Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-04-30 / 8. szám
határnaptól kezdve a zarándmegyei bányászatot illető bányabirósági teendők az Abrudbányán székelő megyei törvényszékre, mint ezidőben erdélyországi bányatörvényszékre ruháztattak át ; végtére az erdélyi arany kisbányászat érdekében egy önálló hatáskörrel ellátott magyar királyi bányabiztosság állíttatott fel Abrudbányán, melynek hivatali kerülete közvetlenül magában foglalja az öszszes eredélyi úgynevezett „régi aranyterületet,“ melyhez Alsófehér és Zaránd vármegyék, valamint Hunyad vármegyének a Maroson innen fekvő része is tartoznak, az utóbbiból kivétetvén : Nagyág, Nagyalmás, Tekenő, Pojána-Porkura, Csib és Valea- Doszulujjal egyesült Zalathna községek, melyek a bányakapitányságnak közvetlenül alárendelt kerületéhez tartoznak. Mi is ezennel azon hozzáadással tétetik közhírré, miszerint a fentebbi határnaptól kezdve (mely napon az eddig fenállott bolcai esküdtszék működését befejeződt) minden, az érintett kerületet illető kutatási, szabadkutatási, adományozási és engedélyezési folyamodványok, továbbá a földszinti telkeknek és vizeknek bányászati vállalatokrai átengedése, bányatelekeknek felmérése és határoknak kijelölése iránti kérvények, — végtére a bányatársulati könyvekre vonatkozó folyamodványok is közvetlenül az abrudbányai m. kir. bányabiztossághoz lesznek benyújtandók. Zalathnán, 1868 évi april 17-én. Tudomásul: M. F. Tajov áll. Az ígért czikket elvárjuk, a dijjazás a czikk terjedelmes értéke arányában történik ; előlegesen közlött kivánságra munkatársainknak külön példányokkal is szolgálhatunk. M. B. Selmeczen: Bocsánatot a késedelmért , hosszas távollétem okozta. A vegytani s kohászati tárgyakat ajánlom különös figyelmébe. Ami a szótárt illeti, úgy tapasztaltam, hogy Ballagi újabb kiadása elégséges; minden igényeknek csak egy teljes bányászati s kohászati műszótár fog megfelelhetni ; egy rövid kivonat csak a gyakrabban előforduló műszókat tartalmazhatná, ezeket pedig Ballagiban is fel lehet találni. L. G. Gerlic.én. Meg fog jelenni, mihelyt reá jön a sor. S. J. Nagybányán. Távollétem okozta a késedelmet. Bergstrom túrógépe. Persbergen Svédországban Bergström építésznek sikerült bányászati használatra egy oly fúrógépet 65 szerkeszteni, mely egyzerű szerkezeténél fogva igen alkalmasnak látszik lenni arra, hogy kisebb méretű vágatoknál is helyettesítse az emberi erőt. A sűrített levegő feszerejével működő gépecske szerkezetét a VII táblán 1, 2, és 3 ábra mutatja; a gép egy csavarvágatú hosszú rúdon nyugszik, melynek csavartekercsei négy oldalról annyira le vannak vágva, hogy a rúd külsőleg négyszögü, mint a 2 ábrán látszik; e rúdnak feje~T alakú és két feszítő csavarral van ellátva, melyek segedelmével a rudat hegyével a kőnek fordítva valamely oszlop vagy támfa ellen kifeszíteni lehet. A légcylinder A két erős lábával, melyek négyszögű lyukakkal vannak elátva, nyugszik az a rúdon, s e lábak között egy csavartok p foroghat, melyet a hátsó részén levő kúpos kerékkel és a fogatyú tengelyén levő kúpos kerékkel forgatunk, ha a gépet előre vagy hátra tolni akarjuk. A légcylinder e dugatyújának rúdjába/'-nél erősíttetik a fúró , melynek forgatása az által eszközöltetik, hogy egy gömbölyű rúda nyúlik a dugatyú rúdjába, és csatlóval (Nuth und Falz) ellátva ha forgattatik, a rajta alá s fel járó dugatyút is forgatja ; a rúdnak a cylinder fedeléből kiálló végére egy fogas kerék le van erősítve, melynek fogai a d súlykerék c tengelyének csavar vágataival érintkezve, valahányszor a fúró vissza,vonatik, azt egy kevéssé odább fordítják. A sűrített levegő y-nál vezettetik be a csatornán, és x fojtó szeleppel szabályozható ; a váltogatást a tolóka eszközli az által hogy a rajta szabadon keresztül járó g rúdra két dugatta van erősítve, melyek mindegyike külön cylinderben jár; e cylinderek csak egyik végükön vannak elzárva, és ottan közlekednek az a csatornával, melyből a sűrített levegőt nyerik, vagy melyen át a már használt levegőt elvezetik. A sűrített levegő feszereje dugatyára hatvan ével együtt a rudat is előre tolja, mindaddig míg a rúdra erősített csavarhüvelyekre a váltogató tolókában nem ütődnek, és azt oly állásba nem teszik, melynél a sűrített levegő a g rúd másik végén lévő dugatyára hatni képes, és ennél fogva a g rudat vissza tolja, s a váltogatást ismétli. g rúd egyik vége kinyúlik a B cylinderből, és a reá erősített w rudacska végeire tolórudak vannak alkalmazva, melyekkel a súlykerék tengelyet forgattatik A váltogatás sebességét az által lehet szabályozni, hogy a csavarokkal a h tolóka vezetéke a tolokához szoríttatik , rendesen 250—300 ütést tesz a gép perczenkint. Az e dugatyúnak működő felületre 10 5 és a sűrített levegő nyomása a dugatyúra összesen 150—-250 font. A gép felállításához két ember szükséges, fúrás közben azonban csak egy kell, hogy a fúrókat változtassa ha elkoptak, s hogy a gépet a forgatyuval előre tolja a szerint, amint a fúrás halad. (Berg- und Hütt. Zeit.)