Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1868-01-15 / 1. szám

zéséből úgy minőség mint mennyiség tekintetében­­is­meretesek ; különben ezek közzül, miután az ezüstnek csak nyoma van, — egyedül a mireny az a mely kárté­kony befolyásánál fogva tel­intetbe vételre érdemes. — De ezen felül a kiejtett réz száradás alkalmával hamar élenyülvén, ennek különböző fokai szerint vegyalkatré­­szei is változók. Fontosabbnak látszott a kiejtett réz vegyületét a beolvasztás után ismerni, e czélból mindkét próba ejtvény r­eze, szén alatt beolvasztatott, a nyert szintéz sulyja volt. a vas és kén tartalom a kiejtett rézben a kimosásnál képződő alji (basisch) kénsavas vaséregből ered, mely vízben oldhatlan. A réz kiejtése után nyert vasgálitzlúg ezután réz és mireng tartalmára nézve vizsgáltatván meg, találta­tott benne. Az élenyitett nyersréz feloldásával nyert oldhat­lan maradvány súlyja Az ezüst és arany, ólomitás és leütés által nyeretett. Átnézet végett,­­ az egyes munka szakokban a fémek eloszlására nézve, következő táblázat állíttatott öszre. I. -nél..........................19.18 gr. II. -nél......................19.93 gr. vagyis I. -nél...................... 94.67 % II. -nél.................. 98.28 % ja a lúg réz tartalmának. Ezen nyújtható de még­is némileg törékeny réz­nek vegyülete következő I. II. Mireny.................... . . 0.53 . . . . 0.43 Dárdany ....4 . nyoma . . nyoma Ólom.................... . . nyoma . . nyoma Vas .................... . . 0.30 . . . . 0.35 Kén........................ . . 0-23 . . . . 0.35 Ezüst ..... . . nyoma . . nyoma Kéz .................... . . 98.94 . . 98.87 100.00 . 100.00 I. II. Réz......................... . 0.58 % . . . 0.58 % Mireny.................... . 14.47% . . . 18.64% a rézlúg tartalmára számítva, vagyis I. II. Réz......................... 0.47% . . . 0.47 %-ja Mireny.................... az eredeti nyersréznek. 0.11 % . . . 0.11 %-ja I. -nél . . . 6.749 gr. az az 13.498 %-ja II. -nél . . . 6.084 gr. az az 12.168 °/0-ja az eredeti nyersréznek. Az oldatlan maradvány 100 részének vegyelemzése I. II. Rézéleg................................... . 4.54 . . 1.76 Óloméleg.............................. . 59.46 . . 60.56 Wismuth­éleg ..... . 0.61 . . 0.90 Vaséleg.............................. . 2.21 . . 2.12 Kobalt, Nikel, Horgany . . . . . — Dárdanysav......................... . 5.39 . . 7.11 Mirenysav ......................... . 1.64 . . 1.46 Kénsav .............................. . 22.78 . . 21.99 Ezüst.................................. . 2.185 . . 2.445 Arany .................................. . 0.090 . . 0.100 98.905 98.445 field­d»»n.á.l. i.» II. Az eredeti nyers réz GQ dim­ti el * GQ rO S3 rQ Marad­vány C 09 CG 09­ Cs3GQ o Különbség Az eredeti nyers réz Kénsavas oldat Marad­vány Öszvesen bp ‘1 39OQ •3AS ’S M 0 / /0 %-ja az eredeti nyers réznek 0//o %-ja az eredeti nyersréznek Réz 81.31 81.04 0.49 81.53 -1-0.22 81.43 81.11 0.17 81.28 -0.15 • Ólom ) nyom 7.45 ) v o) nyom 6.84) Wismuth­­ 8.48— 0.07­ 7.52 -0.96 1 7.51— 0.10 S 6.94 — 0.57 Vas 4.76 4.65 0.21 4.86 + 0.10 6.50 6.23 0.18 6.41 -0.09 Horgany 0.86 0.58— 0.58 — 0.18 0.80 0.59— 0.59 — 0.21 Kobalt és Nickel 0.44 0.47— 0.47 + 0.03 0.44 0.49— 0.49 + 0.05 Dárdány 0.70 nyom 0.54 0.54 — 0.16 0.84 nyom 0.64 0.64-0.20 Mireny 1.13 0.76 0.14 0.90­­0.23 0.85 0.59 0.10 0.69— 0.16 Ezüst 0.317 nyom 0.295 0.295­­ 0.022 0 322 nyom 0.297 0 297 — 0.025 Arany 0.011 0.012 0.012 + 0.001 0.012— 0.012 0.012— A különbségeknél mutatkozó csekély többletek a­­ tességek pedig az élenyitésnéli elillanásnak tulajdoni­­vegyelemzés elkerülhetlen hiányának, a nagyobb vesz-­í tandók.

Next