Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-24 / 249. szám
2000. október 24., kedd "PN-RaVUZ előtérben az agrárgazdaság Szerkeszti: A. Tóth Sándor Több kunsági különleges bor Az évjáratot az újborok kóstolásakor lehet majd minősíteni Hullámzott a víz sok szőlőben márciusban, áprilisban. Aztán a belvíz után jött az aszály a Kiskunságban is. A hőségnapok száma (ilyenkor 30 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet) 40-nél több volt. Sok fényt és hőt kapott a szőlő. Most, amikor már forrnak az újborok, lehet latolgatni, milyen is lesz a 2000-es évjárat? Kiskunság - Augusztus közepére az átlagostól jóval eltérő időjárás felborította az egyes fajták érésével kapcsolatos ismereteinket - emlékezik vissza Kovács László, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. A legkoraibb borszőlőt, az Irsait már augusztus 20-a előtt leszüretelték a borvidéken. Holott csak a hónap végén-szeptember elején szokták. Az Ezerjó, a Cserszegi fűszeres, a Zalagyöngye általában szeptember első felében szokott sorra kerülni, de már augusztus 20-a körül beindult a szedése. Sőt, a középérésű Kékfrankost is szüretelték már augusztus vége előtt, 17-18 mustfokkal. Holott a kékszőlők érési sorrendjében más években megelőzi az Oportó. A sok hő és fény hogyan hatott a bogyókra? Augusztus végén nagy volt a veszélye, hogy a forróság eloxidálja a savakat a korai fajtákban. Ezért a borvidék igazgatóválasztmánya engedélyezte a savpótlást a borkősavval, a bortörvénynek megfelelően. A fürtök a napsütés hatására végig cukrosodhattak a szüret idején. A lomb egészséges volt, a közép- és kései érésű fajták is fokosodhattak. Gyarapodhatott a fürtökben az extrakt anyag, amely a minőséget meghatározza. Ez a bor ezrelékében van meghatározva. Az asztali fajtáknál 18, a különleges minőségűeknél pedig 30 gramm felett van literenként. Az extrakt anyagban vannak jelen a savak, az illat- és a zamatanyagok. Ezek szépen javultak a közép- és a kései érésűeknél is. A savtartalom egyensúlyba jött a szeptemberi eső jóvoltából, így végül is nem volt szükség akkora beavatkozásra, mint gondoltuk. Egészséges volt az idei termés? - Rothadó szőlővel nem lehetett találkozni. Én személy szerint legutoljára a 40-es évek második felében, talán 47-ben láttam ilyen szép, egészséges termést, bajai diákoskodásom idején. Akkor 30 mustfok feletti kadarkát is mértek, ami szinte hihetetlennek tűnik manapság. Ebben az évszázadban még egy ilyen évjáratról tudok, az első világháború előtti időből. Talán 1908-ban vagy 1912-ben szüreteltek különlegesen kiváló borszőlőket. Egyes borvidékek idén az évszázad legjobb évjáratáról beszélnek. A kunsági borvidék is elmondhatja ezt az idei termésről? - A magas cukorfok, a kellő savtartalom, az extrakt szép fejlődése, a gyönyörű színanyag, az egészséges fürtök, a növényvédőszer-maradékok hiánya mind amellett szólnak, hogy kiváló borok teremtek az idén a borvidéken. Az is tény, hogy míg tavaly csak pár helyről jelezték: különleges minőségű bort készítenek, az idén sokkal több ilyen bejelentés érkezett a hegybírókhoz: Dusnokról, Kecelről, Jánoshalmáról, Kunfehértóról, Halasról. Ez is azt jelzi, hogy nem egy átlagos évjáratról van szó, amelyet meg kell becsülni. De most még korai lenne azt mondani, hogy az idei az évszázad legjobb évjárata. Ennek eldöntése az újborok kóstolása idején válik időszerűvé, november-december hónapokban. Akkor már látni lehet majd, hogy a feldolgozás során mennyire tudták megőrizni a szőlők kiváló tulajdonságait. Annyit mindenestre már most megállapíthatunk: kiváló évjáratról van szó - vélekedik Kovács László, a borvidék hegyközségi tanácsának titkára. A. TÓTH SÁNDOR SZŐLŐFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 2000-BEN Asztali fehérbort adók: 28-40 R/kg Minőségi fehérbort adók: 45-60 R/kg Vörösbort adó kékszőlők: f M FORRÁS PN-Infomacki * :K 75-130 R/kg .flb (mustfoktól, fajtától ML függően) A szőlőtermelőnek ne legyen kötelező a pincekönyv Budapest Nem hibátlan sem a jövedéki törvény, sem a bor nyilvántartását szabályozó rendelet. A termelők, feldolgozók, kereskedők jelzései nyomán - és nem utolsósorban Zsikla Győző országgyűlési képviselő erre irányuló munkája eredményeképp - módosításokra készül a parlament. Dr. Tamás Károly államtitkár (FVM) e hónapban kétszer is értekezletre hívta meg a szakma képviselőit, egyeztetés céljából. