Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-24 / 249. szám

2000. október 24., kedd "PN-RaVUZ előtérben az agrárgazdaság Szerkeszti: A. Tóth Sándor Több kunsági különleges bor Az évjáratot az újborok kóstolásakor lehet majd minősíteni Hullámzott a víz sok szőlőben márciusban, áprilisban. Aztán a belvíz után jött az aszály a Kiskunságban is. A hőségnapok száma (ilyenkor 30 Celsius-fok fölé emelke­dik a hőmérséklet) 40-nél több volt. Sok fényt és hőt kapott a szőlő. Most, amikor már forrnak az újborok, lehet latolgatni, milyen is lesz a 2000-es évjárat? Kiskunság - Augusztus közepére az átlagostól jóval eltérő időjárás felborította az egyes fajták érésével kap­csolatos ismereteinket - emlékezik vissza Ko­vács László, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára.­­ A legkoraibb borszőlőt, az Irsait már augusztus 20-a előtt leszüretelték a borvidéken. Holott csak a hónap végén-szep­­tember elején szokták. Az Ezerjó, a Cserszegi fűszeres, a Zalagyöngye általában szeptember első felében szokott sorra kerülni, de már au­gusztus 20-a körül beindult a szedése. Sőt, a kö­zépérésű Kékfrankost is szüretelték már augusz­tus vége előtt, 17-18 mustfokkal. Holott a kék­szőlők érési sorrendjében más években megelő­zi az Oportó.­­ A sok hő és fény hogyan hatott a bogyókra?­­ Augusztus végén nagy volt a veszélye, hogy a forróság eloxidálja a savakat a korai fajtákban. Ezért a borvidék igazgatóválasztmánya engedé­lyezte a savpótlást a borkősavval, a bortörvény­nek megfelelően. A fürtök a napsütés hatására végig cukrosodhattak a szüret idején. A lomb egészséges volt, a közép- és kései érésű fajták is fokosodhattak. Gyarapodhatott a fürtökben az extrakt anyag, amely a minőséget meghatároz­za. Ez a bor ezrelékében van meghatározva. Az asztali fajtáknál 18, a különleges minőségűeknél pedig 30 gramm felett van literenként. Az extrakt anyagban vannak jelen a savak, az illat- és a zamatanyagok. Ezek szépen javultak a közép- és a ké­sei érésűeknél is. A savtartalom egyensúlyba jött a szeptemberi eső jóvoltából, így végül is nem volt szükség akkora beavatkozásra, mint gon­doltuk.­­ Egészséges volt az idei termés? - Rothadó szőlővel nem lehetett találkozni. Én személy szerint legutoljára a 40-es évek máso­dik felében, talán 47-ben láttam ilyen szép, egészséges termést, bajai diákoskodásom idején. Akkor 30 mustfok feletti kadarkát is mértek, ami szinte hihetetlennek tűnik manapság. Eb­ben az évszázadban még egy ilyen évjáratról tu­dok, az első világháború előtti időből. Talán 1908-ban vagy 1912-ben szüreteltek különlege­sen kiváló borszőlőket.­­ Egyes borvidékek idén az évszázad legjobb év­járatáról beszélnek. A kunsági borvidék is el­mondhatja ezt az idei termésről? - A magas cukorfok, a kellő savtartalom, az extrakt szép fejlődése, a gyönyörű színanyag, az egészséges fürtök, a növényvédőszer-maradé­­kok hiánya mind amellett szólnak, hogy kiváló borok teremtek az idén a borvidéken. Az is tény, hogy míg tavaly csak pár helyről jelezték: külön­leges minőségű bort készítenek, az idén sokkal több ilyen bejelentés érkezett a hegybírókhoz: Dusnokról, Kecelről, Jánoshalmáról, Kunfehértóról, Halasról. Ez is azt jelzi, hogy nem egy átlagos évjáratról van