Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1855

. Ily helyzetben két oldalról lehetne az iskolát felelősségre vonni, ha t. i. bánatában elcsüggedne a­helyett, hogy a rendelkezésére álló eszközöket kettőzött buzgalommal alkalmazná a gondjaira bízott nö­vendékek fejlesztésére, és ha az ifjat fenyegető nyomasztó légkört oszlatni vonakodnék. Az új tanrendszer fényoldalai közé kell sorolnunk az év végén közrebocsátandó Értesítvényeket, mert ezek az iskola közlönyei, hol a közönséghez kiszállhatunk, czélszerű értekezéseink erejével ritkítan­­dók a balnézetek, és ártalmas szándék terjeszkedéséből emelkedő akadályokat, mik a tanoda hatását, mely az emberi jólét annyi ele­meit föltételezi, ellensúlyoznák. És minket nem vádol az e téreni mulasztás gondolata. Ugyanis 1831/52-ik évi Értesitvényünkben a bajai Gymnasium régebbi és átalakulási történetét körvonalazván, az uj tanrendszer népszerűt­­lenítésére irányzott ellenvetéseket törekedtünk szétoszlatni azok szá­mára, kik az igazság védveinek áldozatul tudják adni megszokott nézeteiket is. 1852/53-ban kifejtettük a Gymnasiumok szükségességét és hasz­nosságát azok számára, kik a magában igenis üdvös reáliskola túl­hajtott óhajtása által halni kezdtek a Gymnasium iránti figyelem- és tiszteletben. 1853/54-ben elemeztük a tanodai bizonyítvány itt ott kétségbe hozott jelentőségét, kulcsot adván egy­úttal mindenki kezébe, mint kelljen a bizonyítványt érteni, és belőle a tanítványt felismerni. 185­5-ben kalászokat szedegettünk össze az iskolai és hazai nevelés mezejéről, oda irányozván a szülők figyelmét, mily dicső ered­ményre vezetne, ha a szülők kezet fognának, és folytonosan érint­keznének velünk gyermekek nevelésében, kimutatván egyszersmind: mily elvárhatlan kapcsolat létezik a nevelés és iskolai fegyelem között! Igen, a fegyelem a neveléssel párosult oktatás mezején valódi bástyául tekinthető, melynek árnyában megóvjuk az ifjút a test égető hevétől és az indulatok forradalmától, mely a lélek fensősége megdöntéséhez annál gyorsabb rohammal közeledik, minél gondta­lanabbá engednék az ifjút áldozatul esni szenvedélyei­ és érzelmeinek. Ily fontos horderővel bírván a fegyelem, fölfogjuk a múlt év­ben elhagyott fonalat, s jelen értekezésünkben a nyilvános élvezet­helyekre vonatkozó fegyelmi tilalom okszerűségét elemezzük. A lélek- és elmeképzés, a tanulás és neveltetés oly fogalmak, mikkel az élet zajos elvei általán alig bírnak szövetkezni, a­nélkül hogy azon fogalmak egyikét, vagy másikát károsan ne érintenék.

Next