Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-02-29 / 4. szám

gíti a kazánt, nem csak a lemez összefüggésének hiánya következtében, de még nagy részben a fedőlap (Deckel) nyomása által is; ugyanis a fedőlap, mely többnyire be­­lölről fekszik a kazánhoz, — a gőz nyomása s a kanyar vashoz (Bügel) feszített csavarok által, — a kazán nyi­lasának széleihez nyomatik; miután pedig a kazán és fedőlap érintkezési helyei nincsenek simára dolgozva, a csavarok szerfelett megfeszittetnek a gőzhatlan elz­árás előidézése végett; a gőz nyomása és a csavarok hatása a fedőlapot a huvólyukon keresztül feszíteni s ez által a kazánt megrepeszteni törekszik.­­ Némely kazánoknál ezen jelenséget még idejében veszik észre, hogy a szét­robbanást elkerülhessék, sőt némelyeknél a repedések mindjárt a csavarok megfeszítése után már mutatkoz­nak , pedig a búvólyuk megerősítése könnyű, és minden kazángyáros által csekély költséggel eszköz­ölhető. Egy gőzkazán búvólyukának czélszerű felszere­lése a 8-ik ábrán látható, a III. táblán. Egy henger­­ded alacsony illesztvény a (Aufsatz), mely öntött­vasból készült, alsó és felső részén karammal (Frantsche) van ellátva ; az alsó karam , a kazán felülete szerint hajtott lapot képez, s ehez szegecsekkel van erősítve; a felső ka­­­ram, c egy gondosan kiegyengetett sikot képez, melyhez a fedőlap a csavarok által szorittatik; a fedőlap és ka­­ramnak az érintkezési helyen simára kell esztergályozva lenni; és hogy a fedőlapot leemelhessük, a közepén vert vas fogóval­­ van ellátva. A hüvelyuk illesztvényének oly magasnak kell lenni, hogy a csavarszögeket alulról be­lehessen húzni, s belső nyílásának nem szabad 15 hü­velyket meghaladni; a gőznek 60 font nyomásánál !□ hüvelyre az illesztvény oldalai 1 k/­ hüvelyknyi, és a csa­varszögek, — melyek mintegy 6 hüvelyk távolságban állnak egymástól, — 1 hüvelyknyi vastagok; a felső ka­ram / bordák (Rippen) által van megerősítve a csavarok között s mintegy 11/* hüvelyknyi vastag, az alsó karam vastagsága pedig, hogy a szögecselést bizton kiállja 13/4 —2”. Ha a gőz nyomása több mint 60 font IQ hü­velykre, akkor a húvelyuk illesztvényét vert vasból szokták készíteni, noha még akkor is megfelelnek az öntött vasból készítettek. — Gőzhatlanná tétel végett a fedőlap és karom közzé minium-ragasszal bekent ken­derkoszorú, vagy pedig egy gumb­igyűrű létetik; az alsó karam és kazán közzé azonban ez nem szükséges, s ha a szegecsezés gondosan végeztetik, és a kazánba vágott lyuk széle belőlről gondosan az illesztmény alsó karamához kalapáltatik, ezen összekötést biztosan és tartósan gőzhat­lanná lehet tenni. (Practical med­. journ.) Tudomásul: M. B. Selmeczen. A czik jönni fog, de a képek nél­kül, melyek elmaradnak mivel igen költségesek lenné­nek, és nem annyira tanulságosak, mint inkább csak látványosak. E gyárak belszerkezetéből részleteket, vagy az általános berendezést, szívesebben közlenénk. P. J. Kolozsvárt. Az árjegyzék utóbbi számunkból már elkésett. B. K. Nagybányán. Nem tartom szükségesnek, hogy a műszak készítését erőltessük; a folytonos gyakorlat által, melynek teréül lapunk is szolgál, önként megfog­­nak tisztulni e tekintetben a vélemények. Tegyünk úgy, mint a szépirodalom körében tették jelesebb íróink. Ír­junk a szakunkba vágó tárgyakról, és mutassuk ott al­kalmazva műszavainkat, melyek így ha jók lesznek, bi­­zonnyára leghamarább átmennek a gyakorlati életbe. Egyébbiránt egy terjedelmes bányászati műszótár ké­szülőben van, Belházy János p. m. titkár már régebben dolgozik rajta, s remélhető, hogy ez év folytán megjelen. Mind­amellett azonban szívesen veszem az ígért külde­ményt, s lapunk mindég nyitva áll és egész készséggel tért ad a műszak megvitatására. Műszó iránti indítvány. Ezen lapok 2-ik számában történt műszóképzés körüli fejtegetés folytán legyen sza­bad megjegyeznem, miszerint szerény felfogásom szerint a „Gruben masz“-t „bányamérlet“-nek, vagy „bánya­szabat“-nak lehetne legtalálóbban elnevezni. Gatsch­­mann szászországi tanár a „Masz“ szót következőleg ér­telmezi: 1. eine abgemessene Grösze eines Grubenfeldes allgemein, soviel wie vermessenes Grubenfeld über­haupt ; 2. eine Einheit von bestimmter Grösze, Vorzugs­­­weise „Masz“ genannt. Tehát 1. mérlet vagy szabat; 2. mérték: Kerpely Antal. (A „bányamérték“ kifejezésnél az értelemzavart nem annyira a ,,mérték“ mint inkább az elébe tett ,,bánya“ szó okoz­za, mert nem bányamértéket , hanem bányatelek mértéket jelent.)­­ Szerk. W. B. Borsabányán. Értekezéseit szívesen fogadjuk s a fordításról gondoskodni fogunk. ÉRTESÍTÉS. Elneveztettek: A m. k. földmivelés ipar és kereskedelmi Minisztérium által Bányabiztosokká :Papp Áron bányaesküdt a zalath­­nai, Reitzner Károly pénzverdetiszt a szepesiglói, és Selymesi Sándor vasgyárigazgató a budai bá­nyakap­itánysághoz. A m. k. pénzügymisztérium által: Gombossy János m. titkár pénzügyi tanácsossá és kincstári igazgatóvá.

Next