Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
N Éí AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 23S. számára: 2,20 Ft 1988. október 1., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZÖUL, TIZENNÉGY NAP UTÁN Gyulay Zsolt kétjegyűre emelte a magyar aranyérmek számát Szorgalmas pontgyűjtés kajak-kenuban Szöulban a XXIV. nyári játékok 14. versenynapján 26 számban hirdettek olimpiai bajnokot. Kajak-kenuban hat, atlétikában öt, birkózásban három, asztaliteniszben, íjászatban és teniszben kettő-kettő, míg kosárlabdában, műúszásban, ritmikus sportgimnasztikában és vívásban egy-egy aranyérmet osztottak ki. A versenynap első bajnoki címét — egyben a magyar küldöttség tizedik aranyérmét—Gyulay Zsolt szerezte a férfi kajakozok sprintszámában, az 500 méteres egyesben. Parti János azt nyilatkozta a döntő előtt, hogy amennyiben a magyar fiú jól startol, úgy feltétlenül esélyes a végső győzelemre is. Nos, Gyulay nem okozott csalódást, remekül indult és végig az élen haladva meggyőző fölénnyel nyert megérdemelt aranyérmet. A magyar sportoló 11 napja apa is egyben, akkor született kislánya, akinek jó érzéssel a Blanka Olimpia nevet adta, így aztán több okból rendkívül emlékezetes marad számára Szöul. Egyébként Gyulay régi rossz sorozatot szakított meg fényes győzelmével, hiszen ebben a számban utoljára Csapó Géza nyert aranyérmet világversenyen, még a hetvenes évek közepén. Mivel kajak-kenuban valamennyi sprintdöntőben érdekelt volt magyar egység, így okkal remélhettünk még érmeket. Ám ez mindössze az Ábrahám, Csípős kettősnek sikerült, ők a harmadik helyen értek célba. Női egyesben Kőbán Rita, kenuban Szabó Attila végzett a negyedik helyen. A Sarusi, Vaskúti páros csalódást okozott hatodik helyével. A többi sportágban is változó sikerrel szerepeltek sportolóink. A szabadfogású birkózásban Bíró a negyedik lett, ritmikus sportgimnasztikában Sinkó Andrea szintén pontszerző lett, bár nem tudta megőrizni ötödik helyét, eggyel visszacsúszott az összetettben. Vízilabdázóink döntetlenre mérkőztek Olaszországgal az 5 —8. helyért folyó osztályozón. Atlétikában Urbanik jó pozícióban feladta a versenyt 50 km-es gyaloglásban, a 4 x 100-as váltó (férfiak) a legjobb 16 közé jutott. A cselgáncsozó Varga István viszont első mérkőzésén ipponnal szenvedett vereséget csehszlovák ellenfelével szemben, így ő sem tudott javítani cselgáncsozóink gyenge olimpiai mérlegén. A szombati olimpiai műsorban magyar szempontból a kajak- kenu újabb döntőit várjuk reménykedve, valamint a birkózó Klauz és Nagy Béla szerepléséhez fűzhetünk érmes reményeket. Férfi kézilabdázóink is éremért mérkőznek Jugoszláviával, hasonlóképp Klampár Tibor asztaliteniszben. A pénteki nap eredményeiről lapunk nyolcadik oldalán találnak tudósításokat olvasóink. Kegyelmi rendelet Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület törvényerejű rendeletet hozott az 1956. október 23. 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek kegyelemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jelzett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, vagy akinek halálbüntetését kegyelemből szabadságvesztésre változtatták át, és a szabadságvesztést végrehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt, illetve, aki az államellenes bűncselekménnyel bűnhalmazatban emberölést, rablást vagy közveszélyokozást követett el.Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy-miniszter felülvizsgálja és indokolt esetben egyéni mentesítésükre 1988. november 30-áig előterjesztést tehet Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, községi közös tanácsok szervezéséről és közös tanácsból kiváló községekben községi tanácsok szervezéséről. A határozat végrehajtásáról - amelynek időpontja 1989. január 1. - az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. LÉST TARTOTT AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Határozat a pártapparátus átszervezéséről Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pénteken megtartott tanácskozáson eleget tettek több vezető párttisztségviselő felmentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. Ennek értelmében felmentették politikai bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolomeheevet, PB póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB-titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a politikai bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a