Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-06-15 / 10-11. szám
nyiségű zagyot készít, és szerkezete is igen egyszerű s nem költséges. Főbb alkatrészei a következők: a és b a zagyló szekrény, melynek felső részét b leemelni lehet, hogy a hengert c betenni lehessen; a henger felületén — tengelyével párhuzamosan — 2"-nyi távolságban egymástól 1— l"'-ra kiálló lemezszeletek vannak alkalmazva, melyek mint kések a henger forgása közben a ládába töltött készletből egy 1 — ll'' vastagságú réteget levágnak, és azt az e csőből kilövelt vízsugárhoz leviszik, hogy zagggyá változtassák át. A cső a vízvezetékkel áll összeköttetésben, és ebből kapja a g csappal ellátott csövecske segedelmével a henger tengelyével párhuzamosan álló e cső a vizet, e cső egész a furatig átvágatik egy fűrésszel, s az igy képzett l'"-nyi nyíláson az f csőben álló víz nyomásának megfelelő erővel löveltetik a víz a zagyló hengerére, hogy annak felületéről a lehordott készletet lemossa. A henger tengelyének csapjai a vezeték között szabadon járhatnak alá s fel, s a henger az i tengelyre ékelt k surló kerekeken nyugszik, s ezek által forgattatik. i tengelyen van a hajtó korong is, mely egy szíj segedelmével áll öszszeköttetésben a lökszér göröndjével. A henger alatt egy szita m van alkalmazva, mellyel a zagyban volt szemét visszatartatik, az i tengelyre ékek a bütykök, és az o rugó segedelmével e szita folytonos rezgésben tartatik, és a fölfelé irányult csapódások a felületén visszatartott szemét letakarítását eszközük, az oldaldeszkákhoz szögezett létt, melyhez a szita csapódik. Úgy hiszem, hogy ezen készülék működésével mindazon szaktársaim meglesznek elégedve, kik alkalmazását megkisérlendik, szerkezete igen egyszerű, és közönséges munkások által elkészíthető. A henger 60 — 90-szer fordul óránkint. Richter Gusztáv: A selmeczi m. k. hányás,akadémia szervezetéről. Honunk jelenlegi korszaka az átmenet és szervezés korszaka. Az államszerkezet valamennyi ágában észrevehetők a jobbratörekvés jelei; a bányaipar körében is észlehető a fejlődés mozgalma, melyet üdvözlünk, mint egy jobb jövő előpostáját azon reményben, hogy az illetők kellemes feladatuknak tartandják a hazai ipar ezen nevezetes ágáról atyailag gondoskodni. Első te d endő e tekintetben a tudományos kiképzés előmozdítása vagyis a selmeczi kir. bányászakadémia oly módoni szerveztetése, hogy az a tudományok mostani állásának megfelelhessen. Ezen intézetünk, mely még századunk elején oly igen nagy hitnek örvendett, s melyen a bányászati és kohászati tudományok oly szakavatottsággal adattak elő, hogy külföldi látogatója is számos volt, honunk iparára oly nagy fontossággal bíró intézetünk, jelenleg sokat vesztett régi híréből és jó nevéből. Ezen elmaradásnak nem az az oka, mintha ezen intézet tanárai, kik ugyanis jeles szakképzett férfiak , és a külföld é szakbani egyéneivel bátran párvonalba állíthatók , talán köteleségeiknek kevésbé felelnének meg, hanem főkép az, hogy a mostani tanrendszer a tudományok jelenlegi nagyon is kiterjedt állásának, s a bányaipar kívánalmainak többé kellőleg meg nem felel. Ezen tanrendszer annál kevésbé felel meg akkor, ha egyes a szakkiképzéshez okvetetlennül szükséges tantárgyak egészet kihagyatnak, ami egynéhány évvel ezelőtt intézetünkön megtörtént, és minek hátrányos következményei még mai napon is tapasztalhatók. Tekintetbe véve ezen intézeten a növendékek kiképzését, és összehasonlítván azt, a jövendőbeli szakavatottan kezelendő hivatal igényeivel , azt találjuk, hogy azok szakkiképzése a gyakorlati életben szakismeretek teljes elsajátítására nem alkalmatos, sokoldalú ugyan , de a mellett nem szakkiképzés. Innen ered azután hogy ha a fiatal ember a gyakorlati életbe kilép, nem csak a gyakorlati kiképzéssel , hanem még elméleti tanulással is annyira terhelve van, hogy csak hosszabb idő múltával teljesítheti hivatalát szakavatottan. A tulajdonképeni kiképzés pedig még hosszabb ideig tart azon esetben, hogy ha az illető nem épen azon szakmához jön a melyhez legtöb hajlamot érez, mi sokszor megtörténik, amint ezt a tapasztalás bizonyítja. A gyakorlat mindenkoron szükséges, mert ez egészíti ki az ember élete pályáján szükséges s hasznos szakismeretet, és nem is elégséges csak maga az elméleti tudományosság, ámbár ez a gyakorlati kiképzés alapját képezi; arra kell tehát törekednünk, hogy ezen nélkülözhetlen gyakorlati kiképzés minél inkább elősegíttessék és az elméleti kiképzéssel karöltve járjon. Szoros vizsgálat alá vévén a mostani selmeczbányai k. akadémián előadott bágászati és kohászati tantárgyakat , első pillanatra kitűnik , hogy közöttük több olyan létezik, melyeknek alapos ismerete a bányásznak nem annyira szükséges mint például a kohásznak.