Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-03-31 / 6. szám

45 tártól országos kezelés alá szállván, mint kincs­tári altárnák létezni megszűnnek, a velök össze­kötetésben álló jogokkal és kötelezetségekkel együtt.“ „Ezek helyébe lép az országos altárnák joga, a tettlegesen alámélyzett bányáktól bizo­nyos illetéket húzni, mely a tiszta jövedelemnek öt százalékát teszi.“ „Ezen illeték addig fizettetik, mig az előle­gezett segélypénz vissza nem téríttetett.“ „Ennek törlesztésével megszűnik az orszá­gos altárna mint olyan létezni, illetőleg átmegy a környékbeli bányászközönség birtokába.“ „Ily altárna kerületi altárnának neveztetik, s mint közös tulajdona a vidék bányász közön­ségének, a kerületi bányaegyletnek oltalma fel­ügyelete és kezelése alatt áll.“ „Az annak fentartására szükséges költség a segedelmezett bányák jövedelmeiből fedeztetik, ehez köteles minden segedelmezett bánya, tiszta jövedelmének két százalékával hozzá­járulni.“ „E jövedelem a kerületi bányaegyletnek pénztárába foly, rendeltetésénél fogva mindenek előtt az altárnának fentartására vagy folytatá­sára fordítandó, a fölöslegről a kerületi bánya­egylet rendelkezhetik, de csak oly czélokra, melyek a kerületbeli bányászat érdekében kö­zösek.“ 22. A 103. §. a földtelek kisajátításáról az­zal pótlandó, hogy az illető földtulajdonos köte­lezett legyen perét egy év alatt megindítani, különben arra való joga elenyészik. 23. A 109. §. a bányatulajdonhoz tartozó tárgyakról a kohók zúzdák s egyébb értékitési művek felvételével egészítendő ki azon hozzáa­dással, hogy a bányatelekkönyv az 1864-ben tartott értekezletek munkálata szerint állíttassák össze. A telekkönyvbe az első bevezetés illeték­­mentes. 24. A 123. §. a bányaadományozással egy­bekötött jogokról, mint felesleges kihagyandó. 25. A 140. §. a bánya­részvényekről nem foglalván magában értelmezését a fizetéstől men­tes részvényeknek, (Freibuxe) kétségek kikerü­lése végett a következőkép egészítendő ki: »Fi­zetéstől m­entes bányarészvények nevezete alatt értetnek azon részvények, melyek a társulat költségén miveltetvén minden pótfizetésektől fel vannak mentve, de nyeremény esetében az osz­talékban részesülnek.“ 26. A 150. §. a pótfizetések behajtásáról oda módosítandó: „A kézbesítéstől, vagy nyil­vános felszólítástól számítandó 14 nap leteltével ha sem a pótpénz a bírósághoz be nem küldetik, sem további 8 napra terjedhető halasztás, vagy árvereltetés nem kéretik, a részvények a társu­latra áth­atnak, s arról az illető a részvényjegy­nek egyszersmind a bekövetelése mellett értesítte­­tik, szabadságában állván, 14 nap alatt az értesí­tés kézbesítésétől a részvényeket a pótpénz és költségek árában visszaváltani; annak elmulasz­tása esetére azonban megszűnik azokra való minden joga s a részvényjegy, ha át nem szolgál­tatott, hivatalból megsemmisittettnek nyilvánit­­tatik.“ 27. A 161. §. a követelés elleni kifogásról oda módosítandó: „kifogások esetében, ha azzal egyszersmind a követelt pótpénz bírói kézbe letétetik, s a pénztári előleg is, ha ilyen netalán a bányatársulat által meg volna határozva, be­­szolgáltatik, a végrehajtási eljárás megszüntetik, s határidő tűzetik ki az ügynek sommás utjáni tárgyalására. 28. A 175. §. a szabadkutatási segédvára­­tokról, két utolsó tételeiben feleslegesnek talál­tatván, e két tétel kihagyandónak véleményez­tetik. 29. A 178. 179. 180. és 181. §. a szabadku­­tatásokbani folytonos üzletről kihagyandók , helyükbe teendő. A bányahatóságoknak fel­­ügyeleti tisztükben áll, időnkint maguknak a zártkörű kutatásokbani miveletekről meggyőző­dést szerezni. Fia a véghezvitt munka elégtelen­nek találtatik, az illető megintetik, s ha köteles­ségének mégsem tesz eleget, a vájat állása hiva­talos jegygyel megjelöltetik, és meghatároztatik a mivelés azon legkisebb mérve, melynek telje­sítésére a kutató köteles; az ebbeli hatósági in­tézkedés egyszersmind a környéken közzé tétetik. Ha ezután sem tesz eleget kötelességének, jogát veszti, és zártkörű kutatása szabad felkérés tár­gyává válván, bárki által felkérethetik, és a fel­kérőnek átengedtetik. 30. A 184. §. a halasztékokról (Fristungen) nem foglalván magában a zártkörű kutatások felemlítését, ez utóbbiak is bele foglalandók. 31. A 188. §. a fölhatalmazottakról eként módosítandó: „Bányabirtokosok, kik bányaüz­letüktől távol laknak, és nem maguk kezelik bányájukat, kötelesek a bányahatósági kerület­ben, vagy a szomszédos hasonkerületben egy képviselőt tartani, és azt a bányahatóságnak be­jelenteni. Ha ilyen bejelentve nincsen, a bányán lakó ügyelő vagy gazda tekintetik annak, és hozzá intéztetnek a kézbesítések. Erre kötelesek azon bányatársulatok is, melyek bányaigazgató által kezeltetik bányájukat. 32. A 207. §: a munkabérek lefoglalásáról nem említi a kohó-, zúzda- s más értékesítő mű­vek munkásait és az erdőmunkásokat; ezek tehát, mint szinte a bányászathoz tartozó mun­kások, belefoglalandók. 6*

Next