Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-03-15 / 5. szám

szerkesztői értelmiségéről, s helyes gyakorlati tapintatáról; a kapcsolatok helyei meg nem kö­zelíthetők, t. i. nem a tüzen kívül fekszenek, az a készülék alapszerkezetének és nem az alkotó hibája. Southbank, Éjszak-Angolországban, egy hat nagypestből álló vasgyár s a legújabbak egyike, 21 darab 33660 □ lábnyi sűtő­felülettel bíró készülékkel láttatott el; már ez aztán nem igen tart a repedezett, kiégett csövek kicseréléséből, vagy léghatóssá vált kapcsolatok javításából eredhető üzemzavaroktól, csak hogy nagyon ke­vés vaskohó dicsekedhetik ily áldott körülmé­nyekkel, és a kisebb gyárak, melyek keserveit leginkább tartottuk itt szemmel, rendesen oly hiányos, apró és amellett ügyetlen intézmények­kel bírnak, hogy a készülék, melylyel bajaikon könnyebbíthetni reméltek, csak személyzetük s üzletük kínjára van. De mielőtt egy egyszerű és a mint véljük kevesebbet hiányos készülék ismertetésére át­térnénk, foglalkozzunk még a IV. táblán 1 — 10-ig ábrázolt részletek fejtegetéseivel. A scótféle készülék berendezése elegendőleg ismeretes. Az 1. és 2. ábra az oldal- és alaprajzot, a 3. 4. és 5. a szekrények kellőleg megjelelt ke­resztszelvényeit mutatják. 1-et és 2-őt igazi he­lyükön gondolva a 6. és 7-ik ábrában hosszszel­vénnyel és alaprajzban ábrázolt két telep képezi a készülék homlokzatát cd és c,­­7.-el jelzett csö­­vegek MM.-be, a hasonalakú félkörű hüvelybe, a 32 pisztolydadcső (8 ábra) az egyiránt ketté osztott szekrénynek (1. és 2. ábra) hüvelyeibe nn m . . .-be, még pedig fejükkel egymást érintve, az egyenes csövek pedig (9. ábra) a 6. és 7. ábra hüvelyeibe n­ . . .-be dugatnak. Ha a betóduló lég­csöve ee­vei (2. ábra) kap­csoltaik egybe, a szél az innensé gl­val jelzett fiókozatból felfelé tódul a pisztolyokban, a gömb­höz érve irányát megváltoztatja, a túlsó fiak­­zatba ereszkedik, innét szintúgy­­ k, l, m, o, p-be azután fel és alá a homlokzat csöveiben és szint­­oly tekervényesen a lég kiömlő csövébe. Csak három párvonalas telepből álló készü­léknél nagyon előnyös a középső egyenes csövek sorát úgy elhelyezni, hogy fejük a pisztolyoknál csak pár hüvelykkel álljon alább; ez oly alkal­mazás, mely kivált azon esetre ajánlkozik, ha a tüzelés kizárólag torokgázzal történik. A pisztolyok rendesen egymás fejeire szok­tak támaszkodni, de szilárdabb állás eszközlése végett össze is szoktak foglaltatni; alkalmas erre erős görbe szeg, ha a gömb vagy toldaléka x x (8. ábra) átlyukasztott, vagy még jobban ha a csövek fejei váltogatva horonnyal és csatlóval (Nuth und Falz) 10. ábra) öntetnek.­­ A csövek ilynemű viszonos támogatása nagyon alkalmas a kicserélhetésre is. Kladnón egyébiránt a homlokzat falazatán fekvő középgerendához dűlnek az oldalcsövek fejei. Hosszában nem igen szokás az egyes csö­veket összefoglaltatni. Neuschottlandban a csö­vek e végett a 8. ábrában látható B. szerint ter­veztettek ugyan, de a kivitel alkalmával az ösz­­szekapcsoltatás feleslegesnek ismertetvén, a fülek elhagyattak. Hanem a pisztolydad szerkezetnél, legyen az egyes csövek alakja bármilyen sokkal czél­­szerűbbnek találom a wasseralfingeni készülék­nek azon szerkezetét, melynél a léghatlanitandó helyek a tűzön kívül alkalmazhatók. Nekem ilyen, torokgázzal fütött készülék, mely 16 darab 9' hosszú és 6: 15-hez lapított átmetszetű sütő­csőből állott, 180 —190 R° azaz 225 — 237 cell. fokra hevített léget eredménye­zett anélkül, hogy a csöveknek mindég szem előtt lévő kapcsoló hüvelyeiben a légzáró tömést csak egyszer is javítani kellett volna. A IV tábla 11 és 12 ábráiban végre olyan új készülékemet van szerencsém­­. szaktársaim­nak bemutatni, melyet mint korlátolt téren, mint az öntöde kezdetleges­ segédeszközeivel és minden nehézségek nélkül létre lehet hozni; hevítő felülete pedig annyira emelhető, mint hasonló korlátok közt alig­ha másnemű szerke­zetnél. — Készülékem szintúgy csak az apró­­csö­ves gőzkazánnak és a wasseralfingeni készü­léknek egyesítése, valamint a scótféle pisztolyok is csak a gatyadad csöveknek rövidre foglalt változatai. A 2—3 hüvelykes egyenes fűtőcsövek a­z egyszerű alajuknál fogva, nem igen lehetnek hátrányos feszüléseknek alávetve, ha csak nem a vasminőség vagy hiányos öntés miatt; ha pe­dig egyik vagy másik cső idővel mégis el találna pattanni vagy kiégne, (mitől leginkább félnünk kell, ha a készüléket kéndús kőszénnel sütjük) a kicseréltetés igen könnyen és a képen eszkö­zölhető, hogy az illető gyűjtőszekrénynek (c) fedőtáblája (c2) levettetvén, a zároló tömés kive­zetik, és a rósz cső, miután valamely húzóművel kihúzatott, mással helyettesíttetik. Egyébiránt nem is szükséges minden egyes sérült fűtőcsövet kicserélni ; többek kicserélése egyszerre is megtörténhetik, ha a rósz csőnek a gyűjtőszek­­rénybe nyúló két nyílása egyszerűen bedugazik. Az egyes csövek tartóssága még sokkal fölebb vihető, ha az ab-ban példázott mód szerint lemez vassal kibéleltetnek. E végre csak a 2 —3’' vastag lemezből készült, sőt selejtes, rosz csöve­ket tömésként és szintes fekvéssel bemintázni, és a

Next