Bácsbodrog Népe, 1949 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1949-04-08 / 1. szám

KPÁR ikpárgumi és .es vasárukat golcs­óbban sz Géza • keres­kedésében isárolha!. AN­IA -10-ig. egen kikötő —13. évj fellázad létkör­np Vab.VsS, 4 VjG, Vj8 órakor. gPONTI -10 ig. Tizenötéves kapitány -13-ig. is bálványa Hétköznap 6 és 8, 4 6 és 8 órakor. nási Mozgó -10-én. agy­-ország — 14-en. ny a talpán ght. szám. 949. szám. hirdetmény Péter mélykúti­­ 510 Ft tőke es­ejéig, a bácsal­­iróság 1948. évi gzésével elren­­tési végrehajtás cáajtást szenve­­. évi január hó alt 2700 Ft-ra­gságokra a bács­­birc­s Pk.5029- ágzésével az ár­­teltetvén, annak szenvedő laká­t, Tanya 1240. dő megtartására 1949. április hó­n délelőtti 10 ik ki, amikor a iglalt motorke­­rencsiket, akác- Számfát s egyéb t a legtöbbet de legalább a harmad részéért ítés mellett el s. 1949. március ácsalmási Albin ill. végrehajtó. Timszinház /■halma __ .n, számban 8, rnap 4-6-8-kor. szekér 3 orosz repülős dó kiegészítés. i­­­d­­­óbb beer­enkedésben VÁRMEGYÉNK NÉPE előtt ma már világosan áll, hogy Pártunk politikája el­választhatatlan az egész or­szág, a nép ügyétől. Ebből adódik annak magyarázata is, hogy a mai nappal új harcos hetilapja született a Magyar Dolgozók Pártjának Bács megyében, a „Bács­bodrog Népe.“ Miért most vált idősze­rűvé vármegyénkben meg­jelent lapjaink egyesítése, erőink egységbe kovácso­lása ? Azért, mert népi demok­ráciánk további fejlődése megköveteli a kulákság a még meglévő kizsákmányoló elemek hatalmának korláto­zását, mert népi demokrá­ciánk erősödése egyet jelent a nép ellenségei elleni ke­­­­mény küzdelemmel, amely­­ az osztályharc élesedésével­­ mutatkozik meg a bácskai falvakban is. Mert a fokozatosan ki­szorulóban lévő klerikális reakció minden eszközzel fejlődésünk akadályozásán dolgozik, hogy saját pozí­cióit továbbra is meg tudja tartani. Mert­ a falusi reak­ció új kenyerünk szabotálá­­sára szövetkezik, mert népi demokráciánk fejlődése na­pirendre tűzte a szövetke­zeti mozgalom erősítését, dolgozó parasztságunk fo­kozottabb jólétének megte­remtését. Mert Pártunk Politikai Bizottságának határozata ér­telmében emelni kell a Párt tagjainak ideológiai színvo­nalát, meg kell javítanunk a pártmunkát, őrködnünk kell a Párt élcsapat jelle­gének megőrzésén, annak megerősítésén. Ebben a harcban jelent elvtársaink kezében fegyvert megyei hetilapunk a Bács­­bodrog Népe. Minden elő­fizetője, minden olvasója pártunkat a Magyar Dolgo­zók Pártját erősiti s mivel pártunk ügye nem választ­ható el a magyar demokrá­cia, a magyar nép ügyétől, a magyar nép felemelkedé­sét, a magyar népi demok­rácia erősödését, a megye dolgozóinak boldogulását szolgálja. Lapunk alátámasztója lesz a megyei pártbizottság mun­kájának, megyei pártpoliti­kánkat tükrözi vissza, egész Bács megye népének érde­keiért küzd. Feladata lesz megismertetni párttagsá­gunkkal és minél szélesebb tömegekkel elméleti és gya­korlati politikánkat, megta­nítani őket a kommunisták világnézetére, világszemléle­tére, a dialektikus materi­alizmusra és gyakorlatban való alkalmazására. Bácsmegye népét mozgó­sítanunk kell saját érdekeik megvédésére, tudatossá kell tennünk harcrakészségüket, hogy lássák és elismerjék a harc célját és értelmét. La­punknak ebben a harcban az élen kell járni és segí­­teni pártunkat. Elsőnek kell a problémákat a nép elé vinni és mozgósítani a nagy célok érdekében. Milyen lap lesz a Bács­­bodrog Népe ? A szenzációk háttérbe szorításával olvasó­táborunk állandó nevelésé­vel olyan országos és helyi események és kérdések felé fordítjuk a