Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ------------------------------------------------------------------------------------------------------­XLIII. évf. 175. szám­ára: 2,20 Ft 1988. július 23., szombat KÜLÜGYI SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Hazánk részt kíván venni a leszerelési folyamatban A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének közelmúltbeli varsói üléséről, valamint az iraki—iráni konfliktus fejleményeiről nyilatkozott a Külügy­minisztérium szóvivője tegnap a minisztérium Bem rakparti épületében, szokásos, nemzetközi tájékoztatóján. Komoróczki István a VSZ PTT-ülésen megvitatott kérdések kapcsán hangsú­lyozta: a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma támogatja azt a szovjet javaslatot, hogy amennyiben a NATO eltekint a hetvenkét F- 16-os vadászbom­bázói Olaszországba telepítésétől, úgy a Szovjetunió kész hasonló harci repülőgé­pei számának csökkentésére a Varsói Szerződés kelet-európai államaiban. A ja­vaslat reális, korrekt, jó tárgyalási alap. Hazánk támogatja az európai veszély­csökkentő központ felállításának gondolatát is — szögezte le a külügyi szóvivő. E központ létrehozása az első lépés lenne egy, a nyugattal közös biztonsági és bizalmi struktúra kialakításához, amely a meglepetésszerű támadás kizárására összpontosítana kontinensünkön. A szóvivő hangoztatta: a magyar külpolitika számára a leszerelésben a legidő­szerűbb kérdés az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkenté­se, az erről folytatandó tárgyalások mielőbbi megkezdése. Ezzel összefüggésben a Magyar Népköztársaság sürgető feladatnak tartja a jövőbeni hagyományos leszerelési tárgyalások mandátumának mielőbbi véglegesítését Bécsben a 23-ak konzultációin, ami még ez év őszén lehetővé tenné a tárgyalások megkezdését. Komoróczki István emlékeztetett arra, hogy Varsóban hazánk javaslatot tett a VSZ emberi jogi és humanitárius együttműködési különbizottságának létrehozá­sára. Elképzeléseink szerint a különbizottság keretében tapasztalatokat cserélnénk az emberi jogok állásáról, a humanitárius együttműködésről. A bizottság feladata lenne ajánlások kidolgozása emberi jogi és humanitárius kérdésekben a VSZ felső szervei számára. E javaslatok érdemi vizsgálatával a PTT a külügyminiszteri bizottságot bízta meg, amelynek következő ülése ősszel Buda­pesten lesz. Az iraki-iráni konfliktus fejleményeiről szólva a külügyi szóvivő kiemelte: hazánk közvéleménye nagy érdeklődéssel és megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy az iráni vezetés kész feltétel nélkül elfogadni az ENSZ biztonsági tanácsának 1987. július 20-ai, 598. számú határozatát, amely tűzszünetre, a csapatoknak az 1980-as határokra történő visszavonására és béketárgyalások megkezdésére szó­lítja fel a harcban álló feleket. Hazánk őszintén reméli, hogy a béke helyreállításával Magyarország és a két ország kapcsolatai zavartalanul fejlődnek, kölcsönösen előnyös együttműködé­sünk tovább bővül. