Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-04-15 / 7. szám

Brown gőzfúrógépe. Némely nagy súlyú öntvényeknek vagy géprészek­nek átszállítása a gőzzel hajtott fúrógépekhez annyi bajt és fáradságot okoz sokszor, hogy czélszerűbb a fúrásokat kézimunkával tettetni meg, és lemondani azon előnyökről, melyeket egy gőzzel hajtott fúrógép nyújt. Ilyen esetekre nézve Brown egy gőzzel hajtott fúrógépet szerkesztett, melyet csekély súlyjánál fogva könnyen lehet akárhova szállítani. A G. ábra az V. táb­lán mutatja e fúrógépet, melynek állványához a van erősítve a gőzcilinder­­. A gőzt egy gummic30 c vezeti a gépbe, mely az e tartórúd segedelmével az 1 sulyke­­rékre erősített forgattyúra működik, és ezáltal a suly­ 56 fenekét szárazon tartani, s a tovább mélyítéssel fel­fagyni kénytelenek. Hogyha a vizes kavicson áthatoltak, és a vizet visszatartó agyagot elérték, 2" vastag pallódeszkából 2'6"—3' belső világú kávázatot készítenek, és a hasfo­nadék eltávolítása után e kávázatot j­ó víztartó agyag­gal körül tömik; a kávázat egyes kötéseit egymásra rakva, s körül­tömve így emelkednek fel egészen a felső vízmentes agyagig. Miután a kávázat néhány napig megülepedett, folytattatik az akna mélyítése már most a száraz agyagban, és pedig 2' —2'6‘‘ átmérővel, mely lassan kint 3'-ra nagyobbittatik ; az oldalak biztositása itt is az említett kasfonadékkal történik. A vizet elzáró kávázat alatt két ölnyi mélységben már rendesen mutatkoznak kőolaj gázak, melyek a lé­legzésre alkalmatlanok, s melyeknek eltávolítására fá­ból készített szeleltetők és 3"-nyi légvezető bádogcsövek alkalmaztatnak. A munkások gondatlansága és iszákos­­sága következtében gyakran igen hanyagul kezeltetik a szeleltetés, és nyárban majdnem naponkint hallani az ártalmas lég miatt történt szerencsétlenségekről. Ha egy kőolajtartalmú erőt a kőzetnek elérik, ki­szedik a légvezető csöveket, az aknát befedik egy csa­pó ajtóval, és ezen át merítik villával s vederrel heten­­kint kétszer háromszor az alant meggyűlt kőolajat. A nyeremény mennyisége igen különböző átlagosan egy aknából hetenkint 5—6 mázsa kőolajat merítenek, de vannak oly aknák is, amelyekből hetenkint 100—200 mázsát lehet nyerni, s melyek birtokosai rövid idő alatt meggazdagodnak. Ha a kőolaj forrás lassan kint kiapadt, az akna b­eleb mélyíttetik egy új hasadékig, azonban ritkán hajtják az aknákat 40 ölnél mélyebbre, mert már akkor az üzem költségei és nehézségei oly jelentéke­nyekké válnak, hogy a vállalkozók rendesen czélsze­­rűbbnek tartják egy új akna lemélyítését. Az aknák le­mélyítésének költségeit átlagosan élenkint összesen 20—25 forintra lehet számítani. Az V. tábla 4. ábrája mutatja egy ily akna vázlatát. (Zeitscli. d. ö. Ing. ver.) kerék tengelyén levő­­ kúpos kereket hajtja. Egy külön közepes korong , és ennek rúdja­i által eszközöltetik a váltogatás­­­i kerék forgása egy nagyobb kúpos kerék­kel­­ közöltetik, mely a fúró tengelyére­­ van alkalmaz­va és ezt forgatja. Ezen tengely egy horonnyal van el­­láttva, melybe a­­ kerék agyában lévő csatló illik úgy, hogy a tengely e kerékben alá s fel­csúszhat, de vele együtt forog. A tengely vezetékei­n is úgy vannak ké­szítve, hogy bennük a tengely alá s fel­csúszhasson ; a tengely alsó részébe­­ illesztetik a fúró műszer; felső részére pedig­­ csavar van vágva, melynek segedelmé­vel a tengelyt lenyomni, vagy felemelni lehet. A tengely mellett ugyanis az állványba erősített rövid csapok körül q és r korongok foroghatnak, melyek mindegyike hét részből áll, az x rész fogakkal van el­­láttva, melyek a csavar vágataiba illenek, és melyeknél fogva a csavar minden forog, e korongokat forgatja ; a korong másik része q sima, és egy vékony vas abroncs s úgy fektettetik ezen részre, hogy a két korong körül futva, megvastagított végei az ép csavar által egymás­felé húzhatók legyenek, miáltal az abroncs a korongok sima felületén megfeszülvén súrlódásával akadályozza ezek forgását; a két korong fogas részei, mihelyt nem foroghatnak, egy csavartok részeiül tekinthetők, mely­ben a csavarnak kell lenyomulni, vagy felemelkedni a forgás következtében ; a gépre felügyelő munkás tehát az a fogatyút forgatva tetszése szerint eszközölheti a fúró lenyomulását vagy emelkedését. Miután a váltogatást eszközlő külön közepes ko­rong­­ nincs a tengelyre szilárdan felékelve, hanem a tengelyen egymással átellenben alkalmazott bütykökre hat, ennélfogva csak a gőzt kell elzárni, és a sulykere­­ket kézzel egy fél fordu­lattal vissza­fordítani, és az újra megeresztett gőzzel a gép ellenkező irányban fog fo­rogni. Némi gyakorlat mellett megváltoztathatja a munkás a gép forgásának irányát a­nélkül, hogy a gőzt elzárná. Az állványba alkalmazott­­ lyuk arra való, hogy azon egy rudat átdugva, az egész gépet, midőn megerősíttetik a kifúrandó darabon, kormányozni és tartani lehessen, a­­ lyukak pedig, mivel közel feksze­nek az egész gép súlypontjához, igen alkalmasak arra, hogy ezeknél fogva a gépecske valamely csiga horog­­jára akasztassék, és az átfúrandó tárgyra illesztessék (Mech­. Mag.) Wagner H. javaslata a csekély fémtartalmú rézérczek kilugzására oly módon, hogy az oldásra használt savany nagy részét ismét megnyerni, és a réz kiejtésére használtatni szokott vas alkalmazását mellőzni lehessen. Azon esetben ha a rézércz mész- vagy dolomit-sze­rű kőzetben töretik, Wagner ezeket alkalmas kemenczék­­ben kiégett, és még meleg állapotban fölös vízzel leönti.

Next