szó, amelyet meg kell becsülni. De most még korai lenne azt mon­dani, hogy az idei az évszázad legjobb évjárata. Ennek eldöntése az újborok kóstolása idején vá­lik időszerűvé, november-december hónapok­ban. Akkor már látni lehet majd, hogy a feldol­gozás során mennyire tudták megőrizni a sző­lők kiváló tulajdonságait. Annyit mindenestre már most megállapíthatunk: kiváló évjáratról van szó - vélekedik Kovács László, a borvidék hegyközségi tanácsának titkára. A. TÓTH SÁNDOR SZŐLŐFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 2000-BEN Asztali fehérbort adók: 28-40 R/kg Minőségi fehérbort adók: 45-60 R/kg Vörösbort adó kékszőlők: f M FORRÁS PN-Infomacki * :K 75-130 R/kg .flb (mustfoktól, fajtától ML függően) A szőlőtermelőnek ne legyen kötelező a pincekönyv Budapest Nem hibátlan sem a jövedé­ki törvény, sem a bor nyil­vántartását szabályozó ren­delet. A termelők, feldolgo­zók, kereskedők jelzései nyomán - és nem utolsósor­ban Zsikla Győző ország­­gyűlési képviselő erre irá­nyuló munkája eredménye­képp - módosításokra ké­szül a parlament. Dr. Tamás Károly államtitkár (FVM) e hónapban kétszer is ér­tekezletre hívta meg a szakma képviselőit, egyeztetés céljából. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium, a Pénzügy­minisztérium, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnok­sága képviselői kifejtették állás­pontjukat, majd pedig módosító javaslatokat fogadtak el. A jöve­déki adótörvény módosítására el­fogadott javaslatok: Egyszerűsí­tett adóraktár-tulajdonos az a sző­lő-bor termelő, aki a saját termé­két értékesíti. Nem kaphat egy­szerűsített adóraktári engedélyt az a termelő, akinek a borfelvá­sárlása meghaladja saját termésé­nek 25 százalékát. A nyilvántartások vezetését napi helyett csak havi rendszeres­séggel kell végezni a javaslat sze­rint. A borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 21/2000. (V. 18.) FVM-PM együt­tes rendeletre vonatkozó módosí­tó javaslatok: A borkísérő okmánnyal kap­csolatosan javasolják, hogy az adózatlan borszállítás lehetősége borkísérő okmány nélkül 30 liter­ről 90 literre módosuljon. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a szőlőtermelőnek ne legyen kötelező a pincekönyv vezetése. Önkéntes vezetése vi­szont ajánlott. A jövedéki adótör­vény jelenleg előírja a szőlőter­melőnek a pincekönyv vezetését. Azoknak a szőlőfelvásárlóknak, akik a szőlőt adóraktárnak tovább értékesítik, továbbra is kötelező marad a sző­­lőpincekönyv vezetése. A szőlőbor pincekönyv­vel kapcsolat­ban is több módosítás­ban egyeztek meg­a tárgyaló fe­lek. A szőlő származási bizonyítványának funkciója bővül, a pincekönyv mellékleteként kell majd kezelni. A kiforrt borról készletleltárt de­cember 31-ig kell készíteni. Az adómentes fogyasztást havi zá­rással kell elszámolni. A termék­értékesítési táblázatot havonta kell tételesen kitölteni számlák alapján stb. Megegyeztek abban is, hogy 2001. január 1-jétől a megye szék­helye szerinti vámhivatal adja ki a zárjegyeket. Az említett módo­sító javaslatokat a parlamentnek kell még jóváhagynia, hogy élet­be léphessenek. MUNKATÁRSUNKTÓL Rendkívüli évjáratú borok Baja Kimagaslóan jó évjárat lesz ez az idei. Az alföldi borok nagyon jó minőségét a hos­­­szan