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva Komoróczki István szólt arról, hogy hazánk a leszerelési folyamatban részt kíván venni; mi az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedések keretében — arra számí­tunk, hogy a VSZ és a NATO országai párhuzamosan kezdik meg a fegyverzet­csökkentést. Ezt hangsúlyozta Grósz Károly miniszterelnök is amerikai útján, amikor cáfolta, hogy Magyarországon egyoldalú leszerelésre kerülne sor. A szóvivő egy kérdésre válaszolva ismételten megerősítette, hogy hazánk kész lenne egy újabb szovjet amerikai csúcstalálkozónak otthont adni, eddig azonban egyik fél sem keresett meg minket. Magyarország örömmel vállalkozna erre, megtiszteltetésnek venné, ha Budapesten lenne az ötödik csúcstalálkozó, ám a szóvivő tudomása szerint jelenleg nem aktuális ez a kérdés. Több újságíró érintte a magyar—román viszony alakulását, azt firtatva: lát-e a magyar vezetés lehetőséget arra, hogy a Varsói Szerződésen belül rendeződjék a kapcsolat? A szóvivő emlékeztetett: többször hangsúlyoztuk, hogy kétoldalú párbeszédekkel próbálunk megoldást találni, úgy véljük, hogy­ a VSZ erre nem alkalmas fórum. Hazánk nem kíván külső közvetítő félhez fordulni a problémák rendezése érdekében. BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓ Új munkaprogram Az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet bécsi utótalálkozójá­nak résztvevői pénteken új, egyhetes munkaprogramot fogadtak el. Ennek értelmében a 35 állam kül­döttségei az eddigi hetenként kétszeri plenáris ülés helyett a jövő péntekig minden munkanapon tartanak tanács­kozást. Közben folytatják tevékenysé­güket az utótalálkozó záródokumentu­mának részletkérdéseivel foglalkozó szakértői csoportok is. A pénteki plenáris ülésen Peter Steg­­lich nagykövet, az NDK küldöttségé­nek vezetője , a Varsói Szerződés töb­bi tagállamának küldöttségei nevében is — sürgette, hogy az utótalálkozót politikailag jelentős dokumentum elfo­gadásával a lehető leghamarabb fejez­zék be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hátralévő megbeszéléseken kiemelke­dő fontosságuknak megfelelően kell kezelni a katonai biztonsággal — a bi­zalomerősítő intézkedésekkel, a fegy­verzetkorlátozással és a leszereléssel — összefüggő kérdéseket is. GRÓSZ KÁROLY ELŐADÁSA SAN FRANCISCÓBAN Külpolitikánk nemzeti érdekeinket szolgálja SAN FRANCISCO Érdeklődéssel fogadott beszédben foglalkozott a magyar kormány tervei­vel, elképzeléseivel, politikájával a San Francisco-i World Affairs Council és a Commonwealth Club közönsége előtt helyi idő szerint csütörtökön este Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Grósz Károly amerikai hivatalos lá­togatásának második szakaszában Ka­lifornia állam fontos városait keresi fel. Elsőnek rövid látogatást tett az állam fővárosában, Sacramentóban, ahol George Deukmejian kormányzóval folytatott tanácskozást, majd San Franciscóba utazott. Itt a fontos ame­rikai ipari csoport, a Magyarországgal is kapcsolatban álló Bechtel Corporati­on vezetőivel találkozott egy, a San Francisco-i öbölben tett sétahajózá­son, majd rövid városnéző körutat tett, egyebek között ellátogatott a Csendes­óceán partjára, a Golden Gate parkba és a város híres kínai negyedébe is. Este mintegy 400 főnyi meghívott közönség hallgatta meg a két befolyá­sos intézmény által rendezett előadást. Előadásában Grósz Károly aláhúzta, hogy magyar miniszterelnök 42 év óta nem tett látogatást az Egyesült Álla­mokban. Bár kapcsolataink ebben az időszakban sem szüneteltek, azokra a gyanakvás, a bizalmatlanság nyomta rá bélyegét. Ez a több mint négy évti­zed nagy változásokat hozott Magyar­­országon is, sok örömet, de,sok gondot is, mindezt az Egyesült Államokban kevéssé ismerik. A mára megváltozott világban azon­ban egyre gyakrabban fognak kezet azok, akik korábban gyanakvással mé­regették egymást — hangoztatta. Eb­ben nagy szerepe van annak, hogy az egyszerű emberek „népi diplomáciá­jukkal” arra bátorították a politikuso­kat, hogy bátrabban és következete­sebben folytassák a közeledést. