Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

2001. Május 15., kedd ~PN-Kalauz előtérben az agrárgazdaság Szerkeszti: A. Tóth Sándor Környezet- és emberbarát Kecskemét Az vonzza, ami új. Ha rögös is az oda vivő út, azon indul el. A munka nem pusztán pénzkereset számára. A jö­vőben járó, hites ember Bagi Béla kecskeméti agrár­­vállalkozó. - Családi vállalkozásunk, a Klo­rofill Rt. fő terméke a Biomit Plussz növénykondicionáló szer - mondja az agrármérnök. - Kü­lönbözik az összes többi társá­tól. Állami kísérletek igazolták: növényvédő mellékhatása van. Mindezt olyan fokon „tudja” a Biomit Plussz, hogy a bioter­melésben is használható. Kör­nyezet- és emberbarát. A mel­lékhatást meglepetéssel vették tudomásul a szakemberek bak­tériumos megbetegedéseknél, például a paprikát az utóbbi években támadó xantomonas elleni védekezésnél. Jobb ered­ményt adott a Biomit Plussz, mint sok közismert növényvédő szer. A növényvédő mellékhatás mellett az érésszinkronizáló és minőségjavító hatása is kitűnt, a termésmennyiség növelésén túl­ is?- Vannak újabb tapasztalatok - Ugyancsak nagyon jó ered­ménnyel használják már a sző­lészetek - nem csak az Alföldön - a peronoszpóra és a liszthar­mat elleni védekezés megsegíté­sében. Ebben az esetben a ter­més mennyiségi és minőségi mutatóinak javulása szintén megfigyelhető. A Biomit Plus­­­szal lombtrágyázott ültetvénye­ken a vesszők még rossz évjá­ratban is biztonságosan beér­nek. Az összes többi lombtrá­gyától ezek különböztetik meg a Biomit Plusszt. Sikeresen al­kalmazható a minőségi gabona­­termesztésben is, amit szintén állami kísérlet igazolt. - Mi az újszerű a Biomit Plusszban? - A sokféle és magas tápa­nyag-koncent­rációjú táp­anyag haté­kony felvételét természetes alapú növényi kivonatok biz­tosítják. Ezek a kivonatok idézik elő a növényvé­dő mellékhatást is. A Biomit Plusszban több mint 60-féle növényi kivonat találha­tó! A Klorofill Bt. ügyvezetőjének (telefon: 76/414-165) van egy másik szívügye is. Az amaránt. Meggyőződése, hogy a dél-ame­rikai eredetű növénynek nagy szerepe lesz a jövő betegségmeg­előző, egészségvédő táplálkozá­sában. A gazdag nyugati orszá­gokban növekszik az igény a lisztjéből készült élelmiszerek iránt. Bagi úrnak saját fajtája van, s termeltet amarántot. ________________________A. TÓTH SÁNDOR Kevés akácméz lesz az idén Bácska Kimondottan rossz évre számítanak idén a bácskai méhészek. Helyben az első akácvirágzásból a tavalyi mézhozamoknak a negye­dét, jó esetben a harmadát hordják be a méhek. A rossz esélyek az időjárás számlájára írhatók. Sajnos Vas és Nógrád megyéből is rossz hírekkel jönnek vissza az előfutárok. A vándorméhé­szeknek a második akácvirág­zásból szerencsés esetben 10- 12 százalékos tiszta haszna lesz. Várható, hogy a felvásár­lási árak jelentősen emelked­nek. Nagy Zoltán madarasi mé­hész 90 rakodó kaptárral ren­delkezik. Tapasztalatai szerint a bácskai akácerdők java a húsvé­ti időszakban elfagyott. Feketék az akácosok, ahogy azt a méhé­szek mondják. Ami virág megmaradt, az pe­dig sárga színű. Nem olyan dús, szép fehér, mintha hó borítaná. A méhek sem dongnak úgy, mint a jó években. Nem nagy te­herrel térnek vissza a legelőről a kaptárba. Néhány madarasi és katymá­­ri méhész a napokban nézett körül északon, Romhány, Nagyoroszi és Diósjenő környé­kén, ahová a második akácvi­rágzásra járnak. Lesújtó látvány fogadta őket. Elfagyott akácer­dőket láttak. Esetleg a tavalyi hordás 15 százalékára lehet számítani. Késmárki Mihály sükösdi mé­hész