkal. A lakók, beköltözés után, fizetve a nem kis összegű havi tör­lesztést, még rábeszélésre sem igen akarnak újabb nyűgöt a nyakukba venni a kábelezésért, még akkor sem, ha akár apránként is kifizet­hetnék a csatlakozási díjakat. Nem egészen világos persze az a logika sem, amely a városközponti — Dobó körúti — épületbe terv sze­rint is beköti a kábelt, ám a mögöt­te lévő házba (amelyet mellesleg ugyanaz a kivitelező készít, ugyan­annak a beruházó vállalatnak a bonyolításában), már csak egyedi antennát szereltet! Fel kell tenni a kérdést: miféle érdekeltséggel le­hetne rávenni tervezőt, beruházót, hogy eleve az ésszerűt válassza? Újabban szervezési zavarok is nehezítik a továbblépést. A Ma­gyar Posta már-már leküzdhetet­len pénzügyi akadályokat gördített a bekábelezés útjába, amikor a ko­rábbi — szinte csak jelképes — összeg több százszorosát (!) kéri a postai közműalagút használatáért. Ebben megint csak az az ésszerűt­len, hogy míg egyfelől a Magyar Posta dolga és felelőssége a ma­gyar tévéműsorok eljuttatása kie­légítő minőségben az előfizetők­höz, s mert Kecskemét az ország lehető legrosszabb helyén van eb­ből a szempontból, nagy anten­nákkal sem mindig jó a vett kép minősége, azaz elsőrendű postai érdek is lenne a kábelfejlesztés, ad­dig éppen a posta tesz ennek ke­resztbe. Vajon melyek azok az el­fogadható indokok, amelyek kel­lően alátámaszthatnak egy ilyen intézkedést? Sokan azért is szeretnének a ká­belhálózatba bekapcsolódni, mert akkor nézhetnék a városi tévéadá­sokat , amelyek, nem mellesleg, épp akkor válhatnának valóban az egész város műsoraivá, ha valóban egész Kecskemét figyelemmel kí­sérhetné őket. Erre, a kábeltervek mai állása szerint a Hunyadiváros­ban, a Műkertben, Kiskecskemé­­ten vagy Katonatelepen, Hetény­­egyházán az esély a nullával egyen­lő: ide annyiba kerülne kivinni a hálózatot, amennyiért nyilvánva­lóan senki sem rendelné meg. Jó hír tehát, hogy nemrégen nyilvá­nosságra került egy 1988. január elsején esedékes döntés, mely­ fel­oldj­a a helyi műsorok sugárzásá­nak korábbi tilalmát. Ez magya­rán azt jelenti, hogy bármely helyi televízió adhat műsort közönséges adótoronyból is. Kecskeméten is vannak tervek ezzel kapcsolatban: a Kecskeméti Szemle decemberben megjelenő számában a városi tele­vízió főszerkesztője arról tudósít, hogy már meg is rendelték a kecs­keméti tévé adóberendezéseinek a­z a terveit. (Az nyilván beletelik egy-két — ha nem több — évbe, míg megkezdi a rendszeres sugár­zást az adó a megyei tanács épüle­tének tetején.) Az elképzelés sze­rint körülbelül tizenöt kilométeres sugarú körben közönséges anten­nával lehetne fogni a helyi műsoro­kat. Addig persze nyilván lefolyik sok víz a Dunán, míg a tervből valóság lesz. Kérdés azonban, hogy amiben lehet, nem lehetne — nem kellene-e — már most dön­tést hozni. Új (panel-) lakást ezen­túl csak bekábelezve lehet átadni — mondjuk ez a mondat igen jól hangzana. Mellesleg: spórolnánk vele sok milliót, arról már nem is beszélve, hogy kihasználnánk a kábelhálózat óriási lehetőségeit. Mert tulajdonképpen az a legna­gyobb luxus, hogy meglévő lehető­ségeket parlagon hagyjunk! B. J. KASZINÓ AZ EMELETEN Megnyílik végre a Liberté kávéház Lassan ott tartunk, hogy a fiatalabb kecskemétiek nem is tudják már, hol volt régen a Centrum Áruház. Hátrahagyott, s azóta kihasználatlan épületének dol­gában több mint négy esztendeje dátumozták az első tárgyalások feljegyzéseit. A közakarat döntött úgy, hogy a város szívében, az áruház régi helyén, kávéház legyen. Az első időkben az illetékesek húszmillió forint körüli összeget szántak az átalakításra, a mai számítá­sok szerint viszont körülbelül 50 millióba kerül a kávé­ház. Az ügy ilyen hosszadalmas elhúzó­dása mögött nem kivitelezési, hanem elsősorban pénzügyi problémák áll­nak. A legújabb hírek szerint a Liberté kávéház — mert ez lesz a neve, s nem Harangjáték, mint arról a korábbi