Petőfi Népe, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-28 / 200. szám
Nem teljes az autóápolás, ha kimarad a motormosás A korszerű autók motorháztetejét ritkán kell kinyitni, de ez nem jelenti azt, hogy a motortér ápolása elmaradhat. Előbb-utóbb eldeformálódó műanyagok, rozsdásodó fémek, elfáradó tömítések és zárlatos csatlakozók jelzik, hogy baj van. A bogártetemekkel dúsított hűtő hatásfoka is romlik, és ha szerelésre kerül sor, a szakembernek sem lesz ínyére a mocsokban matatni. A motornak mégsem szabad meggondolatlanul nekiesni. ■ A mosás utáni csendet általában az elektromos berendezések beázása, bepárásodása okozza. A makacs szennyeződéseket vegyszerrel lehet feloldani. A nem túl forró blokkra olaj- és zsíroldó anyagot kell permetezni, és azt rajta kell hagyni öt-tíz percig. A motor alsó részéhez emelő segítségével vagy aknából lehet hozzáférni. A fellazult koszt gőzborotvával érdemes eltávolítani, ha erre nincs mód, néhány vödör forró vízzel érhető el a legjobb hatás. A fenti eszközigényből sejthető, hogy a takarítást legjobb speciális mosóban végezni vagy végeztetni. Nem árt az óvatosság, mert a víz és a kényes elektromos berendezések nem jó barátok. Az ékesebb korú Zsiguli-tulajdonosok ismerik a jelenséget, amikor nagy eső után a motor meg sem nyekken. Ennek oka általában az osztófej beázása volt. Hasonló bajt okozhat a gőzborotva is. Éppen ezért a fürdetés előtt az elektromos berendezéseket jól be kell zacskózni. Az elosztó mellett a riasztó szirénája, a trafók, illetve a biztosítékház lehet veszélyben. Ezeket is csomagolja be! A mosás után sűrített levegővel kifújható a lerakodott víz. Ha a motortéri vihar után az óvintézkedések ellenére is csend a válasz a gyújtáskulcs elfordítására, akkor sem kell pánikba esni. Az említett elektromos berendezések alapos kiszárítása után az esetek többségében észhez tér az autó. ■ Árvay Vadveszély az autóutakon gázolás Ősszel a szarvasok, illetve az őzek a legvirgoncabbak Az ősz sok veszélyt tartogat az autósoknak. A változó útviszonyok mellett az állatok vonulására is ügyelniük kell. Árvay N. Tivadar Becslések szerint évente milliónyi állat pusztul el az utakon. A leggyakrabban kistestű ragadozók - róka, nyest, menyét -, illetve rágcsálók kerülnek az autók kerekei alá, de sok a madár, az őz és a vaddisznó is az áldozatok között. A kisebb állatok csak riadalmat okoznak, a nagyobbakkal történő találkozás azonban komoly sérülést okozhat autónak és autósnak egyaránt. A legkevésbé veszélyesek az autópályák. Ezeket kerítés védi, de tévedés lenne azt gondolni, hogy nem fordulhatnak elő a sztrádán akár nagyobb vadak is. A le- és felhajtóknál betévedő állatok a forgalomtól megriadva a száguldó autók elé ugorhatnak. Autópálya-tempónál egy száz-kétzszáz kilogrammos szarvas vagy vaddisznó halálos csapást mérhet az autóban ülőkre, de szerencsés esetben sem úszható meg az ütközés tetemes anyagi kár nélkül. Ráadásul az oldalról előbukkanó vadat szinte lehetetlen kivédeni. A kormány félrerántásával sem biztos, hogy sikerül kikerülni az állatot, viszont az autó a rossz mozdulattól megpördülhet, irányíthatatlanná válhat. A legjobb beáldozni az állatot - javasolják a szakemberek. Gyakran csak így kerülhetők el az emberi sérülések. Szerencsére az autópályákon inkább rágcsálókra, hüllőkre és madarakra kell készülni. A védtelen országutakon más a helyzet. A vadveszélyt jelző táblák után szarvas, őz, vaddisznó felbukkanására kell számítani. Az őzek és a szarvasok - az üzekedési, illetve bőgési időszak miatt - augusztus közepétől szeptember végéig tévedhetnek gyakrabban az aszfaltra. A vonulási útvonalaik állandóak, így ahol már találkozott velük, máskor is számíthat a megjelenésükre. Alkonyatkor, éjszaka ugrálnak át az úton kis csapatokban, így ahol egy felbukkan, érdemes lassítani, mert társai vakon követik vezérüket. A fácánok, a nyulak és a rókák bármikor előbukkanhatnak. Utóbbi éjszakai vadász, messziről elárulja a reflektorfényben megcsillanó szeme. A róka gyakran lakmározik elgázolt állatok teteméből, de eliszkol a járművek láttán. Nem így a nyúl vagy a fácán. Az út mentén gubbasztó tapsi váratlanul képes kiugrani az útra, csakúgy, mint a fácán, amely keresztülröpül az autó előtt. A találkozásnak jó esetben csak mosás a vége, de a hűtőmaszk, sőt a szélvédő is sérülhet a két-öt kilós testektől. A bajt lassítással, dudálással lehet elkerülni, mivel az állatokat a fény inkább megbabonázza, semmint elriasztja. A duda azonban megugrasztja a legmerészebb dúvadakat is. A kistestű ragadozók gyakran az út szélén kutatnak az elütött rágcsálók