Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-01-07 / 1. szám
V . évfolyam. //^ff. Keszthely, 1906. január 6. I. szám. BALATONVIDÉKI Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL s volt gaid. tanintézet epilletében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásokat én reklamációkat, a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... lit hor. — f. Fél évre... . . 5 ,, — „ Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes alom ára 2u , Nyltlér petitsora alku szerint. Nemzeti veszedelem. (*) A magasan hullámzó nemzeti küzdelem tengeráradatában nagy forgatag támadt az elmúlt héten s félő, hogy zavarost idéz föl annak tiszta sima víztükrén. Megdöbbent szivünk a debreceni szomorú »eset« hallatára. Megrendülve olvastuk a »történteket.* Mert az eddig tiszta, ideális küzdelem, az elvek szent harca testvérvérrel áztattatott be. Ennek pedig nem lett volna szabad bekövetkeznie, ha testvér is a nemzeti ügy árulója ! Nem szabad erre a térre követni a nemzeti ügy ellenségeit. Nem a fékevesztett tömegszenvedély, hanem a higgadt, céltudatos, törvényt, jogot tisztelő nemzet küzdelme győzhet csak az erővel szemben. A felizgult tömeget lefegyverzi a hatalom, vagy vérbefojtja vad és zabolátlan kitörését— ellenben a nemzet fegyelmezett csatasorával szemben tehetetlenül áll. Elnémul kezében a fegyver. Vannak más eszközök, más fegyverek, a magukról s hazafiságukról megfeledkezett gyászmagyarokkal szemben. Kipróbáltak s győzhetetlenek. Erkölcsi fegyverek. A törvényesség és alkotmányosság fegyverei. Társadalmi eszközök. Élesek s mély sebet ejtenek, nem a testen, hanem a mi fájóbb s gyógyíthatatlanabb — a szivén, a lelken. Erősen sújtanak. A célt is inkább szolgálják. Csak egy sebet ejtenek — az ellenfélen anélkül, hogy a nemzet önmagát is megsebesítené. Míg az anyagi erőszak, a durva tettlegesség, a fékezeten szenvedély szülte támadás , kétélű fegyver. Az erkölcsi küzdelem ejtette sebeget szörnyen, kínosan az ellenfél lelkén. De az erőszakos támadás félő, hogy a nemzeti ügyet sebzi meg, talán halálosan. A debreceni szomorú és elitélendő támadás mutatja, mivé fajulhat a nemzet eddigi igazán nemes, ideális és felemelő küzdelme, ha a heves vérű fiatalság s a fékevesztett tömeg ragadja kezébe a fegyvert. Mikor nem a törvényesség, nem a józan megfontolás és higgadtság, hanem a szenvedély lesz a vezér. Ennek nem szabad megtörténnie. A nemzeti küzdelem hivatott vezérei: Budapesten, az országban künn és mindenütt legyenek résen.Ne engedjék a vezérletet kisiklani, vagy kiragadni kezükből. Őrködjenek a törvényesség, rend és a nép lelki nyugalma fölött. Alkotmányos életünk, nemzetünk jövője s az európai népek előtt szükséges rokonszenv s minden érdeke nemzetünknek, hangosan, fennen hirdetik és követelik, hogy a most folyó nemzeti küzdelem eredeti ideális magaslatán, a törvényesség magaslatán mozogjon továbbra is. Ezzel és csak egyedül ezzel érünk célt. Minden más törekvés, vagy erőszakosság, a nemzeti ügy veszedelmét jelenti. Mert az erőszak erőszakot szül s ki , fegyvert fog, fegyver által is vész el.« Nem engedhető tehát meg, hogy akár a fiatalság tüze, akár a tömeg szenvedélye fegyvert adjon az ellenfél kezébe. Éppen ezért felszólitunk mindeneket, kik a hazát, alkotmányt, szabadságot szeretik s irtóznak a testvérvér ontásának lazától is s a néptömeg még gondovezetésére, irányítására, mérséklésére népszerű BALATONVIDÉK TANIIAJ A. Halotti ének. Ott, feküdt a budoárban egykori menyasszonyi nyoszolyáján, megfakult, arccal, mint, egy halott. Mert már csupán feküdni tudott. Belémeredt a lámpa lilás fénykörébe kialvó tekintetével s csoda,képen képek jelentek meg előtte, derűsborús reflexek a múltból és sovány keze közt kiesésén forgatta a zsoltárok könyvét ... A múltból ! A múlt.. . . úgy délben, mikor leánykori barátnője látogatását tette, még mosolygott és élénken emlékezete az előcitált múltra és reménykedésének erős vára volt a gyógyulás hite. Mert, szent bizalmat vetet, az Isten kegyébe. Hitt a levegő hatásában, hitt a fölépülésben, de mellőzte a vér jogának tudását.. Olyan bágyadtnak érzi magát. Az álom körüli s ez a télszendergő homályos szoba is oly kellemetlen hatást gyakorol rá. Eh*s szemekkel nézi a látomány káoszát. Rég eltemetett alakok, elfelejtett szcénák a multból. Fény és árny egyaránt, a leánykor édes emlékei karöltve a mézenhitek kaviarizü momentumaival. Hol mosolyog lelke, hol sir,a képek szerint. Sorba szfedeleznek elötte. A rövid szoknya, a gyermekkor, a boldog kacajok kora, az iskola, a komoly képű receptorral, a zárda és az első ábránd. A rugalmas erdei fák titka s az illatos május harmatos hajnalának impressziója fiatal, üde lelkére; a falu s az Öreg mannyó, hol az átmeneti szakot töltötte, mind eltűnik. Aztán . . . eztán ... A rózsaszínű függöny mögül derűs fény hatol el. Fájón tekint- tr, oda. Valaki áll, ott. Egy férfi. Fáradtan remeli a karját. És halkan susogja : Ádám, Ádám. A Adám. Ádám, ki szerette ; Ádám, kit megcsalt. Im eljött , a jogát követeli. A vánkosba temeti arcát, fél, nagyon fél. Miért, jött ide ? Felrázni a multat s feltépni a sebet, a mely be sem hegedt ? S a férfi se szól, se beszél, is kifejezéstelen. Arca fényben Még a nézése fürdik, de szar, nyilas minden pillantása. Aztán hangokat, hall. Eva, Éva. Könyörtelen hangok, a szive remeg belé. Könny téved szemébe és szive sir, sir. Se lát, se hall, de tisztán áll előtte minden. A mult és a szereplői : Egy üde, mosolygó arc, ez ő, egy szőke, magas plak : ez Ádám. Egymásra hajolva haladnak a kövecses porondon , kéz kézben és boldogan susognak. Holdas nyári este volt, illat és szin mindenben. S a férfi bucsut vett tőle. Hivatása szólitoda a messze tengerentúli országokba. A hol mindig süt a nap, a hol örökélte a tavasz. Ádám kérte s ő esküdőtt, hogy nagyon szereti, hogy csak őt szereti. Ha majd visszatér a kedves , egymáséi lesznek. Hamar lesz, édes lesz. Valami szorítja a mellét. Kínosan, mintha fojtogatná. Néz, néz, lankadt, szemében tűz villant meg. De már eltűnt minden képzet. Ki sincs a szobában, kint közbe kocsiznj nézel és a lámpa serceg. Sirolin Emeli az étrátyat H • testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadit. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kmádtak, kérjen mindenkor „Roche's ertdric»<<innyolást. F. Üeffnianu-Lia ÉtocJic &. C®. íínsrí (itájc). Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertiralban. — Ara Uvegenlent 4.—kér.:-«