in­formációk szóltak —január elején nyí­lik meg a nagyközönség előtt. Az üze­meltetési elképzelésekről Csőszt Tibor­ral, a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat igazgatójával beszélgettünk. — Nehezen jött össze az átalakítás­hoz szükséges pénz. Olyan cégek példá­ul,­ mint az Utasellátó, elígérkeztek, majd kiszálltak az üzletből. Most mi a helyzet? — Az épületet a városi tanács 12 millió forintos névértékkel átengedte az üzemeltetőnek. Szintén a városi ta­nács ráköltött még 15 milliót az állag­­megóvásra. Hogy az épületben vendég­látó-ipari létesítményt lehessen kialakí­tani, ez további 34 millió forintba ke­rül. Utóbbi kiadást az a gazdasági tár­saság fedezi, amely tavaly szeptember­ben alakult 18 millió forintos alaptőké­vel. Ennek mi vagyunk a gesztorai, s belépett még annak idején a városi ta­nács, a Pusztatourist, a Helvéciai Álla­mi Gazdaság, s a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet. Azóta csat­lakozott a társasághoz hárommillióval a SZÜV, kapunk négymilliót az ide­genforgalmi alapból, • s folyamatban vannak a tárgyalások a baromfi-feldol­gozóval, a Kiskőrösi Állami Gazdaság­gal, s más cégekkel is. Összejön tehát a 34 millió forint. — Mi kerül ennyibe? — Ez egy reprezentatív­­ létesítmény lesz. Egy hatvanszemélyes fagylaltozó­­ból, 200 személyes kávéházból, s egy nyolcvanszemélyes különteremből fog állni. Utóbbi az emeleten működik majd, kaszinójelleggel. Nyáron kerthe­lyiséget is működtetünk majd az épület előtti területen. Drágák az olasz fagy­laltgépek, egymillió forint például az étellift. Egyedi bútorzatot kap a kávé­ház, sokba kerül a márványburkolat, s a technológiai berendezések. A hűtő­gépek, a konyha felszerelései, satöbbi, 4500 forintos székek lesznek a kávé­házban.­­ Utóbbi azt is jelenti, hogy a mun­karuhában érkező vendégeket meg kell majd kérni az átöltözésre? — Igen. Hisz el akarjuk kerülni, hogy az utána érkező külföldi vagy ha­zai vendég velünk tisztíttassa ki a ruhá­ját. '' — Külföldiekről beszélt Milyen ven­dégkörre számít a vállalat? — A fagylaltozót a városközpont­ban sétálók­nak szánjuk. A kávéházat azoknak, akik­­ kedvelik ezt a miliőt. Lesznek meleg ételek is, s a terem alkal­mas lévén bálok lebonyolítására, több­féle kihasználás is lehetséges. Az emele­ti kaszinó családi rendezvényekre, klubösszejövetelekre, vállalati és intéz­ményi reprezentációra lesz kiválóan al­kalmas.­­—Úgy gondolom, csökkenőben van a fizetőképes kereslet a vendéglátó-ipari szolgáltatások iránt. Mekkora forgalom esetén lesz nyereséges a Liberté? — A nyereséges működéshez évi húszmilliós forgalom szükségeltetik a jelenlegi számítások szerint. A társaság tagjainak szükségük lesz a türelemre az első esztendőkben, de hosszú távon mindenképpen jövedelmezőségre szá­mítok. Annál is inkább, mivel Kecske­métnek évente hetvenezer külföldi ven­dége van, akik kivétel nélkül sétát tesz­nek a városközpontban, s számukra a Pusztatourist is szervez majd progra­mot a kávéházban. — A feladat tehát komoly. Milyen lesz a személyzet? — A szakma legkiválóbb fiataljait kívánjuk foglalkoztatni. Az üzletveze­tőt már kiszemeltük, s a szakácsok, felszolgálók és cukrászok is olyan fiata­lok lesznek, akikben még van ambíció, s valahol máshol már letették a névje­gyüket. Bálás F. István : Megújult — megszépült — a külső is. (Fotó: Staszer András) 9 Különleges felkészültséget kíván a kivitelezőtől a belső munkák elvégzése. LAPSZÉL PARADICSOMREKORD A Kecskeméti Konzervgyárban az idén rekord mennyiségű paradi­csomot dolgoztak fel: 62 ezer ton­nát. A belföldre kerülő sűrítmény és ivólé mellett a paradicsomké­szítmények exportja is jól alakult: a Szovjetunióba natúr ivólevet szállítanak, Kanadába és az euró­pai tőkés országokba pedig para­dicsomport. Rekord volt a feldol­gozott tejes kukorica is: 6,1 ezer tonnát töltöttek vákuumzárású, 340 grammos dobozokba. A tíz éve gyártott termék iránt