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a ma­gyar küldöttség látogatása része ennek a folyamatnak. A cél az, hogy az út elősegítse a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti kapcsola­tok elmélyítését, megszilárdítását, s egyúttal azt is, hogy kis országunk is részt vállalhasson a népek közötti kö­zeledésben, a kapcsolatok építésében, a párbeszéd kiszélesítésében. Grósz Károly szólt Magyarország mai helyzetéről, utalva arra, hogy az ország gondokkal teli időszakot él át. Most olyan gazdaságot akarunk kiala­kítani, amely mindenkit nagyobb telje­sítményre serkent — szögezte le, majd ismertette az ezzel kapcsolatos elképze­léseket. Utalt arra, hogy országunknak céljai eléréséhez jobban kell nyitnia a világ (Folytatás a 2. oldalon) Újra kapós a kecskeméti kád SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A MEM-BEN Program a szőlő-bor ágazatnak Csökkenteni kell az ültetvényterületet • Gyümölcste­lepítéshez megkülönböztetett támogatás • Tiltó ren­delkezések • Tisztességtelen gazdasági tevékenység • Árkiegyenlítő lefölözés • Lesz hitel szüretkor A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tegnap sajtótájékoztatót tartott dr. Raisz Gusztáv miniszterhelyettes, amelyen ismertette a szőlő-bor verti­kumnak a MÉM által kidolgozott, a Tervgazdasági Bizottság által elfogadott intézkedési programját és határozatait. A szőlő-bor ágazat a mezőgazdaság egészé­ben továbbra is fontos terület, mivel összes termelési értéke az utóbbi években 10-12 milliárd forint volt. A hazai borfogyasztás csökkent, a külpiac is beszűkült, s mindezek ellenére a borexport elérte a 25 millió dollárt és 160-180 millió rubelt. Az idén súlyosabbá vált a helyzet, a bel- és külpiaci értékesítési nehézségek növekedtek. A MÉM kidolgozott programjában a reális piaci helyzetből indult ki. A le­hetőségeket és igényeket figyelembe vé­ve kitűnt, hogy a jelenlegi termőfelület­ről mintegy százezer tonnával több szőlő kerülne a feldolgozókba, s e túl­termelést gyors döntésekkel meg kell előzni. Egyetlen lehetséges utat tart jár­hatónak a MÉM: fokozatosan csök­kenjen a szőlőterület s az ágazat a piac­nak megfelelő termékeket állítson elő. A MÉM megállapítása szerint mint­egy 120 ezer hektár szőlőültetvényre van szükség az országban. Felül kell vizsgálni a megkülönböztetett termő­helyeket, a borvidékeket és ennek fi­gyelembevételével szükséges elvégezni a szerkezetmódosítást. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy az elkövetkezendő 4-5 évben a jelenlegi termőterületet mintegy 20-25 ezer hektárral csökken­teni kell. Elsősorban az alacsony haté­konyságú, gyenge termésbiztonságú, kevésbé piacképes termékeket adó ül­tetvények kivágásáról van szó, vala­mint azokról a területekről, amelyekről a fagykárok miatt már csaknem ki­pusztultak a tőkék. Az eddigiekhez képest mérsékeltebb ütemű szőlőtelepítésre kerülhet sor, évente kétezer hektárhoz nyújtanak ál­lami támogatást. Ezt is csak a termőhe­­lyileg indokolt vidékekre, és minőségi bort adó fajták telepítésére. Az állami támogatás elnyerése egyébként kötőd­het a gyenge termőképességű ültetvény kivágásához is. A felszabaduló területek hasznosítá­sára a nagyüzemeknek és a kisterme­lőknek a MÉM —nem kötelező jellegű — ajánlást tett. Erről dr. Raisz Gusz­táv a következőket mondta: — Az ökológiai szempontokat mér­legelve, elsősorban gyümölcsöst létesít­senek. Főként