Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-03-15 / 5. szám

x — Ct cos. g — 0-5 Ct mert az osztályozó csatornák szárai mindig úgy készít­tetnek, hogy g = 60°. A szemecskének összes függélyes útja leend­ő szerint: y — y, -f- yi, == 0-866 ct -f- 2-44 ty D (d—1) és a szintes útja x = 0 5 c­t. Miután pedig a szemecske mind a két irányban közel egyenletesen halad előre, ennélfogva pályája az m R0 átállót (diagonale) képezendi, s ennek azon szögét ß, melyet egy m ponton gondolt szintes vonallal képez, a következő egyenletből határozhatjuk meg: y tang. ß = ~ vagy tang. ß = 0-866 Ct -f- 2-44­­ Y D(d—1) 0-6 ct tehát tang. ß — — T73 -f 4-88 YlTjd-l) c Azon szög xp, melyet a szemecske pályájának iránya a csatorna külső oldalával képez: ip­­ p — 600 és hogyha a csatorna tágassága mn — , akkor a távolság n o, vagyis az m ponttól a csatorna külső oldalára épszögben képzelt m n vonal végétől ti-től számított távolsága azon pontnak o, melyben a szemecske a csatorna oldalát érinti n o = (o­cotang. xp Hasonlóképen találhatjuk meg a felfelé vezető csatornaszálban az m. pontból kiinduló szemecskének azon útját, melyet a súlyerő hatása folytán követne lefelé: yt = 2-44 t V D­­d—1) és aztat, melyet a vizár irányában követne felfelé : z = ct ezen utóbbit fel lehet bontani egy függélyesen felemel- | kedőre. = c t sin g = 0-866 c és egy szintesre x, == ct cos. x = 0-5 c t ennél fogva leend az összes út függélyes irányban lefelé számítva: y3 — y* — y% = 2*44 t Y D (S—l) — 0-866 c t. Ennél fogva a szemecske pályája itt is egy átallót m, R, képezend, és az m, ponton képzelt szintes vonal­lal ezen átalló p, szöget alkotja, melyet kiszámíthatunk, mert: tang. p, = -~ tehát: tang.ß. = 2-44 t Y D (d—1) — 0.866 c t 0.5 ct és igy: tang. ß, =» 4-88 Y -D (d—1) — 1-73 c hogyha azon szöget, melyet a szemecske pályája a csatorna külső oldalával képez, itt is i^,-nek nevezzük, akkor lesz xp, — 6()0 + -1- ß a szerint, a mint p, értéke tevőleges, vagy nemleges, és n, o, távolsága leend­ő a szerint mint a fentebbi esetben n, o, — io. cotang. xp,. Hogyha ß, értéke tevőleges, akkor xp. 90°-nál nagyobbá válhatik, s akkor ő, a csatorna külső oldalával épszögben álló me­n. alá jut, különben­­ pedig mindég ezen vonal felett fog feküdni. Alkalmazzuk más most a kifejtett szabályokat gyakorlati esetekre, és eredményekre. Erre nézve igen alkalmasak azon adatok, melye­ket Scherks úr, zúzdafelügyelői­ segéd Selmeczen nagy szorgalommal és pontossággal észlelt, és Rittinger köz­leményeiben 1865. és 1866.-ban összeszállitva közölt. A negyedik osztályozó csatornát tekintetbe nem véve, mivel ez csak mint a zagyot végképen megtisztitó edény működik, a három első csatorna számára a köz­leti adatokból, és feltéve, hogy tágasságuk 4, 8 és 12 hüvelyk, a következő táblázatban felsorolt eredményre jutunk a fentebb kifejtett szabályok szerinti számítással CSflH 2c52 fl ° bD '©© 3 iS* cd 'S 2 N GOONcS H30CO 1 ° . N­ SO 'S 1 pa rj .3 a cd a· « 3 s­. Jr! ■cS 2 .3 a ·c5 JAa›aa·tsa ns co 3 ' § .5, 3 *3 « xc8 *S· -S e® Cvl *♦ “« CO O c* .‚£, Q 1 ; Oh '”D r-H N 'CO :0 -*-* ja **CO *3 | a ’S O CO 3 b s SP '«S · ·3 .£ cS s~. a zagy legtávolibb pontjából induló szemecske pályája a levezető a felvezető csatornaszárban eléri a csatorna külső oldalát , o tUD ^* *3 a 1 N­ 1 1 5*1 *‡ 1 a -a 'a -S’ so a. 3 N­ 2? 2 ■3 a H co­mily távo kéz alatt n, o, Iságban a det felett n, o, // meter millim.0 ff0 y rr I. osztályozó csatorna................4 0060 2*9 012 11 20*5 33— 61 n. , * ................8 0*027 2*9 0*06 15 29*6 72— 1*8 n­. . . ................ 12 0*010 2*9 003 26 24*6 144 16*2 “ fi

Next