egyre na­gyobb az érdeklődés belföldön, de a mennyiség 90 százalékát expor­tálják. Ezekben a napokban almát dolgoznak fel — 80—100 tonná­nyit —, befőttnek és almavelőnek. Ez utóbbi a bébiételek egyik alap­komponense lesz. KIVIZSGÁLTÁK A PANASZT A városi tanács illetékeseihez fordult Gulyás Elemér kecskeméti lakos, pana­szolva, hogy a széchenyivárosi lakóte­lepen fogtechnikai laboratórium épül. A műszaki osztály vezetője vizsgálta ki a levelet, melynek során megállapítot­ta, hogy az építkezés szabályos tervek alapján kezdődött meg. Az épület tele­pítése megfelel a részletes rendezési tervnek, és beleillik az Országos Építés­ügyi Szabályzatba is. E szabályzat egyik paragrafusa „lehetőséget ad la­kóövezetben más jellegű építmény el­helyezésére is, amennyiben az épület funkciója a terület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, arra ká­ros környezeti hatással nincs”. A fog­­technikai laboratórium ezeknek az el­várásoknak nyilvánvalóan eleget tesz, nem szennyezi a környezetet, ugyanak­kor növeli a­­ munkalehetőségeket a la­kótelepen ■—szögezte le az osztályveze­tő. Ehhez csak annyit teszünk hozzá: a fogtechnikusok jelenleg olyan körül­mények között dolgoznak, hogy az ön­magában is indokolná számukra új épület készítését. PIZZÉRIA Folyamatosan halad a HungarHo­tels Vállalat kecskeméti szállodájának, az Aranyhomoknak felújítása, átépíté­se. Az épület földszintjén levő rusztikus borozóban a Keceli Szőlőfürt Szakszö­vetkezet márkás borait kínálják a bú­torzathoz tartozó hordókból. Most, a hajdani Volán-bisztró helyén szesz­mentes pizzériát alakítanak ki. A ter­vek szerint a helyszínen sütik majd az olasz ételkülönlegességet, a kenyértész­ta alapra rakott húsokat, zöldségfélé­ket, sajtokat. Itt kínálják majd a másik olasz ételspecialitást, a spagettit, mint­egy tízféle változatban. Lesz cukrászsü­temény és nyáron fagylalt is. A több mint egymillió forintos költséggel épü­lő vendéglátó hely terveit Vass-Eysen Ervin belsőépítész készítette. Remélik, hogy a megnyitóra az idén sor kerül. MIKULÁS A CENTRUMBAN A Centrum Áruház földszintjén ezekben a napokban készült el a Játék­ország: baba, plüssállat, társasjáték, távirányítású építőgépek, autók szá­mos változatban és mennyiségben vár­ják az ifjú vevőket. A Mikulás decem­ber 1­4-éig ezen a helyen fogadja a jó kisgyerekeket, akiknek versért, dalért cukrot ad. Az áruház az ünnepek idejé­re új szolgáltatást is bevezetett: ingyen karácsonyi, név- és születésnapi dísz­csomagolást kérhetnek a vevők az áru­házban vásárolt tárgyakhoz. EZERÖTSZÁZ DIÁK Negyedik évébe lépett Kecskeméten a TIT nyelviskolája. A száztíz nyelvta­nár négy nyelvet — angolt, németet, oroszt és franciát — tanít intenzív, fél­­intenzív, illetve hagyományos tanfo­lyamon. Az idén kétszázötvenre emel­kedett az úgynevezett üzemi tanfolya­mok hallgatóinak száma: az Aranyho­mok Szálloda, a Baromfifeldolgozó Vállalat, a Zománc- és Kádgyár mellett az Ági­kon Vállalatnál, öt kihelyezett tanfolyam működik. A nyelveket tanu­ló felnőttek száma eléri az ezret. Ötszáz gyermek iskolai -^kihelyezett — TIT- tanfolyamon is tanulhat. A tanfolya­mokon 10—14 évesek vehetnek részt, a legtöbben a Kodály iskolában, a Zrí­nyiben, illetve a Forradalom utcaiban ülnek a padokba. A nyelvek közül most már valamennyiből van intenzív változat is­. Az idén a francia nyelv iránt élénkült meg az érdeklődés. KARÁCSONYI KIRAKODÓVÁSÁR Két alkalommal —­ december 5-én és 6-án, illetve 19-én és 20-án,ig­ rendez­nek karácsonyi kirakodóvásárt az Er­dei Ferenc Művelődési Központban. A vásárok 9—16 óráig tartanak, a földszinti előcsarnokban ötvösök, mé­­zeskalácsosok, bőrdíszművesek, faze­kasok, kékfestők, szövők, fafaragók, játékkészítők érkeznek az eseményre. A gyerekeknek külön programot szer­veznek mind a négy napon: ajándék-, fadíszkészítés, mézeskalácssütés és vi­rágkötészet várja őket. Szerkeszti: Ballai József

Next