Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)
1906-07-01 / 26. szám
X. évfolyam. Keszthely, 1906. július I. 26. szám. BALATON DER Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzes utalványokat, hirdetési megbízásokat, és reklamációkat, a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... IVI kor. — 1. Fél évre ... . . 5 ,, — „ Negyed évre ..... 2 ,, 50 , Egyes számára ....... 2u , Nyilttér petitsora alku szerint. Régi dolgok, régi igazságokról. (*) Vannak igazságok, melyek a kétszerkettő ismeretességével, logikájával és unalmasságával birnak, s mégse lehet elégszer ismételni. Vannak tények, melyeket mindenki tud s mégis ezer és ezer alkalommal kell hangoztatni, egész az unalmasságig. Vannak dolgok, melyek véghezvitelének szükségessége minden érző, gondolkodó és nemesszívü ember előtt világos; vannak, miknek megértéséhez csak egy kevés szív, erkölcsi érzés és emberszeretet szükséges és mégis a törvényhozásnak, vagy a törvény legfelsőbb őreinek kell azok véghezvitelét szorgalmazniok. Ezen igazságok, tények és dolgok közé tartozik a többek közt lapunk múlt számában a legelső helyen méltatott belügyminiszteri rendelet is. Komoly, céltudatosan megkezdett szociális akció egyik nagyfontosságú, örökre kiható intézkedéseinek első lépése ez. Mi is méltattuk már annak morális oldalát egy izben, midőn rámutattunk azon dolgokra melyek a cselédlakásokkal függenek össze. A belügyminiszteri rendelet inkább egészségügyi oldaláról fogja föl a dolgot, mely a morális szempont mellett nem kisebb jelentőségű. Minden gondolkodó és nemesen érző ember érezte már régen ennek a rendeletnek hiányzó voltát és részint felemelt szavával, részint tettekkel segített a dolgon. De a jó példa, az eszmék, meddők maradtak igen sok esetben. Most hát az Erő, a Hatalom szólt bele a dologba és végre lesz is eredménye, mert kell lennie. Minél hamarább, annál jobb. E kérdéssel kapcsolatosan hány és hány várja a megoldást! A birtokminimum, mely el nem idegeníthető, a parcellázás, olcsó törvénykezés, olcsó jogvédelem, gyors igazságszolgáltatás, a kivándorlás megszüntetése, nem az erőszak, hanem a jólét előmozdítása által, stb. Hol vagyunk mi még az angol, belga, német állapotoktól a közjólét tekintetében? Dehát egyszerre mindent nem lehet megtenni ! Bár sokszor ismételtük, mégis ez alkalommal is rámutatunk városunk egy olyan kérdésére, melynek megvalósítása a város amúgy is sokszor igénybevett és kimentett áldozatkészségén ugyan nem múlik, de amellyel foglalkozni, amelyről gondolkozni okvetlenül kell, mert szükségesnél szükségesebb valami. A kórház ügyének régóta vajúdó kérdése ez. Utóvégre nincs megírva a csillagok fölött, hogy nem történik-e különösen a városunkba özönlő idegenek között, kiknek otthona nincs közöttünk, olyan valami eset, mely komoly és hosszú kezelést kíván rögtön, sürgőben ? Hát erre a mi kórházunk sem modern, sem alkalmas, sem hygienikus, sem tiszta, sem egészséges. Minő eredménye lehet ilyenkor a legjobb, legügyesebb kezelésnek is ? Minő híreket visznek szét rólunk ? A város, a megye s az állam közrefogásával meg lehetne e kérdést alkalmasan oldani s nem ad »Graecas Calendas« odázni. A BALATONVIDÉK TÁHK AJA. Sóvárgás a Balaton után. Mindenütt szép a tavasz, még a nagy városokban is. Felfrissülünk, újjászületünk, midőn májusban megpillantjuk a pesti körutak üdezöld hársfáit s a világos tavaszi toilletteket. Ilyenkor még a legprózaibb lelkű nyárspolgár is Naturschwarmerré válik s önkénytelenül érzi, hogy a nagy, otromba bérkaszárnyák közé valami szokatlan, ünnepélyes, bájos költői hangulat lopózkodott be. E hangulatot jelzi az a nagy virágkultusz, mely Budapestet a tavaszi hónapokban Európa legszebb fővárosává teszi. A budapesti nép sok támadásban részesül, amiért ablakait, lakását virágokkal nem dísziti. Kérem azokat a folyton angliai s németországi példákra hivatkozó magyar urakat és hölgyeket, tartózkodjanak itthon ez időtájban s nézzenek maguk körül. Látni fogják, hogy utcáink valóságos kertek, s minden utcasarkon orgona-, gyöngyvirág-, rózsa-, búzavirágbokrétát kínál egy-egy falusi asszony. Csupa szín, csupa derű, csupa illat mindenütt! Juniusban itt hagy bennünket Primavera. A fák levélzetét bevonja a nehéz, szürke, nagyvárosi por, akácillat helyett szurokszag terjeng a levegőben. Fogy is a lakosság napról-napra Aki csak teheti, menekül falura, vizek, hegyek mellé. Ilyenkor bennem is ellenállhatatlan erővel ébred fel a nosztalgia. Bármennyire szeretem is Budapestet könnyelmű, vidám, kamaszkorát élő parvenu népével, ilyenkor már hullámzó sárga rozsvetések, sötét, hűvös bükkerdők, bájos, zöld szőlőhegyek, egyszerű, egészséges falusi emberek közévágyódom, minél közelebb a természethez, felejtve ezt a mesterkélt, lélekőrlő nagyvárosi kultúréletet. Nem elégít már ki a Duna, nagyon keskenynek, színtelennek, osztráknak látom, a Balaton hatalmas zöld tükre lebeg előttem. A Margitsziget s a budai hegyvidék is nagyon civilizáltnak, nagyon városiasnak tetszik. Szóval követeli jogait a minden fővárosiasságom mellett is bennem lappangó falusi gyermek és száműzöttnek, idegennek érzem magam a nagy ház és embertömegben. A nagyvárosi ember egy sajátságos ember-típus, mely nagyon mesterkélt, természetellenes életet él. Sok tekintetben nagyon ügyes, élelmes, praktikus, koraérett, akit az élet ocsmányságainak, az emberek önzésének, az életküzdelem ridegségének nagy tömegben való korai látása hamar kijózanít ábrándjaiból, eszmélteiből. De azért ne irigyeljük azokat, kik nagyvárosban születtek és ott töltötték gyermekkorukat. Az ő életükben, érzésvilágukban nagy űr van, hiányzik belőle egy csomó kedves, kitörölhetetlen, friss benyomás, melyeket csak falun, a természet körül szerezhetünk s csak a fiatal korban, midőn lelkünk benyomások magábafogadására elég fogékony. Egy falusi házban születni, melynek korlátlan urai vagyunk, melyben előttünk egész nemzet Sirolin Emes ax tivitgat M • testsúlyt, megszünteti a kBhScért, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche &•. Basel (Stáje), Roehefi 9) Kapható orroti rendeletre a ryófyutrtirakban. — Ara Uvegookmt 4.— korosa.