Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-04-15 / 7. szám
Ezen összehasonlításból biztosan megítélhetjük mi előnnyel bír a gép munkája a kézzeli ülepítés felett. Végre legyen szabad ez ülepítők szerkezetére s kezelésére nézve megemlíteni, 1) hogy a gép sikerteljes működésének egyik fő feltétele a rosta elkészítése. Szükséges hogy ez egyenlő síkot képezzen, a rosta rámára több helyt, s feszesen felszegezve legyen, s a ramács játékánál ne emelkedjék. (A rámán belül a rostát támasztó léczek 3. ábrai csak ennek hosszában legyenek rakva, s bár szélesek, de vastagok ne legyenek.) 2) Drót szövetből készített rosta használatánál, hogy ez a rajta fekvő tetemes súly alatt — a lécz támaszok közt — be ne nyomódjék, nagyon jónak tapasztaltam, alája előbb erős ritka drót rostát alkalmazni. Hogy a finomabb rosta az érer gyakori leszedésénél kárt ne szenvedjen, szükséges, hogy rajta — hosszán át — vastagabb drót alkalmaztassák, (3. ábra c) az érer levétele mindig a rosta hosszában eszközlendő. 3) A gát a ráma belső szélére függélyesen állítandó. 4) A rosta lejtőségét, a ramács emelkedését, a lüktetések számát, vízmennyiségét, a tolóka alatti nyílás és a gát magasságát az ülepítendő készlet minőségéhez alkalmazni szükséges. A ramács emeltetése inkább kisebb, de a gép járása mindig élénk legyen. 5) A ramács készítésnél azon kell lenni, hogy könnyű legyen s egyenlően járjon minek következtében a gép hajtása kevés erőt veend igénybe. és 6) Az ülepítendő darát osztályozni kell mennél tökéletesebben, a zúzliszt elválasztatását elérni lehet egyszerű — rostával (Schlagsieb — mely itt helyben a legalsó surlórosta alatt van elhelyeztettve, s a II. ülepítő által mozgattatik. Egy eféle gép 100 ft. — 150 ft.-ba kerül, czélszerű az egész ülepitő szekrényt (Pumpenkasten) tölgyfa deszkákból készíttetni. RICHTER GUSZTÁV, m. k. bányatiszt s mérnök. Kőolaj-termelés Galicziában. A kőolaj (petroleum) 1859 óta lett Amerikában jelentékenykereskedelmi czikké, s jelentékenysége azóta napról napra folyvást növekszik. Megtisztítva mint olcsó s kitűnő világító anyag már majd minden háztartásban feltalálható, elterjedésének határait azonban még távolról sem érte el, és igen természetes ennélfogva, hogy termelése átalánosan nagy figyelmet keltett. A velünk szomszédos Galicziában is a Kárpátok hosszában Krakkótól egészen Moldvaországig található kőolaj a harmadkori képződményekben, főképen a gyantás agyagpalákban ; termeltetése több helyen eszközöltetik, rendesen aknák, ritkábban tűzlyukak által. Ezen termelő helyek között Boryslav falu határa Drohobycz város közelében legnevezetesebb. Boryslav falu szorosan a Kárpátok aljában fekszik, melynek egyes előhegyei 40' magas fokokat képezve több patak által kis völgyekkel vannak átszelve. Ezen előhegyek lejtőin láthatjuk az egymás mellett fekvő kőolaj-aknákat, és azon iparos sürgést, mely élénken emlékeztet a californiai üzem tevékenységére. Mintegy négyszög mértföldnyi területen többmint 6000 aknát szemlélhetünk, melyek közzül néhány már fel van hagyva, de egyszersmind új aknák is vézetnek mivelésbe naponkint. Ha az aknák mélységét átlagosan 20 ölre vesszük, az aknák összes hossza mintegy 30 mértföldet tesz. Ezen falu határában évenkint 6—7 millió forint forog, és a nyári hónapokon át 8—10 ezer ember foglalkozik a kőolaj bányászatnál. A Boryslav környékén lévő hegységek harmadkori képződmények, melyek a mélyen alattuk lévő meredek dőlésű homokkő rétegeken feküsznek. Az aknák lemélyítése mindeddig csak találomra történik, és nem fedeztetett még fel semmi szabály, mely a bányászt az akna helyének kiválasztásánál vezethetné. A különféle kőzetek egymás után következéséről az V. tábla 5. ábráján látható képzeleti keresztszelvény szolgálhat tájékozásul; a egy csekély vastagságú televényréteg, mely alatt özönvizkori agyag 6 fekszik 1—3 ölnyi vastagságben; ez alatt van egy vizdús 1—7 ölnyi vastag kavics telep, mely palás agyagon nyugszik, ez alatt nagyobb mélységben található a kárpáti homokkő. Ezen két utóbbi kőzetnek számtalan, és minden irányban szétágazó hasadékai tartalmazzák a kőolajat , s ha az aknával egy ily hasadék nyittatik meg, a kőolaj, alkalmasint gáznyomás folytán, mintegy forrva ömlik ki belőle, s ellepi az akna fenekét. A nyers kőolaj egy sötétbarna illóolaj 07 — 0‘9 fajsúllyal, igen gyorsan meggyűl, és lángját igen nehéz elütani. Vegyalkatrészei főképen a széneny és köneny különféle vegyületei, melyeknek forrpontja (30°) és (40°) C, között fekszik. A boryslavi kőolajbányászat még igen kezdetleges állapotú. A bányászok főtörekvése gyorsan áthatolni a víztartalmú kavicson ; rendesen 4 szakmányos munkás dolgozik egy aknánál, ezek közül 2 fent a vidlánál, 2 pedig bent az aknában foglalatoskodik. Rendes, vastagabb fából készült, aknakávázat helyet sajátszerü kas nemű fonadékot használnak, melyet gallyakból készítenek, s mely elegendő erős, hogy az akna oldalait a beomlástól megóvja. A vizet az aknából rendesen csak lemezből készült vedrekkel merítik, s ennélfogva megtörténik sokszor, hogy bővizű rétegekben nem képesek az akna 55