ma már csak 20 kaptárral rendelkezik. Idén már nem fog vándorolni. Érsekcsanád kör­nyékére vitte ki a kaptárokat. Itt az akác általában 10 napig vi­rágzik. Ebből már 7 nap letelt. Saj­nos hideg északi szél fújt és nagyon kevés nektár képződött. Volt olyan nap, amikor kaptá­ronként 0,4, jobb esetben 1,3 kiló volt a súlygyarapodás. Ván­dorolni készülő sükösdi mé­hésztársaitól Mihály bácsi azt hallotta, hogy Vasvár, Körmend és Salgótarján környékén óriá­si fagykárt szenvedtek az akác­erdők. Számítások szerint itt is legfeljebb 10 százalékos ha­szonra lehet majd számítani az elkövetkezőkben. Ez az év annak jelent igazán veszteséget, aki tavaly kezdett el méhészkedni. A tapasztaltak rendelkeznek eladatlan készle­tekkel. Tavaly ugyanis sok akác­méz a nyakukon maradt. Most ezt jó áron, nagyban kilónként 350-430 forintért tudják értéke­síteni. Az EU tagállamaiban a fel­dolgozók jelenleg 3,5 márkát fi­zetnek az ömlesztett magyar akácmézért. Ellentétben az elő­ző évek gyakorlatával, annyi lesz a méz ára, amennyiért a méhész eladja - mondják a ke­reskedők. ____ KIRÁLY LÁSZLÓ MÉZPIACI ADATOK AZ ELMÚLT 3 ÉVBEN Év méztermés (tonna) hazai export (tonna) exportbevétel millió USA dollár 1998 13.800 9.261 19,62 1999 20.500 9.889 15,91 2000 14.200 12.806 16,41 2001-ben a várható export 15.000 tonna méz (ennek 90 százaléka akác). Forrás: Méhészeti Terméktanács Démász: 671 milliós A Démász Rt. 671,65 millió forint adózott nyereséget ért el 2001 első negyedévében a konszolidált, nemzetközi szám­viteli szabályok (IAS) szerinti mérlege alapján. Ez 50,7 százalékkal kevesebb a múlt év első negyedévi nyereségé­nél - derül ki a cég hétfőn közzétett gyorsjelentéséből. Budapest Az első negyedéves adózott ered­mény jelentősen elmarad az elemzők várakozásaitól, akik az egymilliárd forintot megközelítő profitra számítottak. A Démász­­csoport energiaértékesítésből 14,83 milliárd forint bevételre tett szert az első negyedévben. Ez 6,91 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a villamosenergia­­értékesítésből származó konszo­lidált árbevétele 7,23 százalékkal nőtt az első negyedévben és elér­te a 14,7 milliárd forintot. A hőértékesítésből 118 millió árbe­vétele származott a cégnek, 22 százalékkal kevesebb, mint a bá­zisidőszakban. A társaság nem auditált, konszolidált eredmény­kimutatása szerint üzemi ered­ménye 703,675 milliárd forint volt. Ez 51,83 százalékkal marad el az előző év első három hónap­jának adatától. Az idei energia-áremelkedések átlagos mértéke az értékesítési ol­dalon 6,1 százalékos, a vásárlási oldalon 13,1 százalékos volt. Amennyiben ez az árkülönb­ség továbbra is fennmarad, az ár­rés további szűküléséhez és az üzleti eredmény csökkenéséhez vezet - áll a jelentésben. A gyorsjelentésben a Démász mindkét oldalon 6 százalékos ár­emelkedést vett figyelembe, mi­vel nem fogadta el a hatósági ár­emeléseket. Az így keletkező 609,8 millió forintos különbséget a céltartalékok közé sorolta a tár­saság. A Démász az első negyed­évben 207,2 GWh villamosen­ergiát értékesített, 2,91 százalék­ nyereség kap keveseb­bet, mint 2000 első há­rom hónapjá­ban. A háló­zati veszte­ség GWh-át 146,8 tett ki. A Démász Rt. többségi tulajdonosa 55,78 százalékos részesedéssel továbbra is az Electricité de France S.A. A társaság saját tőké­je az első negyedév végén 37,45 milliárd forint volt. Ez 13,51 szá­zalékos csökkenés a bázishoz képest. A cég jegyzett tőkéje 35,13 milliárd forint, 3,28 száza­lékkal alacsonyabb, mint az elő­ző negyedév végén. A Démász