figyelmet, amely­től fejlődésünk, életünk, jö­vőnk függ. Minél kevesebb felfújt frázist, minél több egyszerű hétköznapi tettet, minél kevesebb fecsegést, minél több figyelmet az építőmunka legegyszerűbb, de eleven tényeivel szemben. Megbízhatóságra törek­szünk. Lapunknak irányt­­mutatónak kell lenni, még­pedig olyannak, hogy olva­sóinkat valóban azok érde­keljék, amelyek életünk döntő kérdései. így és ezért érthető az, hogy lapunk hasábjain egyre ritkulnak az úgynevezett „véres szenzá­ciók“, helyette a termelés, újjáépítésünk, az új maga­sabb erkölcsi rendűséget megszemélyesítő új ember­típus kialakításának kérdései és problémái kerülnek elő­térbe. Ezekkel a gondolatokkal köszönti lapunk első száma elvtársainkat és megyénk valamennyi dolgozóját. ígér­jük a hétköznapokban is álhatatosan fogunk dolgozni ,minden hűhó nélkül épít­jük a mával a holnapot,­ hogy népünk élhessen sza­badon és boldogan. Ezt akarja és ezért har­col tűzpiros lobogója alatt a Bácsbodrog Népe! Nagykováts­ István I. évfolyam 1. szám 1949. április 8.­­ Megtisztítják az OSzH tagszövetkezeteket a kulákoktól Ára: 60 fillér. Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája Baján Április 7-én este 6 óra­kor a Városháza díszter­mében Nemzetgazdaságunk helyzete és perspektívái címmel Nádor György elv­társ az MDP országos ok­tatási osztályának kikül­döttje tart előadást. Párt­­különbségre való tekintet nélkül mindenkit szívesen lát az MDP vezetősége. ­­izezrek ünnepelték megyénkben a felszabadulást és a Szovjet Hadsereget .Hűséggel és szilárdan helytállunk a népek szabadságának őre, a világ dolgozóinak vezetője, a béke legyőzhetetlen védője a Szovjetunió mellett.. . Felszabadulásunk negye­dik évfordulóját a magyar nép a nap jelentőségéhez méltóan ünnepelte meg or­szágszerte s itt Bács megyé­ben is. Baja, Jánoshalma, Bács­almás és valamennyi köz­sége megyénknek ünnepi díszt öltött. A megye szék­helyén a Függetlenségi Nép­front zászlója alatt ünnepelt és emlékezett a város 1945. április 4-ére. Az ünnepségek rendjét a városháza dísztermében ren­dezett nyilvános népfront díszgyűlés vezette be. A Himnuszt a Tanítókép­zősök énekkara énekelte, majd Ernst Elga szavalt. Az ünnepi beszédet Sarok An­tal elvtárs a Függetlenségi Front megyei titkára mondta el, rámutatva a nap nemzeti életünkben hozott történelmi jelentőségére. Pancsek Aran­ka szavalata után a Köztár­sasági indulóval zárta le a díszgyűlést a Tanítóképzők énekkara. Az ünnepség részt­vevői és közben a városháza elé felvonult ezrek a Déli­kertben lévő orosz hősi em­lékműhöz vonultak, ahol a város egész dolgozó társa­dalma nevében Hanyecz Dezső elvtárs MDP városi titkár helyezte el beszéd keretében a város hatalmas koszorúját azoknak a sírján, akik életüket adták a ma­gyar nép, a világ dolgozói szabadságáért, felszabadítá­sáért. Ezután sorra helyez­ték el koszorújukat a pár­tok, a megye, rendőrség, honvédség, a város ifjúsága, az Úttörők, pénzügyőrség, szabadságharcosok, a szak­­szervezet főbizottsága és MNDSz és sorra a többi társadalmi egyesületek. A Tanítóképző „Madrigal“ kórusa az Internacionálé el­­éneklésével fejezte be a hő­sökre való emlékezést, sze­retetünk kinyilatkoztatását a hatalmas Vörös Hadse­reggel szemben. Az ünnep­ségek este az Ipartestület­ben rendezett ünnepéllyel folytatódtak. Itt Glied Ká­roly elvtárs a Függetlenségi Népfront megyei tanácsának elnöke mondott hatalmas beszédet. Az ünnepségnek méltó keretet a Szakszervezeti Da­lárda, dr. Szerdahelyiné, Ernst Elga és Teszárik Má­ria szavalatai, a szabadszín­­játszók jelenetei s nem utolsó sorban a