központi bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a politikai bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a politikai bizottság azért tartotta szükségesnek a központi bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megváltozása, s politikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a központi bizottság, a politikai bizottság, a KB-titkárok és a KB-apparátus tevékenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a központi bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tette szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikónak a központi bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára valót tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A politikai bizottság megvitatta a kérést - mondotta Gorbacsov -, és úgy határozott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetet mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájáért. Az SZKP KB pénteki ülésén áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a központi bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartották célszerűnek: — pártépítési és káderpolitikai bizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; —az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság — vezetője: Alekszandr Jakovlev; —jogpolitikai bizottság—elnöke: Viktor Csebrikov. Az ülés felhatalmazta a politikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására a KB-ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figyelembe véve a pártszervezetek megváltozott feladatait az átalakítás elmélyítésének és a politikai reformok végrehajtásának időszakában. SZAKSZERVEZETI TANÁCSÜLÉS A MEGÚJULÁSI PROGRAMRÓL Határozottabb érdekvédelmet követel a tagság „E vitákat általában — egy-egy esettől eltekintve — felfokozott aktivitás jellemezte. Többet foglalkoztak a meglévő helyzet, a körülmények elemzésével, bírálatával, mint a továbblépés hogyanjával. Elsősorban azért i— vélik —, mert érdemi előzmények nélkül ilyen nagy horderejű kérdésekben a tagság nincs felkészülve a tőle várt javaslattételre.” §f A dr. Körös Gáspárnak, az SZMT vezető titkárának tegnap, a szakszervezetek megyei tanácsa ülésének első napirendi pontjához fűzött szóbeli kiegészítéséből idézett mondatok érzékeltetik a szakszervezeti mozgalom megújulásáról szervezett vita szókimondó, kritikai hangvételét. A tanácskozást levezető dr. Szűcs Endrétől, az SZMT elnökétől tízen kértek szót. Princz László azt tudakolta, hogy a novemberi országos szakszervezeti értekezletre választják vagy kiválasztják a jelölteket. Kifogásolta, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsától senki sem jelent meg a fontos vitaanyag megtárgyalásán. Csaplár Vilmos a kulturális munkabizottságban összegzett észrevételekről, javaslatokról tájékoztatta a tanácsülést. Óva intett az inflációhoz automatikusan alkalmazkodó bérezés bevezetésétől, mert úgy járhatunk, mint déli szomszédaink. Úgy gondolják, hogy csak az illetékes miniszterelnök-helyettes nem hajlandó tudomásul venni a mostani adórendszer teljesítmény-visszafogó hatását. Slavitsek Endre szerint csak a feladatok meghatározása után dönthetnek az apparátusok létszámáról. Farkas Pálné, több dolgozó is megkérdezte a BRG-ben szervezett fórumokon, hogy milyen szinten kerülnek a papírkosárba jegyzőkönyvekbe rögzített felszólalásaik. Jó néhány most ismét megfogalmazott tennivalóról már legalább tíz éve olvastak különböző programokban, határozatokban. Csak akkor dolgozhat érdemben a novemberi tanácskozás, ha olyanok szólalnak fel őszintén és bátran, akik nem az elnökség, hanem a tagság tapsára számítanak. Alulról, az alapszervezetektől szerveződő szakszervezetektől remélhető a megújulás hangoztatta dr. Stang Jenőné —, mert különben a maradiak, a régi gondolkodású tisztségviselők megakadályozzák az érdemi változtatásokat. Borsodi György a lehetséges, átvehető külföldi tapasztalatokról szólt, megemlítve, hogy a szovjet szakszervezetekről keveset hallani a peresztrojka kapcsán. Lóczy Endre kérdése a lehetséges választ is sejtette: gyakorolták-e a vétó- és kifogásolási jogukat a szükséges esetekben a szakszervezetek. A szakmák kölcsönös megértését szorgalmazta Tóth András. Helytelenítette, hogy az egyes ágazatokat érintő kérdések eldöntésénél nem hívják meg az ágazat képviselőit. Tarthatatlannak mondta, hogy megyénkben (is) számos kereskedelmi dolgozó havi