Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1902-03-30 / 13. szám
1902. március 30. gíteni. Ezen a bajon egy tollvonással lehetne se-Ne kivül, hanem belül keressük a bajt. De gustibus non est disputandum. Ez igaz. Vannak akik a preparált halakat, nem szeretik, vannak a kiknek kedves eledelük. De nagyon kevés embertől hallottam azt, hogy a balatoni háring »megehető«, még kevesebbtől, hogy jó, a legtöbbnek pedig egyáltalán nem kell. Egyszeri kísérlet s a háring első próbát utolsóvá teszi. maradhatatlansága az Erre azt, mondták hivatott emberek, hogy a balatoni halak sajátossága még ki nem tanult készítési módot igényelnek, azért nem váltak be az első készítmények. Ebből kettő világos. Egyik az, hogy a balatoni »harug« csakugyan nem jó, a másik pedig, hogy azt csak a jövőben élvezhetjük, de ma még nem dicsérhetjük. Ami a kocsonyázott halakat illeti, azoknak kívánjuk a Balkay úr által megírt olcsóságot jóságot és keresettséget mielőbb. Végezetül megjegyzem, hogy mindezeket, nem szívesen írtam. Sokkal jobban esett volna a mi kis tengerünknek s az azon működő B. H. R. diadaláról írnom, de ha — fájdalom — az igazság mást diktált tollam alá. Hanem igaz szívvel kívánom, hogy Balkay úr sorai minél előbb valóra váljanak s feledve minden panaszt, minden vádat, egyhangúlag zenghessük a B. H. R. diadalát. Gaío. BALATON VIDÉK „Árpád látomása. — Levél a Szerkesztőhöz. — Kedves barátom ! Nem is tudom , hol kezdjem ? A hazafias, jóbaráti és irodalmi vidámabb érzések oly nagy erővel ostromolják szivemet, hogy szinte az írói készség vallja kárát. Igaz, őszinte öröm fog el, olvasván a Balatonvidék legutóbbi számában, milyen magasan értékelé a nagyközönség kedves barátomnak s lapod lelkes munkatársának , Lakatos Vince úrnak hazafias tárgyú és hangú alkalmi darabját, Árpád látomását. Ám tévednél, azt gondolván, hogy pusztán a jóbarát elfogultsága avagy a tárgy magasztos volta vesztegette meg ítéletemet, ragadta magával lelkemet. Természetesen részük van ezeknek is szívem kitörő vigságában, csakhogy érzéseim s véleményem igazándi indítéka még sem ez, a mint a maga teljességében nem is lehet. Hiszen én a munkát csak lapod ismertetéséből ismerem s — fájdalom — a távolból az azt nyomon még csak a felzúgó tapsnak és kísérő hazafias fellángolásnak sem lehettem tanuja. Hanem örvendek első sorban is ama gyökeres és az egész vonalon mutatkozó izlésváltozásnak, mely valamint a fővárosban, ugy a vidéken is, őszinte örömmel, hangos tetszéssel fogad minden irodalmi és művészi eseményt, mely a már már minden nemzeti érzést, összes irodalmi és erkölcsi hagyományainkat és erkölcseinket elbontással fenyegető dekadens irányzat ellen látszik hadat inditani. Lakatos Vince dr. alkalmi darabjának első debüje is azt igazolja : íme a szinpadi irodalomban teljesen küzdő vidéki ember legelső — ám hazafias ! — darabjával is olyan lelkesedést és tetszést vált ki a keszthelyi közönség lelkéből, melyre bármelyik fővárosi matador is büszke volna. Szó sincsen róla s magam ,s hiszem , nagy része lehet ebben az írói tehetségnek s az alkotás belső értékének is ; de elsősorban a művek hazafias iránya és szelleme kapta meg a hallgatók szivét, nyerte meg a köztetszés tapsát. S éppen ez az én örömöm legtisztább forrása ! A műveit és erkölcseiben még most is erős magyarság undorral kezd elfordulni Paris és Berlin irodalmi szennyétől, kozmopolita irányától, egyént, családot, társadalmat egy képen megmételyező termékeitől, melyek sikere csak érzékeinek beálló innervációjáig tarthatott. Eljön — úgy látom — ismét ama szebb kor, amidőn