Tanítóképzősök Madrigal kórusának számai adták meg. Ünnepségek Jánoshalmán A felszabadulás negyedik évfordulóját Jánoshalma dol­gozó népe is méltó keretek között ünnepelte meg. A község zászlódíszbe öltö­zött, ünnepi hangulattal meg­töltött szívek köszöntötték az idén is április negyedi­két. A Béke­ téren megtar­tott ünnepélyen közel négy­ezer főnyi közönség vett részt. Az ünnepi műsort megelőző felvonulás impo­záns látványt nyújtott. A műsort a fúvós zenekar a Himnusszal és a Köztársa­sági indulóval nyitotta meg, ami után Molnár János a Népfront helyi bizottsága nevében köszöntötte az ün­neplő közönséget. Az ün­nepi beszédet Holczhauser Ferenc, az MDP helyi szer­vezetének titkára mondotta: — Négy esztendővel ezelőtt — kezdte beszédét — a győzedelmes Vörös Hadse­reg kiűzte Magyarország földjéről Hitler fasiszta hor­dáit. A fölszabadulás műve ezzel teljessé vált: szabad út nyílt hazánkban a népi építő erők számára. A fel­­szabadulással lezárult ha­zánk történetének egy idő­szaka és ,új korszak vette kezdetét. Április 4-ike a ma­gyar dolgozó nép számára nemzeti és társadalmi fel­­szabadulást hozott egyszerre. A továbbiakban az újjáépí­tés terén elért nagy ered­ményekről és a Népfront jelentőségéről beszélt, majd hangoztatta, hogy kérlelhe­tetlenül tovább kell foly­tatni a harcot a belső reak­ció és külföldi imperialisták ellen. A nagy tetszéssel fo­gadott beszéden kívül ének­számok és szavalatok szere­peltek a műsoron. Az álta­lános iskolák énekkarai Ádám József vezényletével munkásdalokat és indulókat adtak elő. Berényi Etelka, Kiss-Juhász Ilona, Szabó Éva, Gallai Antalné és Ország Mária szavalatokkal működ­tek közre a műsorban. Mol­nár János zárószavai után a közönség az orosz hősök emlékművéhez vonult, amely­­ mellett a SzIT tagjai álltak díszőrséget. Az emlékműnél Bojtos Antal tartott rövid beszédet, amelyben kegye­­letes szavakkal emlékezett meg az elesett szovjet ka­tonákról, akik életüket ál­dozták hazánk felszabadítá­sáért. A beszéd után a köz­ség, a hivatalok, a pártok, a tömegszervezetek képvi­selői koszorúkat helyeztek az emlékműre. Ezután az ünnepély az Internt ciocálé elérdeklésével végetért, így ünnepeltek a megye községei Bácsalmáson 10 órakor vette kezdetét az ünnepély. Az összes pártszervezetek, iskolák és egyéb tömegszer­vezetek tagjai zárt sorokban vonultak fel a Kultusháztól az Állami Gépállomás ud­varán felállított emelvény­hez. Az impozáns felvonu­lás fényét emelte a BSE I—II és ifi csapatának öt­letes piros-fehér ill. zöld dresszekben való felvonu­lása. Az ünnepélyt Kassai Vilmos, a Népfront bácsal­mási tanácsának elnöke nyi­totta meg. Majd az iskolák énekkarának számai, az is­kolák szavalatai után, ill. közben Márfai Mihály köz­ségi vezetőjegyző mondta el nagyhatású ünnepi beszédét. Méltatta a felszabadító Vö­rös Hadsereg és vezére Sztálin érdemeit, majd fog­lalkozott a napi külpolitikai kérdésekkel. Végül Kassa Vilmos zárósz­avai után 1 perces néma vigyázállással emlékezett meg az ünneplő közönség a felszabadítás so­rán hősi halált halt szovjet hősökről. Az ünnepély a köztársasági induló és az Internacionálé eléneklésével ért véget. Impozáns keretek között folyt le az ünnepély Mély­­kuton és Kisszálláson is. Mélykuton Szita János, az MDP járási titkára, Kisszál­láson Tóth Lajos, az MDP járásbizottsági tagja mon­dotta az ünnepi beszédet. Felsőterézhalom népe is kivette részét az ünneplés­ből. Itt dr. Pencz Gusztáv volt az ünnepi szónok. Kü­lön fel kell említenünk a Kálóczi József igazgató ta­nító által vezetett úttörők szereplését, szavalatokkal és énekszámokkal.

Next