részvényei a BÉT „A” kategóriájában szerepelnek, pénteki záró áruk 11.300 forint volt. Az elmúlt 52 hét legmaga­sabb kötésára 18.900, a legalacso­nyabb 9.850 forint volt. _____ ■ Fel a forint, le a márka? Baján még a neppereket is zavarba hozta nemzeti valutánk pénteki, közel 6 százalékos felértékelése. Óránként sorra járják a bankokat és a kis pénzváltókat, mert a forinthoz képest kiszámíthatatlan a nyugati valuták árfolyama. PÉNZVÁLTÁS A múlt hét közepén a magán­­pénzváltók 1 német márkáért még 134-136 forintot adtak. Teg­nap délelőtt a márka 130 forinton állapodott meg. Óvatos becslések szerint egy-két nap múlva már 128 forint lesz a vételi ár. Azért vesszük például a német márkát, mert a déli határszélen zömében ezt a pénznemet váltják a Szerbi­ából érkező bevásárlóturisták. Amerikai dollárt csak elvétve vál­tanak. Ezért a valutáért mellesleg a magánpénzváltók 290 forintot fizetnek és 298 forintért adják to­vább a vásárlóknak. Nagy felvá­sárlásról szó sincs, hiszen rendkí­vül gyér a kínálat. Egyes pénzvál­tók nem is adnak el külföldi pénzt, csupán vásárolnak. A nagyobb pénzintézetekben egyelőre senki sem kívánja kom­mentálni a forint felértékelésével kapcsolatos változásokat. Kivár­nak. Úgy tűnik, az alig több mint 24 órás kereskedés nem elégsé­ges ahhoz, hogy a helyzet stabili­zálódjon, vagy biztos irányba mozduljon el. Baján az OTP teg­nap a május 11-i árfolyamon adta­­vette a külföldi fizetőeszközöket. Délelőtt alig volt forgalmuk. Itt a márka vételi ára 128,77, az eladá­si ára pedig 135,38 forint volt. A dollárért 285,85 forintot fizettek és 300,50-ért lehetett megvásárol­ni. Ugyanakkor a Postabank 286,37 forintot fizetett és 301,05 forintot kért a dollárért. A valutás ablakoknál jelentéktelen volt a pénzforgalom. A márka vételi és eladási ára között minden bank­nál 5 forint a különbség. A ma­gánpénzváltók esetében ez a kü­lönbség már régóta 1 forint. Ma­gyarán, a bankok 5 forintot, a nepperek és a kis pénzváltók pedig csak 1 forintot keres­nek márkán­ként. Ezek az arányok nem változtak most sem. Akik tegnap jöttek hoz­zánk Szerbiából bevásárolni, azok jobban jártak, mint akik péntek reggel váltottak márkát fo­rintra. Egy 80 ezer forintos mosó­gépért pénteken még 588, tegnap pedig már csak 615 márkát kellett beváltani. A forint felértékelése következtében minden hozzánk látogató külföldi számára drágáb­bak lettünk. Ha viszont mi uta­zunk külföldre, közel 6 százalék­kal olcsóbb számunkra az ottani az áru. Nem tudni, miképpen re­agálnak majd az utazási irodák, illetve mennyivel lesz olcsóbb számunkra a még be nem fizetett külföldi nyaralás. K.L. Tőkehiányos erdőtulajdonosok Budapest Magyarországon pillanat­nyilag 755 ezer hektár erdő van magánkezelésben. Ez az összes erdőterületnek va­lamivel több mint 40 száza­léka. Mintegy 4 milliárd forint tőkére lenne szükség ahhoz, hogy ma­gánerdőkben rentábilis gazdálko­dás folyhasson. Telekdy Pál, a Magán Erdőtu­lajdonosok és Gazdálkodók Or­szágos Szövetségének (Megosz) elnöke hétfőn, Budapesten sajtó­­tájékoztatón mondta ezt. - A magánerdők felét azonban a tulajdonosok tőkehiány miatt nem tudják művelni - mondta a szövetség elnöke. Telekdy Pál szerint ennek okai összetettek, de közülük legfontosabb, hogy az erdő kezeléséhez szükséges va­gyon szinte teljesen hiányzik. A szövetség véleménye az, hogy négy-hat év alatt fokozatosan kel­lene ezt a pénzt pótolni támoga­tások formájában. ideértve a hi­tel- és kamattámogatásokat, vala­mint az adópolitikát. A magáner­­dő-gazdálkodás