tartó aszálynak kö­szönhetjük. Sümegi Tibor bajai hegybíró, a Hajós-Bajai Borvidék Hegyközsé­gi Tanácsának titkára rendkívül elégedett. Mármint a leadott sző­lő minőségével. A termelők és a szakemberek is arra számítottak, hogy a szárazság miatt jelentősen csökken majd a borszőlő mennyi­sége. Szerencsére a kiesés nem jelentős, viszont mind a kék-, mind pedig a fehérszőlő-fajták fürtjei egészségesek voltak. Átla­gosan 20-20,5 cukorfokú volt a must. A Chardonnay szőlő cukor­foka például a 21-et is meghalad­ta. Nagyobb a cukortartalom mint az, amit az elmúlt évek­ben feljegyez­tek. Sok ültet­vényen észlel­ték a töppedt szőlőszemeket (bogyókat), ami szintén a kimagaslóan jó minőség és a magas cukorfok je­le. A gazdák közül éppen ezért sokan kérték a hegybírótól az ül­tetvény szemléjét, hogy a bortör­vény értelmében megállapítsák, mely szőlőből készíthető tájbor. Egyetlen hátránya volt a hosszan tartó aszálynak. A korai érésű és az illatos szőlőfajták esetében le­bomlottak a savak. Ennek az lesz a következménye, hogy valami­vel lágyabbak lesznek a fehérbo­rok. Különösen a kékszőlő-fajták színanyaga a meghatározóan jó. Sümegi Tibor hegybíró reméli, hogy a vörösborok színe a derí­tés után is megmarad. Eszerint számíthatunk arra, hogy az el­múlt 10 év egyik legjobb évjára­taként vonul be a történelembe a 2000. évi szüret. Még a szőlő 15-20 százalékkal nagyobb fel­­vásárlási árai is tükrözték a rendkívül jó minőséget. Persze ez a felár csak csepp a tengerben az előző évek rendkívül nyomott áraihoz viszonyítva. Úgy tűnik, a bor is mintegy 15-20 százalékkal megdrágul, ami szintén biztató, hiszen így jut pénz az új ültetvényekre és támrendszerekre. A hajós-bajai borvidéken a vincellérek titkon azt remélik, hogy az új bortör­vény kedvező hatásai érvénye­sülnek és visszaszorul a borha­misítás is. KIRÁLY LÁSZLÓ LEHET SAVANYÍTANI. A napokban hajósi nénik dolgoztak az egyik keceli gazda káposztaföldjén. A ter­més, ahogy a képen is látszik, szép volt. Van mit savanyítani. A munka az ő korukban már nehéz, mon­­dották, de minden évben eljárnak ide dolgozni.________________________________________fotó: barta zsolt A bankszövetség az agrárszektor hitelezéséről, finanszírozásáról ____ Budapest A Magyar Bankszövetség szerint az agrárium finan­szírozhatóságához a jelenle­ginél jóval nagyobb állami támogatásra lenne szükség. Ennek érdekében az agrárreorga­nizációs hitelkonstrukcióba be kellene vonni a nagyobb agrárter­melőket, illetve az éven belüli hi­teleket is. A többi közt ez derült ki a bankszövetség legutóbbi saj­tóbeszélgetésén. Erdei Tamás elnök kitért arra, hogy az agrárszektorban szükség volna a tőkepótlás megoldására is, illetve a korábbi hitelek nor­matív alapon történő konszolidá­lására. A mezőgazdasági ágazat­ba a jelenlegi hitelállomány dup­láját is ki lehetne helyezni, ha az ágazat fizetőképessége javulna. (Jelenleg mintegy 260 milliárd forintra rúg az összes kihelyezett agrárhitel.) A bankszövetség tájékoztató­ján elmondták: az agrárreorgani­zációs hitelkonstrukció kereté­ben szeptember végéig 1700 pá­­­lyázat érkezett a kereskedelmi bankokhoz, mintegy 40 milliárd forint hitelhez kapcsolódóan. Eb­ből a tárcaközi bizottság 600 pá­lyázatot