egyes csonthéjasok és bogyósok telepítését javasoljuk, ezek­(Folytatás a 2. oldalon) KISKuNHALAS Kiskunhalason a Dél-Bács-Kiskun ff F • I AT « »ásó tisztító telepének teljesítményét. Jová Bővítik a szennyvíztelepet , év végére szeretnék befejezni a munkát, és akkor a napi kapacitás eléri a nyolcezer köbmétert. Ez újabb utcák csatornázását teszi lehetővé. A megtisztított víz részben a dángérba jut, de a Kiskunhalasi Állami Gazdaság is megkezdte a mezőgazdasági hasznosítását. Képünkön a 32 méter átmérőjű óriás ülepítőművet építik a vállalat dolgozói. (P. Z.) 4. oldal Közel százezer kád fél év alatt, nyereséggel teljesítette első hat hónapi tervét a kecskeméti kád­­gyár. A második félévben jelen­tős export mellett több új termék bevezetését tervezik. Képünkön: a kézi zománcozóban folyamato­san készülnek a fürdőkádak. KÉP és HANG 7—8. oldal a rádió és a tv jövő heti műsora NÖVEKVŐ mirelitexport Csemegekukorica, borsó, bab Bajáról A Mirelité Külkereskedelmi Közös Vállalat az év első felében 16 ezer tonna árut értékesített külföldön, hatezer tonnával többet, mint a múlt év hason­ló időszakában. A vállalatnál elmondották: az év ele­jén átszervezett hűtőipar önállósult vál­lalatai és a közös vállalat munkájába be­kapcsolódott termelőszövetkezeti hűtő­házak nagyobb mennyiségű exportárut kínáltak fel eladásra, például a külpia­con igen keresett gyorsfagyasztott hagy­mából és sárgarépából, továbbá cseme­gekukoricából, fagyasztott paradi­csomkockából és mirelit tésztákból. Az export növelését a mirelit termé­kek belföldi fogyasztásának csaknem tízszázalékos visszaesése is magával hozta. Mivel a hazai üzletekbe szánt áruk többnyire elérik az exportminősé­get, értékesítésük nem okozott különö­sebb gondot. A vállalat szolgáltatásai is a jobb minőségű áruk termeléséhez járultak hozzá. Az év első felében 15 millió forint értékű gépet és alkatrészt importáltak, így jutott hagymafeldol­gozó berendezéshez a békéscsabai hű­tőház, míg a győri és a dunakeszi üzem ribiszkebetakarító gépeket szerzett be. A Mirelite a második félévben ex­portálandó áruinak több mint 80 szá­zalékára megkötötte a szerződést part­nereivel, így a termékek döntő többsé­gének biztos piacot teremtett. A sikeres exportot azonban nehezíti, hogy nö­vekszik a nyersanyagok, a mezőgazda­­sági termények ára. Ugyanakkor egyre nehezebb a külpiacon a korábbinál magasabb árat elérni. Ebben a helyzetben a kereskedelem is igyekszik több információhoz jutni, és újabb piackutatások folytat az elhelye­zési lehetőségek kiszélesítésére. A prog­nózisokhoz segítséget adnak a terme­lőknek a jövő évi munkák megalapozá­sához. Emellett kedvező hitellel is segí­tik azokat a gazdákat, akik elkötelezik magukat a speciális, mélyfagyasztásra alkalmas növények termelésére. A Bajai Hűtőipari Vállalat szintén tagja a Mirelite-nek, segítségükkel az idén tőkés exportra — az NSZK-ba és Hollandiába — 1758 tonna csemege­­kukoricát, borsót, zöldbabot exportál­tak. A kivitel jelentősen emelkedett, míg a belföldi kereslet a gyár vásárlói körében is csökkent. A hazai fogyasz­tókhoz eddig mintegy 2100 tonna gyorsfagyasztott paraj, zöldborsó, cse­megekukorica, paradicsompaprika, szamóca, meggy, barack, illetve szil­vásgombóc és gyümölcsleves került. A bajaiak a jobb minőségű termékek előállítása érdekében gépi fejlesztést haj­tanak végre, várhatóan még az idén megérkezik Svájcból az egyebek között paprika, zeller, karalábé kockázására alkalmas gép, és szintén tőkés import­ként