Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-03-15 / 5. szám
szerkesztői értelmiségéről, s helyes gyakorlati tapintatáról; a kapcsolatok helyei meg nem közelíthetők, t. i. nem a tüzen kívül fekszenek, az a készülék alapszerkezetének és nem az alkotó hibája. Southbank, Éjszak-Angolországban, egy hat nagypestből álló vasgyár s a legújabbak egyike, 21 darab 33660 □ lábnyi sűtőfelülettel bíró készülékkel láttatott el; már ez aztán nem igen tart a repedezett, kiégett csövek kicseréléséből, vagy léghatóssá vált kapcsolatok javításából eredhető üzemzavaroktól, csak hogy nagyon kevés vaskohó dicsekedhetik ily áldott körülményekkel, és a kisebb gyárak, melyek keserveit leginkább tartottuk itt szemmel, rendesen oly hiányos, apró és amellett ügyetlen intézményekkel bírnak, hogy a készülék, melylyel bajaikon könnyebbíthetni reméltek, csak személyzetük s üzletük kínjára van. De mielőtt egy egyszerű és a mint véljük kevesebbet hiányos készülék ismertetésére áttérnénk, foglalkozzunk még a IV. táblán 1 — 10-ig ábrázolt részletek fejtegetéseivel. A scótféle készülék berendezése elegendőleg ismeretes. Az 1. és 2. ábra az oldal- és alaprajzot, a 3. 4. és 5. a szekrények kellőleg megjelelt keresztszelvényeit mutatják. 1-et és 2-őt igazi helyükön gondolva a 6. és 7-ik ábrában hosszszelvénnyel és alaprajzban ábrázolt két telep képezi a készülék homlokzatát cd és c,7.-el jelzett csövegek MM.-be, a hasonalakú félkörű hüvelybe, a 32 pisztolydadcső (8 ábra) az egyiránt ketté osztott szekrénynek (1. és 2. ábra) hüvelyeibe nn m . . .-be, még pedig fejükkel egymást érintve, az egyenes csövek pedig (9. ábra) a 6. és 7. ábra hüvelyeibe n . . .-be dugatnak. Ha a betóduló légcsöve eevei (2. ábra) kapcsoltaik egybe, a szél az innensé glval jelzett fiókozatból felfelé tódul a pisztolyokban, a gömbhöz érve irányát megváltoztatja, a túlsó fiakzatba ereszkedik, innét szintúgy k, l, m, o, p-be azután fel és alá a homlokzat csöveiben és szintoly tekervényesen a lég kiömlő csövébe. Csak három párvonalas telepből álló készüléknél nagyon előnyös a középső egyenes csövek sorát úgy elhelyezni, hogy fejük a pisztolyoknál csak pár hüvelykkel álljon alább; ez oly alkalmazás, mely kivált azon esetre ajánlkozik, ha a tüzelés kizárólag torokgázzal történik. A pisztolyok rendesen egymás fejeire szoktak támaszkodni, de szilárdabb állás eszközlése végett össze is szoktak foglaltatni; alkalmas erre erős görbe szeg, ha a gömb vagy toldaléka x x (8. ábra) átlyukasztott, vagy még jobban ha a csövek fejei váltogatva horonnyal és csatlóval (Nuth und Falz) 10. ábra) öntetnek. A csövek ilynemű viszonos támogatása nagyon alkalmas a kicserélhetésre is. Kladnón egyébiránt a homlokzat falazatán fekvő középgerendához dűlnek az oldalcsövek fejei. Hosszában nem igen szokás az egyes csöveket összefoglaltatni. Neuschottlandban a csövek e végett a 8. ábrában látható B. szerint terveztettek ugyan, de a kivitel alkalmával az öszszekapcsoltatás feleslegesnek ismertetvén, a fülek elhagyattak. Hanem a pisztolydad szerkezetnél, legyen az egyes csövek alakja bármilyen sokkal czélszerűbbnek találom a wasseralfingeni készüléknek azon szerkezetét, melynél a léghatlanitandó helyek a tűzön kívül alkalmazhatók. Nekem ilyen, torokgázzal fütött készülék, mely 16 darab 9' hosszú és 6: 15-hez lapított átmetszetű sütőcsőből állott, 180 —190 R° azaz 225 — 237 cell. fokra hevített léget eredményezett anélkül, hogy a csöveknek mindég szem előtt lévő kapcsoló hüvelyeiben a légzáró tömést csak egyszer is javítani kellett volna. A IV tábla 11 és 12 ábráiban végre olyan új készülékemet van szerencsém. szaktársaimnak bemutatni, melyet mint korlátolt téren, mint az öntöde kezdetleges segédeszközeivel és minden nehézségek nélkül létre lehet hozni; hevítő felülete pedig annyira emelhető, mint hasonló korlátok közt aligha másnemű szerkezetnél. — Készülékem szintúgy csak az aprócsöves gőzkazánnak és a wasseralfingeni készüléknek egyesítése, valamint a scótféle pisztolyok is csak a gatyadad csöveknek rövidre foglalt változatai. A 2—3 hüvelykes egyenes fűtőcsövek az egyszerű alajuknál fogva, nem igen lehetnek hátrányos feszüléseknek alávetve, ha csak nem a vasminőség vagy hiányos öntés miatt; ha pedig egyik vagy másik cső idővel mégis el találna pattanni vagy kiégne, (mitől leginkább félnünk kell, ha a készüléket kéndús kőszénnel sütjük) a kicseréltetés igen könnyen és a képen eszközölhető, hogy az illető gyűjtőszekrénynek (c) fedőtáblája (c2) levettetvén, a zároló tömés kivezetik, és a rósz cső, miután valamely húzóművel kihúzatott, mással helyettesíttetik. Egyébiránt nem is szükséges minden egyes sérült fűtőcsövet kicserélni ; többek kicserélése egyszerre is megtörténhetik, ha a rósz csőnek a gyűjtőszekrénybe nyúló két nyílása egyszerűen bedugazik. Az egyes csövek tartóssága még sokkal fölebb vihető, ha az ab-ban példázott mód szerint lemez vassal kibéleltetnek. E végre csak a 2 —3’' vastag lemezből készült, sőt selejtes, rosz csöveket tömésként és szintes fekvéssel bemintázni, és a