a színigazgatók nem lesznek kénytelenek nap-nap után francia operettet, és angol bohózatot, adni, hogy Lucci sorsát elkerüljék. Műsorra kerülnek a régi jeles s az uj becsületes magyar írók alkotásai s a közönség nyelvében megerősödve, gondolkozásában megnemesbbülve hagyja ott, esténkint Thália templomát. Van azonban felbuzdulásomnak és örömömnek más oka is : a magyar tanárvilág szellemét, a magyar ifjúság csorbulatlan, ébredő üde és himporos idealizmusát is szépen példázza s bizonyítja e siker, melyet Lakatos Vince dr. darabja keltett. Magad is bizonyára többször hallottad, tisztelt barátom, a panaszt, mely lépten-nyomon felhangzik, hogy a mai tanárok inkább csak tanítanak, mintsem nevelnek. Tagadhatatlanul sokat, ridegült az a régi benső viszony, kardiális kapcsolat, hogy úgy mondjam : családi szeretet, mely régebb időben tanárt, és tanítványt együvé fűzött. Csakhogy ezt kizárólag a tanárvilág rovására írni korántsem volna méltányos és illő dolog. Hiszen mindannyian látjuk, tudjuk és érezzük, hogy maga a köz és családi élet is sokat letörölt a patriarchális világ bensőségéből, cikornyázatlan , ŐSZINTE mivoltából. Csoda-e, ha mindezt, az iskola is megérezte ? Aggodalomra azonban épen nincsen ok : mig a szerzőhöz hasonló meleg, hazafias és művelt emberek vezetik a magyar ifjúságot, mig tanárjáért, ugy lángol a diákkebel,it mint azt a március 15 iki előadás mutatta, addig sem panasz, sem félelem nincs helyén. S miért ne hinnők, hogy másutt is ilyen a viszony, egyebütt is ugy forr össze szeretetben és hazafias érzelemben tanár és ifjúság ? Látod, kedves barátom, e tanulságok menthetők, eme vigaszos és kedves érzések fakadtak szivemben Lakatos Vince dr. jóbarátomnak és kollégámnak első szinpadi sikere ötletéből. Rád bizom, ha jónak véled, levelem közlését ; nincs benne semmi esztétikai tukosság, sem bírálati szándék : pusztán csak visszhangja ez szivem örömének s néhány gondolattöredék, melyet, a napi élet hullámverése felszínre hozott. . . A szerzőnek azonban okvetetlenül add át barátias pályát,ársi üdvözletemet. Őszinte hived Zentán, 1902. március 25-én. Orbán K. L. ba n. *) Örömmel közöljük e levelet egész terjedelméig. S Szerk. — Capunk, olvasóinak és kedves munkatársainknak boldog gyusvéti ünnepeket kibánunk ! HÍREK. — Irodalmi pályázat. 11 Balatonvidék szerkesztősége ódára és tárcacikkre pályázatot hirdet. Mindkéttáju dolgozatnak tárgyát a nagynevű Festetics György gróf életéből kell meríteni a szobor leleplezése alkalmára, s 1 legjobb vers s a legszebb tiz koronás aranynyal lesz tárca <5 drbjutalmazva. 11 többi elfogadott dolgozat is az ünnepély napján a Balatonvidékben közölve lesz. Jj pályázat nyilvános, nem zárt jellegű. J1 bírálatot három tag teljesíti. J1 szerkesztő a bírálatban nem vesz részt. Ő az írók neveit elhallgatja. J1 munka terjedelme tetszés szerinti lehet, de nagyon hosszúra semmi esetre se terjedjen. A pályázat határideje 1902. máj. 1. /I kéziratokat nem adjuk vissza. íSontz József fel. szerkesztő. — A nagyhét utolsó napjain, különösen nagypénteken, az istenember halálának évfordulóján templomunk zsúfolásig megtelt, ájtatoskodókkal. A maga nemében páratlanul díszített és kivilágított, szt. sírt valóságosan ostromolták a hívek látogatásukkal, áhítatba merülve a világ Megváltója előtt, ki örökké uralkodik az ég és a föld felett. A szt. sír látogatóira az idén új meglepetés várt. Az oltár fölé volt helyezve a Fájdalmas Anya szobra, karján a meghalt Istenemberrel. A remek alkotású szobrot, úgyszintén a sír kivilágítására alkalmazott két hatalmas hatágú álló bronzgyertyatartót Dunst Ferenc dr. apátplébános egy héttel ezelőtt hozatta az Isten valódi templomának , a hivő lelkek buzgóságának emelésére— Bérmálás. Báró Hornig Károly megyés püspök ur pünkösd vasárnapján veszprémi hiveit részesiti a bérmálás szentségében. Junius 1-én pedig megkezdi a kis-komáromi esp. kerületben bérmautját. Es pedig : jun. 1-én Kis-komáromban a kiskomáromi, 2-án Galambokon a galamboki, 3-án Merenyén a merenyei és orosztonyi, 4-én N.