jövedelmei évti­zedes ciklikussággal jelentkez­nek, így a tárgyévi adózásuk tő­kekivonást eredményez a szek­torból. Jelenleg a magánerdő-gaz­­dálkodók éves jövedelme összes­ségében mintegy 22 milliárd fo­rint. A szövetségnél úgy gondol­ják, hogy a magánerdő-gazdasá­­gok éves jövedelme az európai uniós csatlakozásig elérheti a 28- 30 milliárd forintot. Az OTP Bank Rt. tovább erősít a vállalati piacon Az OTP Bank Rt. Dél-aföldi Régiója komoly célokat tű­zött ki maga elé 2001-ben. Erősíteni szeretné vállalati piacát. A feladattal Windheim Józsefet bízták meg, aki áprilisban kezdte munkáját Kecskeméten, mint kereskedelmi és ban­ki üzletágért felelős ügyve­zető igazgatóhelyettes. Windheim József korábban Pé­csen dolgozott. A jogi és a köz­­gazdasági diploma után az első munkahelye az akkor még egy­szintű bankrendszer keretein belül működő MNB siklósi fiók­ja lett, amelyből később meg­alakult a Kereskedelmi és Hitel­bank egysége. Munkája során a banki szféra szinte minden te­rületén dolgozott. 1991-ben fi­ókigazgató, majd Pécsen két­­megyés régióvezetővé nevezték ki. Később ez négymegyés régi­óvá alakult, s ő lett a vállalati te­rület vezetője. A váltás idén áp­rilisban történt meg. Windheim József elfogadta az OTP Bank Rt. ajánlatát, és áprilistól már az ország legnagyobb bankjá­nál kamatoztatja kiváló szak­mai tudását. Olyan terület veze­tésével bízták meg, amelyet jól ismer és korábban már sikere­ket ért el. Az OTP Bank Rt. erősíteni szeretné a vállalati piacát, mely­hez minden feltétel adott. Hatal­mas fiókhálózattal rendelkezik, csak a dél-alföldi régióban 67 fi­ókja van. Forrásellátottsága na­gyon jó, szabad pénzeszközök­kel a bankközi piacon meg tud jelenni és kitűnő szakemberek segítik a sikeres banki munkát. Az ötéves stratégiai terv kereté­ben elsősorban a hitelek és esz­közök arányát a mai 27%-ról 50%-a szeretné emelni, hiszen ha az európai bankok átlagát nézzük, ott a hitelek aránya eléri az 50 %-ot. Az OTP Bank kereskedelmi banki tevékenységét folyamato­san a piac igényeihez igazítja. Windheim József hangsúlyoz­ta, hogy az eladástechnika mel­lett tervszerűbbé kell tenni az akvizíciós munkát, világos cé­lokat és célcsoportokat kell ki­jelölni. Támaszkodni kell az or­szágban egyedülálló fiókháló­zat ügyfélkapcsolati rendszeré­re, ügyfélismeretére. Kitüntető figyelmet kell fordítani az ügy­fél elégedettségére, a gyors és rugalmas ügyintézésre. Célul kell tűzni az „egy ügyfél több szolgáltatás” igénybevételének elvét. Az OTP Bank több vállalati termék esetében már most piac­vezető, sőt van egy olyan termé­ke, ami Európában is egyedülál­ló: az importált áruk belföldi for­galomba hozatala során megfi­zetendő vámteher/vámbiztosí­­ték kártyával való kiegyenlítése. Ezt elsősorban a biztonság miatt kedvelik a fuvarozók, hiszen ezt akár a kamionsofőrnek is átad­hatják, visszaélés nem történhet vele. Emellett jelentős forgalma van az OTP HáziB@NKnak, a TeleBANKnak, a Mobil Tele­ BANKnak is. A bankcsoport te­vékenységét leánycégei teszik teljessé, melyek közül kiemelhe­tő a Garancia Biztosító Rt., a nyugdíjpénztárak, a lízingtevé­kenységet folytató Merkantil Bank Rt. Az OTP Bank Rt. Dél-alföldi Régiója erre az évre 25%-os nö­vekedést tűzött ki célul, melyen belül - az egyes üzletágak piac­megtartása mellett - az üzlet­ágak többségénél a piaci rész­arány jelentős növelését tartal­mazza az üzleti terv. Windheim József személyében új ügyvezető igazgatóhelyettes került a Dél­alföldi Ré­gió vállalati területének élére.

Next