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága képviselői kifejtették álláspontjukat, majd pedig módosító javaslatokat fogadtak el. A jövedéki adótörvény módosítására elfogadott javaslatok: Egyszerűsített adóraktár-tulajdonos az a szőlő-bor termelő, aki a saját termékét értékesíti. Nem kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt az a termelő, akinek a borfelvásárlása meghaladja saját termésének 25 százalékát. A nyilvántartások vezetését napi helyett csak havi rendszerességgel kell végezni a javaslat szerint. A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendeletre vonatkozó módosító javaslatok: A borkísérő okmánnyal kapcsolatosan javasolják, hogy az adózatlan borszállítás lehetősége borkísérő okmány nélkül 30 literről 90 literre módosuljon. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a szőlőtermelőnek ne legyen kötelező a pincekönyv vezetése. Önkéntes vezetése viszont ajánlott. A jövedéki adótörvény jelenleg előírja a szőlőtermelőnek a pincekönyv vezetését. Azoknak a szőlőfelvásárlóknak, akik a szőlőt adóraktárnak tovább értékesítik, továbbra is kötelező marad a szőlőpincekönyv vezetése. A szőlőbor pincekönyvvel kapcsolatban is több módosításban egyeztek mega tárgyaló felek. A szőlő származási bizonyítványának funkciója bővül, a pincekönyv mellékleteként kell majd kezelni. A kiforrt borról készletleltárt december 31-ig kell készíteni. Az adómentes fogyasztást havi zárással kell elszámolni. A termékértékesítési táblázatot havonta kell tételesen kitölteni számlák alapján stb. Megegyeztek abban is, hogy 2001. január 1-jétől a megye székhelye szerinti vámhivatal adja ki a zárjegyeket. Az említett módosító javaslatokat a parlamentnek kell még jóváhagynia, hogy életbe léphessenek. MUNKATÁRSUNKTÓL Rendkívüli évjáratú borok Baja Kimagaslóan jó évjárat lesz ez az idei. Az alföldi borok nagyon jó minőségét a hosszan tartó aszálynak köszönhetjük. Sümegi Tibor bajai hegybíró, a Hajós-Bajai Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára rendkívül elégedett. Mármint a leadott szőlő minőségével. A termelők és a szakemberek is arra számítottak, hogy a szárazság miatt jelentősen csökken majd a borszőlő mennyisége. Szerencsére a kiesés nem jelentős, viszont mind a kék-, mind pedig a fehérszőlő-fajták fürtjei egészségesek voltak. Átlagosan 20-20,5 cukorfokú volt a must. A Chardonnay szőlő cukorfoka például a 21-et is meghaladta. Nagyobb a cukortartalom mint az, amit az elmúlt években feljegyeztek. Sok ültetvényen észlelték a töppedt szőlőszemeket (bogyókat), ami szintén a kimagaslóan jó minőség és a magas cukorfok jele. A gazdák közül éppen ezért sokan kérték a hegybírótól az ültetvény szemléjét, hogy a bortörvény értelmében megállapítsák, mely szőlőből készíthető tájbor. Egyetlen hátránya volt a hosszan tartó aszálynak. A korai érésű és az illatos szőlőfajták esetében lebomlottak a savak. Ennek az lesz a következménye, hogy valamivel lágyabbak lesznek a fehérborok. Különösen a kékszőlő-fajták színanyaga a meghatározóan jó. Sümegi Tibor hegybíró reméli, hogy a vörösborok színe a derítés után is megmarad. Eszerint számíthatunk arra, hogy az elmúlt 10 év egyik legjobb évjárataként vonul be a történelembe a 2000. évi szüret. Még a szőlő 15-20 százalékkal nagyobb felvásárlási árai is tükrözték a rendkívül jó minőséget. Persze ez a felár csak csepp a tengerben az előző évek rendkívül nyomott áraihoz viszonyítva. Úgy tűnik, a bor is mintegy 15-20 százalékkal megdrágul, ami szintén biztató, hiszen így jut pénz az új ültetvényekre és támrendszerekre. A hajós-bajai borvidéken a vincellérek titkon azt remélik, hogy az új bortörvény kedvező hatásai érvényesülnek és visszaszorul a borhamisítás is. KIRÁLY LÁSZLÓ LEHET SAVANYÍTANI. A napokban hajósi nénik dolgoztak az egyik keceli gazda káposztaföldjén. A termés, ahogy a képen is látszik, szép volt. Van mit savanyítani. A munka az ő korukban már nehéz, mondották, de minden évben eljárnak ide dolgozni.