Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1852
A Gymnasiumok szükségesek, és hasznosak. Hálás tisztelettel hajolunk meg minden olly időszak előtt, mellynek népei saját hiányaik öntudatából indulva ki, emelkedő lelkesedéssel csatáznak bizonyos eszmék népszerüsitése körül — az utókor boldogitására. Illy lelkesedéssel látjuk küzdeni korunkat a reáliskolák üdvteljes eszméjének megérlelése, és létrehozása körül, hogy azon elismerésre méltó osztály, mely az ipar, mesterség és kereskedelem fejlesztésével olly nevezetes tényezője az emberiség anyagi jólétének, kellőleg kimivett ujonczokat nyerhessen üdvös pályájának folytatására, kik a mester és főnök ismereteit, ügyavatottságát ne csak gépileg eltanulva utánozzák, hanem az előkészítő iskolákból hozott okszerű ismeretek és alapelvek nyomán lehetőleg tökéletesítsék is, és az ott megszelídült, nemesített erényesség és polgári jellemvilágánál fogva osztályuknak egykoron tiszteletteljes állást szerezzenek az emberi társaságban. E felkarolt nemes eszmének azonban — mint minden fénynek — vannak árnyai is. Sokan az üdv reményét egyedül csak reáliskolákba helyeztetvén, túláradozott lelkesedések közepette a Gymnasiumokat — a magasabb mivelődés és tudományok ezen nagybecsű csarnokait lenézni nem csak, de sőt