után. Az óvatlan állatok így vadászból gyorsan válhatnak maguk is áldozattá. Oscar izzad és fázik, de sosem panaszkodik A törésteszteknél használt babákon leginkább az utasokat ért fizikai erőhatásokat mérik. A kutatómérnökök most új szerepre készítik fel a dummykat. Dr. Oscar névre keresztelt tesztbábujukkal az utasok kényelméért vívott harcban akarnak értékes információkhoz jutni. Az új eszközön több mint száz érzékelőt helyeznek el. Oscar „idegvégződéseit” egy számítógéphez csatlakoztatják, majd virtuális utazásra küldik őt, miközben szélsőséges körülményeket teremtenek az autóban. A kényelemhez ugyanis ma már nemcsak az ülések keménysége, oldaltartása, a zajszint vagy a lábtér mérete tartozik, hanem legalább ilyen fontos az utastér hőmérséklete és az ott cirkuláló levegő hatása. Oscar segítségével ezt tudják elemezni a mérnökök. A szenzorok a levegő hőmérséklete mellett az áramlás sebességét is rögzítik. A babának köszönhetően a jövő gépjárműveiben már nem kell attól tartani, hogy a klímaberendezésből áradó hideg levegő reumás fájdalmat okoz. A modern technika segít, hogy a levegő hőmérsékletét szinte észrevétlenül, érzékelhető légmozgás nélkül tartsák a beállított szinten. ■ ÁNT ■ Hűtött, fűtött utastér - légmozgás nélkül. n A biztosító sem minden esetben téríti meg a kárt A vadbalesetek során keletkezett jelentősebb kár esetén rendőri helyszínelést kell kérni, sőt a területileg illetékes vadkezelőt is ki kell hívni. A vadveszélyt jelző tábla utáni szakaszokon azonban nem sok esély van a rendezésre. A szabály szerint az autósoknak az ilyen utakon fokozottan számítaniuk kell a szabadon élő állatok megjelenésére. Eszerint közlekedniük is ennek megfelelő óvatossággal kellene. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a baleset sokba kerülhet az autósnak. Jobb tehát az óvatosság. HÍRSÁV Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái ► KEDD AUTÓ & MOTOR SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD&NEVELÉS Keresse az Autó-Motort a hírlapárusoknál! előzetes Frankfurtból: az új Mazda 6-os Németországban debütál. Az Újpest FC sportos tesztpilótái: négy klasszis autót tesztelt a négy klasszis futballista. Forró pillanatok a Peugeot 307-esben beázhat a Peugeot 307- esek menetstabilizáló rendszerének szigetelése. A nedvesség miatti zárlat tüzet okozhat az autókban - írja a Német Automobilwoche című autós szaklap. A francia gyártó ezért csaknem egymillió 307-est hív vissza. A modellből negyedmillió fut Európa útjain. Dízel-elektromos Corsát épít az Opel hibrid hajtású Corsát tervez az Opel. Az autóba a dízel erőforrás mellé akkumulátorok kerülnek, amelyek a fékezésnél keletkező energiát is tárolják. Az autó szén-dioxid-kibocsátása 99 gramm lesz kilométerenként, a fogyasztása pedig 4 liter alá csökken. A további érdekességek: www.reggel.hu Nem omlanak a Dunába öreg hídjaink incs vész Nagy hiba lenne egyszerre több hidat lezárni a forgalom elől A Dunán átívelő tizenöt magyarországi híd közül nyolc található a fővárosban. Ezek többsége több mint ötven éve állja az autók ostromát. Ráadásul a közelmúltig az országon keresztülhaladók is ezeket az átjárókat választották, hiszen nem volt sok lehetőségük máshol átkelni a folyón. Az M0-s autópálya déli hídja, a szekszárdi Szent László híd és a nemrég Dunaújvárosnál átadott Pentele híd csökkentette a forgalmat, de az öreg budapesti átkelők sürgősen felújításra szorulnak. Pánikra azonban nincs ok. A leggyengébbnek ítélt Margit híd sem omlik le, az átkelés egyelőre biztonságos rajta. A szakemberek rendszeresen vizsgálják a vas- és betonszerkezet állapotát, és foltozgatják a hidat. Legutóbb az új villamosok üzembe állításakor végeztek nagyobb karbantartást, hogy a 62 tonnás sárga hernyók is felgurulhassanak a hídra. Az 1948-ban átadott több mint 600 méteres átkelőt még legalább egy évig életben kell tartani, hiszen a Szabadság híd most elkezdett felújítása csak jövőre fejeződik be. Korábban felmerült, hogy a Margit híd legyen az első a sorban, de kiderült, hogy hiába látszik fittebbnek a Gellért teret a Fővám térrel összekötő Szabadság híd, a rekonstrukció nem tűr további halasztást. Jövőre elkészül az M0-s északi szakasza a Megyeri híddal, így a jelenleg napi 150 ezres autóáradatot fogadó Árpád híd megúszhatja a komolyabb rohamot a Nagykörúti átjáró lezárásakor. A csaknem egy kilométeres Árpád híd egyébként jelenleg az egyik legjobb állapotban lévő budapesti átkelő, hiszen a nyolcvanas években a teljes szerkezetét felújították. ■ Árvay N. T: A Szabadság híd jobban nézett ki a Margit hídnál, de az állapota rosszabb