Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-04-15 / 7. szám
Brown gőzfúrógépe. Némely nagy súlyú öntvényeknek vagy géprészeknek átszállítása a gőzzel hajtott fúrógépekhez annyi bajt és fáradságot okoz sokszor, hogy czélszerűbb a fúrásokat kézimunkával tettetni meg, és lemondani azon előnyökről, melyeket egy gőzzel hajtott fúrógép nyújt. Ilyen esetekre nézve Brown egy gőzzel hajtott fúrógépet szerkesztett, melyet csekély súlyjánál fogva könnyen lehet akárhova szállítani. A G. ábra az V. táblán mutatja e fúrógépet, melynek állványához a van erősítve a gőzcilinder. A gőzt egy gummic30 c vezeti a gépbe, mely az e tartórúd segedelmével az 1 sulykerékre erősített forgattyúra működik, és ezáltal a suly 56 fenekét szárazon tartani, s a tovább mélyítéssel felfagyni kénytelenek. Hogyha a vizes kavicson áthatoltak, és a vizet visszatartó agyagot elérték, 2" vastag pallódeszkából 2'6"—3' belső világú kávázatot készítenek, és a hasfonadék eltávolítása után e kávázatot jó víztartó agyaggal körül tömik; a kávázat egyes kötéseit egymásra rakva, s körültömve így emelkednek fel egészen a felső vízmentes agyagig. Miután a kávázat néhány napig megülepedett, folytattatik az akna mélyítése már most a száraz agyagban, és pedig 2' —2'6‘‘ átmérővel, mely lassan kint 3'-ra nagyobbittatik ; az oldalak biztositása itt is az említett kasfonadékkal történik. A vizet elzáró kávázat alatt két ölnyi mélységben már rendesen mutatkoznak kőolaj gázak, melyek a lélegzésre alkalmatlanok, s melyeknek eltávolítására fából készített szeleltetők és 3"-nyi légvezető bádogcsövek alkalmaztatnak. A munkások gondatlansága és iszákossága következtében gyakran igen hanyagul kezeltetik a szeleltetés, és nyárban majdnem naponkint hallani az ártalmas lég miatt történt szerencsétlenségekről. Ha egy kőolajtartalmú erőt a kőzetnek elérik, kiszedik a légvezető csöveket, az aknát befedik egy csapó ajtóval, és ezen át merítik villával s vederrel hetenkint kétszer háromszor az alant meggyűlt kőolajat. A nyeremény mennyisége igen különböző átlagosan egy aknából hetenkint 5—6 mázsa kőolajat merítenek, de vannak oly aknák is, amelyekből hetenkint 100—200 mázsát lehet nyerni, s melyek birtokosai rövid idő alatt meggazdagodnak. Ha a kőolaj forrás lassan kint kiapadt, az akna beleb mélyíttetik egy új hasadékig, azonban ritkán hajtják az aknákat 40 ölnél mélyebbre, mert már akkor az üzem költségei és nehézségei oly jelentékenyekké válnak, hogy a vállalkozók rendesen czélszerűbbnek tartják egy új akna lemélyítését. Az aknák lemélyítésének költségeit átlagosan élenkint összesen 20—25 forintra lehet számítani. Az V. tábla 4. ábrája mutatja egy ily akna vázlatát. (Zeitscli. d. ö. Ing. ver.) kerék tengelyén levő kúpos kereket hajtja. Egy külön közepes korong , és ennek rúdjai által eszközöltetik a váltogatási kerék forgása egy nagyobb kúpos kerékkel közöltetik, mely a fúró tengelyére van alkalmazva és ezt forgatja. Ezen tengely egy horonnyal van elláttva, melybe a kerék agyában lévő csatló illik úgy, hogy a tengely e kerékben alá s felcsúszhat, de vele együtt forog. A tengely vezetékein is úgy vannak készítve, hogy bennük a tengely alá s felcsúszhasson ; a tengely alsó részébe illesztetik a fúró műszer; felső részére pedig csavar van vágva, melynek segedelmével a tengelyt lenyomni, vagy felemelni lehet. A tengely mellett ugyanis az állványba erősített rövid csapok körül q és r korongok foroghatnak, melyek mindegyike hét részből áll, az x rész fogakkal van elláttva, melyek a csavar vágataiba illenek, és melyeknél fogva a csavar minden forog, e korongokat forgatja ; a korong másik része q sima, és egy vékony vas abroncs s úgy fektettetik ezen részre, hogy a két korong körül futva, megvastagított végei az ép csavar által egymásfelé húzhatók legyenek, miáltal az abroncs a korongok sima felületén megfeszülvén súrlódásával akadályozza ezek forgását; a két korong fogas részei, mihelyt nem foroghatnak, egy csavartok részeiül tekinthetők, melyben a csavarnak kell lenyomulni, vagy felemelkedni a forgás következtében ; a gépre felügyelő munkás tehát az a fogatyút forgatva tetszése szerint eszközölheti a fúró lenyomulását vagy emelkedését. Miután a váltogatást eszközlő külön közepes korong nincs a tengelyre szilárdan felékelve, hanem a tengelyen egymással átellenben alkalmazott bütykökre hat, ennélfogva csak a gőzt kell elzárni, és a sulykereket kézzel egy fél fordulattal visszafordítani, és az újra megeresztett gőzzel a gép ellenkező irányban fog forogni. Némi gyakorlat mellett megváltoztathatja a munkás a gép forgásának irányát anélkül, hogy a gőzt elzárná. Az állványba alkalmazott lyuk arra való, hogy azon egy rudat átdugva, az egész gépet, midőn megerősíttetik a kifúrandó darabon, kormányozni és tartani lehessen, a lyukak pedig, mivel közel fekszenek az egész gép súlypontjához, igen alkalmasak arra, hogy ezeknél fogva a gépecske valamely csiga horogjára akasztassék, és az átfúrandó tárgyra illesztessék (Mech. Mag.) Wagner H. javaslata a csekély fémtartalmú rézérczek kilugzására oly módon, hogy az oldásra használt savany nagy részét ismét megnyerni, és a réz kiejtésére használtatni szokott vas alkalmazását mellőzni lehessen. Azon esetben ha a rézércz mész- vagy dolomit-szerű kőzetben töretik, Wagner ezeket alkalmas kemenczékben kiégett, és még meleg állapotban fölös vízzel leönti.