-Radán a nagy-radai és szabari, 5-én Pacsán a pacsai, dióskáli és rádi, 6-án Z.-Apátiában a zala-apáthi és szent-péteruri, 7-én Kehidán a kehidai és csányi, 8-án Zala-Koppányban a zala-koppányi és bezerédi bérmálandókat fogja megbérmálni. — Kitüntetés A budapesti tenyész állatvásáron a helybeli gazd. tanintézet is részt vett, s a fésűs gyapjas juhok csoportjában az I. anyadijat 242 k. többet mond ez sz. anyajuha nyerte el. Annál tanintézetünk állattenyésztéséről, mert, a juhkiállításon az ország legjobb tenyésztői csaknem kivéte nélkül képviselve voltak. — Elismerés. Az országos vöröskeresztegyesület védőasszonya, Mária Valéria főhercegnő, Bánfi Alajost, a sümegvidéki vörös keresztegyesület társelnökét, elismerő tüntette ki. Az egyesület, ez alkalomból oklevéllel Sümegen folyó hó 23-án díszgyűlést tartott, amelyen a tagok élénk érdeklődése közben, meleg szavakkal adta át Darnay Kajetárné elnök az elismerő okiratot nevezett, társelnöknek. Bánfi Alajos meghatva mondott köszönetet a nem várt kitüntetésért, hódolattal emlékezvén meg őfelségéről és Mária Valéria főhercegnőről. — Egyházmegyei kir. Steffaits Aladár veszprémi hitoktató f. hó 23-án a középiskolai hittanári vizsgálatot jó sikerrel letette. — Uj csárdás. Hanna csárdást irt, Czeglédy Gyula soproni székesegyházi karnagy a helybeli Czeglédy bácsinak a fia Széchenyi Hanna grófnőnek Károlyi Lajos gróffal való egybekelése alkalmából, melyet a szerző a menyasszonynak ajánl. A szép lassút, még tetszetősebb friss csárdás követi, mind a kellőnek pattogó ütemei, szép compositiojuk és összhangzatuk a derék szerzőt, dicsérik. A csárdás a szerző tulajdona. — Gazdaköri gyűlés. A sümegvidéki gazdakör választmánya f. hó 22 én Sümegen gyűlést tartott, amelyen Szücs Zsigmond elnökölt. Ezen elsőban felolvasták a földmivelésügyi miniszter leiratát, amelyben tudatta a körrel, hogy az amerikai telep fentartására akkora segedelmet nem adhat, hogy a telepet tisztán ebből tartsák fenn.. A választmány erre hosszabb eszmecserét folytatott s végül abban állapodott meg, hogy ismét fölír a földmivelési kormányhoz támosatás végett, mert a telepet, megszűntetni nem akarja. Minthogy a gépek legtöbbje rossz állapotban van, ezek kijavíttatásával Talabér Károlyt megbízta a választmány s egyúttal elhatározta, hogy a gépeket egyes községekben a tagok számarányához kész pest osszák ki. A fekete kányát illetőleg a földművelésügyi miniszter kérdi : vájjon ez kártékony avagy hasznos madár-e. A kérdőpontokat kiadták Barcza Lászlónak, aki az arra vonatkozó választmányt a legközelebbi gyűlés elé terjeszti. — Latifundium parcellirozá-a. Batthyány Ervin gróf Zala és Demecs Pusztáját, mely 5000 hold terjedelmű, fölparcellázva zsellérsorban levő földműveseknek adja bérbe. A hatalmas birtokot 15 holdas parcellákra osztották s mindegyikre lakóházat emeltetett a szükséges melléképületekkel együtt a nemes gróf. Ha ez a szép terv oly mértékben sikerül, ahogy a főúr tervezte, 350 szegény földműves családnak ad kenyeret termő földet. — A zalaegerszegi plébániára kinevezte dr. István Vilmos püspök Légáth Kálmán szent-