fizetése nem éri el a 3000 Ft-ot. Szabó Gyula arra figyelmeztetett — egyebek között —, hogy jóindulatú intézkedések is milyen feszültségeket kelthetnek, ha előzetesen nem szembesítik ezeket a gyakorlattal, nem elég körültekintőek a rendelkező(Folytatás a 2. oldalon) KIÁLLÍTÁSOK, ELŐADÁSOK MEGYESZERTE Múzeumok, műemlékek hónapja Október elsejétől egy hónapon át ismét a múzeumok, műemlékek kerülnek reflektorfénybe. Megszokhattuk már, hogy ilyenkor számos időszaki kiállítás, tárlat nyílik megyeszerte, és előadásokra, megemlékezésekre is alkalmat kerítenek. Feltűnő, hogy több a múzeumi rendezvény, mint a műemlékvédelmi esemény. A Kecskeméti Galériában ma délelőtt 11 órakor az Ókori művészet című kiállítás a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményéből. A megnyitáskor Csornay Boldizsár művészettörténész, a tárlat rendezője tart ismertetőt. A kiállításon egyébként rövid műsor is lesz: Debussy- és Longor-műveket szólaltat meg fuvolán Dratsay Ákos. A nagy érdeklődésre számot tartó tárlat 1989. (Folytatás a 2. oldalon) Új zöldség- és gyümölcsszárító üzem Csólyospáloson Új zöldség- és gyümölcsszárítóban kezdték meg a napokban a próbaüzemet Csólyospáloson, a helyi Kunsági Szakszövetkezet ipartelepén. A 16,8 millió forintos beruházást rekordidő alatt készítették el a gazdaság saját építőbrigádjának szakemberei, ugyanis csupán az elmúlt esztendő végén kezdtek hozzá az alapozási munkákhoz. A CER típusú szárítóban jelenleg pritaminpaprikát dolgoznak fel, de hamarosan póré- és vöröshagymaszárítmányokat, valamint paradicsompelyhet is készítenek. A későbbiekben gyógynövények szárítására és különböző aszalt gyümölcsök—alma, szilva — gyártására is vállalkoznak. A munkákhoz az alapanyagot a tagoktól, a közösből és a környező gazdaságoktól vásárolják fel. A sikeres próbaüzemet követően a jövő esztendőben már csaknem negyvenmillió forintos árbevételre számítanak. Az itt gyártott termékek döntő többsége tőkés exportra kerül. Elsősorban az NSZK-ba, Angliába és Svédországba szállítanak. A szárítóüzem egyébként gazdasági társaságként működik. A csólyospálosi szövetkezet ugyanis már a beruházás költségeiben is osztozott a fővárosi Dehidro COOP Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kisszövetkezettel, amely önálló exportjoggal rendelkezik. A megállapodások értelmében a társak befektetéseik arányában részesednek majd a nyereségből. Felvételünkön a pritaminpaprkával már megkezdődött a próbaüzem. G. B. Népfrontaktivisták továbbképzése Baján | Kétnapos tanácskozást szervezett a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Baján, a Vágó Béla KISZ Politikai Képzési Központban. A mintegy százhúsz résztvevő — városi és községi népfrontelnökök, -titkárok, valamint az apparátus munkatársai —, tájékozódtak az országos és a helyi tennivalókról. Az előadások után számos kérdésre kaptak választ, sőt csoportos foglalkozások keretében saját lakóhelyük gondjait vitatták meg. Az első előadást tegnap délelőtt Ribánszki Róbert, a HNF Országos Tanácsának titkára tartotta, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről, illetve a népfront szerepéről. Kitért azokra a feladatokra is, melyek megoldásában a választott tisztségviselőkre nagy felelősség hárul. Foglalkozott a népfront és a Demokrata Fórum kapcsolatával, az együttműködés lehetőségével. —Csak hittel, a jövőbe vetett bizalommal lehet a reánk váró tennivalókat megoldani — hangsúlyozta Ribánszki Róbert. • Az MSZMP országos értekezletének állásfoglalásából adódó társadalmi és gazdasági feladatokról, illetve ezek megyei vetületéről dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára beszélt, äfe Meg kell tanulnunk a demokratizmust, és azt is, hogy hogyan éljünk vele, hiszen egyelőre még vitatkozni sem tudunk eléggé, érvekre érvekkel válaszolni — állapította meg az első titkár, majd részletesen foglalkozott a káderkiválasztás folyamatával. A politikai pluralizmus kérdéseiről szólva kiemelte, hogy a népnek mindenhez köze van, ami a pártban történik. — A célunk nemzeti közmegegyezés elérése — hangoztatta dr. Szabó Miklós — és ehhez kérte valamennyi népfrontaktivista együttműködését. A tanácskozás ma délelőtt Terhe Dezső megyei népfronttitkárnak a népfrontmozgalom időszerű kérdéseiről szóló előadásával folytatódik, majd dr. Sztrapák Ferenc, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese a nyilvánosság és a sajtó problémakörét elemzi.