Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-05-15 / 9. szám
68 3°/o-ot , mely az arany és ezüsttől ugyanezen fémbeli pénznemekben vonandó le. 10) A pénzveretés költségei az eddigiek maradnak; ezek szinte érczpénzben fizetendők. 11) A kohóüzletből netalán eredő tiszta nyeresség a beváltóknak engedtetik át; e nyeresség azoknak beváltmányaik kihozható értéke arányában évenként a számadások megvizsgálása után ki fog fizettetni. 12) Ellenben ha a kohók üzlete netalán veszteséget eredményezne, ezen hiányok a közköltségekhez csatolva a legközelebbi évben beszedendők. 13) A nemes érczekkel vegyítve előforduló és meg nem térített réztartalomból eredeti réztöbblek értékéből egy tartalék tőke képzendő, melyből a nagyobbszerű (a ministérium engedélyezésére fentartott) építkezések és javítások , továbbá a véghezviendő kísérletek és a kohótisztek tanulmányi utazásainak költségei fedezendők. 14) Alakittassék egy vegyes bizottság, mely a főigazgatóságnak bányászati kohászati és számvevőségi előadóiból, továbbá az összes kerületbeli bányabirtokosok által választott három szakértő egyénből összeállíttatván, a főigazgató elnöklete alatt: a) A kidolgozandott beváltási szabályzatot bírálat alá veendi, s a netalán szükségesnek vagy hasznosnak mutatkozó változtatások iránti javaslatát az igazgatóság útján a ministériumhoz felterjesztendi. b) Az évi kohószámadásokat műszaki tekintetben megvizsgálandja , és a kipuhatolt tettleges kezelési fémvesztékeket és olvasztási költségeket az árszabályzatiakkal összehasonlítván, ezek nagyságát évről évre javaslatba hozni fogja. Mohr Károly Nándor az Offenbányán történt nyersréz-lugrási kísérletről. Olvasván a bányászati és kohászati lapok 1, 2 és 3-ik számában megjelent e czímű közleményt: „lugrási kisérletek hígított kénsavval a nyersréz arany és ezüst tartalmának elválatására a réztől“ indíttatva érzem magamat megemlékezni Debreczeni Márton egykori kincstári tanácsosról, ki ez irányban is, valamint átaljában a kohászat körében bölcs és fáradhatatlan tevékensége által kiváló érdemeket szerzett magának, és sok becses adatot hagyott reánk, melyeknek ismertetése nem leend érdektelen. Debreczeni kezdeményezése és intézkedése folytán ezelőtt mintegy 24 ével több nagyobb mérvű kisérlet létetett Offenbányán a nyersréz kilugrására; akorri hivatalos állásom következtében hiteles adatokat szerezhettem az egész kisérlet folyamáról és eredményeiről, melyeket röviden egybefoglalva a következőkben óhajtom e lapok tisztelt olvasói elé terjeszteni. Minden egyes kísérletre 2 mázsa nyersréz vézetett, mely az olvasztóbolt kifolyása után a mint megszilárdult, még veres izzó állapotban szétzúzatott oly apróra, hogy azt l'"-nyi lyukakkal ellátott szitán át szitálni lehetett: az átszitált nyersréz egy lángkemenczében pörköltetett mindaddig, mig az egész mennyiség rézeleggé nem vált, s az élenyülés bevégzettnek tekintetett, ha egy szétdörzsölt adagban szintém részecskék már nem valónak láthatók. Az élenyitett liszt megöröltetett a debreczeni féle csigafuvó tengelyére alkalmazott őrlőben, és a finom rézéteg-liszt higított kénsavval, — mely 1 mázsa kénsavból és 8 mázsa vizből készíttetett, — négyórányi forralás és időközbeni kavarás alatt feloldatott. Ezen oldat a hevítés megszűnte után még két óra hosszant többször felkavartatott, és a forraló ólomüstből egy szivornyával, mely nem bocsáttatott le egészen az oldat üledékéig, leeresztetett a tisztáló kádba, az üstben csak a fel nem oldatott réz maradván, mely a legközelebbi kisérletnél dolgoztatott fel, miután a reá tapadt kénsavtól többszörösen felöntött tiszta vízzel megtisztíttatott volna. A 7 mázsányi rézlúg sűrűsége 26 Beaume fokra emelkedett, az alább következő táblázat mutatja az oldalanul maradt rézliszt, és a többi üledék mennyiségét és fémtartalmát. Az oldatlanul maradt 70 font rézliszt 130 font nyersréz-liszttel keverve pörköltetett, elenyittetett, megöröltetett, és feloldatott éppen úgy, mint az első adag; ezen második feloldásnál ismét csak 70 font rézliszt maradt oldatlanul, melynek fenmaradását hosszabb pörkölés által el lehetett volna ugyan kerülni, de mely annyiban jótékony befolyással vált a kisérlet eredményére, hogy a netalán feloldott ezüstöt tüstént kiejtette, s ennek elválatására mintegy biztosítékul szolgált. Miután a tisztuló kádban az oldat megtisztult, s az ólmot és aranyos ezüstöt tartalmazó részek egészen leülepedtek, levonatott a tiszta rézlúg a rézejtő kádakba majdnem egészen az üledékig; az üledékkel maradt lúg pedig egy keretbe foglalt és itatós papírral fedett vászon Szűrőn szüretelt át az ejtőkádba, és-