öt targonca és két automata mérleg. A KNEB NAPIRENDJÉN A bérlakás­gazdálkodás Üzletelők és rászorulók Több országos vizsgálat tapasz­talataival is foglalkozott tegnapi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatták a tanácsi szociálpolitika gyakorlatáról, közérzetjavító intézkedésekről, az a importkiváltásról, valamint a bér­lakás-gazdálkodásról készített vizs­gálati jelentéseket, s úgy döntöttek, hogy megállapításaikat a Minisz­tertanács elé terjesztik. Ezután ha­tároztak a tanácsi úthálózat fejlesz­tését, fenntartását ellenőrző prog­ramról, illetve a második félévre tervezett vizsgálatokról. A bérlakás-gazdálkodás helyze­tét elsősorban a közérdekű bejelen­tések alapján vizsgálta a KNEB. A népi ellenőrzéshez 1985-től nap­jainkig mintegy ezer, a bérlakások­kal foglalkozó bejelentés érkezett, s további 1000—1500 olyan jelzés, amely más ügyekhez kapcsolódva érintette ezeket a gondokat. A jel­zések 90 százaléka az ingatlankeze­léssel foglalkozik. A beadványok 5 —7 százaléka az elosztással, a la­kásgazdálkodással, a lakáscserével, tetőtér-beépítéssel, értékesítéssel kapcsolatos. A bérlakás- és szük­séglakás-igénylők kilátástalan hely­zetét is sokan tették szóvá. Nagy számban bírálták a bejelentők a je­lenlegi szabályozás lazaságát, a ki­vételezéseket, az üzletelést az állami lakásokkal, illetve a lakások más célú használatát. A bejelentők konkrét helyzetük­ből kiindulva általában nem érzéke­lik a lakásállomány négymilliósra növekedését, a komfortosság javu­lását, az alapterületek változását. Évente ugyanis mintegy 4—6 ezer­rel nő a nyilvántartott lakásigénylé­sek száma, s ezen belül emelkedik a lakással nem rendelkezők­ aránya. A városi településeken mintegy 200 ezer családnak nincs lakása. Az utóbbi időben egyre többen kérnek kis alapterületű, olcsóbb lakásokat, ez azonban nem a valós lakás­igényt, hanem a megélhetési gondo­kat tükrözi. A lakással nem rendel­kezők 5-10 százaléka helyzetét an­­­nyira reménytelennek látja, hogy be sem adja lakásigénylését. A megváltozott lakástámogatási rendszerben az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok jelentős része az állami lakásépítések csökkenő száma miatt kimarad a közvetlen állami támogatásból. A közvetett támogatások jelentős részétől pedig azért esnek el ezek a csoportok, mert a piaci lakásépítés, lakásvá­sárlás még e segítség ellenére is megfizethetetlen számukra. Változtatást igényel a jogosult­ság elbírálása is. A szociális bérla­kásra jogosultság, a tényleges jöve­delmi, vagyoni helyzet mérlegelésé­hez hosszabb távú jövedelmi átlag megfigyelésére, közvetlenebb csa­ládismeretre lenne szükség. A népi ellenőrzés célvizsgálatai, valamint a közérdekű bejelentések azt is jelzik, hogy az alacsony bérű lakásokat bérlőik gyakran jelentős haszonnal adják ki részlegesen vagy teljesen műhelynek, irodának vagy idegenforgalmi célra. Mindez jelzi az ellenőrzés, az adminisztratív esz­közök korlátait. Erre utal az is, hogy az állampolgárok akár „na­ponta” cserélhetik bérlakásaikat másik bérlakásra, tulajdonra, a tu­lajdonos is cserélhet tulajdonának fenntartása mellett bérlakásra. Az ilyen szerződéseket egy-két kirívó esettől eltekintve jóváhagyják. E cserék során a bérlők nemritkán jelentős összegekhez jutnak. Cseré­nél a személyi tulajdonú lakások négyzetméterárainak mintegy 50 százaléka az induló összeg. A jelen­legi szabályozás, illetve a szabályok gyakorlati alkalmazása nem zárja ki üzletelés, nyerészkedés lehetőségét.

Next