megvitatott, amelyeknek mintegy 95 százalékát el is fogad­ta. A bizottságnak azonban csak javaslattételi joga van, az agrár­tárca vezetése pedig az elbírált pályázatoknak csak kis hányadát hagyta jóvá a kibontakozási hitel­­konstrukció keretében. Ez azt je­lenti, hogy idén az eredetileg 65 milliárd forintos - 25 milliárdosra csökkentett - garanciakeret 80-90 százaléka ki­használatlan marad. A bankszö­vetség szerint mindez azt je­lenti, hogy a körülbelül 260 milliárd forintos ös­­­szes agrárhitel-állományból csak 140 milliárd forint éven túli hitel­lel lehet pályázni. S tekintettel a 25 milliárd forintos állami garan­ciára, összesen körülbelül 30-35 milliárd forintnyi, az agrárgazda­ságba kihelyezett kölcsönt lehet a konstrukcióba bevonni. A Magyar Bankszövetség sze­rint elfogadható, hogy az állam felvásárolja a téeszek külső üzlet­rész-tulajdonosainak tulajdonát. m­m =*­­ BWÍGfaés Magyarország vonzó helyszín­e Négyoldalas magyarországi körképet közölt a napokban pénzügyi-befektetési mellékletében a Stern magazin. A kül­földiek számára vonzó helyszínként jellemezte az országot. prn­ IM­gukénak. Orbán Viktor ugyan ss­-----------------------------------------------*. A tíz éve elkezdett privatizáció so­­­ránkozik, hogy a cégek többségét „koncepció nélkül és jóval áron ran nagy nemzetközi konszernek alul” kótyavetyélték el. Csakhogy szerezték meg a több mint 2000 az országnak nemigen volt más állami vállalat krémjét. Ebben élen jártak a németek, választása. A rendszerváltás után a fizetésképtelenség határáig el­akik a közvetlen tőkeberuházások adósodott... A kiárusítással Buda­­egyharmadát mondhatják a ma- pest háromszor annyi külföldi tő­két csalogatott be az országba, mint a kelet-európai vetélytársak" - írta a magazin. Munkatársa megemlítette a fő­városban gombamód szaporodó nagy bevásárlóközpontokat, a rengeteg új vendéglőt, a robba­násszerűen emelkedő ingatlan­árakat. Idézte az amerikai For­tune magazin véleményét, amely szerint Budapest a világ öt leg­jobb, élenjáró városa közé tarto­zik. A magyar vállalkozók egy ré­szének sikerét a hazatérésben lát­ja a magazin: ők külföldön megta­nulták, mi szükséges az üzleti si­kerhez. Például jó szimat az ingatla­nokhoz. Ez megvolt Pesti Attilá­nak, aki meghonosította Magyar­­országon a Drogerie-Markt háló­zatot, és Vadász Pálnak is, aki a Montana számítástechnikai cég főnökeként évi 45 millió márka forgalmat bonyolít le. Jürgen Illing, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke 900 német céget képvisel Budapesten. Elmondta a Sternnek: eddig min­den, a magyar gazdaság növeke­désére vonatkozó jóslatot fölfelé kellett módosítania. A ráta kétsze­rese az EU-államok átlagának, mi­közben a munkanélküliség 6 szá­zalék. Illing az ügyeskedők és gondolkodók népének nevezi a magyarokat: az eladás nem az erősségük, ám igen rátermett konstruktőrök. Tanú erre az Audi, amely nem bánta meg, hogy 1993-ban Győrbe telepítette új motorgyárát. Az Audi Hungária időközben az eredeti méret négyszeresére nőtt, ott készül a TT sportkocsik motorja. A győri üzem minden dolgozója szakképzett fémmun­kás, 60 százalékuknak érettségije van, átlagos életkoruk 28 év. Ezek kitűnő számok - véli a Stern. ____■ külföldieknek

Next