Balatonvidék, 1902 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1902-07-06 / 27. szám
VI. évfolyam. Keszthely, 1902. július 6. 27. szám. Kivándorlási kongresszus. Megtartatott parti kies fürdőhely Siófokon. A balatonmagába fogadta a dunántuliak előkelőit: mágnásokat, birtokosokat, politikusokat. Összegyűltek, hogy megbeszéljék a teendőket, hogy feltárva a helyzetet, megállapítsák a módokat, amelyekkel hivatva lesznek megakasztani a kivándorlást, az emberpusztulást e hazában. A beszédek elhangzottak. Amit magukba foglaltak, az jobbára ismeretes. Csak a statisztika, csak ez gyújtott igazán világosságot az elrettentő igazságban, mert kétségbevonhatatlan adatokkal igazolta a költőt: „Mint az oldott kéve, széthull nemzetünk.* A régi faj, a honfentartó pusztul. A régi nemzeti erkölcs, a haza földjéhez való ragaszkodás hanyatlik. Az Ínség növekszik és vándorbotot nyom az elhagyatottak kezébe és ki vezérli az itthonból a testben megtört, lélekben elcsüggedt ivadékot a messze idegenbe, ahol kifogy a nemzeti érzés, kihal a haza iránt való szeretet. Ezt a nagy pusztulást igyekeztek a Dunántúl magyar érzésű gazdái meggátolni. Ezt igyekeztek mederbe terelni Siófokon, mert mindenki érzi az igazságát annak, hogy a kis emberekről itthon ép úgy kell intézményesen gondoskodni, mint túl a tengeren, hogy a nemzet védőszárnyai kell, hogy őket is betakarják nemcsak az ősi hantok mellett, hanem idegenben is. Gondolatnak fenkölt; a cselekvésnek áldást ígér; a megoldást a szeretet eszközli. Ha a szeretet képes megfogamzani a lelkekben, amelyeket széjjel dúlt a vagyon utáni sóvárgás, a hatalom érzetében nyilatkozó fenhéjázás, ha majd a kormány különösen összefog a törvényhozással és a társadalom indul meg a szeretet jele alatt, akkor majd valóra válik az óhajtás, akkor majd valóra válnak azoknak a kiváló lelkeknek a szellemi termékei is, amelyek a kongresszus folyamán feltárták a helyzetet és betekintést engedtek könyörtelenségeibe. A kivándorlás orvosszerei ugyanis legnagyobb részben társadalmi vonatkozásúak. Amint ezt letagadni nem lehet, éppen úgy nem lehet azt sem, hogy a társadalmi alakulásoknak lényeges feltétele becsülés és szeretet azok iránt az intézmények iránt, amelyeket a kongresszus elfogadott és megvalósításra ajánlott : a szövetkezeti eszme, vagyis az önsegítés terjesztése és annak támogatása nemcsak egyesek, de a hatóságok részéről is. Ez érdemben eddig kevés, vagy sokféle semmi sem történt. Ennek oka nem a törvényeinknek igen hiányos voltában, hanem a társadalmi széttagoltságban, az erkölcsi fegyverekkel küzdő Társadalmi, szépirodalmi , közgazdasági hetilap. BONTZ JÓZSEF. K [ A 1> 6 SUJÁNSZKY JÓZSEF Megjelenik heteiiLtiiil egyBier: vn.HOi'iia|>. SZERKESZTŐSÉG I.APTULAJDONOS ÉS 1 A SZERKESZTŐSÉG Előfizetés trák t KIADÓHIVATAL • volt gazd. tanintézet épületében. II Klíl.KI.ÖS S/.KNIK KSZ'l'Ö Égési évrn , . Fél évrfl ..... lü korona • 5 ,. Ké/.i»*tolmt. pénzesutalványokat.. hirdetési megbUAsokat és roll lttmAni''fc»t Wkiaddhivatalhoz Uériknk Negyed évre .... fi ynn mám áru . . Nylltstir nietlt&orn 1 „ !>il .... ?(> „ alku uerlnl. Kéziratokat nem adunk vibbzb t A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA Jí hegyen. J‹es?Jíie[gne^ árnyas erdején ZBolyongo^ úttalan • Csodálom a %ies tavat •A Hegyről egymagam. S a fiegyzettfrtfl né?e^ át messze sí% felé; 3 £ oldas arany ^alds^t a föld Dtilár jól megérteié. a gulya folimpja zeng csendes éjjelen ; 3 £ ol szögüaju leányt ölel gulyás szerelmesen; 3 £ ol a füzes csalit fözött il fülmüle dalol; 3 £ ol a nádas Gozót fyzfltt &okosgém Súgva $%fC. @tt járó% képzeletben én Virágos réteden, jffol a viz áztatott fű fözt JíV/j; nefelejcs terem. Ott járó/[ és tekintetem A z & Qunán pihen, S a multa^ szép emlékeire feldobban a szivem. Jl ^épzeletne^ szárnyain DKerengtem édesen, S csak atyor ismerém meg a 'Valót feservesen, mint merészebb mozdulat ![ mélybe dönte le ; Sziinte^ éber álmaim DS maradt . ... egy se6Relye. fourl^ovits Cajos —~~ Színházi levél. Édes, kedves Katókám! Keszthely, 1902. július 5-én. Utóbbi levelemben említettem, hogy a keszthelyi műpártoló közönség kiváló szellemi élvezetben részesül,amióta Kunhegyi Miklós kitűnően szervezett társulata tartja előadásait. A társulat derék igazgatójának sikerült e héten Porzsoltáé Lukács Juliska ismert művésznőt két estére megnyerhetni, és mondhatom, hogy a jelen volt közönség egyaránt gyönyörködött a bájos s elegáns megjelenésű művésznő játékában. Előadásainak fénypontját azonban a szerdai előadás alkalmával színre került Romeo és Júlia képezte. • A magasztos tragédiából a főszerep (Julia) a művésznőnek jutott. Júlia Shakespeare tragédiájában fontos szerepet játszik. A meghasonlás ama válságos perceiben, midőn íti meg, bűnéért megérdemelt büntetést nemes jelleménél fogva megadással elviselné, de önző indulatai, szerelme az ellenkezőre csábítják. A nő, Júlia juttatja eszébe kötelességét. A Romeo és Júliában erős szenvedélyeken alapuló mélyen megindító kimenetelű komoly, heves küzdelmet állít szemeink elé. A