Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-01-31 / 2. szám
ismét közvetlenül a magyar királyi udvari kamarától tétetett függővé. A soóvári igazgatóság szervezetének átalakítására és javítására 1753 óta tett többszörös kísérletek után, végre 1799-ben május 29-én szentesíttetet az igazgatás azon szervezete, melynek legnagyobb része még most is érvényben áll. (Folt. köv.) 12 Lugrási kísérletek hígított kénsavval a nyersréz arany és ezüsttartalmának elválasztására a réztől. 1. (Folytatás.) Kiss azon észlelete, hogy a rézéreg feloldásánál, az ezüst egy része is az oldatba mehet, alapos, ugyanis a feloldás közben kénsavas vaséleg képződik, a mely, — ha a szabad légtől nincs elzárva és az oldatban feles kénsav van, tovább ha a folyadék forr, — az ezüstöt feloldja. — De még a kénsavas rézéleg és feles hígított kénsav is, a forralás alatt, oldólag hat némileg a nagyon kis ezüst részecskékre, miről ott meggyőződést nyertek. Ennek meggátlására, mint Kiss helyesen ajánlja, fém réz (vagy nyersréz is alkalmas alakban) teendő a feloldási folyam alatt a lúgba, a mi még azon előnyt is nyújtja, hogy általa a mirenynek, és más oly fémeknek feloldása meggátoltatik, melyek az ejtvényréz tisztaságára hátrányosak, s melyek eltávolítására különösen a kovandokból nyerendő kénsav használatánál kellend éber figyelmet fordítani. Az ejtvas nagyobb elhasználása (t. i. azon többlet mely a vas és réz vegytani egyenértékén (aequivalent) felül fogyasztatott) az oldatban lévő vaséleg mennyiségétől függ, amely a fémvas rovására vasélecsé válik továbbá a feles savany mennyiségétől azon esetben, ha a vas tovább hagyatik a lúgban mintsem szükséges. Ennélfogva kívánatos, hogy a lúg csak kevéssé érintkezzék a levegővel, és igy a mennyire lehet, a képződő kénsavas vasélecsnek élenyitése meggátoltassék. Miután pedig a rézélegoldatban a vasélegtartalom csekély, ennek befolyása a vas elhasználására is csak csekély lehet, úgy hogy várható , miszerint ezen kilugozási rendszer nagybani alkalmazásánál, a vas elhasználása nem sokban fogja felülmúlni a fentebb kimutatott eredményeket. A lúgzási eredményre befolyással bíró egyébb tényezők, t. i. a savany kellő mennyisége, és czélszerű készletek használata tetszésünk szerint alkalmazhatók. A réznek gyors kiejtése folytán és ha a kénsavas vasélecs élenyitése, — a levegő által, — lehetőleg megakadályoztatott, az ejtvényréz annyira tiszta, és minden alji képződményektől ment lesz, hogy szinzése minden akadály nélkül közvetlenül eszközölhető, s igy valószínű, hogy a nyert ejtvényréz közvetlen a készülő tűzhelyen tárcsarézzé feldolgozható leend. Amint a vegyelemzésekből kitűnik, a borsabányai nyersrézből nyert ejtvényréz, az alji kénsavas vaséregen kívül (melyet egészen eltávolítani a leggondosabb mosás melett is alig lehet) csak mireny által van eltisztától initva, mert a többi testek vagy nem mennek az oldatba vagy pedig a vas által nem csapatnak le; a mirenynek eltávolítása a szintzés feladata, ha a fentebb említett mód (fémréz által akadályozni a mirenynek oldatását) nem lenne kielégítő. Az oldatlan maradványoknak feldolgozása az űzőében nem okoz semmi akadályt ; egyébbiránt előbb dús ólommá (Rsichblei) is feldolgozható. — Ami az ezüst és aranybani vesztességeket illeti, bizton várható hogy a kilúgozás jobb eredményeket fog nyújtani, mint az előbbi feldolgozási rendszer. — Azon eljárás szerint, mely a fökérdében követtetett, a nyers réznek minden aranyja kikerült , — de ez egészben irányadónak a nagybani munkálatnál nem tekinthető, — az ezüstnél azonban mintegy 7°/0 vesztesség mutatkozott. — Kiss saját kísérleténél az ezüstben se lelt ugyan hiányt, de erre megjegyzendő, hogy ez valószínűleg tévedésből eredhetett, mert a felküldött nyersrézpróba nem a mint Kiss állítja 0274 kémde fontot, de kémds mázsánként 0320 kémde font aranyúezüstöt tartalmazott; ha tehát ő is ugyanazon nyersrezet használta kísérletére, akkor, a mutatkozó veszteség nála mintegy 1400 tesz. — Végre megemlittetik, hogy a vasgálitz lúg, kereskedelmi áruczik nyerése végett, előnnyel lepárolható. (Folyt. köv.) Tájékozás a nmszóképzés körül. Sok küzdelmek után az 1867-ik év tavaszán létre jött politikai események folytán, valahára a magyarnak is tér nyilt, saját széphangzásu nyelvét a szaktudományoknak azon gyakorlati ágaiban is érvényre emelni, a hol a gondolatoknak magyar nyelven adhatni kifejezést az előtt csak a hő óhajok sorába tartozott. A dolgok ezen megváltozott rendje, a műnyelvészet terén élénk mozgást hozott létre. A szaktudományokkal a műszók is magyar kifejezést nyernek, s igy a bányászati, fémészeti, s erdészeti műszók magyarosodása is sebes lépésekkel halad. Az erélyes buzgalmat mely a magyar műnyelvészet terén mutatkozik nem czélunk lankasztani; sőtt, azon készséget, melyet sok jeles szakértők a kor igényeit megértve a nyelv hiányait pótolni óhajtják — méltányolva; inkább őszintén örvendünk, midőn látjuk, hogy a tehetséges erők, nyelv- és szaktudományukat nemzeti műnyelvünk gyarapítására vetélkedve vágynak felhasználni. Hanem miután olyan műszók is látnak néha napvilágot, s jönek használatba, melyek a jó műszót jel-