Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-03-15 / 5. szám

35 miután jól megtüzesittettek 5—6'" vastag nyers­vas borítékkal körülönteni szükséges. Egészen nyújtott vasból készült, nagyobb vastagságú csövek is tartósan megtüzesittetvén, nem csak hogy könnyen kiégnek és megvete­mednek, hanem a hegforradáson könnyen légha­tókká is válnak. A nyújtott vasbélelet a cső szétpattanását fogja elhárítani, a nyersvas­ tok a nagy tűzben kívánatos merevséget megadni. Még tetszetős­ lesz a készülék szerkezete, ha az egyes sűtőcsöveket lapított keresztmetszet­tel készítjük, mi a lemezbéllés alkalmazását ko­rántsem gátolja: az illető csöveket, mielőtt nyers­­vassal körülöntetnének, egyszerűen kalapácsosan, még­pedig hidegen, lapitni kell. Ahol jónemű, igen szilárd nyersvas áll ren­delkezésre, nagyon egyszerűsített módon lehet, ha t. i. a lapított keresztmetszet átalában többre becsültetnék a kör alakúnál a 13-dik ábrában vázlott hosszúkás négyszög szelvényű csövek végdarabjait körülfutó toldattal, duzzadékkal d­d ellátni és a csövek két végeit toldalékánál fogva a rámává vált gyűjtőszekrény egyik nyílt oldalába sorba rakni, úgy hogy a két toldat ké­pezte rovatok a légzároló tapasz felvételére szolgál. Ha az első felállításnál nagyobb költségtől nem igen tartunk, a toldatok tisztán meggyalul­­tatván egymásra illeszthetők, mi a további záro­lást annál biztosabbá és tartósabbá teendi. Egy­másra illesztett vertvas duzzadék megtü­zesedvén, összeforrana és igy a legbiztosabb módon t. i. tapasz nélkül létesítené a légzárolást. Hanem mivel a csövek ilynemű elrendezé­sénél az egyes sérült csöveket ki nem cserélhet­jük és legfeljebb csak bedughatjuk, nem taná­csos egy szekrénybe 15—20 csőnél többet rakni. Azonban reméljük, miszerint az ábrázolt egyszerű szerkezetnél legfeljebb a csövek ke­resztmetszetei fognak egyesek felfogása szerint megváltoztatni, és így ama különféle változatok csak felemlíttetteknek tekintendők. A jég járása a csövekben az ábrákból ele­­gendőleg kitűnik, egyébiránt nyilakkal is van jelölgetve­­ a bevezető,­­ pedig az elvezető cső, ama fontos tapasztalat, mely a légnek láng elleni vezetésére kötelez, itt is szemmel tartatott, habár ily elhelyezés mellett a jobb fülékenység *) ro­vására a csövek sokkal elébb pusztulnak el. A készüléket minden helyi igényekhez al­kalmazni az illető szakavatott dolga; itt még csak felemlítjük, miszerint a csövek állása szint­­oly előnnyel lehet függélyes, egyetlenegy pár kerékded vagy négyzetes gyűjtőszekrénnyel (d­), ha az alsó (c), hozzáférhetés végett, oszloppal gyámolított keretpolc­on fekszik. Ezen csőrendszer, nagy sűtőterületénél fogva jó sikerrel fog alkalmaztatni készülő hegesztő- és kavarpesteknél is, átalában mindazon helyen a­hol a felállításra való tér nagyon szűk határok közzé van szorítva. A rajzban bemutatott kisebbszerű készülék 669 □ lábnyi fütőfelülettel bír; négy darab hat lábra meghosszabbított gyűjtőszekrény 1500 □ láb fütőfelületet eredményez. Hasonló léghevítő készülék, melynek létrehozátával foglalkozom épen, 108 darab csővel ellátott négy, 4­ hosszú és 20 magas szekrényből fog állani; a lapított 10' hosszú öntött vascsövek közfallal a 14-dik ábra mintájára vannak szerkesztve és 2000 □ lábnál több felülettel fognak bírni.­­ A belüre­­gek csekély méreteinél fogva szükséges volt a vastáblákat ce külön öntetni és a csövek bemin­­tázása alkalmával orsó helyett használtatni, miért is a minta-fövény összetartása végett szemesek­kel láttattak el. Reméljük hogy a lég­mérséket, a létező szabályképleteket közelfekvő okok miatt nem tekintve, legalább is 450—500 cels. fokra fog­juk emelhetni. Hosszú csöveket áll, ábrában vázlott min­tájára, vagy megfelelő táblarendszerrel i­s vagy kellően formált tűzálló téglákkal lehet alátá­masztani. A végre, hogy a lángnak még jobb haszna vézessék, két hasonló válfal lesz alkalma­zandó. Némely angol vasgyár, nevezetesen a Cla­rence iron works, olvanyaguk természeténél fog­va a lég lehető legmagasb hevítéséről gondos­kodván, a Cowper Siemensféle regenerátor-rend­szert is megkísérteni kénszerítettek; sikerült is azzal a léghőmérséket 537 — 650 cels. fokra fel­vinni, hanem a torokgázokkal elszálló por a rend­szer rostélyzatát csak hamar elzárta és csak kü­lön generátorban készített gázokkal lehetett üze­mét kielégítő folyamatban tartani. Áldozat, melyre a legkevesebb vaskohó lesz képes, vagy kész ráállani. Azt hisszük egyébiránt hogy az ezen szer­kezettel való átalánosabb léghevitást még más különféle nehézség is fogja gátolni, mert hiszen alkalmazására eddig csak egyes silány kísér­let létetett, melyek eredménye különben sem igen kecsegtető az utánzásra. Meglehet, hogy a szerkezet alkalmazásától a különböző fel s alá­­szálló hőmérsék mellett, még az is elriaszt, hogy a szélnek a téglákon való dörzsöléséből *) Königin Marienhütte­n, szászországi vaskohón, ilyforma légvezetésnél a légkőmérséke 60 fokkal ma­gasba emeltetetett. K. A.

Next