________________________________________fotó: barta zsolt A bankszövetség az agrárszektor hitelezéséről, finanszírozásáról ____ Budapest A Magyar Bankszövetség szerint az agrárium finanszírozhatóságához a jelenleginél jóval nagyobb állami támogatásra lenne szükség. Ennek érdekében az agrárreorganizációs hitelkonstrukcióba be kellene vonni a nagyobb agrártermelőket, illetve az éven belüli hiteleket is. A többi közt ez derült ki a bankszövetség legutóbbi sajtóbeszélgetésén. Erdei Tamás elnök kitért arra, hogy az agrárszektorban szükség volna a tőkepótlás megoldására is, illetve a korábbi hitelek normatív alapon történő konszolidálására. A mezőgazdasági ágazatba a jelenlegi hitelállomány dupláját is ki lehetne helyezni, ha az ágazat fizetőképessége javulna. (Jelenleg mintegy 260 milliárd forintra rúg az összes kihelyezett agrárhitel.) A bankszövetség tájékoztatóján elmondták: az agrárreorganizációs hitelkonstrukció keretében szeptember végéig 1700 pályázat érkezett a kereskedelmi bankokhoz, mintegy 40 milliárd forint hitelhez kapcsolódóan. Ebből a tárcaközi bizottság 600 pályázatot megvitatott, amelyeknek mintegy 95 százalékát el is fogadta. A bizottságnak azonban csak javaslattételi joga van, az agrártárca vezetése pedig az elbírált pályázatoknak csak kis hányadát hagyta jóvá a kibontakozási hitelkonstrukció keretében. Ez azt jelenti, hogy idén az eredetileg 65 milliárd forintos - 25 milliárdosra csökkentett - garanciakeret 80-90 százaléka kihasználatlan marad. A bankszövetség szerint mindez azt jelenti, hogy a körülbelül 260 milliárd forintos összes agrárhitel-állományból csak 140 milliárd forint éven túli hitellel lehet pályázni. S tekintettel a 25 milliárd forintos állami garanciára, összesen körülbelül 30-35 milliárd forintnyi, az agrárgazdaságba kihelyezett kölcsönt lehet a konstrukcióba bevonni. A Magyar Bankszövetség szerint elfogadható, hogy az állam felvásárolja a téeszek külső üzletrész-tulajdonosainak tulajdonát. mm =* BWÍGfaés Magyarország vonzó helyszíne Négyoldalas magyarországi körképet közölt a napokban pénzügyi-befektetési mellékletében a Stern magazin. A külföldiek számára vonzó helyszínként jellemezte az országot. prn IMgukénak. Orbán Viktor ugyan ss-----------------------------------------------*. A tíz éve elkezdett privatizáció soránkozik, hogy a cégek többségét „koncepció nélkül és jóval áron ran nagy nemzetközi konszernek alul” kótyavetyélték el. Csakhogy szerezték meg a több mint 2000 az országnak nemigen volt más állami vállalat krémjét. Ebben élen jártak a németek, választása. A rendszerváltás után a fizetésképtelenség határáig elakik a közvetlen tőkeberuházások adósodott... A kiárusítással Budaegyharmadát mondhatják a ma- pest háromszor annyi külföldi tőkét csalogatott be az országba, mint a kelet-európai vetélytársak" - írta a magazin. Munkatársa megemlítette a fővárosban gombamód szaporodó nagy bevásárlóközpontokat, a rengeteg új vendéglőt, a robbanásszerűen emelkedő ingatlanárakat. Idézte az amerikai Fortune magazin véleményét, amely szerint Budapest a világ öt legjobb, élenjáró városa közé tartozik. A magyar vállalkozók egy részének sikerét a hazatérésben látja a magazin: ők külföldön megtanulták, mi szükséges az üzleti sikerhez. Például jó szimat az ingatlanokhoz. Ez megvolt Pesti Attilának, aki meghonosította Magyarországon a Drogerie-Markt hálózatot, és Vadász Pálnak is, aki a Montana számítástechnikai cég főnökeként évi 45 millió márka forgalmat bonyolít le. Jürgen Illing, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke 900 német céget képvisel Budapesten. Elmondta a Sternnek: eddig minden, a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó jóslatot fölfelé kellett módosítania. A ráta kétszerese az EU-államok átlagának, miközben a munkanélküliség 6 százalék. Illing az ügyeskedők és gondolkodók népének nevezi a magyarokat: az eladás nem az erősségük, ám igen rátermett konstruktőrök. Tanú erre az Audi, amely nem bánta meg, hogy 1993-ban Győrbe telepítette új motorgyárát. Az Audi Hungária időközben az eredeti méret négyszeresére nőtt, ott készül a TT sportkocsik motorja. A győri üzem minden dolgozója szakképzett fémmunkás, 60 százalékuknak érettségije van, átlagos életkoruk 28 év. Ezek kitűnő számok - véli a Stern. ____■ külföldieknek