Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-03-31 / 6. szám

e pontja, mely így szó: „szabadkutatás eseté­ben az e fölött hozandó határozatig ezen helyen minden munkát abbahagyni köteles“ kiha­gyandó, mert letétetvén az a pont szerint a biz­tosíték, nincs ok, miért gátoltassék a kutató a munkáltatásban. 11. A 23. §. a szabadkutatásoknak egyidő­­beni bejelentéséről a nyerendő elsőbbségi jognak szabatosabb meghatározása végett ezen hozzá­adással lenne megtoldandó: a beadványok az órának és pereznek feljegyzésével lesznek az ig­­tató hivatalnál bejegyzendők, az elsőbbség kizá­rólagosan az első beadót illeti. 12. A 37. § a szabadkutató számára fentar­­tandó bányahatárról a szabadkutatási jegynek állására nézve eként módosítandó : „szabadságá­ban áll a zártkörű kutatónak fentartandó bánya­terét tetszése szerint kijelölni, a fektetésnek azonban úgy kell történni, hogy a zártkörjegy a kijelölendő határban legyen“. Mert kizáró joggal lévén felruházva a kutató, méltányos, hogy körén belül határának tetszése szerinti fek­tetésében korlátolva ne legyen. 13. A 40. és 41. §. a vám­amértékek térfo­gatáról és az adományozási tárgyak nemeiről a kohóknak, zúzdáknak és más a nyers terménye­ket értékesítő műhelyeknek hozzáfoglalásával lenne kiegészítendő. 14. A 43. §. a bányamegyék alapszabályai­ról azon hozzáaddással lenne kiegészítendő: „mennyiben a törvénnyel nem ellenkezik;“ ne­hogy annyi különböző bányatörvény, mint a mennyi lesz idővel a kerületi egyletek száma, nőh­esse ki magát belőle. 15. A 44. §. az adományozás feltételeiről a vájat érdemes voltának meghatározására nézve oda egészítendő ki, hogy annak megítélésére nem a jövedelmezési képesség mérlegelése, hanem egyedül az éreznek vagy ásványnak oly m­inő­­ségbeni létezése, melynél fogva bányászilag mű­velet alá vétethetik szolgálhat alapul. 16. A 47. §. az adományozható vám­amérté­kek számáról azzal egészítendő ki, hogy nagy­szerű mtítervezeteknél, midőn létrehozásuk rend­kívüli előleges befektetéseket igényelne, a kö­rülményekhez képest egy feltárásra széntelepek­nél, mások jogainak sérelme nélkül, 16 közönsé­ges vám­amértékig terjeszkedhessék az adomá­nyozás. 17. Az 52. §. a felkérők közti elsőbbségről eként egészítendő ki: „az elsőbbségre nézve az óra és perez, melyben a beadás történt, döntő.“ 18. Az 54. §. a bányajárásról azon hozzáa­dással pótlandó: „a szemle midenkor hivatalból intéztetik, és költsége közigazgatási alapból fe­deztetik.* A bányaiparosok ezen követelése an­nál méltányosabb, mert a szemle nem a félnek, hanem a törvénykezelésnek érdekében történik. Ugyanis a bányahatóság tiszti hivatásához tar­tozik meggyőződni a felől, van-e valamely eset­ben helye az adományozásnak, vagy nincs ? Ez volt hivatása 1848 előtt is, és midőn ennek tel­jesítésében jár el, azt csakis a közigazgatási alap költségén teheti, mint 1848-ig tette is. Valamint a közadónak egy része a kezelési költségek fe­dezésére fordittatik, úgy méltányos, hogy a bá­nyaadónak egy része is arra fordittassék. Mi lehet illetékesebb tárgya a­ bányahatóság tiszti teendőinek a szemletartásnál, melyben összpon­tosul hivatásának lényege, tételének fő feladata, ennélfogva szükséges, hogy a bányaadóból, mely a bányahatóságok fentartására fizettetik, fedez­tessenek azon költségek is, melyek arra nézve, hogy hivatásuknak megfelelhessenek, igényeltet­­nek. 19. Az 56. §. a mtgértők meghívásáról oda módosítandó, hogy mindegyik félnek szabadsá­gában áll a szemléhez egy általa választott szakértővel megjelenni. 20. A 64. §. a vám­amértékek kiczövekelé­­séről oda módosítandó: „oly esetben, midőn ku­tatók, vagy szomszéd bányabirtokosok a kiczö­­vekelést kívánják, minden bányabirtokos köteles bányabirtokának határát kiczövekeltetni. 21. A 90. §. a megyés tárnákról következő hozzáadással lesz kiegészítendő: „Ezen altárnák lehetnek olyanok, melyek üzleti érdekből egyes vállalkozók vagy társula­tok által az alább foglalt szabályok alapján lép­­tettetnek életbe, vagy pedig olyanok, melyek minden nyerészkedési igény nélkül, csupán a bányászat felsegélésére és annak jövendője biz­tosítására az állam által vétetnek mivelésbe, és országos altárnáknak neveztetnek. Az ezen utób­biak számára fordítandó évenkénti kamatnélküli állami segély összege az országos budgetbe tör­ - ténendő felvétel által biztosíttatik és fedeztetik.“ „A műkezelés a bányahatóságnak fő fel­ügyelete alatt kincstári bányatisztek által, a ke­rületi bányaegyletnek ellenőrködése mellett ve­zettetik.“ „Mely bányavidéknek nyujtassék ezen or­­­szágos segély, és mely altárnák vétessenek fel az országos altárnák közzé, esetről esetre tör­vényhozás útján fog megállapittatni.“ „Egyelőre további rendelkezésig a Barsme­­gyében fekvő Selmeczet érdeklő II. József al­­tárna, a Körmöczöt érdeklő úgynevezett mély altárna, és a szinte Körmöczöt érdeklő Ferdi­nand altárna jelöltetnek ki és vétetnek föl azokká.“ Ezen különben is kincstári altárnák a kincs- 44

Next