Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-03-31 / 6. szám
e pontja, mely így szó: „szabadkutatás esetében az e fölött hozandó határozatig ezen helyen minden munkát abbahagyni köteles“ kihagyandó, mert letétetvén az a pont szerint a biztosíték, nincs ok, miért gátoltassék a kutató a munkáltatásban. 11. A 23. §. a szabadkutatásoknak egyidőbeni bejelentéséről a nyerendő elsőbbségi jognak szabatosabb meghatározása végett ezen hozzáadással lenne megtoldandó: a beadványok az órának és pereznek feljegyzésével lesznek az igtató hivatalnál bejegyzendők, az elsőbbség kizárólagosan az első beadót illeti. 12. A 37. § a szabadkutató számára fentartandó bányahatárról a szabadkutatási jegynek állására nézve eként módosítandó : „szabadságában áll a zártkörű kutatónak fentartandó bányaterét tetszése szerint kijelölni, a fektetésnek azonban úgy kell történni, hogy a zártkörjegy a kijelölendő határban legyen“. Mert kizáró joggal lévén felruházva a kutató, méltányos, hogy körén belül határának tetszése szerinti fektetésében korlátolva ne legyen. 13. A 40. és 41. §. a vámamértékek térfogatáról és az adományozási tárgyak nemeiről a kohóknak, zúzdáknak és más a nyers terményeket értékesítő műhelyeknek hozzáfoglalásával lenne kiegészítendő. 14. A 43. §. a bányamegyék alapszabályairól azon hozzáaddással lenne kiegészítendő: „mennyiben a törvénnyel nem ellenkezik;“ nehogy annyi különböző bányatörvény, mint a mennyi lesz idővel a kerületi egyletek száma, nőhesse ki magát belőle. 15. A 44. §. az adományozás feltételeiről a vájat érdemes voltának meghatározására nézve oda egészítendő ki, hogy annak megítélésére nem a jövedelmezési képesség mérlegelése, hanem egyedül az éreznek vagy ásványnak oly minőségbeni létezése, melynél fogva bányászilag művelet alá vétethetik szolgálhat alapul. 16. A 47. §. az adományozható vámamértékek számáról azzal egészítendő ki, hogy nagyszerű mtítervezeteknél, midőn létrehozásuk rendkívüli előleges befektetéseket igényelne, a körülményekhez képest egy feltárásra széntelepeknél, mások jogainak sérelme nélkül, 16 közönséges vámamértékig terjeszkedhessék az adományozás. 17. Az 52. §. a felkérők közti elsőbbségről eként egészítendő ki: „az elsőbbségre nézve az óra és perez, melyben a beadás történt, döntő.“ 18. Az 54. §. a bányajárásról azon hozzáadással pótlandó: „a szemle midenkor hivatalból intéztetik, és költsége közigazgatási alapból fedeztetik.* A bányaiparosok ezen követelése annál méltányosabb, mert a szemle nem a félnek, hanem a törvénykezelésnek érdekében történik. Ugyanis a bányahatóság tiszti hivatásához tartozik meggyőződni a felől, van-e valamely esetben helye az adományozásnak, vagy nincs ? Ez volt hivatása 1848 előtt is, és midőn ennek teljesítésében jár el, azt csakis a közigazgatási alap költségén teheti, mint 1848-ig tette is. Valamint a közadónak egy része a kezelési költségek fedezésére fordittatik, úgy méltányos, hogy a bányaadónak egy része is arra fordittassék. Mi lehet illetékesebb tárgya a bányahatóság tiszti teendőinek a szemletartásnál, melyben összpontosul hivatásának lényege, tételének fő feladata, ennélfogva szükséges, hogy a bányaadóból, mely a bányahatóságok fentartására fizettetik, fedeztessenek azon költségek is, melyek arra nézve, hogy hivatásuknak megfelelhessenek, igényeltetnek. 19. Az 56. §. a mtgértők meghívásáról oda módosítandó, hogy mindegyik félnek szabadságában áll a szemléhez egy általa választott szakértővel megjelenni. 20. A 64. §. a vámamértékek kiczövekeléséről oda módosítandó: „oly esetben, midőn kutatók, vagy szomszéd bányabirtokosok a kiczövekelést kívánják, minden bányabirtokos köteles bányabirtokának határát kiczövekeltetni. 21. A 90. §. a megyés tárnákról következő hozzáadással lesz kiegészítendő: „Ezen altárnák lehetnek olyanok, melyek üzleti érdekből egyes vállalkozók vagy társulatok által az alább foglalt szabályok alapján léptettetnek életbe, vagy pedig olyanok, melyek minden nyerészkedési igény nélkül, csupán a bányászat felsegélésére és annak jövendője biztosítására az állam által vétetnek mivelésbe, és országos altárnáknak neveztetnek. Az ezen utóbbiak számára fordítandó évenkénti kamatnélküli állami segély összege az országos budgetbe tör - ténendő felvétel által biztosíttatik és fedeztetik.“ „A műkezelés a bányahatóságnak fő felügyelete alatt kincstári bányatisztek által, a kerületi bányaegyletnek ellenőrködése mellett vezettetik.“ „Mely bányavidéknek nyujtassék ezen országos segély, és mely altárnák vétessenek fel az országos altárnák közzé, esetről esetre törvényhozás útján fog megállapittatni.“ „Egyelőre további rendelkezésig a Barsmegyében fekvő Selmeczet érdeklő II. József altárna, a Körmöczöt érdeklő úgynevezett mély altárna, és a szinte Körmöczöt érdeklő Ferdinand altárna jelöltetnek ki és vétetnek föl azokká.“ Ezen különben is kincstári altárnák a kincs- 44